Sophia robot, az első amelyet Szaúd-Arábia állampolgárnak nyilvánított!

🤔 Sophia robot esete kicsit elgondolkodtatott, hogy milyen értéket is rendel Szaúd-Arábia vezetősége az általuk kiadott állampolgársághoz. Mivel a Mesterséges Intelligencia érdekel, így annak idején amikor a médiában megcsengették a Sophia humanoid ügyét, gondoltam több információt beszerzek róla, hogy saját objektív képem kialakíthassam.  Természetesen a Sophia robot, Budapest látogatása is megtörtént már, ha jól emlékszem, olyan 2018 nyár elején.

Az állampolgárság kérdésköre, igen érdekfeszítő. Ahogy az emberek beszélnek róla, Szaúd-Arábia pont arról híres, hogy elég keveseknek adja meg az állampolgárságot, és elég nagy számban végez kitoloncolásokat is!

A Youtube-on jelent meg egy videó ezzel a címmel:

„Meet Sophia: The first robot declared a citizen by Saudi Arabia”

A fenti angol nyelvű cím, magyar jelentéstartalma egészen röviden az, hogy az első robot, amely megkapta a Szaúd-arábiai állampolgárságot.

Vajon az emberek, akik egykoron Szaúd-Arábiában próbáltak letelepedni, mit gondolnak egy robot állampolgárságáról?

Klisék helyett inkább bevágok ide egy képet, a fenti videó releváns hozzászólásai közül.

A fiatalember elmondta, hogy Ő sosem kapta meg az állampolgárságot, pedig ott született… sőt, mikor elérte a 18 éves korát, akkor egészen egyszerűen kitoloncolták az országból. A kitoloncolása oka az volt, hogy a szülei nem Szaúd-arábiaiak voltak. A hozzászólásában érdekesnek tartottam még, hogy azt is elmondta, hogy ez inkább csupán egy promóció volt Szaúd-Arábia részéről, amivel saját országukat próbálták fókuszba helyeztetni, azzal, hogy egy robotnak állampolgárságot adtak ki, holott mindenekelőtt azt kellene megtanulniuk, hogyan kell tisztelni az emberiséget.

Talán eme script csoda még nem semmisíti meg az emberiséget, noha nem is kell, hisz vérükben az önpusztítás!

Perpillanat úgy gondolom, hogy 🔗 Sophia témája egy kicsit túl lett lihegve. Mintha nagyobb jelentőséget tulajdonított volna neki az egész média, mint ami valójában. Elég sok videóanyagot végignéztem vele kapcsolatosan, s nagyon sokszor meglehetősen könnyen kilehetett akasztani a robot hölgyet,

olyankor voltak a kínos hallgatásai 😁

Itt különböző kérdéseket tettek fel számára, amelyek kifejezetten az emberi hit vagy érzelemvilághoz kapcsolódtak. Például megkérdezték tőle, van -e kedvenc írója, s olvasott -e vele kapcsolatosan bármit… azért már látszódott, hogy nagyon keresi ott belül az adatbázisát, hogy bármit tud -e találni ami találkozik mondjuk a „poet” vagy a „poem” tehát költő és vers / író kifejezésekkel. Kisvártatva említette meg, Sylvia Plath-t és nyilatkozott róla, hogy a temetésével kapcsolatban mindent elolvasott.

Lehet Sophia nyelve az én társaságomban nem lett volna olyan folyékony 😄

Ha rám lett volna bízva, akkor gyanítom még hosszasabb csendeket is eltudtam volna érni nála, ugyanis a beszélgetést arra tereltem volna, hogy ugyancsak keresse már elő az adatbázisából József Attilát, s hozzá kapcsolódóan egy – egy verset, és formáljon véleményt a két humán orientált emberről, esetlegesen ossza meg velem nézeteit a vélelmezett pszichés késztetéseikről. Mindkettő költő / író annak tekintetében hasonszőrű, hogy pályafutásuk öngyilkossággal végződött. Egyébként egész véletlen engem is magával ragadott Sylvia Plath egyik regény kategóriába illő műve az 1963-as üvegbura, csak hát erről tudni kell, hogy azt Victoria Lucas írói álnéven publikálta.

Megjegyzem, hogy Kedves Olvasóim is megértsék, pont azért faggattam volna Sophia robotot a feltételezett pszichológiai késztetésekről, mind Sylvia Plath, mind József Attila vonatkozásában, mert az 1963-as üvegbura említett szerzője,

regénye megjelenése után, öngyilkosságot követett el. Maga a könyve pedig egy 19 éves lány pszichés leépülésének, öngyilkossági kísérleteinek, és gyógyulásának történetét meséli el.  Egyébként az említett üvegburában fikcionalizálás tucatjai találhatók meg, meglehetősen komplex olvasmány, mélyreható lelki töltetekkel. Egyes kritikusok szerint, akik 1971-ben mondtak véleményt, azt írták, Sylvia Plath tulajdonképpen saját lelki fájdalmait vitte bele regényébe.

Az összes többi kérdés Sophia felé már olyan volt, amit egészen egyszerűen a lehető legkönnyebben az adatbázisából kitudott keresni. Például: viccek, tréfák amikor kérdezték tőle „Hi Sophia. My girls love telling jokes. Can you tell them a joke?” azaz a lányom szereti a vicceket, tudnál mondani egyet? Látható volt, hogy ledarálta azt ami a belső kijelzőjén megjelent. Ugyanakkor ami a felé irányuló kérdés első momentumában nekem tetszett, mégis az emocionalitás kimutatásának helyes és időben releváns mozzanata volt. Hiszen a hölgy a lányait említette, s ezzel kapcsolatosan eresztett meg Sophia egy mosolyt. Szóval tud fejlődni, de még nagyon kezdeti csíra, s azt sem mondhatnám, hogy Mesterséges Intelligencia.

Mi a Sophia robot legjobb meghatározása?

Nos, elkezdtem pedzegetni a témát, hogy nem is annyira Mesterséges Intelligencia mindez, mint ahogyan a média fókuszába került. Az én véleményem az, hogy ugyan vannak elemei amelyek igenis relevanciába hozhatók a mesterséges intelligenciával, de ha a robot összességét nézem, akkor pusztán  az MI nem írja jól le. Inkább jól sikerült művészet, mint MI. A Sophia leginkább egy emberi alakot öltött chatbot és manöken keveréke, rendkívül sokrétű animációs effekttel. Trükkök művészi kombinációinak sora lelhető fel a robotban, mintsem az MI.

Mit lehet tudni a hátteréről?

Sophia egy szociális humanoid robot, amelyet a hongkongi cég a Hanson Robotics fejlesztett ki. 2016. február 14.-én aktiválták. Az első nyilvános debütálása Austin, Texas, Egyesült Államokban volt. Legalább 50 különböző arckifejezésre képes. A fejlesztői egy jól megírt alapszkripttel látták el, s természetesen a vele való kísérlet lényege az öntanulásban rejlik. Az arcát megkísérelték Audrey Hepburn színésznőről megformázni, s biztos velem van a gond, de Audrey vonásait nem vélem felfedezni benne 😀 Az említett Hanson Robotics részéről, Sophia gyártója David Hanson, aki elmondta, hogy részben mesterséges intelligenciát használ (szemmel láthatóan nyomelemekben, ez saját megjegyzés), vizuális adatfeldolgozást és arcfelismerést. Sophia rendelkezik hangfelismerő képességekkel is, amelyben nagy segítségére volt az Alphabet Inc. (Google anyavállalata). Sophia mellett van még 9 testvérrobot amiket szintén a Hason Robotics gyártott. Egy – két videóban látható az is, amikor Sophia egy – egy másik robottal együtt szerepel.

A Sophia szemében lévő kamerák számítógépes algoritmusokkal kombinálva lehetővé teszik, hogy láthasson. Lehet követni az arcokat, fenntartani a szemkontaktust, és felismerni az egyéneket. Képes feldolgozni a beszédet és beszélgetéseket folytatni természetes nyelvi alrendszer használatával.  2018 januárjában Sophia funkcionális lábakkal és sétáló képességgel bővült.

Sophia inkább egy jól bevált script alapján működő chat robot!

Azért gondolom, hogy a média nagyobb jelentőséget tulajdonított neki, mint ami, mert igazából nincs új a nap alatt. Minimális pszichológiai ismeretekkel rendelkező ember is simán megállapítja, hogy bizony nem emberrel beszél. Sophia működési elve ugyanaz, mint amit a chat robotoktól már megszokhattunk. Az első ilyen párbeszédet próbálgató kezdeményezés az Eliza néven futott, amely a SLIP (Symetric List Processor) programnyelvre épült. Az Alan Chat Bot szintén egy érdekes kezdeményezése volt, Erwin van Lun-nak, aki tulajdonképpen kutatásaiba bevonja az embereket, mert hagyja számukra, hogy különböző chat botokat hozzanak létre, tesztelvén a tanulási fázisokat.

Sophia inkább művészet mint MI!

Határozott álláspontom, hogy Sophia egyetlen egy érdekessége, pontosan a művészi kivitelezése. Azaz az újdonság a világot csupán abban érte, hogy a már rég létező chat alapú robotokat, így emberi alak formájában (humanoid) láthatták viszont. De természetesen ez nem jelenti azt, hogy a mesterséges intelligencia területén bármilyen, komolyabb áttörés történt volna. Inkább, divatbemutató és a szórakoztatóipar kelléke lehet.

Régi szórakozásaim egy vicces szituációja 😉

Hosszú évekkel ezelőtt magam is fejlesztettem, vagyis kísérleteztem különböző általam kódolt chat robotokkal, ahol a Lisp nyelvet használtam fel. Érdekes emlékeim vannak azokból az időkből.

Amikor elkezdte szkriptem az első működését, még butácska volt szegény… de az elv már benne is ugyanaz volt mint az összes chat robotba.

Kap egy X információt, s reagál egy Y-t. Aztán vagy jól sül el, vagy nem, a konzekvenciákat letárolja, s ez alapján alakítja a jövőben egy – egy szituációra a válaszait.

Anno úgy írtam meg a saját kódom, hogy természetesen logfájlokba lementette a chat kommunikációt, s néha nagyon vicces párbeszédek alakultak ki. Amikor egy lány ráírt itt a robotra, és részletezte milyen vacak napja volt, mert meghalt a kiscicája. Mire a buta szkriptem, első próbanapján azt reagálta, „S miből gondolod, hogy ez a téma engem érdekel?” Lány tömör válasza: „Dögölj meg!” Idővel persze némi fejlődésen átment, no de művészi játék volt, mint sem Mesterséges Intelligencia.

Látom a mesterséges intelligencia pozitív felhasználhatóságát, s egy tényleges öntudatra ébredés esetén, még meg is értenék egy állampolgárságot. Igaz ez egyéb érdekes kérdéseket vetne fel, mert ha egy lény öntudatra ébred, akkor ugyanazok a folyamatok mennek végbe benne mint egy emberben. Márpedig az ember nem éppen a legempatikusabb fajta 😉

Robotok öntudatra ébredése?

Nem igen hiszem, hogy egy konkurenciával jól járnánk, mindenesetre ennek a kialakulási esélye, egyenes arányban áll a nanotechnológia fejlődésével. Az emberi agy, az általunk ismert világ egyik legérdekesebb jelensége. Az öntudatra ébredés egy meglehetősen bonyolult folyamat. Amikor az egyén felfedezi önmagát, az problémákban és eszményekben gazdag kor. Az egyén és szociális erők egyensúlyba csak a szociális öntudatra ébredés idején jutnak. A jelen hatása a problémát megoldó cselekvés alakjában érvényesül. A humán tényezők esetén a szociális öntudatra ébredést a bölcsődei, óvodai és iskolai fázisok lendítik előre. Nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy egy kisbaba saját magát és a világot, értelemszerűen nem tudja szétválasztani.

Az emberek esetén a szociális öntudatra ébredés lehetőségét az emberi agy neurális hálózata váltja ki❗

 

Az MI lehetőségeit kiaknázó robotok tehát elég nagy függésben vannak a nanotechnológiától, hiszen amíg egy ember esetén a gondolkodás / tanulás / képzetáramlások folyamatait az agyban levő neuronok száma határozza meg (pl. jelentős neuronszám csökkenés esetén, demencia lép fel, rövidebb, hosszabb idő után halálos kimenetelű),

addig processzorok esetén a tranzisztorok száma a domináns❗

Milyen processzorral működik Sophia?

Hát pont ez az … ez az igazi visszaigazolása számomra, hogy tényleges 🔗 mesterséges intelligencia nem jöhet szóba.

Sophia esetében kizárólag a kódban, szoftverében (script) van a lényeg. Ez a szkript az, amely a tanulási folyamatai révén egy eltárolt kifejezés listából kiválasztja a válasznak megfelelő mondatot. S ezt a szoftvert korunk bármely modernnek nevezhető számítógépéről futtatni lehet, ahogy az összes többi chat robotot is.

Az állampolgárság azért kissé meredek…

Mit is mondhatnék Szaúd-Arábia lépéséről, az állampolgárság tekintetében. Jól tükröződik vissza a tényállás, hogy a média, a fókuszba kerülés, az pénz, és különböző kapcsolati tőkék járulékainak összessége. Ezen érdekek tehát Szaúd-Arábiában felülírják, a kiadott állampolgárságokhoz kötött általánosan elfogadott eszmerendszert.