Polgári eljárási illetékek
Polgári eljárási illetékek témában szeretnék egy több cikkből álló sorozatot készíteni. Azért jutottam erre a döntésre, mert a jogi kérdések között egyre többen találják meg blogom és kérnek tanácsot.
Ebben az egyetlen posztomban tehát értelemszerűen a téma teljes átfogó feldolgozására nem vállalkozhatok. Legjobb, mindent az alapoktól kezdeni!
Polgári eljárási illetékek alapja
A polgári jog relevanciájában az illetékek megfizetésének mértékét, szabályait, az alábbi két jogforrásból nyerhetjük ki;
- Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (továbbiakban csak Itv.)
- A 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (továbbiakban csak Pp.)
Ebben az írásomban a megértéshez szükséges alapfogalmakról, a polgári eljárás illetékének alapjáról, és az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértékéről, valamint az illetékfeljegyzési jogról szeretnék értekezni.
Polgári eljárási illetékek vonatkozásában a fontosabb alapfogalmak
Mi az a bírósági illeték?
Az illeték egy olyan törvényi jogalapra helyezett költség, amit az eljárást kezdeményező fél (polgári jogi viszonylatban a felperes) függetlenül attól, hogy természetes személy, vagy jogi személy, az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Ebben az esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez. Az illetéket a Magyar Postán megvásárolható illetékbélyeggel kell megfizetni és a felperesi keresethez mellékelni.
Az illetékfeljegyzési jog
Akit illeték feljegyzési jog illet meg, annak nem kell előzetesen semmilyen illetéket lerónia, ugyanis az fogja az illetéket fizetni, akit a bíróság erre kötelez (ezek pernyertesség és pervesztesség arányában határozódnak meg).
Az Itv. 59. és 62.§ az a rész, amely felsorolja az összes olyan peres esetet, amikor előzetesen nem kell lerónia a peres feleknek semmilyen illetéket.
Az illetékfeljegyzési joggal kapcsolatban jegyzem meg, még azt az analógiát, hogy teljesen természetes, ha valakit a peres eljárás során illetékfeljegyzési jog illetett meg, akkor az illeték utólagos megfizetése a jogerős ítéletre alapított végrehajtási eljárásra is fennáll!
Illetékfeljegyzési jogot nem lehet engedélyezni a házasság felbontására irányuló kereset (bontóper) esetén, vagy a cégeljárásban valamint a témámmal irreleváns egyes büntetőeljárással kapcsolatos esetekben.
Illetékmentesség
Az illetékmentességnek két fajtája van.
Tárgyi illetékmentesség:
Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell
illetéket fizetni.
Személyes illetékmentesség:
Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége
esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni (ilyen például az aktív korúak ellátására való jogosultság)
Úgy gondolom a fellebbezéssel kapcsolatos illetékek kérdésköre annyira senki számára sem lehet S.O.S, hogy rögtön a cikksorozat első kiadásába beletegyem.
Polgári eljárási illetékek másodfokú szakaszát miért nem boncolgatom már az első cikkben?
Mert az igazságügyi miniszter a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdése és a 221. § (2) bekezdése alapján, az új eljárási kódexek hatályosulásának nyomon követésére (Pp.), az azzal összefüggő feladatok irányítására és összehangolására 2019. július 15. napjától a kinevezés visszavonásáig, de legfeljebb két évre kinevezett dr. Wopera Zsuzsanna miniszteri biztos asszony áldásos tevékenysége nyomán, a hatályos Pp.-ben napvilágot látott ügyvédkényszer általános jelleggel van jelen, amelyben változás nem történt. Ami azt jelenti, hogy minden törvényszéki hatáskörbe tartozó ügynél kötelező az ügyvédi képviselet (ilyen például a fellebbezés). És minden peres ügy a Törvényszék hatásköre, kivéve azok, amelyekről a törvény elsőfokú eljárás lefolytatásaként járási bíróságot jelöl meg. Az ügyvéd meg úgyis tudja alapon 😉
Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke
Itt azt kell tudni, hogy az illeték számításához szükséges alap, a polgári peres és nemperes eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke (ezt hívjuk röviden pertárgy értéknek), jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.
Az Itv. 42.§ tartalmazza az adott ügyfajtákra vonatkozó százalékos mértékeket, amit az előbb jelzett alapra, pertárgy értékre kell számítani. Ha a százalékos kalkuláció mértéke kisebb mint a törvényben előírt minimum, vagy ha nagyobb mint a törvény által jelzett maximum, akkor minimum és maximum értékeket kell figyelembe venni.
Ha polgári peres eljárás másodfokú szakasza, esetleg egyéb jogorvoslat illeték téma érdekel, olvass bele cikksorozatom második kiadásába is: Jogorvoslat illeték a polgári eljárásban