Elévülés
👏 Nem is hagyhattam volna ki, hogy ne fabrikáljak az elévülés témában egy cikket. Látom ugyanis azokat az adatokat, hogy mennyi pancser, de mégis zseniális behajtó cég ügyletei között szerepelnek, olyan egykori szerződéses jogviszonyokra alapozott, adósalanyok irányába levő követelések,
amelyek tulajdonképpen már elévültek!
Miért szeretnek speciel a behajtó cégek elévült követelés engedményesei lenni?
Az én álláspontom szerint, ha szakmailag közelítem meg a kérdést, akkor első ránézésre mindenképpen pancser az ilyen behajtó cég, hisz miként is lehet olyan hülye, hogy egy elérhetetlen célra hajaz?!
A realitást azonban figyelvén, mégsem pancser, hanem inkább gerinctelen zseni,
mert valójában az adósalany a pancser a hozzá nem értésével, amit egy behajtó cég csupán kihasznál❗
Követelés elévülése
Az elévülés egy fogalom, amely egy bizonyos időhöz kötött, s egy bizonyos idő letelte után beszélhetünk elévült állapotról. Az elévült állapot, egy olyan helyzet, amelyet a jogosult szemszögéből, valójában egy csonka kötelmi jognak nevezhetünk, naturalis obligatio.
Azért csonka, mert a jogosultnak, megmarad a jogalapja arra, hogy kérje a követelés teljesítését a kötelezettől.
💡Ugyanakkor a jogosult számára az állam, az elévült követelés behajtásához segítséget már nem ad, mert az elévülés nem más, mint a jog állam előtti érvényesíthetőségének időmúlás következtében történő megszűnése.
Viszont pontosan a csonka jogi kötelméből eredően, ha az adósalany például az elévült tartozását a jogosultnak megfizette, akkor utólag már nem kérheti vissza az összeget, ugyanis a jogosultnak a követelésre a jogalapja meg volt.
Ez azért fontos, mert elévült követelések esetén, a jogosult szempontjából, nem beszélhetünk 🔗jogalap nélküli gazdagodásról. Tehát ha az adósalany átaludta az elévülés témakörét, akkor így járt…
De mi is ez az időmúlás az elévülés témájában?
Ptk elévülési idő
A Polgári Törvénykönyv az elévülés általános normatívájaként az 5 esztendőt határozza meg.
Azonban a 2013. évi V. törvény (hatályos Ptk.) 6:22§ (2) bekezdésében egyértelműsíti, hogy akkor 5 esztendő, „ha e törvény eltérően nem rendelkezik”.
Ebből a hivatkozásból már logikusan következik, hogy létezhetnek olyan jogforrások, amelyben eltérő elévülési időt határoznak meg.
Az elektronikus hírközlési tevékenységek
Az elektronikus hírközlési tevékenységek működésével kapcsolatosan például külön jogágazat van fenntartva, ez a 2003. évi C. törvény, az elektronikus hírközlésről (eht).
Valójában minden olyan megoldás ide az eht-hez tartozik, amely elektronikus, vagy valamilyen rádiófrekvenciás jeleket kibocsátó szolgáltatást nyújt. Ide sorolhatjuk a különböző TV előfizetéseket, mobil és egyéb telefon számlaszerződéseket.
A fogyasztók rendszeresen érdeklődnek is, telefonszámla elévülése, telefon tartozás mikor évül el, intrum justitia tartozás elévülése, és ehhez hasonló meglehetősen kreatív keresőkifejezések formájában 😉
Az elektronikus hírközlés világában a szerződéses jogviszonyokra alapított polgári jogi igények 1 éven belül terjeszthetők elő, utána már elévülnek, s ezt az eht. 143.§ (2) bekezdése egyértelműen ki is mondja.
A villamos energia helyzete
Valójában ezen a területen egyetlen igazi szolgáltató van, Elmű, amely az áraival szinte mindenkit elnyű. Azaz meglehetősen monopolhelyzet uralkodik. Csupán érdekességként jegyzem meg, hogy persze sok cég létezik, amelyen keresztül szerződéses jogviszonyra alapítottan lehet elektromos áramhoz jutni, de ne legyünk már bárgyúk jó? Az áramhoz mindegyik cég az Elmű-n keresztül jut, tehát nem oszt nem szoroz ki melyik cégnél van, és pont.
A villamos energiáról szóló törvény alapján
A 2007. évi LXXXVI. törvény (vet.) az, amely a villamos energiáról szól és itt a 63.§ (3) bekezdése az, amely kimondja: „A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények három év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.”
Régebbi források a villamos energia tartozások elévülése témájában tévesek lehetnek!
Nagyon sok helyen az Interneten, főleg régebbi cikkekben úgy szoktak hivatkozni, hogy a villamos energiával kapcsolatban az elévülés 2 év. Nos régebben valóban így volt, de az aktuális szabályozás alapján az elévülés 3 év. A fenti jogszabályhelyen módosítást a 2018. évi XCIX. törvény 64.§ 14. pontja alapján végeztek, amely a vet. egyes jogszabályhely pontjait módosította, mint amilyen például a fenti vet. 63§ (3) is, „két év alatt” szövegrész helyébe a „három év alatt” szöveg került.
A gáz felhasználásának helyzete
A gáz törvény szabályozza mindazt, ami a gáz felhasználásával kapcsolatos szolgáltatás. Tehát nemcsak a Gázművek Zrt, hanem Főtáv Zrt. és mindegyik ide tartozik!
A földgázellátásról, illetve annak szabályozott keretéről a 2008. évi XL. törvény gondoskodik. Itt meg kell jegyeznem, csakúgy mint az előbbi Vet. törvénynél, hogy a média régebbi időkben 2 éves elévülést jelzett, de a jelenlegi állapot a 2008. évi XL. törvény 28/A§ (6) bekezdése alapján ugyancsak 3 évet határoz meg elévülésnek. Itt is a módosítást 2 évről 3 évre a 2018. évi XCIX. törvény 92.§ (3) rendelkezése adta.
Személyszállítási szolgáltatás
Sok cég foglalkozhat személyszállítással, például Budapest területén ezt a folyamatot, és ennek koordinálását a BKK Zrt. látja el.
A 213/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 3.§ (2) bekezdése egyértelműen fogalmaz:
„A személyszállítási szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el.”
Amit az elévülés témában még fontos tudnod
Ahogy jeleztem egy elévült követelést, bírósági úton már nem lehet érvényre juttatni, de…
a Bíróság hivatalból nem veheti észre, ha egy követelés elévült❗
Ezt neked kell észre venned, és a Bíróság részére jelezned, mint anyagi jogi kifogást. Erre felhívja a figyelmet a hatályos Ptk. 6:23§ (4) bekezdése:
„Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.”
Az elévülés meg is szakadhat
Ha viszont valami már elévült, akkor az elévült és kész!
Jóllehet e területen a hatályos Ptk. (2013. évi V. törvény) meglehetősen sokat finomított a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) viszonylatában. Minden olyan szerződéses jogviszony, amely 2014. március 15. után jött létre a szolgáltató és a fogyasztó / felhasználó között, az a jelen hatályos Ptk. kötelmébe tartozik!
A hatályos Ptk. sajátossága a régi Polgári Törvénykönyvvel
Az igazi újítás a régi ptk. és az új ptk. esetén az elévülés megszakításának témájában leginkább az, hogy most már nem elég az adósalanyt teljesítésére felhívni egy tértivevénnyel. Ugyanis az nem fogja megszakítani az elévülést. Illetve egy kibocsátott fizetési meghagyás – FMH sem szakítja meg az elévülést, csak akkor ha jogerős záradékkal lett ellátva, ilyenkor ítélt dolognak számít. Vagy ha ellentmondás alapján perré alakult, és a Bíróság érdemi határozatot hozott. Minden olyan esemény, amely nem érdemi határozat, az nem szakítja meg az elévülés folyamatát!
Ezek szakíthatják meg hatályos Ptk. esetén az elévülést:
- a kötelezett elismeri a tartozását
- a kötelem megegyezéssel történő módosítása, egyezség (ezért nem éri meg behajtócégekkel kommunikálni)
- a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott
Fizetésmeghagyást kaptál amit a MOKK rendszere küldött ki, s szeretnéd első körben azt tudni, hogy a veled szemben foganatosítandó követelés az egyáltalán elévült -e❓
Ha kíváncsi vagy elévült -e a tartozásod az FMH-t gondosan nézd át!
Ezt könnyen megtudod nézni. A kibocsátott FMH mindenféleképpen részletezi a szerződéses jogviszony keltét (ez az a dátum amikor a szerződést az adott szolgáltatóval kötötted) és a követelés lejáratát. Ha a követelés lejáratától számítottan a tértivevény útján Neked megküldött FMH kézbesítésének napjáig az 5 év eltelt, és nem hívták fel figyelmed tértivevényes metodikával a tartozásra, vagy a szerződéses jogviszonyod 2014. március 15. után jött létre, a hatályos Ptk. kötelmén belül akkor mindenképpen elévült, már az általános elévülési normatíva alapján is. De cikkem fenti sora, támpontot ad arra, hogy az ügyeddel relevanciában levő jogágazatban kutakodj és megtudd a rád vonatkozó elévülési időt.
Mikor évül el a végrehajtási jog?
Végrehajtási jog alatt azt a lehetőséget értjük, hogy egy adott követelés teljesítése a kötelezettől végrehajtási eljárás útján állami jogkörrel felruházva kikényszeríthető. Végrehajtási eljárást elsősorban bírósági végrehajtó vagy az adóhatóság folytathat le. Végrehajtási eljárás során történik például a polgári peres eljárások jogerős ítéleteinek végrehajtása, amennyiben az ítéletben foglaltaknak a kötelezett önként nem tenne eleget, s a végrehajtást kérő kezdeményezi az ítéletet meghozó Bíróság VH irodájában az eljárás megindítását.
Végrehajtási jog elévülése
A végrehajtási jog elévülése azt jelenti, hogy a kötelezettség teljesítése állami kényszer útján nem kényszeríthető ki.
Vht. 41§
Ha egy jogerős ítéletre vonatkozó végrehajtási jog elévült, akkor bírósági végrehajtás útján a követelés már nem hajtható be. A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtási jog elévülési ideje ugyanannyi, mint annak a követelésnek az elévülési ideje, ami végrehajtható lenne, ahogy ezt már említettem a Ptk. szerint általános jelleggel ez 5 esztendő.
Mikor kezdődik meg a végrehajtási jog elévülése?
A végrehajtásnak az elévülési ideje akkor kezdődik meg, amikor egy követelés végrehajthatóvá válik. Azaz a jogerős bírósági ítéletben foglalt teljesítési határidő letelte után.
Az elévülés tényére való hivatkozás mindig az adósalany feladata, azt sem a Bíróság sem a végrehajtó hivatalból nem köteles érzékelni❗
A végrehajtási jog elévülése megszakadhat?
Igen, ezt bármely végrehajtási cselekmény megszakíthatja❗
Mi minősül végrehajtási cselekménynek?
- Bíróságnak,
- bírósági végrehajtónak, vagy a végrehajtást kérőnek
a végrehajtásra irányuló intézkedése.
Mi a teendő az elévült végrehajtási jog esetén?
- Az adósnak a végrehajtó figyelmét, annak ügyfélszolgálatán személyesen jegyzőkönyvbe mondva, vagy pedig tértivevényes levél útján fel kell hívnia a végrehajtási jog elévülésének tényére.
- Ezt a végrehajtó megküldi a végrehajtást kérő részére, s felhívja a végrehajtást kérőt 15 napon belüli nyilatkozattételre. Ha a végrehajtást kérő a felhívásra az elévülést elismeri és a végrehajtási költségek is megfizetésre kerültek, a végrehajtási eljárás lezáródik.
- Ha a végrehajtást kérő nem tesz nyilatkozatot, vagy olyan nyilatkozatot tesz, amelyben a végrehajtási költségek nem kerültek megfizetésre, akkor a végrehajtó az ügyet a bíróságra továbbítja. Itt azonban már csak a végrehajtási költségek megfizetésének sorsa kerül tárgyalásra.
📣 Végrehajtás elévülése témában a Jogi Fórumon szoktak beszélgetések zajlani, amelyek érdekességként átolvasgathatók, de azért jogi tanácsnak nem kell tekinteni azokat.
Ha biztos vagy abban, hogy a veled szemben foganatosítandó követelés már elévült, mihez ragaszkodj?
✅ Ha már megkaptad az idéző végzésed, akkor mindenféleképpen érdemi tárgyaláshoz ragaszkodj! Ezt főként a behajtó cégek habitusa miatt mondom, számtalanszor előfordul, hogy meg sem jelennek a tárgyaláson.
✅ Esetleg ha az adósalany az ellenkérelmében feltüntette, megfelelő jogi érvvel alá támasztva az elévült állapot tényállását, akkor egészen egyszerűen már nem is foglalkoznak az üggyel tovább.
✅ Ilyenkor a Bíróság, most különösen így az új Pp. (polgári perrendtartás) alapján mondom, mindig nyomatékosan rákérdez, ha a felperes nem jelenik meg a perfelvételi szakaszban, hogy az alperes kéri -e a tárgyalás megtartását.
Jobb egy érdemi határozat mint egy végzés!
✅ Ha biztos vagy az elévülésed jogi érvelésében, feltétlen ragaszkodj az érdemi tárgyaláshoz. Ugyanis ha úgy nyilatkozol, hogy nem kéred a tárgyalás megtartását, akkor a Bíróság nem érdemi döntést fog hozni, tehát nem lesz határozatod, csupán egy permegszüntető végzésed. Ez pedig nagy különbség! Egy érdemi határozat ugyanis mindig rendezi a peres felek közötti jogviszonyt, addig a végzés nem… s utóbbi helyzetben a behajtócég tovább passzolhatja, az amúgy elévült követelést, egy másik behajtócégnek és kezdődik a cirkuszod elölről.
Szia!
Olvastam az összefoglalódat, úgy látom te nagyon értesz az elévüléshez…légyszíves mond el a véleményed amit most itt eléd tárok. Milyen jogállamban élünk akkor amikor nekem egy perújító tárgyaláson jogerős bírói megállapítással megfelelőnek ítélte a Bíróság az engedményezési megállapodást, amely üti az elévülési jogszabályt mert tudni illik a fővárosi legfelsőbb bíróság azt találta mondani, hogy az engedményezési megállapodás nem felel meg a törvényi alakiságnak, vagyis, hogy nincs aláírva sem tanú, sem a túlélő házastárs által, aki a jogos igénylő lett volna a perben. Én ezek után hiába mondtam, hogy a legfelsőbb bíróság nem úgy járt el ahogy az adott helyzetben várható lett volna. Mérlegelés nélkül elmondták az előző ítéletet, hogy elévült. Tehát még egyszer mondom neked amire a legfelsőbb bíróság azt mondta, hogy nem jó az engedményezési megállapodás, azt egy másik bíró megcáfolva ezt és azt mondja, hogy igenis jó az engedményezési megállapodás. Válaszod ide várom ha lehetséges. Email: rostaszoltan11@t-online.hu
Szia,
Az általad előadottakkal kapcsolatban nehéz állást foglalni, hiszen a peres eljárás dokumentációit nem látom. Azt sem igazán tudom, milyen régi ügyről van szó. Az általad előadottakból egyelőre csak az egyértelmű, ami a jogból levezethetően egzaktan meghatározható. Mégpedig az, hogy adott ügyben volt egy jogerős bírósági ítélet, amellyel szemben Te annak jogerőre emelkedésétől számítottan 6 hónapon belül perújítással éltél, vagy pedig miután tudomást szereztél a jogerős bírósági ítélet létezéséről 5 éven belül éltél perújítási jogorvoslattal.
A kommented alapján az idősíkot azért sem tudom meghatározni, mert úgy fejezted ki magad, hogy „amire a legfelsőbb bíróság azt mondta”… na már most a Legfelsőbb Bíróság az a 2012. január 1. előtti időszakban volt, ugyanis január 1-jétől már Kúria néven fut… Az a kérdésed, hogy milyen jogállamban élünk, ez egy nagyon is életszerű kérdés, főleg 2012. január 1. utáni időszakra tekintve, hiszen a Magyar Közlöny 2011. évi 166. száma is igen érdekfeszítő információt ad, miszerint jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat lépett életbe. Ez alapján, párt alkotmányunk van 😀
Üdv!
Az fmh körében, egyre több helyen látom, hogy – megdöbbentő, joggal visszaélő és ad absurdum már akár csalárd módon is – az engedményes a jogviszony létrejöttéhez az engedményezés időpontját (f)irkálja oda. Erről pl. a főnigz’ faktor zéerté elnevezésű szubkultúra’ vezető jogtanácsosa (az ügyvezető megbízásából) hót’ komolyan képes volt leírni, hogy persze, mert szerintük az a jogviszony kezdete náluk (sic!) …
Ezt nem feltétlenül tudom követni: „Ha biztos vagy abban, hogy a veled szemben foganatosítandó követelés már elévült, mihez ragaszkodj? Ha már megkaptad az idéző végzésed, akkor mindenféleképpen érdemi tárgyaláshoz ragaszkodj! Ezt főként a behajtó cégek habitusa miatt mondom, számtalanszor előfordul, hogy meg sem jelennek a tárgyaláson.”
Elsősorban is szerintem (igen kevés kivétellel) már majdnem minden ellentmondásból ha per lett, arra az „új” (hatályos) Pp.-t kell használni. Ebben az esetben azonban, ha a Felperes sem jelenik meg; vagy a Felperes nem, de az Alperes igen és az Alperes nem kéri a tárgyalás tartását; akkor a pert (hivatalból) megszünteti a bíróság, tehát akkor is, ha a Felperes nyújtott be perfelvételi iratot, és már nincs olyan, hogy a Felperes a távollétében is kéri megtartani…
Amennyiben nem a(z) rPtk. hatálya alatti „követelésről” van szó, úgy viszont az fmh-ra is kiterjedő hatállyal az elévülés megszakítása (ezt fent már nagyon jól meg is írtad, köszönöm!) nem történik meg.
Így ha egy adott ügyben addig esetleg vitássá volt tehető az elévülés (ténye), ez után már – jó esetben – beállott az elévültség’.
Ezt azért is szúrom’ közbe, mert amennyire én meg tudom ítélni, az elévülést megszakító (polgári jogi) cselekmények értékelése, egyáltalán a tényállás-felvétel egyes esetekben (egyes bíróságokon; ill. egyes bíróknál?!) színvonal alatti, kritikátlan módon történik meg és bár ha az Alperes hivatkozik az elévülésre, elegendő kellene legyen a bizonyítási teher kiosztása (ti. rendesen a Felperes felet terheli), mégis elég sok (ill. túl sok) esetben mondják ki pl. a téves vagy nem is létező (évtizeddel korábbi) lakcímre küldött felszólításokról (rPtk.), hogy azzal sikerült ad absurdum vélelmezetten is megszakítani az elévülést.
Tehát könnyen előfordulhat az, hogy a permegszüntetéssel stabilabb eredményt lehet elérni, mint egy kétes érdemi perrel, ahol esetleg elutasítják az elévülési kifogást, és a fellebbezéshez, akármennyire is igazad volna, ha nem vagy költségmentes, nem biztos, hogy van fedezeted’.
„Egy érdemi határozat ugyanis mindig rendezi a peres felek közötti jogviszonyt, addig a végzés nem… s utóbbi helyzetben a behajtócég tovább passzolhatja, az amúgy elévült követelést, egy másik behajtócégnek és kezdődik a cirkuszod elölről.” – én ezzel sem feltétlenül tudok teljes mértékbe egyetérteni az alábbiak miatt.
Egyrészt én tudok olyan ügyről is, ahol az MKK „elmulasztotta” a keresetlevelet (keresetet tartalmazó iratát) benyújtani, majd eztán 3-4 évre rá ugyanazt – az amúgy eleve 10x-esen elévült hírközlős – „követelést” elkezdi a joggal fenyegetve mutogatni’ … Míg a másik oldalon tudok olyan pert is, ahol a Lombard engedményeseként a TKK 3,5 év (és egy fideszkinevezett 33 éves takonybíró elfogyasztása : leváltása / megfutamítása) után az ítélethozatal előtt (rPp.) egy nappal sikítva kimenekült a perből elállással (az Alperes elfogadta), majd most, 2-3 évvel később az újabb engedményes ugyancsak próbálkozik… ugyanakkor én olyan ügyről is elsőkézből’ tudok, ahol nyilvánvalóan elévült követelés elévültségét nem állapította meg a bíróság és ehhez igen kemény fellebbezés és a megismételt elsőfok (valamint egy „ismeretlen eredetű” bíró-váltás) után sikerült 60:40 arányban orvosolni a BKK mint Felperes „elleni” perben… szóval akinek nincs – legalábbis elhivatott, de akár felkészült – segítsége, ő azért nem kell, hogy feltétlen a per érdemi tárgyalását kérje, szerintem.
„A végrehajtási jog elévülése megszakadhat? Igen, ezt bármely végrehajtási cselekmény megszakíthatja.” Szerintem – a gyakorlatban – nem (nem feltétlenül) bármely, és
lényegében – eléggé el nem ítélhető módon! – a bíróságokra bízza annak (eseti!) eldöntését, hogy melyik szakítja meg és melyik nem szakította meg (BH2020. 79.; BH2017. 183.; BH2016. 144.; BH1999. 512.).
Még egy még félig-meddig szakmai : egyes helyeken eléggé szokatlan a jogforrások hivatkozása (pl. Vht. 41§ => Vht. 41. §, vagy eht. => Eht.).
Szeretettel:
‘a’ robi
_____________________
Maus Róbert Péter
jogi asszisztens, tanácsadó
http://www.tele-maus.hu
PS: van pár igen erős nyelvi hiba (pl. megtudja nézni => meg tudja nézni; alá támasztja => alátámasztja), és van néhány egybeírás amelyet már én sem szívesek akceptálok, holott magam pl. a közösképviselő és a határozottidejű kifejezéseket is akarattal írom egybe, ilyen nálad a fizetésimeghagyás (ide ugyanis legalább egy kötőjel elkelne már csak a szótagszám miatt) … összességében ezért érdemes volna ilyen oldalról is áttekinteni és lektorálni saját szöveged, elég sokan olvashatják, így viszont satnyul tovább ez a mi egyébkén szép nyelvezetünk…
👋 Szia kedves Robi,
✅ Először is nagyon szépen köszönöm a hosszú és értékes kommented. Nagyon sok mindent írtál, én mégis a lehető legrövidebb módon szeretném ezeket megválaszolni❗
1.
Rögtön elsőre az utóiratodban szereplő helyesírással kapcsolatban szeretnék röviden és lényegre koncentráltan reagálni. Bár érdekességként jegyzem meg, ha magyar nyelven írsz, miért kell az utóirat angol nyelven írt rövidített változatát használni❓ Magyarul is két betű 😆Az alkalmazott helyes avagy helytelen írással kapcsolatban csupán egy, de nagyon is érthető okot szeretnék felhozni. Tudod az emberek többsége – ahogy talán jelenlegi hited szerint rám is vonatkozik – nem tud helyesen írni. Részemről viszont ennek kifejezetten SEO szakmai szempontok szerinti oka van. Ha például valamit kötőjelesen kellene írni,
hidd el nekem, hogy az átlagember korunk domináns keresőgépével azt a lehető legpuritánabb módon fogja beírni. Nem feltétlenül azért, mert nem tudja,
hogyan kellene helyesen, precízen írni, hanem azért mert számára a könnyebb, például kevesebb karakterből álló változat gördülékenyebb. Főleg ha figyelembe veszed, hogy a Net forgalom nagyobb része mobilról érkezik.
2.
🤔 Nem értem, hogy a fenti üzenetrészt, amelyet idéztem miért írtad. Én nem állítottam a cikkemben sehol, hogy a felperes távollétében is meg kellene tartani a tárgyalást. Bár kétségtelen, nagyon sok behajtó cég zseniális ügyvédje a keresetlevelében szerepelteti ezt a vicces kérelmet. A gyakorlat szerint viszont a tárgyalásokon ha az alperes megjelenik és a felperes nem, a Bíró megkérdezi az alperest, hogy kéri -e a tárgyalás megtartását és álláspontom szerint ez helyes.
Elfogadom véleményed, hogy szerinted jobb a szimpla végzés, mint érdemi döntés. Tudod a cikkem írásakor én nem a joggyakorlatból, hanem a jogelméletből indultam ki. Rám viszont jellemző, hogy a jogelméletet végig viszem és nincs az az Isten, hogy velem szemben egy törvénytelen metodikát tudjanak a végeredményt tekintően hasznosan alkalmazni. Természetesen mutyi keretében megtehetik, de tudod a mutyinak mindig ára van. Maximum a „Magyarország” nevű állam fizeti meg ezt az árat 😆Szóval az én szemszögemből, s ezt a véleményem viszont Neked kell hasonlóan gáláns lovagként elfogadni, de sokkal jobb egy érdemi határozat, ugyanis biztos szoktam lenni a dolgomban.
A szeretettel feletti utolsó egy soroddal nem tudok mit kezdeni. 📣 Még1x nagyon szépen köszönöm, hogy kifejtetted véleményed. Remélem hozzám hasonlóan igazságharcos vagy és sikerrel viszed mindazt a kihívást amit az Élet utadba helyez.