Amit az elévülésről tudni kell | Inspiratív Kalauz

Elévülés a polgári jogban

Nem is hagyhattam volna ki, hogy ne fabrikáljak ebből egy cikket, látván azokat az adatokat, hogy mennyi pancser, de mégis zseniális behajtócég ügyletei között szerepelnek, olyan szerződéses jogviszonyokra alapozott adósalanyok irányába levő követelések, amelyek tulajdonképpen már elévültek! Az én álláspontom szerint, ha szakmailag közelítem meg a kérdést, akkor mindenképpen pancser, hisz, miként is lehet egy behajtócég olyan hülye, hogy egy elérhetetlen célra hajaz?! A realitást azonban figyelvén, mégsem pancser, hanem inkább zseni, mert valójában az adósalany a pancser!

Az elévülés egy fogalom, amely egy bizonyos időhöz kötött, s egy bizonyos idő letelte után beszélhetünk elévült állapotról. Az elévült állapot, egy olyan helyzet, amelyet a jogosult szemszögéből, valójában egy csonka kötelmi jognak nevezhetünk, naturalis obligatio. Azért csonka, mert a jogosultnak, megmarad a jogalapja arra, hogy kérje a követelés teljesítését a kötelezettől, ugyanakkor a jogosult számára az állam, ehhez segítséget már nem ad, mert az elévülés nem más, mint a jog állam előtti érvényesíthetőségének időmúlás következtében történő megszűnése.



Ugyanakkor pontosan a csonka jogi kötelméből eredően, ha az adósalany például az elévült tartozását a jogosultnak megfizette, akkor utólag már nem kérheti vissza az összeget, ugyanis a jogosultnak a követelésre a jogalapja meg volt. Ez azért fontos, mert elévült követelések esetén, a jogosult szempontjából, nem beszélhetünk jogalap nélküli gazdagodásról. Tehát ha az adósalany átaludta az elévülés témakörét, akkor így járt…

De mi is ez az időmúlás az elévülés témájában?

A Polgári Törvénykönyv az elévülés általános normatívájaként az 5 esztendőt határozza meg.

Azonban a 2013. évi V. törvény (hatályos Ptk.) 6:22§ (2) bekezdésében egyértelműsíti, hogy akkor 5 esztendő, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.

Ebből a hivatkozásból már logikusan következik, hogy létezhetnek olyan jogágazatok, amelyben eltérő elévülési időt határoznak meg.

Az elektronikus hírközlési tevékenységek

Az elektronikus hírközlési tevékenységek működésével kapcsolatosan például külön jogágazat van fenntartva, ez a 2003. évi C. törvény, az elektronikus hírközlésről (eht).

Valójában minden olyan megoldás ide az eht-hez tartozik, amely elektronikus, vagy valamilyen rádiófrekvenciás jeleket kibocsátó szolgáltatást nyújt. Ide sorolhatjuk a különböző TV előfizetéseket, mobil és egyéb telefon számlaszerződéseket.

A fogyasztók rendszeresen érdeklődnek is, telefonszámla elévülése, telefon tartozás mikor évül el, intrum justitia tartozás elévülése, és ehhez hasonló meglehetősen kreatív keresőkifejezések formájában 😉

Az elektronikus hírközlés világában a szerződéses jogviszonyokra alapított polgári jogi igények 1 éven belül terjeszthetők elő, utána már elévülnek, s ezt az eht. 143.§ (2) bekezdése egyértelműen ki is mondja.

A villamos energia helyzete

Valójában ezen a területen egyetlen igazi szolgáltató van, Elmű, amely az áraival szinte mindenkit elnyű, azaz meglehetősen monopolhelyzet. Csupán érdekességként jegyzem meg, hogy persze sok cég létezik, amelyen keresztül szerződéses jogviszonyra alapítottan lehet elektromos áramhoz jutni, de ne legyünk már bárgyúk jó? Az áramhoz mindegyik cég az Elmű-n keresztül jut, tehát nem oszt nem szoroz ki melyik cégnél van, és pont.

A 2007. évi LXXXVI. törvény (vet.) az, amely a villamos energiáról szól és itt a 63.§ (3) bekezdése az, amely kimondja: A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények három év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.” 

Nagyon sok helyen az Interneten, főleg régebbi cikkekben úgy szoktak hivatkozni, hogy a villamos energiával kapcsolatban az elévülés 2 év. Nos régebben valóban így volt, de az aktuális szabályozás alapján az elévülés 3 év. A fenti jogszabályhelyen módosítást a 2018. évi XCIX. törvény 64.§ 14. pontja alapján végeztek, amely a vet. egyes jogszabályhely pontjait módosította, mint amilyen például a fenti vet. 63§ (3) is, „két év alatt” szövegrész helyébe a „három év alatt” szöveg került.

Statisztikai érdekességként jegyzem meg, hogy szép számmal mutat az emberek érdeklődése – ismételten csak a különböző keresési kifejezésekből vonom le a konzekvenciát – az elmű számla elévülése felé, illetve ezzel átfedésben jelentős rákeresések érzékelhetők még közüzemi tartozás elévülése témában is. Igazat megvallva én nem értem, hogy elmű számla elévülésének témájában miért ilyen nagy az érdeklődés. Azért nem értem, mert kifejezetten az Elmű  olyan szolgáltató, amely jól orrba vág legkésőbb 2 hónap múlva azzal, ha nem fizeted be a számlát, akkor szépen kikapcsol. S a mai számítógép centrikus társadalomban, nem hinném, hogy az energiát bárki is nélkülözni tudná. Szóval nem tudom egyelőre felfogni, miért lehet e tárgykörben az érdeklődés ennyire heves. Mert ha valaki eladja az ingatlanját, akkor viszont számomra a logika azt diktálja, hogy a potenciális új tulajdonos a lakást, csak és kizárólag nullás közüzemi számlákkal veszi át… de biztos valamiért ez érdekes az embereknek, csak még én nem tudom miért.

A gáz felhasználásának helyzete

A gáz törvény szabályozza mindazt, ami a gáz felhasználásával kapcsolatos szolgáltatás. Tehát nemcsak a Gázművek Zrt, hanem Főtáv Zrt. és mindegyik ide tartozik!

A földgázellátásról, illetve annak szabályozott keretéről a 2008. évi XL. törvény gondoskodik. Itt meg kell jegyeznem, csakúgy mint az előbbi Vet. törvénynél, hogy a média régebbi időkben 2 éves elévülést jelzett, de a jelenlegi állapot a 2008. évi XL. törvény 28/A§ (6) bekezdése alapján ugyancsak 3 évet határoz meg elévülésnek. Itt is a módosítást 2 évről 3 évre a 2018. évi XCIX. törvény 92.§ (3) rendelkezése adta.

Amit az elévülésről még fontos tudnod

Ahogy jeleztem egy elévült követelést, bírósági úton már nem lehet érvényre juttatni, de… a Bíróság hivatalból nem veheti észre, ha egy követelés elévült. Ezt neked kell észre venned, és a Bíróság részére jelezned, mint anyagi jogi kifogást. Erre felhívja a figyelmet a hatályos Ptk. 6:23§ (4) bekezdése: „Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.”

Az elévülés meg is szakadhat!

(ha viszont valami már elévült, akkor az elévült és kész)

Jóllehet e területen a hatályos Ptk. (2013. évi V. törvény) meglehetősen sokat finomított a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) viszonylatában. Minden olyan szerződéses jogviszony, amely 2014. március 15. után jött létre a szolgáltató és a fogyasztó / felhasználó között, az a jelen hatályos Ptk. kötelmébe tartozik!

Az igazi újítás a régi ptk. és az új ptk. esetén az elévülés megszakításának témájában leginkább az, hogy most már nem elég az adósalanyt teljesítésére felhívni egy tértivevénnyel, ugyanis az nem fogja megszakítani az elévülést. Illetve egy kibocsátott fizetési meghagyás – FMH sem szakítja meg az elévülést, csak akkor ha jogerős záradékkal lett ellátva (ilyenkor ítélt dolognak számít), vagy ellentmondás alapján perré alakult, és a Bíróság érdemi határozatot hozott. Minden olyan esemény, amely nem érdemi határozat, az nem szakítja meg az elévülés folyamatát.

Ezek szakíthatják meg hatályos Ptk. esetén az elévülést:

  • a kötelezett elismeri a tartozását
  •  a kötelem megegyezéssel történő módosítása, egyezség (ezért nem éri meg behajtócégekkel kommunikálni)
  • a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott

Fizetésmeghagyást kaptál amit a MOKK rendszere küldött ki, s szeretnéd első körben azt tudni, hogy a veled szemben foganatosítandó követelés az egyáltalán elévült -e? Ezt könnyen megtudod nézni. A kibocsátott FMH mindenféleképpen részletezi a szerződéses jogviszony keltét (ez az a dátum amikor a szerződést az adott szolgáltatóval kötötted) és a követelés lejáratát. Ha a követelés lejáratától számítottan a tértivevény útján Neked megküldött FMH kézbesítésének napjáig az 5 év eltelt, és nem hívták fel figyelmed tértivevényes metodikával a tartozásra, vagy a szerződéses jogviszonyod 2014. március 15. után jött létre, a hatályos Ptk. kötelmén belül akkor mindenképpen elévült, már az általános elévülési normatíva alapján is. De cikkem fenti sorra, támpontot ad arra, hogy az ügyeddel relevanciában levő jogágazatban kutakodj és megtudd a rád vonatkozó elévülési időt.

Ha biztos vagy abban, hogy a veled szemben foganatosítandó követelés már elévült, mihez ragaszkodj?

Ha már megkaptad az idéző végzésed, akkor mindenféleképpen érdemi tárgyaláshoz ragaszkodj! Ezt azért mondom, mert nagyon sok esetben, különös tekintettel itt most a behajtócégek habitusára gondolok, számtalanszor előfordul, hogy meg sem jelennek a tárgyaláson, vagy pedig ha az adósalany az ellenkérelmében feltüntette, megfelelő jogi érvvel alá támasztva az elévült állapot tényállását, akkor egészen egyszerűen már nem is foglalkoznak az üggyel tovább. Ilyenkor a Bíróság, most különösen így az új Pp. (polgári perrendtartás) feeling-jében mondom, de mindig nyomatékosan rákérdeznek, ha a felperes nem jelenik meg a perfelvételi szakaszban, hogy az alperes kéri -e a tárgyalás megtartását. Ha biztos vagy az elévülésed jogi érvelésében, feltétlen ragaszkodj az érdemi tárgyaláshoz. Ugyanis ha úgy nyilatkozol, hogy nem kéred a tárgyalás megtartását, akkor a Bíróság nem érdemi döntést fog hozni, tehát nem lesz határozatod, csupán egy permegszüntető végzésed. Ez pedig nagy különbség! Egy érdemi határozat ugyanis mindig rendezi a peres felek közötti jogviszonyt, addig a végzés nem… s utóbbi helyzetben a behajtócég tovább passzolhatja, az amúgy elévült követelést, egy másik behajtócégnek és kezdődik a cirkuszod elölről…

inspirator