Ingyenes családjogi tanácsadás, két átütősiker családjogi témában, a 2021-es esztendő margójára

Véleményem, hogy az ingyenes családjogi tanácsadás legjobb pillére, a magyar civilszervezetek egyesületi szférájából épülhet fel.
Az egyesületek, illetve az ebben a formában elérhető lehetőségek,

tulajdonképpen a társadalom öngyógyító képességének legjobb platformjai❗

Publikációm főhőse a családjogi témában, elvitathatlanul egy olyan egyesület, amely hatékony megoldókulcs egy összetett társadalmi problémára. A logó elég jól szimbolizálja az Édesapa és Gyermek kapcsolatot. Kihangsúlyozom viszont, hogy még csak véletlen sem az apák igazságáról szól az egyesület tevékenysége. Apák az igazságért és igazságáért nem éppen ugyanaz. Az 🔗Apák az Igazságért Egyesület objektíven a kiskorú gyermek érdekében végzi a tevékenységét. Szép számmal képviselnek válóperes ügyekben – sajnos a jelenlegi jogszabályok keretében kizárólag ügyvédeken keresztül – Édesanyákat és Édesapákat  egyaránt.

S eme egyesület prominens tagjainak köszönhető, a társadalom egészének érdekvédelme, ahol mint mindig

a fókuszban, voltaképpen a társadalom jövője, a kiskorú gyermekek állnak.

Szerény véleményem szerint

A lehető legrosszabb, mondjuk ki nyíltan, a jogalkotási fázisba becsempészett korrupció volt az, amely a hatályos Polgári Perrendtartásról szóló törvényben, egészen egyszerűen elvette az egyesületek képviseleti jogát.

Egyes cikkeimben már említettem, hogy a Munka törvénykönyvén keresztül akadt egy kiskapu, de csak szakszervezetek számára. 😥

Azért élem meg ezt a jogalkotási döntést korrupciónak, mert Magyarországon a kereslethez képest jóval több ügyvéd tevékenykedik. Természetesen van szép számmal megfelelő jogérzékenységgel és tényleges ambícióval megáldott ügyvéd, akik képessége túlmutat azon a szimpla interpretációs készségen, amit egy jogszabály, törvény értelmezése jelent. Hiszen egy jó ügyvédnek, kifejezetten kiváló stratégának is kell lennie egyben, aki képes több lépést is átlátni egyszerre, a különböző jogforrásokat egybekapcsolni, hogy ténylegesen minek, mire lehet kihatása.

A makacs tényállás viszont az, hogy számszakilag az ügyvédek többsége egyáltalán nem ilyen.

Az egyesületek képviseleti jogának jogalkotó útján történő megszüntetése, egybekapcsolva egyébként  az amúgyis Wopera Zsuzsitól származó ügyvédi garanciarendszer eszmeiségével, ténylegesen az ügyvédek nagyobb számú foglalkoztatását eredményezte. Pont a cikkemben hivatkozott egyesület az ékes bizonyítéka, így családjogi témában, hogy célravezetőbb ha a társadalom inkább magát gyógyítja, szemben egyes ügyvédi ráhatásokkal.

Az ingyenes családjogi tanácsadás az egyesületeken keresztül professzionálisabb tud lenni

ℹ️ Ez már csak azért is így van, mert a családjogi témákban tevékenykedő egyesületi tagok, mind elszenvedő alanyai voltak azoknak a megpróbáltatásoknak, amelyek egy sorsdöntő válóperrel járnak. Ennek köszönhetően a saját gyakorlati tapasztalataik manifesztálódnak mély jogismerettel párosítva akkor, amikor tagjaik segítségére sietnek.

✍️ A legnagyszerűbb, amikor egy egész társadalom számára az egyesület, üzenetet tud továbbítani, megfelelő jogi precizitással, megalapozottsággal, és maradéktalanul a kiskorú gyermek érdekét alapul véve❗

Két esetről is beszámolhatok, amit a 2021-es esztendőhöz kapcsolhatunk. Mindkét esetben cikkem főszereplője sikerrel tudott üzenetet küldeni a Társadalom egésze számára a kapcsolattartási szabályozások betartásának és az elmaradt kapcsolattartások pótlásának fontosságát illetően.

👏 Az üzenetküldő az Apák az Igazságért Egyesület volt, az üzenet terítője pedig az Alkotmánybíróság.

A szülő és gyermek közötti kapcsolattartás a gyermek elidegeníthetetlen joga!

✅ Az Alkotmánybíróságnak társadalmi szintű üzenete volt  a 3067/2021. (II. 24.) számú határozatán keresztül:

Annak kimondása, hogy a gondozó szülő nem köteles biztosítani a kapcsolattartást a veszélyhelyzet ideje alatt, contra legem jogalkalmazásnak minősül, ami sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését,

„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.”

Valamint a kapcsolattartás megakadályozása a VI. cikk (1) bekezdésének a sérelmét is okozza:

„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.”

Ez az AB határozat tulajdonképpen jelezte a társadalom számára, hogy pusztán a Koronavírus járványra való hivatkozással nem lehet megtagadni a kapcsolattartást.

Véleményem szerint nagyon jó indokolást tartalmaz ennek relevanciájában az AB határozat [40] része :

„Kétségtelen, hogy – amint a bíróság érvel – a koronavírus terjedési gyorsasága, a vírus által fenyegetett korosztály kérdéseiben ebben a korai időszakban bizonytalanság volt tapasztalható. Az a hivatkozás azonban, amely szerint a kérelmezett a kapcsolattartás tekintetében „akkor jár el helyesen és felelősségteljesen, ha a fertőzés elkerülése érdekében ezeket az alkalmakat csökkenti”, a konkrét esetben elengedhetetlen alapjogi összemérés hiányára utal, és a kapcsolattartási jog kiüresítésének veszélyét hordozza. Ez pedig, ha a koronavírus-járvány elhúzódik, akár a különélő szülő és az óvodáskorú gyermek elidegenedéséhez is vezethet (a másodfokú végzés utal arra, hogy az anya csak a veszélyhelyzet megszűnését követően kívánta újra biztosítani a láthatást az apa számára). Óvodáskorú gyermek esetében ráadásul az alternatív kapcsolattartási lehetőségek kevésbé képesek pótolni a személyes találkozást.”

De nemcsak a kapcsolattartás fontos, hanem az elmaradt kapcsolattartás pótlása is!

Az Alkotmánybíróság 3066/2022. (II. 25.) AB számú határozatának üzenete, szintén az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) valamint VI. cikk (1) bekezdéseiből táplálkozik.

Ez a határozat már nem csupán a kapcsolattartási jog kiüresítésének a veszélyére hívja fel a figyelmet, hanem a társadalom fókuszába helyezi az elmaradt kapcsolattartás pótlásának fontosságát is, hiszen ne felejtsük el, elsődlegesen a kapcsolattartás a kiskorú gyermek joga.

📣A kapcsolattartás pótlása tekintetében teljesen mindegy, hogy időszakos vagy folyamatos kapcsolattartásról van szó!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:182. § (2) bekezdése és a Bpnt. 22/C. § (2) bekezdés b) pontja alapján minden, a jogosultnak fel nem róhatóan elmaradt kapcsolattartást pótolni kell tehát, nem csupán az elmaradt folyamatos kapcsolattartási alkalmakat.

✔️ Igaz -e tárgykörben {30/2021. (XII. 1.) AB határozat, Indokolás [19]} is kimondta már egyszer,hogy a kapcsolattartás, illetve a pótlás – adott esetben rendszeres – elmaradása  a kapcsolat intenzitásának csökkenéséhez,

végső fokon a szülő és a gyermek elidegenedéséhez vezethet❗

Azért én kiemelném ebből a szóban forgó 3066/2022. (II. 25.) AB határozatból a [26] részt is :

„ 3.1. Az Alaptörvény azt a kötelezettséget rója a bíróságokra, hogy az elbírálandó ügyek alkotmányjogi aspektusát, alapjogi relevanciáját felismerjék, az érintett alapvető jogok tartalmát feltárják, és erre tekintettel értelmezzék és alkalmazzák konkrét jogvitákban a jogszabályokat.”

🤔 Elgondolkodtató konklúzió

Miután a fantörpikus népalvás következtében ügye 2012. január 1-től beizzításra került a köztudatba préselt Alaptörvény, azért nem az első eset, hogy az Alkotmánybíróságnak, a bírói döntésekben szereplő jogértelmezés, Alaptörvénnyel való összhangját kellett vizsgálnia.

Sőt azt kell, hogy mondjam már – már rutineljárás!

Ezzel persze nem azt szeretném sugalmazni, hogy az Alaptörvény égiszében működő Magyarország nevű államhoz tartozó Alkotmánybíróság a szuperbíróságot játszaná. Inkább azon érdemes elgondolkodni, hogy miként jutott oda az igazságszolgáltatás, hogy szinte csak a Kúria és az Alkotmánybíróság szintjén lehet már csak rendbe tenni a dolgokat❓ Ez arra enged következtetni, hogy az igazságszolgáltatás minősége csak, ahogy haladunk felfelé a szinteken lesz egyre minőségibb. Ez pedig így totális káosz, hiszen előbb utóbb mind a Kúria, mind az Alkotmánybíróság annyi ügyet fog kapni, hogy egészen egyszerűen a jövőben már képtelen lesz ellátni a feladatát.