POS terminál hibakódok avagy válaszkódok

Alapvetően a POS terminál hibakódok az ISO 8583 szabvány követői lennének.

ℹ️ Éppen ezért táblázataimban az eredeti szabványra illeszkedő kódok angol és magyar megfelelőjét adom meg.

📣 De, felhívom figyelmed, ahány ország, sajnos annyi „megoldás”. Bár a POS terminál hibakódok alapvetően az ISO 8583 szabvány például 1987-es 1993-as változataira épülnek,

a gyártók és szolgáltatók, bankok, gyakran saját értelmezésekkel, kiegészítésekkel vagy egyedi POS terminál hibakódok alapján dolgoznak. Ezért

Magyarország

✅ területén előforduló terminálok vonatkozásában is 📌nyújtom a POS terminál hibakódok, válaszkódok gyűjteményét.

📱Mobilon a táblázat ↔️irányba görgethető❗

📱Mobilon a táblázat ↔️irányba görgethető❗

📱Mobilon a táblázat ↔️irányba görgethető❗

ℹ️ Értelmezési segédlet a POS terminál hibakódok, válaszkódok táblázatomhoz:

• 001–076 tartományban csak MBH és CIB Bank tett közzé hivatalos értelmezést.
• 077–100 tartományban nincs nyilvános dokumentáció egyik hazai banknál sem.
• A táblázat tartományonként jelzi, ha nincs értelmezés, így átláthatóbb és nem ismétlődik feleslegesen.

POS terminál hibakódok / válaszkódok helyzetéről Magyarország esetén

1 ) A POS terminálok mögött nem mindig egy konkrét bank áll. Hanem gyakran egy technológiai szolgáltató, amely entitás több bankkal van kapcsolatban.

2 ) A POS terminál hibakódok, válaszkódok a terminál szoftvere és a háttérfeldolgozó rendszer által meghatározott. Ezek lehetnek szabványos ISO kódok, vagy lokálisan értelmezett, nem szabványos kódok.

Fogyasztó vagy Kereskedő számára ezek a kódok csak akkor értelmezhetők pontosan, ha a szolgáltató publikálja a jelentésüket — ami sajnos ritka, pedig meglátásom szerint akut fogyasztóvédelmi aspektusú kérdés.

Ha a nemzetállamok, úgy ragaszkodnak működésükhöz, azért akadna tenni való 👇

Elvégre az agyonhangoztatott emberi méltóság központú világunkban, talán az egy minimálisan elvárható elvárás lenne, hogy az emberi alany pontosan tudja, mikor, miért nem tudta tulajdonképpen a pénzét elkölteni. Meglátásom szerint erre a 💡megoldás a Fogyasztóvédelem és MNB (globális értelmezésben, ismeretlen entitás kezében lévő Felügyeleti szerv) közös produktuma kellene, hogy legyen.

Az MNB oldalán található technikai segédletek mint amilyen a P76 kódlista nem tartalmaznak POS terminál hibakódok, válaszkódok, útmutatást. Inkább statisztikai és adatszolgáltatási célú kódokat (mondjuk tranzakció típus, csatorna, ügyféltípus). A POS terminál hibakódok  avagy válaszkódok értelmezése banki szinten történik, és az MNB úgy tűnik inkább aggregált adatszolgáltatási struktúrákat szabályoz.

A probléma viszont az, ahogy táblázatom is tükrözi, hogy a bankok között is kevés akad, amely ezzel kapcsolatban hivatalos forrást nyújt. Baj nem lenne, ha a hibakódok interpretációja megegyezne az ISO 8583  akár az 1987-es vagy 1993-as változataival. Azonban mint tapasztalható, az országok ettől eltérhetnek. Jóllehet azért az eredeti szabványban lévő kódok felkutatása sem mindennapi feladat. Már csak azért sem, mert ahogy akár Te is láthatod az 🔗ISO 8583 teljes anyaga is csupán megvásárlás után ismerhető meg.

Összegző gondolataim a POS terminál hibakódok, válaszkódok témájában

Aki egyes ügyeket szeretne visszafejteni és jogi értelemben érvényre juttatni igazát, azért nincs olyan könnyű helyzetben. Már eleve az is utánajárást jelent, hogy visszafejtsd azt, hogyha külföldön vásároltál a bankkártyával és mondjuk 076-os hibakóddal kaptál egy DECLINED kellemes szöveget, akkor pontosan mi is történt. Már csak azért, mert például az POS terminál hibakódok esetében mondjuk ISO 8583 1993-as verziója jelzi, hogy nemzeti használatra fenntartott kód.

Tehát ami Magyarország esetében fedezethiány, az külföldön teljesen mást jelenthet. Nem gondolom, hogy jelen POS terminál hibakódok összeállításom teljesértékű útmutató tud lenni, de ha problémád van, legalább némi nyomvonalat szolgáltat, amelyen elindulhatsz!

A POS terminál hibakódok fentiekben tárgyalt 1987-es és 1993-as változata között a lényeges különbség, hogy az utóbbi, az első úttörő hivatalos verzióhoz képest, már frissített struktúrákat és adatmezőket biztosít.

POS terminál hibakódok ISO 8583 szerinti 2003 és 2023-as változata már modularizáltabb felépítést jelent. De ✍️publikációmból ezeket mellőztem. Megfigyelésem alapján, túl korai. Ez utóbbi kettő egyáltalán nem terjedt még el, globális szinten sem.

Mit hozhat a jövő❓

Határozott meggyőződésem, hogy a Fogyasztó számára a helyzetet tovább nehezíti az is, hogy például itt Magyarország területén is, egyre több POS terminálokat gyártó cég szivárog be, amelyek már kifejezetten bankfüggetlen megoldásokat ajánlanak. Ez még inkább megnöveli a szabványtól való nagyobb eltérés kockázatát, amely meglehetősen kaotikus állapotot teremt a POS terminál hibakódok értelmezése során.

Igen tisztelt Fogyasztó azt gondolhatná, hogy nosza neki az MNB mint pénzügyi szervezetek felügyeletét ellátó szerv, hatékonyan tud segíteni. Biztos jó lesz arra is, hogy támpontot nyújtson a Magyarország nevű állam, eltévedt állampolgári alanyának.

Ez nem így van❗👇

A POS terminálok biztosítása és karbantartása, mint tevékenység nem az MNB felügyelete alá tartozó pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő tevékenység. Hanem a pénzforgalmi szolgáltatást (például az ahhoz jellemzően kapcsolódó, MNB felügyelete alá tartozó fizetési műveletek elfogadása pénzforgalmi szolgáltatást) pusztán támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, amely nem tartozik az MNB felügyelete alá, így – a POS terminált biztosító vállalkozásokról az MNB nem vezet nyilvántartást.

📣 Ebből következően pedig halványlila gőzük arról meg pláne nincs, ha a POS terminálokat gyártó cégek, a POS terminál hibakódok, válaszkódok esetén az ISO szabványtól eltérnek.

🙏Köszönöm szépen, hogy jártál az oldalamon, remélem tudtam segíteni valamit. Abban az esetben ha a 💳 bankkártyás 🛒 vásárlásaid után, valamely feltételek nem teljesültek, s elestél bármilyen Neked ígért jutalomtól, akkor nem ez az anyag a POS terminál hibakódok, válaszkódok a megoldás számodra, hanem az 🔗MCC kódok listája, ilyen esetben azt nézd meg.