Reid Hoffman s a LinkedIn születése

Reid Hoffman filantróp neve egyet jelent a LinkedIn speciális közösségi hálózat megszületésével❗

Pontosan ezért a legjobb ha az Ő inspiráló sikertörténetét ennek az üzleti kapcsolatokra kihegyezett, kapcsolati gráfokban igen gazdag szüleményén keresztül mutatom be. 👇

BIO ADATOK

Született: 1967. augusztus 5., Palo Alto, Kalifornia, Egyesült Államok
Alapított szervezetek: LinkedIn Corporation, Inflection AI
Házastárs: Michelle Yee (2004-ben nősült)
Nettó vagyon: 2,6 milliárd USD (2024-ben), legalábbis az alapján amit a  Forbes tudhat
Szülei: William Parker Hoffman, Deanna Ruth Rutter

Reid Hoffman tanulmányairól és karrier kezdetéről

A Stanford Egyetemen szerzett diplomát. Karrierjét ami már kasszasiker azt a PayPal-nál kezdte. Ezt követően 2002–2003-ban megalapította a LinkedIn-t, amelyet 2016-ban a Microsoft vásárolt fel.  Emellett a Greylock Partners kockázati tőkealapnál is partner, és aktívan napjainkban is részt vesz különböző startupok támogatásában.

Több 📚 könyvet is írt, ilyen például a „The Start-Up of You”, de említhetném a „Blitzscaling” című alkotását is.

ℹ️ RÖVID ÁTTEKINTÉS, KULCSPONTOK

Reid Hoffman 2000-től 2002-ig volt a PayPal ügyvezető alelnöke. Avagy, ahogy mondták egykoron a „PayPal Maffia” tagja volt. A PayPal-t 2002-ben vásárolta fel az eBay, és ezt követően Ő távozott a cégtől. Időrendben még a PayPal előtt létrehozta a SocialNet társkereső oldalt, amelyet egyesek az első online közösségi hálózatnak tekintenek, bár ez egy kudarcba fulladt kezdeményezése volt.

PayPal vonatkozásában mint tényadat közlöm, hogy  2015-ben vált külön az eBay-től, és azóta független cégként van jelen a piacon.

Reid Hoffman 2003-ban társalapítója a LinkedIn professzionális hálózati oldalnak, és a Greylock Partners kockázatitőke-társaság partnere.

2016-ban Reid Hoffman 26,2 milliárd USD értékben eladta a LinkedIn-t a Microsoftnak, és csatlakozott a Microsoft igazgatótanácsához, mely tagságról 2020-ban mondott le.

Beruházó az Airbnb-ben, amely 2020 decemberében került tőzsdére. Említett időponthoz kapcsolható az autonóm vezetés úttörője, az Aurora cég is, mely szintén befektetéseinek egyike. Ez egy önvezető technológiákat fejlesztő vállalat. Az Aurora vásárolta fel például az Uber vállalat önvezető autókkal foglalkozó részlegét, egészen pontosan az ATG-t (Advanced Technologies Group).

1,5 milliárd dollárt fektetett különböző hatásbefektetésekbe jótékonysági szervezeteken, például adományozók által javasolt alapokon keresztül;

Ez az az összeg, amelyet hivatalosan nem is számítanak bele a nettó vagyonába. Itt a nettó vagyonának évenkénti körülbelüli alakulását láthatod👇

Kontextusba helyezésed Reid Hoffman igazi üzleti sikersztorijával kapcsolatban

Avagy a LinkedIn születéséhez vezető gondolatokról.

2004-ben fogyasztói szemszögből, az internet éppen kezdett magához térni. A Friendster a csúcson volt, erősen kezdett küzdeni a MySpace piaci konkurenciájával, miután 2003 őszén megkapta a prémium befektetést a Benchmarktól és a Kleinertől. A Facebook egyébként 2004 nyarán még nem volt a legtöbb ember látókörében, ha már konkurenciákat említek.

Magyarországon például ebben az évben kezdte pont az Iwiw a szárnyainak bontogatását. Ez utóbbi nem konkurencia, de gondoltam emlékeztetlek rá, mert így időrendben el tudod helyezni, és kirajzolódik az is, hogy például hazánkban az internet technológiai alapjai is milyen fáziskésést szenvedtek.

A Friendster értékelése meghatározta az akkori közösségi hálózatok egész szegmensének hangulatát. A Friendsternek és a MySpacenek milliónyi felhasználója volt, rengeteg elköteleződéssel és annyi sajtófigyelemmel, amennyit csak akartak.

A sajtó és az elemzők kétféleképpen jellemezték a kezdetek kezdetén a LinkedIn-t:

„A LinkedIn egy érdekes réspiac, amire érdemes lehet figyelni” vagy „A LinkedIn az üzleti világ Friendstere”.

Egyik sem különösebben jó hírnév a tőkebevonáshoz, mert amolyan lenéző, vagy lehet rosszul fogalmazok, inkább alábecsülő. Lehet azért volt így, mert

• nem voltak a piac vagy egy technológiai trend természetes vezetői, amire mindenki figyelt,
• nem volt jelentős organikus növekedésük,
• s az ehhez társuló jelenség, mint bevételnélküliség is gyötörte őket.

Útmutató a befektetők, filantrópok pszichológiájához

A befektetők rengeteg üzleti ajánlatot látnak. Egy év alatt egy tipikus kockázati tőkealap általános partnere körülbelül 5000 ajánlatot lát; ezek közül 600–800-at vizsgál meg alaposabban; és végül 0–2 üzletet köt.

✅ Minden startup célja tehát, hogy ezek közé az üzletek közé tartozzon❗

Egy befektető látókörébe kerülni, no igen az művészet, de Reid Hoffman ebben sikeres volt

• Először is, mindent megtett azért, hogy megértse célközönségét, azaz a befektetőket.
• Igyekezett felkutatni, hogy leendő „vizsgabizottsága”, egészen pontosan milyen típusú vállalkozásokat keres.
• Vajon a befektetői 🧠 agy, milyen modell/kritériumok/kiváltó tényezők alapján ítéli meg, hogy egy projekt sikeres lesz-e vagy sem❓

Reid Hoffman, befektetők megnyerésére hajazó stratégiai gondolkodásáról

Megismerte a tágabb finanszírozási környezetet❗

2004-ben a befektetők ismét érdeklődést mutattak a fogyasztói bázis melegágyának számító internet iránt. Friendster nagyot emelkedett 2003-ban; A MySpace kezdett hódítani. De mivel még mindig sok befektető nyalogatta a dot-com lufi utáni sebeit, sokan a bevált üzleti modellekre összpontosítottak. Például a reklámozás vagy az e-kereskedelem irányába.

📣 Ebből szűrte le Reid Hoffman a konzekvenciát, hogy az üzleti prezentációjának, bizony a befektetők legnagyobb aggodalmára kell irányulnia: a bevételek hiányára❗

Az alábbiakban kísérletet teszek rá, hogy összefoglaljam mire összpontosított

Mi az a LinkedIn❓ A termék választott grafikája hangsúlyozza, hogy ez emberek hálózata.
Miért értékes❓ Mert megtalálhatjuk azokat, amikre szükség van, szakmai alapon.
Miben más ez❓ Mert a Google kereső vagy más eszközök találataival ellentétben, olyan embereket érint, akik, ha jól alakítjuk ki a kapcsolati gráfunkat, akkor a szakmánkra illeszkednek, de mindenesetre nagy átfedésben vannak a mi tevékenységünkkel.

👏 A lényeg, hogy maga a LinkedIn a szükséges emberek megtalálásának platformjaként lett beharangozva, amolyan „professzionális emberek keresésének 2.0” verziójába csomagolva.

Ha a LinkedIn-t csak „munkahelyek/apróhirdetések” webhelyeként prezentálta volna, akkor a legtöbb intelligens kockázati tőkés nem fektetett volna be, mert hiányoltak volna egy olyan szélesebb körű platformot, amely az üzleti lehetőségek szélesebb skálájának kiaknázására is alkalmas. Végső soron Greylock befektetési tézise az volt, hogy a LinkedIn nagyszerű toborzási vállalkozás lenne, több lehetőséggel egybekötve.

A LinkedIn Series B befektetési tézise kb. egy évtizedre rá, körülbelül az alábbi volt, így anno Reid Hoffman -t hasonló gondolatok foglalkoztatták : 

Mielőtt leírom ezt, szeretnék azért rávilágítani a Series B jelentéstartalmára. Jóllehet az inspiráló sikersztorikat pont a vállalkozások elindítása előttiek olvasgatják, számukra nem ismeretlen. Viszont tartalmaim rengetegen megtalálják rajtuk kívül is.

Szóval legjobb ha ecsetelem ⬇️

A Series B befektetés a vállalkozás finanszírozásának második szakasza, amelyet általában a növekedés felgyorsítására és a piacra lépés támogatására használnak. Ebben a szakaszban a vállalat már bizonyította életképességét, és további tőkét keres a bővítéshez.

A Reid Hoffman 💭 féle gondolatokról

• Nagyon értékes tulajdonságok fognak kialakulni hálózatok alapján.
• Különböző területekhez különböző hálózatok lesznek.
• A szakmai terület egy nagyon értékes hálózat lesz.
• Vezetők vagyunk a szakmai területen, gyors növekedéssel. Nagyszerű vállalkozások építhetők erre a hálózatra, apellálva itt a tehetség és lehetőség összekapcsolására.
• Ez egy hálózati hatásokkal rendelkező üzlet, ami azt jelenti, hogy a hálózat révén védhető.

Akárhogy is nézem a dolgokat, de Reid Hoffman szembe ment az akkori trenddel. Ugyanis nem arra fókuszált, amit egyébként a befektetők standard szerűen vártak volna, azaz, hogy kifejtse mi ez a „professzionális emberek keresésének 2.0” jelentése és lényege.

🔬 Ehelyett, azonnal a 💸 bevételi kérdésekre fókuszált❗

 A lehetséges bevételi források vizionálása érdekében, a LinkedIn ötlet, 3 termékét vonultatta fel :

• hirdetések
• felhasználói adatlapok (profilok)
• előfizetések

Amit nem tudhattak Reid Hoffman és társai, hogy melyik termék – konkrétan a profilok vagy az előfizetések – hoz majd többet a konyhára. Hosszú távon arra számítottak, hogy az előfizetés lesz a nyerő, de nem tudták, mennyi idő alatt realizálódik majd a folyamat.

2005-ben mindhárom terméket piacra dobták – a profilok, előfizetések, majd hirdetések sorrendjében –, végül két meglepő felismerésre jutottak:

A profilok és előfizetésekhez kötődő termékeik fő piaca az üzletfejlesztés és a hálózatépítés helyett a toborzási terület lett (humánerőforrás).

A különböző, nagyon is adaptív szolgáltatásokhoz társuló előfizetéses opciók, a vártnál gyorsabban váltak a legjövedelmezőbb termékekké.

A siker 🔑 kulcsa pontosan az volt, hogy Reid Hoffman úttörő módon szembe ment az akkori trendi általános szabállyal

🗣️ Merthogy a mantra akkor épp azt sugározta, hogy

egy üzleti modell irányítja az üzletet❗

Szóval Reid Hoffman elkövette azt a „hibát”, hogy három különböző bevételi forrást sorolt fel.  A LinkedIn viszont mégis kivételnek bizonyult az említett szabály alól:

sokszínű üzletáguk ugyanis erős pluszt jelentett a piacon.

Az általános szabályok néha fontos kivételeket tartalmaznak, amelyek rendkívül értékesek lehetnek. Ez igaz az üzleti stratégiára, a vállalkozói szellemre és még a pitch tanácsokra is. Igaz mi magyarok például jól tudjuk, a 📜 „kivétel erősíti a szabályt” 😊  

Használtam egy kifejezést, mely nagyon is idegen lehet Kedves Olvasómnak 👇

A pitch folyamat az az eljárás, amely során egy ötletet, terméket vagy szolgáltatást bemutatnak és eladnak egy potenciális befektetőnek, ügyfélnek vagy partnernek. Ez magában foglalja az ötlet részletes ismertetését, az előnyök kiemelését és a meggyőző érvek bemutatását.

Tehát igazából mindaz, mely folyamaton Reid Hoffman is keresztül ment, aminek hatására valami nagyszerűt alkotott, amit azóta is úgy hívunk, hogy LinkedIn. 😉

Miután a befektetők előtt a bevételi kérdéseket tisztázta, készen állt csapatával arra, hogy bemutassa a terméküket.

💡Két lényegi kérdés: Mi a termék❓És miért számít újnak a piacon❓

Reid Hoffman és közreműködői azt állították, hogy a szakemberek akkori keresési módja („1.0”) nem volt megfelelő.

Fontos itt tisztáznom, mit is értettek ők 1.0 alatt. Leginkább címtárszerű dolgokat. Áttérés 1.0-ról 2.0-ra egy technológiai ugrás.

A keresőgépek világában is volt ilyen

Ne felejtsük el, hogy a 2000-es esztendőben és még egy ideig ezután is a Google keresőgép (2.0) a Yahoo portálján belül jelent meg. Leginkább mint támogató keresőmotor. Szóval a 2000-es évek legelején még nagyon sokan az Altavista Digial keresőgépet (1.0) használták. Leszámítva persze engem, mert ’99 áprilisában amikor a Google debütált, olvastam erről a Yahoo Life Magazine egyik kiadásában mint reklám, s attól a naptól kezdve azt használtam.

Mondjuk most meg már inkább a 🔗 Presearch-t, de jaj elkalandozok, vissza a témához. 😊

Az 1.0 nem megfelelőségének alátámasztására három fontos üzleti problémát soroltak fel (szolgáltatók keresése, állásjelöltek keresése és szakemberek elérése). Ezek időigényesek és nehezen megoldhatók voltak a meglévő technológiákkal. A meglévő technológiák fő problémája a kedvezőtlen szelekció volt, különösen a résztvevők ösztönzői és a hírnévrendszerek tekintetében.

S itt a pont, amitől a LinkedIn az egyéb termékek között inkább az unikum lett, az alábbiak a 🔑kulcspontok amiket pótolni tudott :

• A Yellow Pages-től az emberek azt várták volna, hogy megtalálják őket, de az, ahogyan bemutatták magukat, nem feltétlenül tükrözte a valódi képességeiket.
• A régi típusú önéletrajz-adatbázisokban a legtehetségesebb szakembereknek nem igazán volt ingerenciájuk szerepelni.
• A kifejezetten szakmai névjegyzékekben pedig csak akkor akartak részt venni, ha más tehetséges szakemberek is ott voltak.

💡Tehát hogyan lehet létrehozni egy olyan platformot, ahol tehetséges szakemberek részt vehetnek, megtalálhatók és elérhetőek❓

Reid Hoffman adta meg rá a választ: HÁLÓZAT!

Egy hálózat megoldja ezt a problémát, mert az összes kolléga rajta lenne – és azok kapcsolatai is. A megfelelő ösztönzők és hírnévrendszer létrehozása egy olyan címtárhoz vezetne, amelynek az emberek is részesei lennének.

A legtöbb technológiai forradalom egy vagy két egyszerű koncepción alapul. Az Ő egyszerű koncepciója a következő volt:

✔️ A hálózat platformot biztosít egy újfajta emberkereséshez, amely sok más vállalkozás számára is platform lehet❗

Ahhoz, hogy elhiggyék, hogy a LinkedIn jó befektetés, a befektetőknek el kell hinniük, hogy a hagyományos címtárakról a hálózatokra azaz 1.0-ról 2.0-ra terjedő áttérési tendencia van. Valamint, hogy a hálózatok rendkívül értékessé válhatnak, és hogy a LinkedIn emberkereső alkalmazás maga egy értékeszköz lehet.

Talán Reid Hoffman és csapata voltak az elsők, akik 2004 nyarán beszéltek „az internet 2.0-ról”, bár Tim O’Reilly -a nyíltforráskód mozgalom igen nagy támogatója, technológiai trendek előmozdítója – később népszerűsítette és inkább köztudatba helyezte a kifejezés jelentését.

Egy megszívlelendő hozzáállás, amit Reid Hoffman érdekes személyétől tanulhatunk :

Mutasd, ne csak mondd❗

A célod az, hogy növeld a befektetők bizalmát a befektetési terved iránt, és közös nézőpontra vezesd őket a vállalatod problémáival kapcsolatban. Ehhez, amikor csak lehet, inkább mutass, mintsem csak beszélj.

A vállalkozó számára az a nyerő pillanat, amikor a befektető saját elhatározásából jut arra a következtetésre, hogy egy befektetési elképzelés megéri, ahelyett, hogy a vállalkozó mondaná meg neki, mit gondoljon. Ez egyébként a sikeres kereskedelem alap törvényszerűségének analógiája is egyben. Ki fog vásárolni? Akinek megmondod miért jó, vagy aki maga tudja, és tűzön vízen át tör, hogy a termékedet megkapja?!

Korai szakaszban lévő vállalatok számára fontos megmutatni, hogy jó úton haladnak, vannak kilátásaik, és képesek elérni a kitűzött céljaikat.

Miután a befektetők elhitték, hogy a professzionális emberkeresés értékes, a következő kérdés az volt, hogy az internet 2.0 (a hálózatokra való áttérés) jelentősen növelheti-e ezt az értéket.

Ennek bemutatására virította Reid Hoffman, hogyan teremtett értéket a 2.0 átalakulás más piacokon. Például, ahogy a fentiekben már említettem is, a keresőgépek piacán.

Keresőgépek piaca

Ebben a példában összehasonlították az Altavista  keresési algoritmusát a Google PageRank keresési algoritmusával.

A PageRank a hálózatok további felhasználási módja volt: olyan keresési eredmények, amelyek az oldalak teljes hálózatát használják ki, nem csupán a kifejezések előfordulására hagyatkoznak.

Online árucikkek listázása

Először a terméklistákat vizsgálták. Az 1.0 olyan vállalkozásokat jelent, mint az újságok online apróhirdetései, amelyek nem voltak sikeresek.

Az eBay viszont nagyon értékes volt❗ Miben volt más az ❓ Volt hálózata❗ Lett hírneve❗ Voltak tranzakciós előzményei. A hálózat hozzáadása az online apróhirdetésekhez értékessé tette.

Online fizetési rendszerek 2.0 korszaka

Bár az online fizetési átutalás már létezett a bankoknál, a PayPal fizetési hálózatának modellje tette egyedivé. Reid Hoffman példája a csalás, mint igen problematikus terület volt. A bankok nehezen észlelik a csalást, mert nem férnek hozzá a teljes fizetési hálózathoz; csak az adott hálózat egyes csomópontjaihoz férnek hozzá.

Egy másik ok, amiért a PayPal-t használta példaként, szakmai múltjának köszönhető volt, hiszen ahogy hivatkoztam feljebb rá, a PayPal alapítócsapatának tagja volt.

– Ez tipikus példája annak, amikor tudunk felmutatni is valamit, nemcsak teoretikusan érvelünk❗

---

Amikor analógiával érvelsz, kössed össze a vállalkozásodat más értékes vállalkozásokkal, hogy mentálisan jelezd a potenciális befektetőnek, hogy a te vállalkozásod is értékes lesz. Az alapvető érvelésük tehát az volt, hogy a hálózat bevételt generál. Ezt úgy mutatták be, hogy prezentálták, miként generáltak bevételt a hálózatok

az eBay, a PayPal és a Google számára — három olyan cég, amelybe bárki szívesen befektetett volna, nem igaz❓

Mi az én benyomásom a LinkedIn hálózatról, tulajdonképpen miképpen inspirál, motivál engem, az agyszüleménye❓

Először is azt szeretném kifejezni, hogy

az üzleti élet azon folyamata, amely megkérdőjelezhetetlenül a kapitalizmus rákos sejtjeinek produktuma, egyáltalán nem tetszik❗ Arra gondolok, hogy konstans jelleggel afelé haladunk, hogy a nagy, felzabálja a kicsit.

Persze ezzel nem lenne baj, hiszen az Élet természetszerű törvényszerűségének megfelelően a nagy megeszi a kicsit. Ami nem tetszik ebben a folyamatban általában az, hogy a kapitalizmus fellegvárában amikor ez a felvásárlás megtörténik, sokszor minden sablonossá válik. 😢

✅ Így történt ez akkor, amikor például az általam anno oly szeretett 📷 Instagram – eredeti megálmodói : Kevin Systrom és Mike Krieger – felvásárlásra került 2012-ben, igen most már hívhatom úgy, hogy Meta Platforms által. A platformon sablonos, influenszer vacakságokkal teli üres koponyák vannak, szóval nem használom. Persze, tisztelet a kivételnek!

Szerencsére itt LinkedIn esetén annyira nem rossz a helyzet. Nem érzem a felvásárlás utáni sablonos légkört, 🙏hála az égnek. De persze miután a Microsoft felvásárolta, több minden változott. Hogy is mondjam csak, kicsit zajos lett az üzenőfal. Bár a kapcsolati gráfomat a legjobb tudásom szerint alakítom, mégis néha beüt az a feeling, hogy jaj, visszatükröződni látszik a Meta színvonal 😥De a helyzet, hogy szerintem nem az én kapcsolati gráfommal van probléma, hanem akadnak nyilvános posztok, így a nem szalonképes posztokat is megkapom.

Mégis, miképpen inspirál❓

A LinkedIn felületét kedvelem – idestova 10 éves tapasztalat – s tudom hihetetlenül hangzik, de van úgy, hogy az inspiráció, egy inspirátornak is jól jön. Amúgy lökött Google számára üzenem, hogy semmi esetre sem vagyok egy Venturi-cső. Igazán leszokhatna erről.

S hogy motivál❓

Kettő erősségem emelném ki. Ebből az egyik a 🔗SEO a másik pedig a blokklánc.

Előbbi esetén mindenképpen motivált vagyok, főleg azután, hogy mint említettem a Microsoft 🛒bekebelezte, a LinkedIn-t, így logikus a feltételezésem, hogy a Bing kereső könnyebben megeszi ennek a felületnek a cikktartományait. Pontosabban nem is feltételezés, statisztikákból objektíven látom, hogy igen❗

Említett utóbbi esetében meg kedvelem, hogy megfelelő neuronállománnyal rendelkezőkkel tud összehozni a sors, így érdekes kommunikáció szokott kialakulni. 😉

🙏Köszönöm szépen, hogy elolvastad ezt a meglehetősen rövid ✍️ írást, ami Reid Hoffman életútjának falatnyi szakaszát próbálta számodra továbbítani, az inspiráló sikersztorik sorozat részeként. Vajon tovább is osztod❓Azért remélem, mert ennek köszönhetően, lehet eljön az idő, amikor nem Venturi-cső lesz a nevem mellett. 👋  El is köszönök, gondolom elég volt mára belőlem. 😂