|

A PCR buli avagy miért is fizet a magyar?!

PCR tesztek aranykora!

2020. márciusától fogva rendületlenül zengi a média a Koronavírus és a PCR tesztek témáit. A nézetek megoszlanak, a narratívákra szakadás jelei letagadhatatlanok! Színek háborúja is ez a világ, hiszen a 2020-as esztendő nyárelő időszakát, sokak számára aggodalommal töltötte meg, hogy nem fognak tudni rendesen elmenni nyaralni.

PCR tesztek

Jelenleg viszont két színűre változott a világ… vagy csak ez az ország? 🙂 A lényeg a PCR tesztben van!

Ez járványügyi szempontból egyesek gondolatmenete alapján nagyon fontos, megint mások persze feleslegesnek tartják. Cikkemnek viszont a lényege, ami alapján érthető miért választottam írásomnak a jogi kérdések és a szociális témák platformját az a PCR tesztek  és azok üzletággá avanzsálódásának témaköre. Ez részben jogi téma, részben pedig az egész társadalmat gondolkodásra buzdító.

Magyarország  lakosságának produktív – állással rendelkező, adófizető embereinek– irányába, egyfajta zsarolás állt elő. Vélelmezem nagyon is elmés alapon. Demokratikus jogállamunk égiszét lobogtatva, természetesen a Magyarország Kormánya a tisztifőorvost, annak rendje és módja szerint, tekintettel a WHO szerinti világjárvánnyá címkézett Covid-19 miatt – leginkább hírekben előforduló jelenség – általános jogkörrel, döntések meghozatalára jogosította fel.

A PCR tesztek ára, kérdés miért és hogyan?!

Az Internet bugyraiban egyre több reklámfelületen jelennek meg a PCR teszteket elvégző gazdasági tevékenységet folytató cégek hada. Érdekes módon egyik céget sem érdekli, hogy hazánkon kívül, minden egyes országban ingyenesen elvégzik ezt az úgynevezett járványügyi szűrést. A tendencia tehát az, hogy egyre többen szeretnének ebbe a PCR buliba beszállni.

Nem is hörög a paraszt ok nélkül, mikor mondja: „Mi a kezünket mossuk, a tehetősebbek a pénzüket!”

Persze a cégek, vállalkozások, gazdasági tevékenységet folytatnak, s mint tudjuk, a legjobb az üzleti életből az etikát mellőzni, legalábbis ha profitot akarunk.

Hagyjuk az etikát: mit mond a jog?

Ennek létalapja a MIÉRT!

Hol volt hol nem volt, volt egyszer 2012. január 1. előtti időszak, amikor a Magyar Alkotmány égisze alatt (ami még tényleges népszavazás útján látott napvilágot) az Országgyűlés kodifikálta a törvényeket. Nem mondom, hogy szép idők voltak, hiszen Magyarország tekintetében a romlás irányába vezető út, szimplán az elmúlt 30 esztendőre nem vezethető vissza. Részben történelmi kérdés is ez, nem kizárólag politikai. Komplexebb, hogy ennek levezetésére vállalkozhatnék.

Viszont ezekben az időkben kodifikálták például az Egészségügyi törvényt [Eütv] ami a mai napig hatályos, és amiből nagyon sok mindent vezetünk le, érthetünk meg.

Annak érdekében, hogy esetleg jogi témákban általános jelleggel sem jártas Kedves Olvasóm teljes mértékben megérthessen mindent, egy röpke pillanat erejéig ismertetném a jogforrások precedenciájának lényegét:

Elsődleges precedencia

Ezt mindig az Alkotmány élvezi, amelyet Magyarországon 2012. január 1. után Alaptörvénynek hívnak. Ezt valami furcsa oknál fogja a magyar nép meg sem szavazhatta.

Másodlagos precedencia

Azok a törvények foglalják el, amelyet az Országgyűlés közösen alkotott meg, és iktatott be. Egy ilyen folyamat, normálisan működő jogállamban, az ellenzéki pártok sokszínűségével egybekötött csapatmunka. Hazánkban ez inkább látszati tevékenység.

Harmadlagos precedencia

Azok a jogforrások jelentik, mint amilyen például a „törvényen kívüli törvények” ami persze nem azt jelenti, hogy törvénytelen eljárás lenne. Csupán azt érzékelteti, hogy nem kell hozzá az Országgyűlés, elég a kormánypárt is, amely a rendeleteket megalkotja.

A Koronavírus témakörét, a gyors intézkedéseket, Magyarország kormánya, rendeleti utakon rendezte. Rendeletben látott napvilágot az is, hogy a tisztifőorvos milyen általános jogkörrel lett felruházva a világjárvány miatt.

Érdemes ugyanakkor rápillantani az előbbiek során már hivatkozott 1997. évi CLIV. törvény [Eütv.] 142.§ (2) bekezdésének ab) jogszabályhely pontjára.

Az egészségügyi törvény üzenete

„Az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül, az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – az alapcsomag részeként – kell biztosítani a Magyarország területén tartózkodó személy részére a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot.”

A kérdés tehát az, ami azt mondatja MIÉRT?!, hogyha egyszer egy Országgyűlés által megalkotott törvény mondja ki, hogy a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat az alapcsomag része kell, hogy legyen, akkor miért is fizet ezért a magyar?

A MIÉRTRE nem tudunk választ adni, a HOGYANRA viszont igen!

Miért?

Páran úgy vélik, megérne azért a Magyarország nevű állammal szemben egy próbapert tartani. Ugyanakkor sokan vannak, akik szkeptikusok, s hogy miért azok, annak keretében fog Kedves Olvasóm választ kapni a hogyanra.

Hogyan?

Magyarország Kormánya nem azt mondja, hogy Neked fizetned kell a PCR tesztért. Hanem nagyon trükkösen mint karhatalom, a járványra való hivatkozással, csupán a karantént rendeli el általános jelleggel, ha külföldről érkezel haza. Az meg ügye már mellékes, hogy a karantént kiválthatod egy fizetős szolgáltatással 😀 Fizetni viszont nem vagy köteles, de akkor mész karanténba!

Mint mindig, a vesztes a számszaki tömeg

Gyomorforgató ugyanakkor az intézkedéseknek azon tendenciája, miszerint pont azt rúgja seggbe, akitől a kenyeret kapja. Ez alatt azt értem, hogy aki produktív, munkahellyel rendelkezik, adót fizet, ez az intézkedés csak ezt az irányt érinti.

A munkahellyel rendelkezők ugyanis, nem a Covid-19 járvánnyal való félelmük miatt fogják megcsináltatni az országba való belépéskor a PCR teszteket, hanem a munkahelyük elveszítésének félelme miatt!

Ez pedig nagyon nagy különbség, hiszen a PCR tesztet egy kényszer hatására fogják igénybe venni, tehát a fizetős szolgáltatáshoz a jogi kötelmük nem a konszenzuális elvek mentén fog egészségesen kialakulni, hanem a kényszer hatására. Magam részéről pontosan ezért gondolom azt, hogy egy próbapert megér.

📣 Ha megosztanád írásom ⬇️
Twitter, Facebook, VKontakte, Buffer, LinkedIn

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük