Hatóanyag nélküli tabletták | Inspiratív Kalauz

Tömeges csalások hatóanyag nélküli készítményekkel

Hobbi tevékenységem folytán jogvédelmet is ellátok, s mint blogger, alapvető feladatom, hogy a közérdekű információkat megosszam mindenkivel. Cikkemben nem kerül nevesítésre senki és semmi, sem úgy mint magánszemély vagy jogi személyiség, vagy akár készítmény. Ugyanis cikkemben a lényeg, a tartalom és az abban szereplő általános jellegű ismeretek felhasználása. Ez most egyben jogi téma, egy kis szociális érzékenység, és természetesen a csalásokkal is relevanciában van!

A hatóanyag nélküli készítmények potenciális áldozatai: az idősebb korosztály 🙁

Értük viszont nagyon kevesen állnak ki, amit egyáltalán nem tartok helyénvalónak. A fiatal és az idősebb generáció között óriási nagy a különbség, amely sok esetben a nagyon is fontos kommunikáció megszakadását is jelenti közöttük, amely életveszélyesen óriási probléma, hiszen az idősebbek kiszolgáltatottá válnak mindenféle csalásoknak. Írásomban én őket segíteném, mert a régi világ legpozitívabb jegyeit hordozzák magukban; hit, becsület, bizalom, s bizony ezek azok a jegyek, amelyek miatt áldozattá válnak.



De, hogy is működik, ez a bizonyos csalási hálózat?

A különböző hatóanyag nélküli termékek értékesítésére szakosodott cégek, többféle módon próbálnak az idősebb hölgyek és urak bizalmába férkőzni. Vagy az adott környéket szórólapokkal rendesen megszórják és várják a potenciális áldozatok érdeklődését, egy – egy termék iránt, esetleg különböző ONLINE felületeken mint netes csalás gyűjtik be az áldozatokat, vagy egészen egyszerűen, és ez igaz az esetek túlnyomó többségére, de egy Call Centerből felhívják őket és minden kötöttségektől mentes termékbemutatókra invitálják az érintetteket.

A csalók az alábbi dolgokra hajaznak:

  • Felületesség, nyilván az idősebbek az apróbetűs részt nem fogják elolvasni, különösen akkor nem, ha még a szemüveget is otthon felejtették.
  • Hiszékenység, hiszen viszonylag egyszerűen ellehet ezeket az alanyokat varázsolni az előadás témájával és mindenféle kitalált, fantáziadús történetekkel megetetni őket, amely az ismertetett termék(ek) hatásmechanizmusával kapcsolatos.
  • Apellálnak még az idősebb emberek magányára is, akik alig várják, hogy felhívja valaki őket telefonon, és egy kis túlzással, de a vonal túlsó végét lelkisegély szolgálatként veszik igénybe.

Rengeteg trükk és ösztönzés van a csalók tarsolyában. Képesek még külön INGYENES buszjáratokat is szervezni az idősebb, társaságra vágyók számára, s ezeken a járatokon viszik őket, természetesen kirándulással egybekötve a termékbemutatók helyszínére.

Különböző területek vannak, ahol ezek a készítmények ígérik pozitív hatásaikat. Sajnos, régebben divat volt, kimondottan rákellenes csodatermékek forgalmazása is, amelyek természetesen az égvilágon semmilyen hatással nem rendelkeztek, ugyanakkor hihetetlen nagy költséget jelentettek, mind a betegnek, mind közvetlen környezetének.

De mit is kell tudniuk ezeknek a csodaszereknek, amelyek úgy egyébként az égvilágon, az esetek többségében szőlőcukron kívül, vagy egyéb valamilyen indifferens szeren túlmenően semmit sem tartalmaznak? Nos, kérem szépen, ezeknek a csodaszereknek azt kell tudniuk, amely információkat a potenciális áldozatokból a Call Centeren dolgozó marketing munkatársak kinyernek, s eleve az egész termékbemutatókat már, ezekre az előre beszerzett információkra alapozzák. Az idősekből álló tömegeket a beszerzett információk alapján szegmentálják; például vannak akiknek fáj a hátuk, lábuk, stb.

Vége a termékbemutatónak, hogyan tovább?

A szóban forgó érintettek jól érezték magukat, s aláírták, hogy küldje el a cég számukra azt az INGYENES próbaterméket, amiről ügye ezen a bizonyos termékbemutatón is szó volt. Igen ám, de el van bújtatva egy apróbetűs rész is, miszerint, amennyiben 30 napon túl, nem mondja le a delikvens a terméket, akkor küldik tovább, ami már megrendelésnek számít, amiért fizetni kell!

Letelik a 30 nap, vagy éppen a 60, attól függ, hogy mi is volt a megállapodásban, s az érintettek már rég el is felejtkeznek az egészről, s ugyan kipróbálták a terméket, de ha őszinték akartak lenni magukhoz, akkor saját maguknak is bizony bevallották: hát én biza semmilyen változást nem érzek, ugyanúgy fáj…

Csodálkoznak, sőt értetlenül fogadják, amikor a kézbesítő hozza számukra a terméket. Ilyenkor megpróbálják felvenni a kapcsolatot, azzal a bizonyos céggel, de természetesen csak további ígérgetéseket kapnak, hogy majd így meg úgy fog használni a termék, de ami a lényeg, hogy lemondani azt nem lehet. Pedig sokan, már a termékek átvételét is megtagadták, ilyenkor pedig köztudott, hogy a futár szépen visszaviszi a feladóhoz, tehát gyakorlatilag a termék nem kerül átadásra, s ha valami nem kerül átadásra, akkor ügyebár annak az igénybevételéről sem beszélhetünk, ergo semmilyen követelésnek nincs jogalapja!

De madarat tolláról, embert barátjáról alapon, ilyenkor már ezek a csaló cégek, megtalálják lelki partnereiket, az esetek jelentős részében, szintén a csalás elvén alapuló behajtó cégek berkeiben és megkezdődik a zaklatás…

A 2012. évi C. törvény, tehát Büntető Törvénykönyv szerinti 222.§ (1) bekezdése, amely létrejön ilyenkor. A zaklatás büntetőjogi tényállásáról azért azt nem ár tudni, hogy feltétlen igényli, hogy a megkeresés csak egy oldalú legyen. Azaz ha a cikkben is szereplő idősebb emberek ilyen ügyekből kifolyólag egy behajtó cég zaklatottjává válnak, akkor feltétlen fontos, hogy az égvilágon semmilyen válaszlevelet vagy megkeresést a behajtó cég felé ne tegyenek. Ugyanis ha megteszik, akkor egy zárt kommunikációs láncolat jön létre, amely alapján már a zaklatás büntetőjogi tényállása nem állja meg a helyét. Ilyen esetben az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező kapitányságon feltétlenül meg kell tenni a feljelentést. Most mondom előre, hogy a rendszer direkt úgy van kalibrálva, hogy el lesz utasítva a feljelentés, de érdemes fellebbezéssel élni az ügyészség felé és kitartani a zaklatás tényállása mellett.

Viszont amit mindenféleképpen fontos megtenni az az, hogy előbb utóbb a behajtó cég a követelését megpróbálja közjegyzői úton behajtani és egy úgynevezett fizetési meghagyást fog kérni az áldozatra. Erre a fizetési meghagyásra 15 napon belül – két tanúval ellátva – mindenféleképpen ellent kell mondani, s ilyenkor perré alakul, ahol a Bíróság az áldozat részére, már a védelmet megtudja adni. Minden megállapodásnak, vagy szerződéses jogviszonynyak a kölcsönösség, tehát konszenzus alapján kell létrejönniük. A cikkben szereplő példában tehát az érintetteknek mást nem kell tudniuk bizonyítani, minthogy nekik eszük ágában sem volt már a kérdéses terméket tovább használni mint az a bizonyos 30 nap és nem is tették, sőt a futár kézbesítéseit megtagadták, ezzel is jelezvén, hogy nem kívánják a terméket tovább használni mint a megállapodás szerinti ingyenes időszak. Akkor is a behajtó céggel szemben meg lehet nyerni a pert, ha elkerülte figyelmünket az a bizonyos apróbetűs rész miszerint ha 30 napon belül nem reagálunk akkor X időre, például 1 évre való megrendelésnek számít. Ugyanis szintén a konszenzus elvre vezethető vissza a védekezés. Mert ha közös akaratról beszélhetünk, akkor nyilvánvalóan olyan termék megrendelésére irányult az akaratunk, amely a mi sajátságos problémánk orvoslására szolgál (pl. lábfájás, hátfájás, stb.) azaz be lehet bizonyítani, hogy a termék az égvilágon semmilyen hatásmechanizmussal nem rendelkezik, így a fogyasztót nem is kötheti ehhez semmi, hiszen eredeti szándéka nem az volt, hogy egy indifferens szerrel ellátott zéró hatású készítményt kapjon, havi súlyos ezrekért!

Az ilyen ügyeknél egyébként a behajtó cégek pontosan tudják, hogy a követelésnek nincs normális, bírósági úton is érvényesíthető jogalapja. Ezért mielőtt közjegyzőhöz fordulnak, megpróbálnak konzultálni az adósalannyal.

Egy olyan jognyilatkozatnak megfelelő formanyomtatványt küldenek ki részükre, amelyre nagyvonalúan felajánlják a részletfizetési lehetőséget, illetve amelyben két tanúval ellátottan nyilatkozati lehetőséget teremtenek az adósalany számára:

  1. Elismeri a tartozást és egy összegben X napon belül megfizeti.
  2. Elismeri a tartozást és részletfizetéssel kíván élni.

Hát nem aranyos? 🙂 Az még egész véletlenül sincs ott, a jognyilatkozati lehetőségek között, hogy az adósalany nem ismeri el a tartozást 😀 Az ilyen formanyomtatványokat nem szabad kitölteni, ugyanis a behajtó cégek ezeket csupán arra használják, hogy amire addig nem volt jogalapjuk, immáron a jognyilatkozat birtokában legyen 😛

inspirator