Infláció 2010-2020

Infláció 2010-2020 avagy mennyivel ér kevesebbet a magyar forint?

Infláció Magyarországon, tehát a forint értékének  a kalkulálása az Európai Unió elvárásaihoz igazodva történik. Az én véleményem szerint a módszer nem ad teljes körképet a tényleges inflációról, de nem kívánom a képet bonyolítani.

Ezért ebben az összeállításomban azt szeretném bemutatni, hogy a KSH mi alapján számolja az inflációt, illetve miként alakult az elmúlt tíz esztendőben a magyar forint vásárlóértéke!

Infláció számítás, hogyan?

Az infláció méréséhez a háztartások által elfogyasztott  árukat és szolgáltatásokat veszik figyelembe. A Központi Statisztikai Hivatal fogyasztóiár-index alapján számol. Ez a háztartások (lakosság) által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező (átlagos) árváltozását méri.

A KSH ezres mintavételezés alapján, hónapról hónapra egy kb. 937 sorból álló táblázatot rögzít. 2012-től ezt a listát évente vizsgálják felül és súlyozzák újra, mindig a két évvel korábbi fogyasztási szokások alapján.

Azt viszont ne felejtsük el, hogy az infláció számításához szükséges alábbiakban részletezett fogyasztói kosár, csupán hazánk általános tükrét adja vissza!

A KSH statisztika általános képet mutat, nem a rád egyedileg gyakorolt inflációt!

Ezzel arra szeretnék célozni, amit a cikkem elején is pedzegettem, hogy a körkép nem teljes, hiszen olyan fontos elem, mint például lakhatásra fordított költségek, nem igazán szerepelnek benne. Éppen ezért az infláció mértékének meghatározása számunkra akkor lehet precíz és egyedileg ránk szabott, ha a fogyasztói kosár tartalmát a saját fogyasztói habitusunknak megfelelő elemekből állítjuk össze.

Az infláció számításához szükséges fogyasztói kosár KSH szerinti tartalma

A fentiekből tehát látható, hogy a fogyasztóiár-index jelzi az infláció azaz a pénzromlás folyamatát. Az árváltozások mérése a termékek és szolgáltatások KSH szerinti megválasztott reprezentánsaiból összeállított fogyasztói kosár alapján történik.

Az ezres mintavitelezésben szereplő táblázat adataiból az alábbi főcsoportokat képzik

  • élelmiszerek
  • szeszes italok, dohányáruk
  • ruházkodási cikkek
  • tartós fogyasztási cikkek
  • háztartási energia
  • egyéb cikkek és üzemanyagok
  • szolgáltatások

A jegybanki manipuláció

Monetáris politikának hívjuk a jegybank politikáját, amely a pénzkibocsátás és az aktuális kamatlábak meghatározásával próbálja meg befolyásolni a gazdaságot, „támogatni”, vagy éppen ellensúlyozni a kormány gazdaságpolitikáját.

Nagyon precízen korunk demokratikus rendszerét lobogtatva úgy vázolódik fel minden, mintha a jegybankok a nemzetállamok részei lennének, de azért a politika diktál!

A nehezen elhihető valóság, kicsit más, s a jegybankok globálisan, centralizáltan, a FED (amerikai jegybank) diktátumai alapján összehangoltan, befolyásoló erejüket a „nemzetállamok” felé helyezve operálnak, a rendszer fenntarthatóságát gyakorlatilag egy öngyilkos ösvényen tartva!

Ehhez társul hozzá a másik befolyásoló tényező, amely a „nemzetállamok” fiskális politikájából ered. Ez az a folyamat, ahol adók, elvonások, támogatások útján tud hatni a gazdaságra a „nemzetállam”…

A bérek, mint árbevétel forintban kifejezett értelmezése

  • Ha az infláció gondolatát elhagyjuk és csakúgy szimplán a bérek áremelkedéséről beszélünk, akkor ez a munkabér nominálisan nőtt értéke.

 

  • Ha ehhez már hozzáadjuk a minden évben keletkező inflációt is, akkor már eljutunk a reálbérek fogalmához, ami a lényeg. Ez fogja ugyanis kifejezni számunkra, hogy a pénzünk vásárlóértéke évről évre miképpen változik. Infláció esetén értelemszerűen miképpen csökken.

 

A vásárlóérték növekedése az deflációs mutatót jelentene, no de foglalkozzunk csak a realitásokkal 😀

Az elmúlt tíz esztendő, magyar forint értékromlásának prezentálása

Előrebocsátom, hogy elemzésem nem politikai célzattal készült. Tehát nem egyik rezsim másik rezsimmel szemben történő elemzése kíván lenni. Már csak azért sem, mert a politika nem más, mint a régi jó római, oszd meg és uralkodj elv eszköze. Mint tudjuk uralkodni egy szűk elmés rétegnek, csupán megosztható birkák felett lehetséges, akik képtelenek rájönni arra, hogy igazából mindig ugyanazt a csokit kapják, csupán más csomagolásban.

Prezentációmhoz az adatsorokat a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartásából nyertem! Alapja tehát a fogyasztóiár-index releváns 2010 – 2020 adatsorai.

Teljes kumulált infláció 2010 – 2020

infláció - kumulált 2010 és 2020 közötti időszak
A teljes kumulált infláció 2010 – 2020 összességében: 31,87% – mit is jelent ?!

Teljes kumulált infláció alatt azt értjük, amikor évekre lebontva, a fogyasztói kosárban szereplő inflációt (fentiekben ismertetett főcsoportok) összesítjük. Természetesen mindig a megelőző év figyelembevételével.

2010 2011 2012 2013
4,90% 8,99% 15,20% 17,16%
2014 2015 2016 2017
16,93% 16,81% 17,28% 20,09%
2018 2019 2020
23,46% 27,65% 31,87%

A fenti adatok alapján megállapítható tehát, ha 10.000 forintot veszünk alapul, akkor a 2020-as évre, a kezdeti  2010-es évhez képest milyen pénzráfordítást kell eszközölnünk, hogy ugyanazt a vásárlóértéket megkaphassuk.

A matek alapján tehát, 2020-ban már 13187 forint szükséges ahhoz, hogy ugyanaz a komfortérzetünk legyen, mint 2010-ben!

Ismétlem még egyszer ez csupán általános képet fest, ezért a legjobb ha megértjük az infláció számítás lényegét és saját magunknak elkészítjük hónapról hónapra ezt a bizonyos fogyasztói kosarat.

Teljes kumulált infláció az élelmiszer kategóriában 2010 – 2020

infláció - kumulált 2010 és 2020 közötti időszakban az élelmiszer kategóriában
Élelmiszer 2010 – 2020 teljes kumulált infláció: 46.69% – elég magas!

Minden társadalom számára az élelmiszer alapvető fontosságú. Az ilyen magas mértékű infláció borzasztóan nagy terheket nyom a mindennapjainkra, főleg ha pénzünket kizárólag valamilyen FIAT devizában tartjuk.

2010 2011 2012 2013
3,20% 10,01% 16,50% 19,76%
2014 2015 2016 2017
19,28% 20,36% 21,20% 24,59%
2018 2019 2020
29,83% 36,84% 46,69%

Az élelmiszerárak folyamatos drágulásának egyik oka az importált élelmiszerek drágulása is. Jó mutatója ez annak, amikor egy országot egyéb országok humán erőforrásként fillérekért alkalmaznak, amikor egy országnak nincs számottevő saját ipara.

Teljes kumulált infláció a szeszes ital, dohány kategóriában 2010 – 2020

 

infláció - kumulált 2010 és 2020 közötti időszakban szeszes ital és dohány kategóriában
Szeszes ital – dohány 2010 – 2020 teljes kumulált infláció: 94.69% – függők bajban, dohányosok szeszimádók nincsenek kímélve!

Ez az a kategória, amire a legkevésbé figyelnek oda. Ez részben azért is van, mert a politikai élettől egyáltalán nem várják el, hogy erre a területre oda hasson, pedig a függők tábora nem csekély.

2010 2011 2012 2013
8,20% 8,74% 22,55% 35,91%
2014 2015 2016 2017
44,34% 48,81% 52,23% 59,54%
2018 2019 2020
68,47% 82,12% 94,69%

Ezt úgy oldják meg, hogy inkább leszoktató segélyvonalakat tartanak fent. Mindez persze alapból egy szemfényvesztés, hiszen a dohány hazánkban kimondottan „nemzetállam” érdek, saját mutyi business alapon.

A jelenség Magyarország egyedi sajátossága, „trafikmutyiként” írta be magát a történelembe 😉

Teljes kumulált infláció a ruházat kategóriában 2010 – 2020

infláció - kumulált 2010 és 2020 közötti időszakban ruházat kategóriában
Ruházat 2010 – 2020 teljes kumulált infláció: 6.52% – viszonylag alacsony!

Érdemes elgondolkodni a ruházat alacsony inflációján és a később látható tartós fogyasztási cikkek helyzetén. A ruházat esetében egyáltalán nem feltétlenül pozitív a relatív alacsony infláció, hiszen arra utal, hogy a ruházat abba a kategóriába tartozik, ami nem lételem.

2010 2011 2012 2013
-0,40% 2,49% 5,15% 4,73%
2014 2015 2016 2017
4,00% 4,00% 4,42% 4,94%
2018 2019 2020
5,46% 6,52% 6,52%

Az alacsony kereslet is előidézheti az infláció csökkenését, hiszen a kereskedők ezt igyekeznek árcsökkenéssel kompenzálni, hogy az érdeklődést serkentsék.

Teljes kumulált infláció a tartós fogyasztási cikkek kategóriájában 2010 – 2020

infláció - kumulált 2010 és 2020 közötti időszakban tartós fogyasztási cikkek kategóriájában
Tartós fogyasztási cikk 2010 – 2020 teljes kumulált infláció: -3.10% – oka?!

A tartós fogyasztási cikkek alatt olyanokat kell értenünk, mint számítógép, televízió, személygépkocsi, stb.). A kereslet a számítógépek és a televíziók területén elég nagy, mégis az infláció viszonylag alacsony.

2010 2011 2012 2013
0,20% -1,20% -2,39% -4,24%
2014 2015 2016 2017
-4,72% -3,96% -3,48% -3,77%
2018 2019 2020
-4,15% -4,44% -3,10%

Véleményem szerint ez azért van, mert kereslet szempontjából a fő uralkodó elemek a számítógép és a televízió, ahol az utóbbi is inkább már okos televízió néven fut, tehát szintén az IT szektor része.

Az IT világa rohamosan fejlődik, ami viszont lefelé nyomja az árakat!

Teljes kumulált infláció a háztartási energia kategóriában 2010 – 2020

infláció - kumulált 2010 és 2020 közötti időszakban háztartási energia kategóriában
Háztartási energia 2010 – 2020 teljes kumulált infláció: -3.17%

Szemmel látható ha a grafikonra pillantunk, hogy a háztartási energia évenkénti inflációja 2013 – 2016 között szuper jó volt, majd az ezt követő időszakban némileg elkezdett növekedni, amely oka a szén, a brikett és a koksz árának globális emelkedése.

2010 2011 2012 2013
6,30% 12,36% 19,33% 9,18%
2014 2015 2016 2017
-3,59% -6,39% -6,48% -5,73%
2018 2019 2020
-4,41% -3,46% -3,17%

Szinte vicces, hogy a rezsim, hogy meglovagolta a 2013 – 2016 közötti időszakot intenzíven, de még a mai napig is például az ELMŰ számlákon gyönyörű narancssárga háttérrel díszeleg, mennyit is spóroltunk. Nem mintha a kormánynak erre bármi ráhatása lett volna. Az alacsony inflációt, s ezzel együtt az alacsonyabb árakat a fent említett elemek világpiaci alacsonyabb ára okozta, ahogy az utóbbi időben az infláció növekedését pedig, ezek árának emelkedése!

Teljes kumulált infláció egyéb plusz üzemanyag kategóriában 2010 – 2020

infláció - kumulált 2010 és 2020 közötti időszakban egyéb plusz üzemanyag kategóriában
Egyéb + üzemanyag 2010 – 2020 teljes kumulált infláció: 24.76%

 

A 2020-as évben és a konzekvenciát levonva a 2021 esztendő már több mint feléből, szemmel láthatóan az infláció csökkent és csökkenőben van ebben a kategóriában.

2010 2011 2012 2013
8,80% 15,55% 23,86% 24,48%
2014 2015 2016 2017
23,86% 18,16% 15,56% 19,72%
2018 2019 2020
24,27% 25,89% 24,76%

Határozott álláspontom, hogy ennek oka a világméretű Covid-19 pandémia bohócsága. Felhívom a figyelmet a vírus létezik, de annak veszélyességét leginkább a mainstream média tartja fent, hiszen a megbetegedett személyek 98 százaléka vagy észre sem veszi, hogy Covid-19 betegséggel érintve volt, vagy pedig pár nap alatt felgyógyul.

A lényeg viszont, hogy a Föld országai ebben az őrületben közös erővel részt vettek és a „nemzetállamok” forgatókönyvszerűen meghozták jogalkotási fázisaikon keresztül, az utazást ellehetetlenítő megszorító intézkedéseiket.

Mivel a légi forgalom is gyakorlatilag behalt, és a kőolaj termelő országok képviselői nem tudtak megállapodni a kitermelési folyamatok csökkentéséről, így az olajkészletek 2020 április elejére igencsak felhalmozódtak!

A nyersolaj árának alakulásáról

Ennek köszönhetően a kőolaj ára már megfigyelhető volt 2020 márciusától kezdődően, hogy elkezdett zuhanni. A hazai üzemanyagárak elszámolási alapját egyébként a Brent típusú nyersolaj jelenti.

Míg 2019 decemberében átlagosan 67,3 amerikai dollárba került 1 hordó nyersolaj a világpiacon, addig 2020. februárban 55,7 dollár, márciusban pedig már csak 32 USD-t fizettek érte, azaz 42%-kal kisebb összeget a februárinál, ami elég brutális és megmagyarázza az alacsonyabb inflációt a 2020-as és vélhetően a 2021 -es esztendőre is!

Teljes kumulált infláció szolgáltatás kategóriában 2010 – 2020

infláció - kumulált 2010 és 2020 közötti időszakban szolgáltatás kategóriában
Szolgáltatás 2010 – 2020 teljes kumulált infláció: 32.42%
2010 2011 2012 2013
4,30% 6,59% 11,07% 15,07%
2014 2015 2016 2017
17,14% 19,37% 21,16% 22,97%
2018 2019 2020
24,94% 28,69% 32,42%

Az infláció és a reálbérek harca!

A reálbér nem más, ahogy már fentebb is írtam, mint a nominálbér inflációval kiigazított szintje. A munkáltatóknál vagy teljesítmény alapon mint elismerés lehet fizetésemelésért fohászkodni, vagy pedig a cég inflációkövető fizetésemelést alkalmaz. Legalábbis ez az elmélet. A gyakorlat az, hogy a legtöbb vállalat az infláció mértékét el nem érő fizetésemelést alkalmaz.

Melyek voltak a megtérülő befektetések az infláció dacára is?!

Bitcoin

Bitcoin 10 esztendős hozama

A Bitcoin kriptodevizát ismeretlen, illetve csak álnéven jegyzett megalkotója 2009-ben keltette életre. Idő kellett mire az emberek felfogták eme pénz mint fizetőeszköz, decentralizált rendszerben történő előnyeit.

2010. augusztus 18.-án 0.07 USD értékkel rendelkezett. A 2014-es esztendőtől kezdve, egyenesen arányosan azzal, hogy egyre több ember ismerte meg és látta meg benne a pénzügyi szabadság kulcsát  a FED legnagyobb bánatára, amely mostanság próbálkozik a kriptopénzek centralizált változatának megteremtésével az értéke is a különböző FIAT pénznemekhez képest felszárnyalóban van.

Tíz esztendő alatt tehát a Bitcoin 0.07 USD értékről felszaladt 60.000 USD fölé. Főleg 2016 óta messzemenően az egyik legjobb inflációt sokszorosan túlszárnyaló befektetési forma!

Bitcoin és az arany összehasonlítása a 2017-es esztendőben!

Sokáig az infláció domináns ellentételezőjének legnagyobb slágere az aranybefektetés volt. Vessünk egy pillantást összehasonlításképpen a Bitcoin és arany értékének alakulására.

Bitcoin vs Gold - arany

A 2020-as esztendőben ennyire extrém előny a Bitcoin javára az arannyal szemben nem volt ugyan, de még mindig jobb befektetési formának kínálkozott, s valószínűleg ez a trend meg is marad.

Részvények

Főként a Covid-19 mutyinak köszönhetően a digitális cégek részvényei hasítanak (Facebook, Twitter, Zoom és társai). Megjegyzendő ezeken a felületeken látható legaktívabban, nyilván szocializáltságban túltengő állapotuknak köszönhetően, a különböző világjárvány miatti intézkedésekre való figyelemfelhívások illetve már már zaklató jellegű reklámok hada.

Főként a Fintech cégek előrenyomulásának köszönhetően egyre közérthetőbb információk és jól működő platformok állnak rendelkezésre kriptodeviza vonalon.

Így a befektetői tömegek érdeklődése az utóbbi pár esztendőben erre fókuszálódott, míg a részvényekkel kapcsolatos érdeklődés némileg csökkent.

Állampapírok

Szavamra mondom szerettem volna elemezni ezeket is, de amikor az allampapir.hu kínálatát megláttam, úgy mint futamidők, kamatok, feltételek, figyelmem kiterjesztvén a kamatos kamatokra is, sok spirituális erőt nem nyertem a további kutakodásokhoz.

Pedig olyan pozitívan indultam, köszönhetően talán, a „Hatékony megoldás megtakarítása biztos gyarapításához.” szlogennek is 😉

Azért 5 esztendő nem kevés idő, s azt a 27,35 százalékot bármelyik kriptodeviza túlszárnyalja, de a Bitcoin vagy arany mindenképpen.

📣 Ha megosztanád írásom ⬇️
Twitter, Facebook, VKontakte, Buffer, LinkedIn

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük