Fintech cégek a pénzügyi forradalom magzatai
Fintech cégek remek platformokat hoznak létre. Ezek pedig elősegítik a pénzügyi tudatosság és a költségoptimalizálás folyamatait!
Mi az a Fintech?
Ezek a cégek nem kizárólag a technológiai innovációt jelentik a pénzügyi szektorban. A FinTech fogalom leginkább a digitális pénzügyek köré csoportosítható. Azok a cégek tartoznak ide, amelyek elősegítik a hatékony, gyors és a legalacsonyabb díjakkal működő online pénzkezelést.
A fintech kifejezés eredete
A „Financial Technology” angol szavak rövidítése útján ismertük meg. Mindenféleképpen valamilyen online pénzügyi szolgáltatóra, vagy azzal releváns új szoftverre, például applikáció utal. Hatékony kiépített informatikai rendszereket alakít ki. Nagyon sok startup vállalkozás létezik már manapság. A jövőben a számuk egyre csak gyarapodni fog. Nagyon érdekes, új megoldásokkal igyekeznek elragadni a potenciális érdeklődők tekintetét.
Mi a PSD2?
A FinTech cégek rohamosabb terjedését elősegítette a 2018. január 13.-án elfogadott úgynevezett PSD2 (Payment Services Directive) pénzforgalmi irányelv. Lényegében tehát ezek a cégek szerencsére azért is lehetnek életképesek, mert maga az Európai Unió szellemisége is elősegíti fejlődésüket. Hiszen az EU övezet célja, hogy kedvező környezetet teremtsen a digitális pénzügyi szolgáltatások fejlődéséhez, valamint támogassa az új szolgáltatók belépését a pénzügyi piacokra. A PSD2 irányelv fő célkitűzései egy integráltabb európai fizetési piac létrehozása, ahol biztonságosan mehetnek végbe a fizetések, és inkább garantált a fogyasztók védelme.
A Fintech cégek realitása a mögöttes jogalkotási fázisokban fogant
Az Európai Parlament 2015. október 8-án elfogadta az Európai Bizottság javaslatát a biztonságosabb és innovatívabb európai fizetések létrehozásáról. Ez a bizonyos szóban forgó javaslat a PSD2, (EU) 2015/2366 irányelv. A jelenlegi szabályok célja a fogyasztók jobb védelme az online fizetéskor, az innovatív online és mobil fizetések fejlesztésének és felhasználásának elősegítése. Például a nyílt banki szolgáltatások, és a határokon átnyúló európai fizetési szolgáltatások biztonságosabbá tétele a központi eleme.
Jonathan Hill, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos azt mondta: „Ez a jogszabály egy lépés a digitális egységes piac felé; előnyös a fogyasztók és a vállalkozások számára, és elősegíti a gazdaság növekedését.”
A PSD2 bevezetésének folyamata
Az Európai Unió Tanácsa 2015. november 16-án elfogadta a PSD2-t. A tagállamoknak ezután két éve volt az irányelv átültetésére nemzeti törvényeikbe és rendeleteik rendelkezéseibe. 2017. november 27-én az (EU) 2018/389 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet kiegészítette a PSD2-t az erőteljes vásárlói hitelesítésre vonatkozó szabályozástechnikai standardok, valamint a kommunikáció általános és biztonságos nyílt szabványai tekintetében.
A PSD2 tehát, 2018. január 13-án lépett hatályba, a bankok ezt követően alkalmazkodtak ezekhez a változásokhoz, amelyek számos technikai kihívást jelentettek, ugyanakkor számos stratégiai lehetőséget kínáltak, mint például a A FinTech szolgáltatók jövőbeni rohamos terjedését.
A Fintech cégek perspektívája
Ahogy mindig is jeleztem az írásaimban, a FinTech cégek azért nem tekinthetők önálló bankoknak, bár kétségtelen, hogy a jogszabályok keretrendszerében működnek, és a releváns hatóságok felügyelik működésüket, de azért akként kell kezelni az általuk nyújtott lehetőségeket, amely az eredeti rendeltetésük: tehát ezek online pénzkezelő vállalkozások.
Létjogosultságuk a létezésre azonban nagyon is fennáll!
Ahogy említettem mivel nem önálló bankok és nem is cél, hogy azokká váljanak, a hagyományos bankokat 100% helyettesíteni sosem fogják. Ugyanakkor már puszta létezésükkel, és szolgáltatásaik biztosításával képesek, magát a pénzügyi rendszert radikalizálni, mégpedig, úgy, hogy az a Fogyasztó számára legyen a legjobb.
Mit vár el egy fogyasztó, azaz pénzügyi cég ügyfele?
- Precizitást, gyorsaságot, megbízhatóságot.
- Bürokráciától mentes azonnal érvényesíthető funkciókat.
- Olyan applikációkat, szoftverkörnyezetet, amelyek megfelelnek modern korunk vívmányainak.
- Nem utolsó sorban pedig azt, hogy mivel számszakilag szegény emberből több van, mint gazdag emberből (a két réteg között a létszámban 12x különbség van a felmérések alapján Magyarországon és Egyesült Államokban mindenképpen) így tehát elvárásként az is megfogalmazódik, hogy a hagyományos bankok mentalitásával szemben, a szegényebb réteg kapjon több gondoskodást, figyelmet és diszkontot.
A Fintech cégek által gerjesztett pénzügyi forradalom legjobb hatása:
A Fintech cégek tehát nagyon jó, hogy jelen vannak, mert a pénzügyi intézményekre (bankok) is nyomást tudnak gyakorolni. Betöltik ugyanis a szolgáltatásoknak azt az űrét, amivel a hagyományos bankok sajnálatos módon egyáltalán nem foglalkoznak.
A hagyományos banki modell sajnálatos célkitűzései a Fintech szellemiségével szemben!
A bankok ugyanis előszeretettel a gazdagabb rétegre összpontosítanak, s működésük nem igazán ügyfélközpontú, mondhatnám azt is, hogy az Európai Unió szellemiségének, amely igenis (jogelméletben mindenképp) fogyasztóközpontú, nos ennek a kritériumnak nem felelnek meg. Azzal vannak elfoglalva, hogy a saját befektetőik (részvényeseik) elvárásait teljesítsék, nekik pedig egy az érdekük, hogy a bank olyan koncepciót alkalmazzon, amely a legnagyobb bevételt jelent számára.
A hagyományos banki modell gyakorlata
Ezért létezik az, ha megnézzük a különböző hagyományos bankok termékeinek kínálatát, hogy igazából rentábilisan akkor tudunk élni ezekkel a szolgáltatásokkal, ha olyan feltételeket teljesítünk, amelyeket meg pont a gazdagabb réteg tud teljesíteni. Például ingyenes számlavezetési díj, olyan feltételhez kötve, hogy érkezzen a bankszámládra minden hónapban nettó 150,000 Ft, vagy például költekezz a bankkártyáddal minden hónapban 50 – 70 ezer forint közötti összegeket.
Érthető, hogy a nagyobb tömeg, ezeket a feltételeket nem tudja teljesíteni!
A legtöbb bevételt mindig a tömeg termeli ki!
S pont ez az ami aztán az eredményt hozza, hogy valójában a legszegényebb réteg – mivel számszakilag sokkal többen vannak – termelik ki a pénzügyi intézmények bevételeinek nagy részét, a járulékos költségek ösvényén. Ennek a jogalapját pedig a bank és az ügyfél közötti szerződéses jogviszony keletkezteti.
Példa amikor a hagyományos bankok a többlet profit miatt a törvényt is ignorálják
Nem tudok elmenni anélkül, hogy ne említsek meg olyan esetet, amikor a bank a saját bevételeinek fokozása érdekében képes még törvényt is félreértelmezni. Az elmúlt 5 esztendő arról szólt például, de sok pénzügyi intézmény berkein belül sajnálatos módon még napjaink is, hogy teljesen jogtalanul a saját adónemüket testálják rá az ügyféltáboruk büdzséjére:
erről a témáról szól a pénzügyi tranzakciós illetékről című írásom!
Megjegyzem, hogy a Fintech cégek a banki átutalások területén is már fényévekkel a hagyományos banki modell előtt jártak. Miért?
Két FinTech cég között amikor banki átutalást hajtottunk végre, valójában abban a másodpercben partnerünk számlaegyenlegén megjelent az összeg, s ráadásul járulékos költségektől mentesen. Ezzel szemben a hagyományos banki modell teljesen más habitust mutatott, ott nagyon sokáig megszokott volt, hogy ha átutaltunk, akkor várjunk két üzleti napot, míg a partnerünk számláján megjelenik, majd az átutalást terheli mindig a szerződéses jogviszonyra alapított költség, megspékelve ezt a folyamatot persze, egy bürokratikusan hosszú lekönyvelési idővel is, minek következtében Real Time (valós időben, úgy ahogyan azt a FinTech cégeknél megszokhattuk) nem láthatunk semmit.
Pont a Fintech cégek nyomásának hatására, s persze egy – két jogalkotói lépésnek is köszönhetően, de már a hagyományos banki modell is bevezette „az azonnali átutalás” intézményrendszerét.
A hagyományos bankok filozófiáját illetően!
Azt hiszem sokáig eszembe fog még jutni Szarvas Norbinak az egyik Youtube™ videója, amelyben szintén az átutalások valós idejéről értekezett. Viccesen megfogalmazta, nem is érti, hogy a bankoknak eddig is miért kellett tökölni, azaz ülni az átutalásokon, mikor ez egy automatikus, emberi beavatkozás nélküli, szoftverekre (algoritmusokra) alapított folyamat? Kérdezte is, amin szakadtam, hogy most akkor eddig az volt a filozófia, hogy az algoritmusoknak is jár egy szabad hétvége, hogy együtt tölthessen időt a pici algoritmus gyerekekkel? Illetve az algoritmusoknak ahhoz is joga van, hogy például adott értéknapon 17:00-tól már ne utaljon, szóval jár nekik a pihenés?
Azt hiszem a kérdés teljesen jogos volt, s a vicces forma pedig hasznos, hiszen a lényegre, pihentető viccek formájában lehet a fókuszt leginkább ráirányítani.
Fintech cégek listája
Ebben a cikkemben a Fintech cégeket a fogalmuk felől, azok jelentőségük, valamint gazdasági folyamatokra gyakorolt pozitív hatásuk alapján közelítettem meg.
Fintech bankok
Érdemes azonban szétnézni a pénzügyek témámban, ahol a tartalom egyre dinamikusabban fejlődik, hiszen az érdekes pénzügyi témák részeként újabb és újabb FinTech cégeket is bemutatok.