Fizetési meghagyás ➡️ellentmondás ➡️ per
ℹ️ Kedves Olvasóm számára, aki érdeklődik a különböző jogi témák iránt, most a fizetési meghagyás legfontosabb tudnivalóiról szeretnék pár szóban információt nyújtani.
Erre csak röviden a jogi szakma úgy hivatkozik, hogy FMH.
❗A közvélemény a fizetési meghagyás jogintézményével kapcsolatban megoszlik
- Az egyik réteg úgy véli, hogy igazságtalan egy metodika, hiszen arra hajaz, hogy a tudatlanokat ki lehessen semmizni.
- A másik réteg pedig úgy van vele, hogy a fizetési meghagyás egy nagyon frappáns, idő és költségkímélő megoldása lehet azon jogosultak számára, akik a kötelezettektől szeretnék megtéríttetni mindazt, amire valós jogalapjuk van.
Nos, én véleményemmel egyik oldalt sem kívánom erősíteni,
📣 bár az kétségtelen, hogy egy jól kitöltött fizetési meghagyással, ahol a bizonyítékokat is precízen feltüntetjük:
információt szolgáltatunk a kötelezettnek❗
S ha belátja, hogy tartozásának alapja igenis jogos, és teljesen felesleges lenne egy bírósági eljárás, akkor valóban idő és felesleges további pénzkiadás spórolható.
A fizetési meghagyás jelentése
✔️ A fizetési meghagyásos eljárások jogi kereteit, szabályozását, a 2009. évi L. törvény, azaz a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény részletezi.
✔️ A kibocsátott FMH, mivel közjegyző állítja ki, jogi értelemben közokiratnak minősül.
⬇️A fizetési meghagyásos eljárás főbb jellemzője⬇️
- Az FMH közjegyző útján történő kibocsátását mindig a jogosult kezdeményezi, vagy személyesen eljárva, ilyenkor szabad közjegyzői választás van. Esetleg meghatalmazott jogi képviselője útján, ilyenkor a MOKK – Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus rendszere választ ki az adatbázisból, egy érvényes közjegyzőt az ügyletre. A kibocsátott FMH mindig egy, vagy több adósalannyal, mint kötelezettel szemben állítódik ki.
- Fontos tudni a fizetési meghagyásos eljárásokról, hogy a közjegyző, a közokiratba foglalt adatok valódiságát, valamint a követelés alapjául szolgáló törvényességi feltételeket nem vizsgálja, s pontosan ezért vezette be a jogalkotó, az ellentmondás jogintézményét.
Ellentmondás fizetési meghagyással szemben
- Az FMH egyik ismérve, hogy az ellentmondásra a kötelezettnek, és csak kizárólag a kötelezettnek, 15 nap áll rendelkezésére.
- Alapvetően a fizetési meghagyásos eljárás nemperes eljárás, és közjegyzői hatáskörben van. Amennyiben 15 napon belül a kötelezett részéről, a kibocsátott fizetési meghagyással szemben érvényes ellentmondás érkezik akkor az addig nemperes eljárás, peres eljárássá változik. Ennek keretét az éppen hatályban levő Pp. azaz Polgári Perrendtartásról szóló törvény (jelen hatályos Pp. a 2016. évi CXXX.) adja. Ellentmondás minta nem is szükséges, hiszen az égvilágon semmit nem kell indokolni, csupán arra kell figyelni, hogy a Pp. szabályai szerint az ellentmondásunkat két tanúval aláírassuk. Ez is csak abban az esetben szükséges, ha az ellentmondást, ami összesen két sor szokott lenni, nem saját kézzel írjuk!
- A kisértékű összegek vonatkozásában kötelező érvényű, először nemperes eljárással, azaz fizetési meghagyással indítani
Az érvényes ellentmondás hiánya egy súlyos, jogvesztő hatás a fizetési meghagyás esetén❗
Miért lehet a közjegyzőnek jogerős záradékkal, tehát végrehajtási eljárás alapjául szolgálható iratot kiállítani az ellentmondás hiányában?
Ez pofon egyszerű, valójában a hatályos Ptk. (Polgári Törvénykönyv) részletezi, egészen pontosan a 2013. évi V. törvény 8:1§ (3) bekezdése: „E törvény alkalmazásában bírósági eljárásnak minősül a fizetési meghagyás is.”
✅ Azaz egy kibocsátott fizetési meghagyás, ha nem mondasz ellent, egyenértékű lesz egy jogerős bírósági határozattal!
Hogyan kell ellentmondani szakszerűen?
Érdemes odafigyelni rá, hogy az ellentmondás, valóban érvényes legyen, s ehhez az kell, hogy ellentmondásod két tanúval aláírasd.
Mikor nem kellenek a tanúk?
A Pp. alapján, csak és kizárólag akkor, ha az egész ellentmondást, folyóírással, saját kezűleg írod!
A tanúk mi célt szolgálnak?
Itt a tanúk nem az általad előadottakat igazolják, csupán annak tényállását, hogy személyesen előttük írtad alá az ellentmondást!
Erre akkor van szükséged, ha a fizetési meghagyásnak ügyvéd nélkül mondasz ellent, vagy nem saját kezűleg írod, hanem gépelve, nyomtatva, stb. Álláspontom szerint ez célszerű, mert bírósági eljárás csak akkor lesz belőle, ha a Bíróság egy tértivevényes levélben megkeres, és megküldi számodra a végzést, amely keretében a felperesi beadvány nyomán perbe hív Téged, mint alperest.
Onnantól kezdve, hogy kikerül a közjegyzői hatáskörből, és perré alakul, a szereplőket már nem jogosultnak és kötelezettnek, hanem felperesnek és alperesnek hívjuk, a polgári perrendtartás szabályai alapján.
Mit tartalmazzon az ellentmondásod?
Igazából semmi extrára nincs szükség, ha precíz szeretnél lenni, akkor hivatkozhatsz az fmh törvény pontos jogszabályhely pontjára is, amely az ellentmondásod lehetőségének jogalapját biztosítja:
2009. évi L. törvény 28.§ (1) bekezdése: „A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet.”
Fontos tudni még, hogy a tértivevényben feladott ellentmondásod a fizetési meghagyáson feltüntetett közjegyző címére küld, s ne a Magya Országos Közjegyzői Kamara címére! Miért nem kell mást írni az ellentmondásba❓
🤔 Egészen egyszerűen azért, mert nincs rá szükség, ugyanis az ellentmondás csupán a perré alakulás jogintézményének kiváltására való, de ugyanakkor a Pp. szabályaiból eredően az ellentmondás nem helyettesítheti a peres eljárás során benyújtott úgynevezett ellenkérelmet.
Mi történik az ellentmondás után?
A közjegyző megküldi az aktanyomatot az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező Bíróság részére. Rendszerint illetékességgel és hatáskörrel mindig az a Bíróság rendelkezik, amely az idézendő alperes állandó lakcímén van.
Mikor érdemes ellentmondani?
Felelősségteljesen ellentmondani egy kibocsátott fizetési meghagyásnak csakúgy lehet, ha pontosan tudod, hogy a jogosult által felsorakoztatott bizonyítékokat, vagy teljes mértékben egzakt módon meg tudod cáfolni, vagy pedig a teljes követelés jogalapját, jogi érveléseiddel meg tudod támadni!
Fizetési meghagyás ellentmondás elévülés
Mi értendő ezalatt? Például jogi érvelés lehet, ha már eleve elévült a követelés, és ezt bizonyítani is tudod. Általában pancser behajtócégek szoktak ilyen idióta próbálkozásokkal előállni. A megkapott FMH űrlapon mindig ellenőrízni kell, a követelés lejárata dátumát. Meg kell nézni, hogy mi a követelés jogcíme, tehát, hogy milyen ügyről van szó, s az alapján meglehet állapítani, hogy az 🔗elévülés beállt -e már.
Ha egyébként az FMH követelés jogalapja valamilyen érvénytelen szerződés…
Valaki, egy olyan szerződéses jogviszony alapján követel (anyagi jog) amely, vagy érvénytelen, vagy pedig a szerződéses jogviszony jogalapjára épített követeléséhez, például valamilyen jogszabálysértés útján jutott, és ezt Te bizonyítani is tudod.
Az ellentmondás és ellenkérelem fogalmának különbsége
Tapasztalataim alapján nagyon sokan összekeverik, pontosabban egybemossák az ellentmondás és az ellenkérelem kifejezéseket. A kettő nem ugyanaz!
Ellentmondás
Az ellentmondás az FMH mint nemperes eljáráshoz tartozik, és a peres eljárássá való alakulás jogintézményének kiváltására alkalmas. Igazából ha az ellentmondásban semmit sem írunk, csak azt, hogy ellentmondunk és ezt két tanúval ellátjuk, akkor az számára elég is.
Ellenkérelem
Ezzel szemben az ellenkérelem fogalma már a peres eljárásban használatos a bíróságon. Ha egy polgári jogi per alperesi alanya vagy, akkor ellenkérelmet terjeszthetsz elő a felperesi követeléssel szemben a hatályos polgári perrendtartás szabályai szerint.
ℹ️ A fizetési meghagyás jogintézményével kapcsolatban a jogi fórum releváns linkje, további értékes, Élet sodorta szituációkat boncolgat 😉
Üdvözlöm! Fizetési meghagyást szeretnék küldeni az előző lakónak aki „elfelejtette” kifizetni a közös költséget és erről „elfelejtett” szólni nekünk. 86.000-el tartoznak a háznak/nekünk, a ház rajtunk követeli, mi meg rajtuk, persze nem érdekli őket. A kérdésem az tulajdonképpen, mivel kis ügyről van szó, lehet tudni hogy ebben az esetben ha perré alakul mennyi idő alatt leszünk meg, illetve mennyibe kerülhet max egy eljárás? Illetve képviselhetem e a felperes feleségemet -mivel az ő nevén van a lakás-, illetve ők is kinevezhetnek képviselőt -mivel ott az idős anyuka aki név szerint tartozik -. A vicc az egészben, hogy a ház könyvelte végig a dolgot, mégis mikor számon kértem rajtuk azt mondták, küldjek fizetési meghagyást, amit azért nem értek, ha ennyire egyértelmű, hogy tartoznak, minek húzzák ezzel az időt? Nagyon szépen köszönöm a választ előre is!
Kedves Ákos!
Egy valamit magára adó közös képviselet ha valaki (tagjuk) elad egy lakást, akkor nullás igazolás nélkül nem igazán engedi el… Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy egy nem naiv ingatlant vásárló, nullás igazolás nélkül, ingatlant nem vesz át!
1. Mindettől függetlenül a meglátásom az ügyben az, hogy egészen egyszerűen a közös képviselet, az új tulajdonoson ezt az összeget nem hajthatná be, hiszen a saját nyilvántartásában látnia kell, hogy a nem megfizetett hónapok, mettől és meddig tartottak, ergó egzakt módon bizonyítható, hogy akkor ki volt az ingatlan tulajdonosa, eképpen tehát az az összeg befizetése, Őt kell(ene) terhelje.
2. A közös képviselet azért mondta Önöknek, hogy küldjenek rájuk FMH-t, mert számukra így az egyszerűbb. Az összeg behajtása az előző tulajdonostól az Ő feladatuk lenne, eképpen küldjenek ők rá egy FMH-t, tiszta sor. Ha eme tartozás miatt Önre egy FMH-t küld a közös képviselet, akkor Ön ennek ellent tud mondani, s a rendelkezésre álló adatokkal (például mióta Önök az ingatlan tulajdonosai) már bizonyítják is, hogy annak a tartozásnak Önök felé, semmilyen jogalapja nem lehetne, ugyanakkor SAJNOS itt meg kell jegyeznem, hogy érdekes kérdéskör az, amikor a régi tulajdonostól, az új tulajdonos megörökölheti -e a közös költség tartozást. Sok tényezőtől függ, már eleve attól is, pontosan mit kell közös költség alatt érteni. Magyarországon ez még földrajzi területenként is változhat. Ami a Bíróság számára irányadó, az a hatályos Ptk. 6:207, ami [Tartozás átszállása jogszabály rendelkezése alapján]. A kérdés az, hogy terheli-e az új tulajdonost a korábbi tulajdonos által felhalmozott közös költség tartozás, tehát a Tht-t 2003. évi CXXXIII. tv. a Ptk. 6:207.§ szerinti jogszabálynak kell-e tekinteni. Ahány megye, ilyen ügyben már annyiféleképpen döntöttek, tehát egyes Bíróság, az új tulajdonossal szemben támasztott ilyen irányú igényeket élből elutasítja. A kérdés komplex, sok részadattól és irattól függ, így a kérdésben megnyugtató választ adni, semmiképpen nem tudok.
3. Egyebekben viszont azt jelezni tudom, hogy bármilyen polgári peres eljárásról legyen szó, Ön a saját feleségét az eljárásban természetesen képviselheti, mint meghatalmazott. Ugyan a férj – feleség viszony nem vérrokonság, de mindenképpen jogi értelemben rokonság. A 2016. évi CXXX. törvény (Polgári Perrendtartás) 65.§ (c) fél hozzátartozója részt tartalmazza, amiből következik, hogy férj a feleség ügyében, vagy feleség a férj ügyében a polgári peres eljárás során, meghatalmazott lehet.
Csak a félreértések elkerülése miatt mondom, a meghatalmazott státusz nem ugyanaz mint a jogi képviselet. Ez azért fontos, mert általános jelleggel, a Pp-t úgy kodifikálták, hogy ügyvédkényszer legyen. Ez azt jelenti, hogy mivel a Törvény általános jelleggel mindent Törvényszék alá vesz, és Törvényszéki szakban kötelező az ügyvédi képviselet, ezért Törvényszék előtt ügyvéd kell. Ugyanakkor az FMH eljárások, ha egy ellentmondás esetén perré alakulnak, akkor járás bíróságok hatáskörébe kerül, ahol nem kötelező az ügyvédi képviselet.
Remélem segíthettem!
Tiszteletem!
Kérdésem arra irányulna,hogy fizetési meghagyásra ,ha időben ellentmondással éltem,a fizetési meghagyást kérőnek mennyi ideje van beterjeszteni bíróságra a bizonyítékokat (amennyiben bármit is fel tud mutatni)? Ha nem tud beterjeszteni semmit a „jogos” követelésére,mikor zárul le egy ilyen ügy?
Válaszukat előre is köszönöm
Kedves Tormási S.!
A kérdésre a választ, hogy
✅ a 2009. évi L. törvény (fmhtv) 37.§ (3) a) adhatja meg.
„A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül
a) nyújtson be a Pp. 257. §-a szerinti keresetet tartalmazó iratot a felhívásban megjelölt bíróságon”
A Pp. [2016. évi CXXX. törvény] 257.§ (1) bekezdése egyértelműen utal is a fentiekben hivatkozott fmhtv. 37.§ (3) -ra, amikor kifejti :
„A felperes a közjegyzőnek az Fmhtv. 37. § (3) bekezdése szerinti felhívása kézbesítésétől számított tizenöt napon belül köteles az eljárási illetéket kiegészíteni és keresetét a keresetlevélre, valamint mellékleteire vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő tartalmú iratban előterjeszteni a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságon. Az irat bevezető részében utalni kell – a közjegyzői ügyszám feltüntetése mellett – a per fizetési meghagyásos eljárási előzményére, és az irathoz mellékelni kell a közjegyző felhívásának másolatát.”
Ehhez kapcsolódik a Pp. 259. § (1) bekezdése, amely egyértelműen tisztázza a helyzetet:
„A bíróság – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – hiánypótlási felhívás mellőzésével az eljárást megszünteti, ha a felperes a közjegyző felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nem teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, illetve a keresetet tartalmazó iratot a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságon nem terjeszti elő.”
Tehát ha az ügyvéddel eljáról fél nem teljesíti a határidőt, akkor a Bíróság számára nincs
más választás mint végzést hozni, azaz a pert megszüntetni. Erről fontos tudni, hogy mivel végzés, ezért nem érdemi döntés. Azaz egy permegszüntetés a felek közötti jogviszonyt nem rendezi, a hatása pusztán az, hogy megszünteti a pert. Tehát ha a felperesnek újra kedve szottyan akkor ismét a közjegyzőhöz fordulhat és újabb FMH kiállítását kérheti (bár értelmes ember ilyet nem csinál). Ha a felperes ügyvéd nélkül járt el, akkor természetesen a Bíróság köteles őt hiánypótlásra felhívni, és ha annak sem tesz eleget akkor szüntetheti meg végzéssel a pert.
Ezt a lábjegyzetet csak arra az esetre írom, ha tárgyalásra kerülne sor:
A pervitel során a határidők elvi tekintetében annyit még mondanék, hogy a hatályos Pp. egyik fő koncepciója pontosan a perek meggyorsítása volt!
Ezért van az, hogy igazából a per két fő részből áll:
1) Az egyik a perfelvételi szakasz ahol a bizonyítékokat, leginkább írásban, de lehet a perfelvételi tárgyaláson személyesen is beterjeszteni (főleg ügyvéd nélkül ejárónak).
2) Az érdemi tárgyalási szakaszban újabb bizonyítékok csatolásának már nincs helye.
A Bíróságnak a Pp.-be ültetett joga, hogy a perfelvételi szakaszt rögtön az érdemi tárgyalásra való felhívással zárja, még akkor is ha a felperes nincs is jelen a tárgyaláson, de a tárgyalás megtartását az alperes kérte.