Jogalap nélküli gazdagodás visszakövetelése | Inspiratív Kalauz

Jogalap nélküli gazdagodás és annak visszatérítése

Itt a jogi témákon belül, szeretnék ismeretet átadni a jogalap nélküli gazdagodás fogalmával, illetve annak visszatérítési, visszakövetelési lehetőségeivel kapcsolatban. Mindezt megkísérlem elmagyarázni egy gyakorlati példán keresztül, hogy könnyebben érthető legyen.

Egyáltalán mi az a jogalap nélküli gazdagodás?

A jogalap nélküli gazdagodás a polgári jogban, egy olyan vagyonnövekményt jelent, amelyhez jogalap, vagy más néven, jogcím nem tartozik.

A polgári jogban az a szent meggyőződés, hogy aki más rovására, jogalap nélküli vagyoni előnyhöz jut, azt köteles visszatéríteni. A jogalap nélküli gazdagodás fennállása, már önmagában kötelemkeletkeztető tényállás.

Mi lehet az az eset, amely előidézheti a jogalap nélküli gazdagodás tényállásának beálltát például?

Csak tételezzük fel, hogy Neked a bíróságon volt egy polgári peres eljárásod. S mondjuk megnyerted első fokon, de a peres ellenfeled megfellebbezte, és valamiért a másodfokú bíróság által kiszignalizált tanács úgy gondolta, hogy megváltoztatja az elsőfokú bíróság ítéletét, azaz  a kereseted elutasítja (feltételezvén mondjuk azt is, hogy Te voltál a felperes).

Ilyenkor mit tehetsz? Valójában sokat nem, mert ügye ebben a szakaszban már egy jogerős bírósági határozatról van szó, tehát Neked, hiába sértő az igazságérzeted, Te a peres ellenfeled számára az Ő ügyvédi díjtételét meg kell fizesd. Ez alól az sem mentesít, ha egyébként a Polgári Perrendtartás szabályai szerint, határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztesz elő. Ugyanis tudni kell a jogerős határozatokról, hogy végrehajthatók, és egy kúriai felülvizsgálat, halasztó hatállyal nem bír! Szóval menjünk tovább, akkor ezen a gondolatmeneten. Te jogkövető magatartást folytatsz és eleget teszel a másodfokú bírósági határozat előírásainak, és az ellenfeled számára megfizeted az ügyvédi díjtételét (perköltség).

Ügye ebben az esetben Te önkéntesen teljesítettél, veled szemben végrehajtási eljárást nem kellett foganatosítani! Ennek viszont az a jelentősége, hogy amennyiben a kúriai felülvizsgálati kérelmeddel célt érsz, mert a Kúria megállapítja, hogy a peres ügyetek jogalapjának tekintetében, Te sokkal jobban láttad a helyzetet, valamint az elsőfokú bíróság, és a Kúria hatályon kívül helyezi a másodfokú bírósági határozatot, és vagy részben vagy egészben vissza emeli hatályába az elsőfokú bíróság határozatát (amit ügye ebben a szituációs történetben Te megnyertél) akkor előáll egy bizonyos érdekes helyzet…

De milyen helyzet is áll elő?

Az a helyzet áll elő, hogy a példában szereplő ügyvédi díjtételre, amit Te mint jogkövető megfizettél az akkor még hatályban levő jogerős határozat előírása alapján, az egykori peres ellenfeled jogalappal vagy jogcímmel már nem fog rendelkezni! De mivel Te önkéntesen teljesítettél, így bírósági visszvégrehajtásnak helye nem lesz, az egyetlen egy lehetőség, hogy visszaszerezd a pénzed, az ha indítványozod a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésének folyamatát. Ehhez kérned kell egy közjegyzőt, hogy állítson ki részedre egy fizetési meghagyást (fmh) a kötelezettel szemben (Te leszel a jogosult). A kötelezett persze ellentmondhat, de az ilyeneknek nem igazán van értelme ellentmondani, hiszen ha perré alakul, akkor egy 5 perces kávéper formájában a bíróságon megnyered az ügyet, és visszakapod azt a pénzt ami Neked visszajár, neki pedig további többletköltsége is lehet, ha esetleg ügyvéddel jársz el az ügyben (ugyanis itt ebben az esetben nem kötelező ügyvéddel eljárni).



Gyakori kérdés szokott lenni az alábbi:

Visszakaphatom a pénzem, ha egy behajtó cégnek valamennyit fizettem, de aztán rájöttem, hogy a tartozásom elévült, és a Bíróság is ezt, mikor jeleztem, megállapította?

A válaszom, határozott NEM! Azért nem kaphatod vissza, mert az elévülés az a polgári jogban mint naturalis obligatio, egy csonka jogi kötelmet teremt. Ami azt jelenti, hogy a jogosult kérheti, hogy fizesd meg, csak annak bírósági behajtásához az állam már nem fog segítőkezet nyújtani számára. De ha Te megfizetted az egész összeget, vagy csak valamennyit, akkor mivel neki a követelésre jogalapja megvolt, az Ő oldalán az nem számít jogalap nélküli gazdagodásnak!

Úgy általánosságban, mely esetek vezethetnek alaptalan gazdagodásra, amelyek visszatéríthetőek?

  • fenn nem álló, kifogásolható, keresettel nem érvényesíthető követelésre történt fizetés (pl. ha a behajtó cég, érvénytelen szerződésre alapította követelését, s ezt a Bíróság meg is állapította)
  • fizetés álhitelezőnek, fizetés másnak a tartozására
  • tévedésből, vagy nem önként történt fizetés
A jogalap nélküli gazdagodás is elévülhet?

Igen, a polgári törvénykönyv általános elévülési normatívája a mérvadó rá (5 esztendő).

inspirator