Hatékony optimalizálás ➡️ Google SEO

Picikét töprengtem azon, írjak -e a hatékony optimalizálás témájáról, hiszen jellemző rám, hogy nem szeretem elvenni másoktól a gondolkodás élményének örömét. A SEO műveletek ugyanis mindenképp megkívánják ezt az agyi játékot, hiszen az üzleti stratégia egyik jelentős részéről beszélünk, amikor azon agyalunk, hogy mi, hogy rentábilis, illetve miért is fizetnénk azért, ami a maga természetes medrében ingyen is jöhet, ha épp ügyesen szervezzük a dolgokat.

SEO meglátásaim a múltam táplálja

Amikor az OKISZ (Országos Kisiparosok Szövetsége) berkeiben voltam egy rövid ideig, hogy az egyik tanulmányommal kapcsolatos szakmai gyakorlatnak eleget tegyek, akkor ott bent, a magunk között szólva csak úgy hívott „Szörnyraktárban”, a vállalkozások – leginkább KKV szektor – aktáiban, olyan információkat találtam, amelyek alapján rá kellett jönnöm, hogy bizony főleg a kezdő vállalkozások szférájában az egyik legnehezebb kérdés, hogy a rendelkezésre álló éves keretet miképpen fordítsák a saját fejlődésükre.

Az itt tapasztaltak az oka, amiért Google SEO témában segítek!

Többek között én is ezt a raktárhelyiséget azért tiszteltem meg az idézett megnevezéssel, mert ugyan az anyagok szépen aktákba voltak helyezve, csak nem éppen az üzleti tervben szereplő adatok kronológiai sorrendjében, így párhuzamban az egyéb értékteremtő tevékenységemmel, hát a megfelelő sorrendet is kialakítottam az információözönben. Az OKISZ annak hírében áll, hogy szereti felkarolni és segíteni a kezdő vállalkozásokat, így a Kedves Olvasó nyilván nem fog meglepődni azon, ha azt mondom, az adatok között rengeteg olyan információ volt, amiből jól látszódott, hogy a vállalkozások a különböző pénzügyi intézmények felé miként bizonyították üzleti terveik megtérülésének esélyeit.

Tapasztalnom kellett tehát azt, hogy a 🔗 keresőoptimalizálás felhasználhatóságának kultúrája nem igazán bontakozott ki a kezdeményezések között, ahol pedig igen, ott számtalan szakmai hibára tudtam rámutatni. Ezért döntöttem úgy, hogy ebben a posztomban segítek időt, azaz pénzt spórolni mindazok számára akik esetleg a különböző médiafelületek tartalmait nem hobbi célból készítik, hanem gazdasági tevékenységet űzve.

Mit is jelent a hatékony optimalizálás?

Azt jelenti, hogy a lehető legkisebb időbefektetéssel a lehető legnagyobb megtérülést tudjuk elérni. Megfigyeléseim alapján mondhatom, hogy nagyon sok vállalkozás fel ül arra a bizonyos szekérre, amely a keresőoptimalizálással releváns tartalmakban a kibertérben szinte mindenhol kering, hogy „kerülj be egy kulcsszóra vagy a szükséges kulcsszavakra a Google első 5 darab találatába” és akkor már észrevesznek az emberek, s abból lehet profitot realizálni. Nos a képlet azért egyáltalán nem ilyen egyszerű… de én azt mondom, hogy a nagyobb profithoz vezető út ennél lehet sokkal egyszerűbb is 😀

Előre kerülés egy adott kulcsszóra a hatékony optimalizálás lényege!

Egyáltalán nem biztos, hogy annyira megtérülő stratégia lesz kulcsszavakra előre kerülni. Sőt azt kell, hogy mondjam az esetek többségében egyáltalán nem lesz megtérülő ez a nagyon is hosszú időt felemésztő folyamat. Arról meg nem is beszélve, hogy igazából manapság vakok vagyunk ezen a területen, mert nincs meg az az eszköz amivel érdemben eltudnánk dönteni, hogy egyáltalán melyik kulcsszóra van nagyobb rákeresés. A régi világban ugyanis nagyon jól működött a „Google Keyword Selector”, őszintén megmondom én magam is imádtam, de most már be kell érni a „Google Keyword Planner” nevű adatforrással, amitől viszont egyáltalán nem leszünk okosabbak. Noha a szakma úgy könyvelte le, hogy ez az utódja a szolgáltatásnak, mélyebb funkcionális szálak fűzik inkább a Google Adwords rendszeréhez.

A szimpla kulcsszókutatás elég nehézkes

Persze a logika világában azt feltételezhetjük, hogy nyilván a vállalkozások, a maguk piaci igényeket felmérő hátterükkel  tudják, hogy mire is van kereslet a fogyasztói érdeklődés szemszögéből, s nyilván annak megfelelően hirdetnek. A kegyetlen valóság viszont az, hogy mégsem olyan okosak 🙂 A 🔗 hasznos kulcsszavak megállapításával kapcsolatos kutatásunkat pedig tovább nehezíti az is, hogy amióta elterjedt általános jelleggel is az amúgy szerintem nagyon is hasznos https, azóta meg a Google keresőgép az SSL-ből érkező kulcsszavas kereséseket elkezdte titkosítani (kb. 2011 óta). Azzal kapcsolatosan tehát, hogy milyen kulcsszavakkal érkezett egy felhasználó a tartalmunkra, a „Google Analytics” sem nagyon fog tudni segíteni, maximum azt mondja, (not provided).

Na nem mintha bárkit is szeretnék abba az irányba terelni, amely úgy egyébként ellenkezik a Google irányelveivel, hogy tartalmat fejlesszünk a Guglinak,  csak azért, hogy forgalmat hozzon, de akárhogy csűrjük és csavarjuk is a dolgot, azért a keresőbot a weboldalunk tartalmát fogja letapogatni, s a maga kis titkos komplex rangsoroló algoritmusa segítségével fogja a találati mezőnyben elhelyezni a tartalmunkat. Nagyon sok önjelölt SEO tanácsadó foglalkozik külön azzal a témával, hogy fizess neki X összeget és mindent megtesz azért, hogy élmezőnybe bevarázsoljon. Van úgy, hogy ez sikerül is neki, azonban mégsem váltja be a vállalkozás számára a kulcsszóhoz fűzött reményeket…

Az esetek többségében miért halott ügy a kulcsszó?

Azért mert amikor egy felhasználó begépel egy kulcsszót, akkor arról jóslati módszerekkel nem igazán fogjuk tudni előre eldönteni, hogy miért fogja begépelni. Tehát pusztán egy kulcsszóra, releváns tartalmat nem tudsz építeni. Ha valaki rákeres például arra a kulcsszóra, hogy „SEO” az egyáltalán nem biztos, hogy Ő egy önjelölt SEO tanácsadónál szeretné elszórni a pénzét. Könnyen elképzelhető, hogy például a témával releváns cikkeket, információs anyagokat kutat. No, ennek szellemében akkor megérné az a sok szenvedés, vesződés és időpocsékolás erre a kulcsszóra elsőnek lenni?! Szerintem nem 🙂

De számtalan más gyakorlati példát is fel lehetne hozni…

Ha egy felhasználó beírja azt a kulcsszót, hogy „szállás”, s ügye a mi vállalkozásunk témája ezzel releváns, milyen jó nekünk, hisz keresnek rá 10 – 100 ezer között havonta… nagy valószínűséggel NEM, sőt szinte biztos, hogy a  felhasználó TUTI NEM a mi, amúgy nagyon szép környezetben lévő budapesti valamilyen szállásunkba akar befoglalni, ha az Ő desztinációja a Mátra, hanem újabb keresést hajt végre, esetleg kiegészíti a keresőkifejezését.

A mai keresési habitus inkább a „medium tail” de leginkább a 

„long tail”tendenciája felé mutat

Ez már csak azért sem meglepő, mert a Gugli felhasználók rájöttek már arra, hogy szimpla kulcsszó használatával nem fogják megkapni azt a releváns tartalmat amire kerestek. Természetesen amikor a short tail, medium tail és long tail szakmai kifejezéseket használjuk, azok jelentése mögött nem a kulcsszó (karakter hossza) hanem a rákeresési mennyiség bír jelentéssel.

Azért a rákeresési mennyiség és a kulcsszó hossz között mégis csak van némi összefüggés!

Egyelőre még komplexebb kifejezéseket (például hosszú mondatot) kevesebben használnak (ez a long tail) de azért a tendencia mégis az, hogy ezek a long tail – kicsi rákeresési mennyiségek a jövőben pont az ellenkezőjét fogják jelenteni!

Egy példa a long tail -re: „akciós budapesti szállások” – ügye ez azért így már hosszabb, s nyilván kevesebben keresnek rá, aminek egyik előnye, hogy könnyebb előre kerülni erre a kifejezésre, pont ezért a hirdetői verseny is sokkal kisebb rá. Üzleti szempontból mégis sokkal nagyobb konverziós értékkel fog rendelkezni, mert nagyobb lesz rá a garanciális alap, hogy aki erre megtalált bennünket, az bele olvas a tartalmunkba és fel is veszi velünk a kapcsolatot. Ebben a példában felhozott keresési kifejezésre keresnek havonta maximum százan.

Honnan nyerheted az inspirációt az ilyen long tail féle kifejezésekre?

Magától a Google keresőgéptől. Persze előfordulhatnak olyan esetek amikor a keresőkifejezésre nagyon alacsony a rákeresés, mégis hihetetlenül magas rá a hirdetői verseny. Ez egyébként azért is van így, mert a Google Adwords felhasználók is kezdenek rájönni arra, hogy a long tail ismérvei között szerepel az ugyan kicsi rákeresés, de mégis óriási nagy konverziós arány. Általában viszont azt elmondhatjuk, hogy hosszabb keresőkifejezésekre azért az organikus találatok között, direkt arra ráoptimalizálva tartalmunkat, könnyebben előrejuthatunk, és sokkal nagyobb lesz a sikerélményünk.

Ötletgyáros a Google!

Hogy a konkrét példa vezérfonalánál maradjunk, tételezzük fel továbbra is, hogy mi a budapesti szállások business világában építjük a vállalkozásunkat. Ha a tulajdonunkban lévő budapesti ingatlanok közül párat akár hosszabb távra is, nemcsak turizmus jelleggel adunk ki, akkor egy ötletet már is kaptunk a Google keresőgéptől azzal, hogy begépeltük számára a „szállás Budapest” kulcsszavakat. A Google long tail ajánlata számunkra tehát az „olcso szallas budapest belvarosaban”. Ez pont egy olyan példa, ahol a hirdetői verseny elég magas lesz (nem véletlen), de kevesen keresnek rá, olyan 10 – 100 között havonta, így az organikus találatok között viszonylag egyszerűen előre lehet kerülni. Ha ezt a képernyőfelvételt megnézzük, az is egy jelzésérték, hogy érdekes módon ezt a keresőkifejezést ékezetmentesen jelzi ki.

Így optimalizáljunk a hosszabb keresőkifejezésekre

Ilyenkor a legtutibb, ha erre a long tail kifejezésre a webes megjelenésünk (landing page) tartalmának URL szerkezetét alakítjuk, de ugyanakkor a tartalmunk címének (meta adatok) egy azzal releváns, de mégis másik long tail kifejezést keressünk. Ennek segítségével ugyanazon optimalizációs erőforrás ráfordítással két legyet ütünk egycsapásra. Alacsony rákeresési mennyiséggel rendelkező long tail kifejezésből rengeteg van. Tulajdonképpen a Google felhasználásának 70%-át ez képzi. Az én pici Tudásbázis játékom is erre a filozófiára épít (ugyan ez itt nekem speciel nem üzleti koncepció, hanem egy jó játék és ismeretterjesztés is egyben).

Miért van az, hogy az embereknél ez a keresési habitus alakult ki?

Az én véleményem, hogy az emberek elkezdték érzékelni azt, hogy valahogy hiába írnak be egy – egy kulcsszót, mintha a Google működési filozófiája megváltozott volna.

Ahogy a mondás  is tartja, „semmi sem olyan már mint régen”. A Google aktivitásának eddig az volt az alapja, hogy begépeltünk egy kulcsszót, és akkor az index állományában lévő weboldalak sokaságát végig nyálazta, s ahol a legnagyobb számban és legrelevánsabb környezetben előfordult, az az oldal kerülhetett a találatok elejére legnagyobb eséllyel. Gondoljunk csak a régi szép időkben azokra a degenerált idiótákra akik úgy értek el kezdetekben sikereket az organikus találati mezőnyben, hogy teleírták a weboldalukat, tele szemetelték a nekik fontos kulcsszóval, de persze ezt úgy tették, hogy az ügyfeleiket ne zavarja mindez, mert például a szöveg színét egyenlővé tették a weboldal dizájnjánál alkalmazott színnel. Később Gugli erre rá is jött, és indexből való tiltással honorálta tettüket.

Óriási adatbázisban való gyors és eredményes kutakodásra a hagyományos módszerek már nem alkalmasak!

A keresőgép óriásunknak az adatbázisa viszont olyan gigantikussá fejlődött, hogyha logikusan végiggondoljuk az egészet, magunk is rájöhetünk, hogy valamilyen változásnak csak el kellett jönnie. Ekkora adatmennyiséget gyakorlatilag a matematikai egyezést használva, erőforrás szinten már már lehetetlen vállalkozás menedzselni. El kellett jönnie az időnek, hogy a Google használja az eszét. Huuupsz bocsi… De a helyzet az, hogy a Google rangsoroló algoritmusa mögött, most már a 🔗Mesterséges intelligencia dolgozik. Azaz a Google próbálja értelmezni a kereső szándékát, s azt a weboldalt választja ki az adatbázisából, amely a keresést végrehajtó vágyaira legjobban illeszkedik.

🤔 A jövő Google algoritmusai még inkább élvezni fogják az AI háttértámogatást, ez szinte biztos! A hatékony optimalizálás stratégiai alapja tehát a kereső algoritmus ismerete.