Jogalap nélküli gazdagáodás új ptk és régi ptk
Itt a 🔗jogi témákon belül, szeretnék ismeretet átadni a jogalap nélküli gazdagodás fogalmával, illetve annak visszatérítési, visszakövetelési lehetőségeivel kapcsolatban.
✔️ Mindezt megkísérlem elmagyarázni egy gyakorlati példán keresztül, hogy könnyebben érthető legyen.
Egyáltalán mi az a jogalap nélküli gazdagodás❓
A jogalap nélküli gazdagodás a polgári jogban, egy olyan vagyonnövekményt jelent, amelyhez jogalap, vagy más néven, jogcím nem tartozik. A hatályos Ptk. 6:579§ szépen megfogalmazza (a régi Ptk. 361.§ alatt taglalta).
🤔 A polgári jogban az a szent meggyőződés, hogy aki más rovására, jogalap nélküli vagyoni előnyhöz jut, azt köteles visszatéríteni. A jogalap nélküli gazdagodás fennállása, már önmagában kötelemkeletkeztető tényállás.
Mi lehet az az eset, amely előidézheti a jogalap nélküli gazdagodás tényállásának beálltát például?
Csak tételezzük fel, hogy Neked a bíróságon volt egy polgári peres eljárásod. S mondjuk megnyerted első fokon, de a peres ellenfeled megfellebbezte. Valamiért a másodfokú bíróság által kiszignalizált tanács úgy gondolta, hogy megváltoztatja az elsőfokú bíróság ítéletét, azaz a kereseted elutasítja.
Ilyenkor mit tehetsz?
Valójában sokat nem, mert ügye ebben a szakaszban már egy jogerős bírósági határozatról van szó, tehát Neked, hiába sérti az igazságérzeted, Te a peres ellenfeled számára az Ő ügyvédi díjtételét meg kell fizesd.
Ez alól az sem mentesít, ha egyébként a Polgári Perrendtartás szabályai szerint, határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztesz elő. Ugyanis tudni kell a jogerős határozatokról, hogy végrehajthatók, és egy kúriai felülvizsgálat, halasztó hatállyal nem bír!
Szóval menjünk tovább, akkor ezen a gondolatmeneten. Te jogkövető magatartást folytatsz és eleget teszel a másodfokú bírósági határozat előírásainak, és az ellenfeled számára megfizeted az ügyvédi díjtételét (perköltség).
Ügye ebben az esetben Te önkéntesen teljesítettél, veled szemben végrehajtási eljárást nem kellett foganatosítani!
Ennek viszont az a jelentősége, hogy amennyiben a kúriai felülvizsgálati kérelmeddel célt érsz:
A Kúria hatályon kívül helyezi a másodfokú bírósági határozatot, és vagy részben vagy egészben vissza emeli hatályába az elsőfokú bíróság határozatát (amit ügye ebben a szituációs történetben Te megnyertél) akkor előáll egy bizonyos érdekes helyzet…
De milyen helyzet is áll elő?
Az, hogy a példában szereplő ügyvédi díjtételre, amit Te mint jogkövető megfizettél az akkor még hatályban levő jogerős határozat előírása alapján,
arra az egykori peres ellenfeled jogalappal avagy jogcímmel már nem fog rendelkezni!
De mivel Te önkéntesen teljesítettél, így bírósági visszvégrehajtásnak helye nem lesz.
Az egyetlen egy lehetőség, hogy visszaszerezd a pénzed, az ha indítványozod a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésének folyamatát:
- Ehhez kérned kell egy közjegyzőt, hogy állítson ki részedre egy fizetési meghagyást (fmh) a kötelezettel szemben (Te leszel a jogosult).
- A kötelezett persze ellentmondhat, de az ilyeneknek nem igazán van értelme ellentmondani, hiszen ha perré alakul, akkor egy 5 perces kávéper formájában a bíróságon megnyered az ügyet, és visszakapod azt a pénzt ami Neked visszajár.
Neki azonban további többletköltsége is lehet, ha esetleg ügyvéddel jársz el az ügyben, ugyanis itt ebben az esetben nem kötelező ügyvéddel eljárni.
Gyakori kérdés szokott lenni az alábbi:
Visszakaphatom a pénzem, ha egy behajtó cégnek valamennyit fizettem, de aztán rájöttem, hogy a tartozásom elévült, és a Bíróság is ezt, mikor jeleztem, megállapította?
A válaszom, határozott NEM! Azért nem kaphatod vissza, mert az elévülés az a polgári jogban mint naturalis obligatio, egy csonka jogi kötelmet teremt. Ami azt jelenti, hogy a jogosult kérheti, hogy fizesd meg, csak annak bírósági behajtásához az állam már nem fog segítőkezet nyújtani számára. De ha Te megfizetted az egész összeget, vagy csak valamennyit, akkor mivel neki a követelésre jogalapja megvolt, az Ő oldalán az nem számít jogalap nélküli gazdagodásnak!
Úgy általánosságban, mely esetek vezethetnek alaptalan gazdagodásra, amelyek visszatéríthetőek?
- Fenn nem álló, kifogásolható, keresettel nem érvényesíthető követelésre történt fizetés. Például ha a behajtó cég érvénytelen szerződésre alapította követelését, s ezt a Bíróság meg is állapította.
- Fizetés álhitelezőnek, fizetés másnak a tartozására.
- Tévedésből, vagy nem önként történt fizetés.
A jogalap nélküli gazdagodás is elévülhet?
Igen, a polgári törvénykönyv általános elévülési normatívája a mérvadó rá (5 esztendő).
Jogalap nélküli gazdagodás BH
A jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésére még szerződéses jogviszony fenállása esetén is van lehetőség. Egy ilyen érdekességről értekezet a BH 2010. 333. Ez kimondta, hogy
A jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát a felek közötti szerződéses kapcsolat önmagában nem zárja ki. Az igazolatlanul előállott gazdagodás visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a vagyoneltolódásra a szerződéses jogviszony nem adott alapot és az a szerződésszegés szabályai alapján sem orvosolható.
Itt 🔗egyéb érdekes BH bölcseleteket is találhatsz a jogalap nélküli gazdagodás relevanciájában❗
Üdv. Rájelentkezéssel vettem egy mezőgazdasági ingatlant, a kifüggesztés ideje alatt az eredeti vevő bozót írtást és fakivágást végzett minden engedély és bejelentés nélkül.Az eladó a szerződésben, az aláírassal egy időben, birtokba adta a területet. A vevő fát értékesitette a földalapú támogatást jogosulatlanul igénybe vette, az elvégzett munka számlájának összegét elszámolta költségként . A területen végzett munkákról csak a tulajdonomba kerülés után szereztem tudomást. Most perel, hogy jogalapnélkül gazdagodtam és téritsem meg a munkákról készült számlák összegét, mely szerintem tulárazott. Kérheti-e és ha igen levonható -e az az összeg amit bevételként kapott, és a költségként elszámolt összeg után meg nem fizetett járulék és adó.
Tisztelt Lakatos Józsefné!
A kérdés nagyon jó. Korrekt választ erre nem fogok tudni adni. Mégpedig azért nem, mert alapvetően a tényállásokat nem látom, illetve szakmai szinten (nem jog) képzavar lehet számomra.
ℹ️ A kulcsmondat itt van:
Objektíven ezt mindenképpen bizonyítani kell tudni.
✅ Az alapbölcsesség ugyanis fennáll:
bármely szerződéses jogviszonyba is keveredünk, pl. megszerezzük valaminek a tulajdonjogát, amikor ügye a szerződést ráutaló magatartásunkkal aláírjuk, azt a rendelkezésünkre álló teljes körű információk birtokában tesszük. Hiszen a konszenzus elv, a szerződéskötésre irányuló tényleges akarat, csak ez alapján alakulhat ki, mert a teljes körű információk nélkül azt sem tudjuk felmérni, hogy XY dolog, adott áron számunkra megfelelő -e. Ha az egyik szerződést kötő fél valamiről tud, de a másik szerződést kötő fél elől azt elhallgatja, az a Ptk. szintű együttműködési kötelezettség megszegése.
Szóval a kérdés az, hogy Önnek ezt tudnia kellett volna, -e vagy sem. Egyébként az ügy szakmai jellegéhez (itt nem jogra gondolok) nem tudok hozzászólni. Nem tudom, hogy eredeti vevő mit jelent… szóval eredeti potenciális vevő, aki azonban mégsem lett tulajdonos, mert Ön lett helyette?