Négy sikersztori egyben az autizmus spektrum zavar világából

Az autizmus spektrum zavar egy speciális jelenség, amely egyre nagyobb számban diagnosztizált. Sok embert, akik nem érintettek ezzel a DSM IV ( Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) által definiált problémával, amely voltaképpen az átlag társadalom viselkedésétől eltérő megnyilvánulást eredményez a diagnózissal rendelkezőknél, úgy gondolják, manapság erről csak tucatmánia értekezni. A valóság viszont az, hogy a régebbi időkben is ez a probléma ugyanúgy létezett, de akkor még ennek a felismeréséhez, diagnosztizáláshoz való ismeret nem állt rendelkezésre. Triviális példa arra, hogy már régebben is létezett, Albert Einstein.

Ezzel a cikkel, amely teljes mértékben hiteles, azoknak a szülőknek, hozzátartozóknak szeretnék némi lelkierőt nyújtani, akik gyermeke ezzel a bizonyos diagnózissal rendelkezik. Szerintem egy szülőnek, nagyon is jó érzés lehet elfogadni azt a tényt, hogy az autizmus spektrumzavar nagyon széles spektrumot jelent, és lehetséges értelmes életet élni vele. Ahogy a címben is jeleztem, ebből a világból szeretnék öt, igazi sikersztorit kiemelni!

Stephen Wiltshire

Stephen Wiltshire 1974-ben született Londonban, és gyorsan megmutatta az ASD tipikus tüneteit –  szinte teljes egészében a saját világában élt. Három éves korában diagnosztizálták, és nem tudott beszélni, amíg nyolc éves lett.

Egy dolog viszont akadt, amit nagyon szeretett csinálni, s amihez nagyon jó érzéke is volt / van, ez pedig a RAJZOLÁS. Elkezdte felvázolni a londoni épületeket, és a rajzok rendkívül részletesek voltak – pontosan minden passzolt a legapróbb építészeti részletekig, s erre képes volt, gyakorlatilag az adott objektumra való rápillantás után.

Első rajzát, már 8 éves korában eladta, sőt a miniszterelnök is megbízatással fordult felé, amikor megkérte, rajzolja le a fotón is látható Salisbury székesegyházat. Ez a katedrális Anglia délnyugati részén található, s nem éppen a könnyen megrajzolható objektumok egyike. Stephen azonban annyira aprólékossággal végezte hobbiját, hogy teljes mértékben élethű rajzot készített az épületről, mintha csak lefotózta volna! Mire 32 esztendős lett, az autizmus spektrum zavarral rendelkező, immáron már felnőtt férfi, olyan nagy reputációval rendelkezett, és képességeit olyan széles körben elismerték, hogy a Brit Birodalom Rendjének tagja lett. A londoni Királyi Operaházban állandó galériával rendelkezik, ahol műveit, hobbijának gyümölcsét, rendszeresen prezentálja.

Vállalkozásáról, tevékenységéről és galériájáról további információt Kedves Olvasóm, eredeti angol nyelven, tőle közvetlen tud nyerni, ha ellátogat a https://www.stephenwiltshire.co.uk/ címen levő oldalra.

Justin Hansen

Őt viszont a foci élteti és sikeres futball sztár lett belőle, holott a kezdetek kezdetekor, utálta a focit. Gyűlölte azt a szituációt, amikor Édesapja elkezdette vele a focit a suliban. Nem szeretett a többi játékos között lenni. Nem szerette az edzőit sem, akik igazán, aspergeres volta miatt, nem is igazán akarták a csapatban tudni, csupán, holmi jótékonysági bulit láttak benne, amit igyekeztek a saját javukra fordítani. Nem tartott szemkontaktust, nem igazán szerette elhagyni a szobáját, s inkább a stratégia és képzelet játékát szerette művelni. Nem igazán voltak barátai!

A Colorado Állami Egyetemen, pont az öltözőben kezdett megváltozni az élete. Itt nyert egy ösztöndíjat, és egy csoport része lett, akikkel együtt eljárt, elkezdődtek nála a szocializációs folyamatok, megtanult nevetni. Az Ő sikertörténetének a lényege az, hogy úgy vált a Colorado Állami Egyetem híres focistájává, hogy asperges lévén, professzionális szinten művelte azt a játékot, ami a csapatjáték szelleme nélkül, elképzelhetetlen.

Susan Boyle

Susan Boyle 47 éves volt, amikor elindult az énekesi karrierje. A tehetségkereső show-ban a brit Got Talent-ről szóló döbbenetes klassz előadása után Susan debütáló albumot bocsátott ki, amely az első hét eladásaiban rekordokat döntött, és az Egyesült Királyságban minden idők legkelendőbb albumává vált.

Hivatalosan 51 éves korában diagnosztizálták nála az Asperger szindrómát, s miután ezt felismerték, tovább sikerült fejlesztenie mindazokat a készségeket, amelyek a színpadi megjelenéseknél elvártak.

Temple Grandin

Ő egy híres autista tudós aki az egyetemen pszichológiát és zoológiát tanult. Tanulmányait folytatván ledoktorált és a nagyüzemű állattartás szakértőjévé vált.

Igaz Ő tudását az élelmezés célú mészárlás szolgálatába állította, hiszen olyan szabványt dolgozott ki, ami a szarvasmarhák vágóhídi körülményeinek javítását szolgálta. Munkája elismerendő, mert Ő csak javította azt a helyzetet, ami eddig is volt, csak sokkal rosszabb, a tenyészállatok számára fájdalmasabb módban.

A fenti három sikersztorin túlmenően érdekességként említeném meg, azon autisták neveit, akik nélkül sivárabban alakulhatott volna a történelem, illetve egyes megemlített nevek esetén, akár jelenünk. Charles Darwin – rá jellemző volt, hogy egész életében kerülte a társaságot, naponta hosszabb sétákat tett, magányosan. Daryl Hannah – híres Oscar díjas színésznő, akinek egyébként mai napig herótja van attól, hogy az Oscar-díjátadón végig kell mennie azon a bizonyos vörös szőnyegen, a tekintetek övezetében. Mindig is problémája volt azzal, ha a figyelem középpontjába került. Nos ehhez képest, jól alakít a kamera mögött 😀 Andy Warhol – közismert képzőművész, a pop-irányzat beindítója. Rá jellemző mai napig, hogy vásárol különböző tárgyakat, mániából, amelyeket persze ki sem bont a csomagolásukból 🙂