Hatályos Polgári Perrendtartás
A cikk címe, ne tévesszen meg senkit, nem arra vállalkozom, hogy a hatályos polgári perrendtartásról szóló törvényt kivesézzem. Nem lenne semmi értelme, meg ha ilyen törekvéseim lennének, azt egy könyv formájában tenném meg. No de, ügye az is felesleges lenne, hiszen a Polgári Perrendtartás kiagyalója Wopera Zsuzsa, ha úgy tetszik saját szülöttével kapcsolatosan, már leírta egy könyvben a fontosabb tudnivalókat. Ő volt ugyanis a felelős, Moór Gyula-díjas miniszteri biztosa eme folyamatoknak.
Cikkem lényege, inkább a jogalkotási fázis kritizálása. Még 2016. decembere környékén értekeztem az akkor igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárral, dr. Bodzási Balázs Úrral. Abban az időben rátestálták bizonyos részben, a Pp. kodifikációs folyamatokkal kapcsolatos helyettes államtitkári teendőket. Azért írtam neki akkor, mert nagyon is furcsának tartottam, hogy a régi Polgári Perrendtartáshoz képest (1952. évi III. törvény), már, az akkor még újnak számító jelen hatályos Polgári Perrendtartásban – továbbiakban csak Pp. – (2016. évi CXXX. törvény) száműztek egy olyan elemet, aminek száműzése épp azaz, hogy a Magyar Társdalom érdekével ellentétes. Egészen pontosan itt, az ügyvédkényszerre gondolok, hogy törvényszéki szakaszban általános jelleggel bír.
Cikkemben kitérek azokra a pontokra, amelyek nagyon nem tetszenek, de megemlítem azokat is, amelyek kifejezetten rokonszenvesek!
Amelyek nagyon is ellenszenvesek a hatályos Pp. esetén
Ügyvédkényszer kérdésköre
A jelen hatályos Pp. már általánosságban minden peres eljárást a Törvényszék hatáskörébe sorol. Ez alól, azon esetek kivételek, amelyeknél a törvény külön arról rendelkezik, hogy kerületi vagy járásbíróság hatáskörébe helyezendő a peres eljárás. Ennek tehát az a lényege, hogy Törvényszék előtt, minden amit ügyvéd nélkül mondasz, joghatással nem bír, pont ezért kötelező az ügyvédi képviselet.
A meghatalmazotti lehetőségek megnyirbálása
A másik pedig az, hogy a képviselet általános fogalmát is jelentősen megváltoztatták.
A régi Pp-t menet közben is változtatták, de a megváltoztatása előtt a 279.§ (3) bekezdése nyújtotta az alábbi lehetőséget:
„Házassági perben a nem ügyvédi iroda (ügyvéd) részére adott és aláírt, továbbá a bárki részére adott és kézjeggyel ellátott meghatalmazáson a fél aláírását, illetőleg kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell.”
Határozott álláspontom, hogy ez az egész társadalom érdekét szolgálta régen! Ez ugyanis megadta azt a szabadságot, hogy a peres fél eldönthesse ki is képviselje őt a perben. Nem kérdéses, hogy léteznek nagyon jó ügyvédek, akik például családjogi perekben ügyesek, de nem a jog tudományából eredő zsenialitásuk miatt, hanem azért, mert pontosan tudják, hogy alapvetően egy házassági bontóperben a kiskorú gyermek objektív érdeke számít. Vannak azonban teljesen alkalmatlan ügyvédek is, akik inkább sintérek, s az ügyek elhúzódását idézik elő, sőt sok esetben még a kiskorú gyermeket is veszélyeztetik, hiszen ötleteikkel a két szülő közötti viszonyt még jobban elmérgesítik, aminek csak a gyermek issza meg a levét 🙁 Éppen ezért sajnálatos, hogy a 2018. január 1-jével hatályba lépett jelen hatályos Pp. már nem biztosítja a lehetőséget arra, hogy bármely személynek adhassunk képviseleti megbízást.
Sőt a problémát tovább tetézte még az is, hogy az Egyesületek, mint amúgy a szakszervezetek egy speciális formájától is, megvonta a képviseleti jogosultságot!
Sajnálatos módon a régi Pp.-vel ellentétben a hatályos Pp. a 65.§-án keresztül lekonkretizálja, hogy a perben meghatalmazottként eljárni kik jogosultak.
Ennek az említett jogszabályhelynek egyetlen egy pontja van a g) amely azt mondja, akit erre jogszabály feljogosít. Szóval jelenleg csak és kizárólag a Munka Törvénykönyvén keresztül -Mt.- (2012. évi I. törvény) a szakszervezetek rúghatnak labdába.
A formanyomtatványok kényelmetlensége
A formanyomtatványok több ponton is kényelmetlenek és nem egyszer félrevezetőek is lehetnek! Utalnék itt például a Bíróság hivatalos oldaláról is letölthető egyik formanyomtatványra, amely tipikusan az ellenkérelem, beszámítási kifogás és viszontkereset előterjesztésére szolgál, azon kerületi és járásbírósági hatáskörbe tartozó ügyeknél, ahol az ember, jogi képviselet nélkül kíván eljárni.
Ha jól megfigyeljük ezt a nyomtatványt, akkor már rögtön az első oldalán ezt olvashatjuk: „Amennyiben a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni, a perben eljáró járásbíróságon, a
bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben ellenkérelmét szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít.”
A Bíróságok által kiadott, például perbehívó végzések, rendszerint ezt a sablonszöveget szokták tartalmazni: „Az alperes az ellenkérelmet (valamint az esetleges viszontkeresetet vagy a beszámítást) tartalmazó nyilatkozatot a jelen bíróságon (itt szokott lenni az adott kerületi, járásbíróság neve) szóban is előadhatja a bíróság elnöke által erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben.”
Ha figyelembe vesszük a „hivatalos” Bíróság oldaláról letölthető formanyomtatvány ígéretét, meg általában a perbehívó végzésekbe ültetett szöveget, a kettő együtt, már azt jelenthetné, hogy a Bíróság ügyfélfogadási időben szépen rögzíti az általunk szóban előadottakat. Csakhogy, ez nagyon nem így van! A végzések azért nagyon csalafintán, de tartalmazni szokták ezt a szöveget is: „Az írásbeli ellenkérelmet (valamint az esetleges viszontkereset-levelet és a beszámítást tartalmazó iratot) jogszabály szerinti (21/2017. (XII.22.) IM rendelet) formanyomtatványon kell előterjeszteni, ellenkező esetben a beadványt a bíróság visszautasítja.” S itt szoktak hivatkozni a Pp. 248. §(2) bekezdésére.
Miért tettem idézőjelek közé a fentiekben a hivatalos szót, amikor a Bíróság hivatalos oldaláról letölthető formanyomtatványra utaltam?
Azért, mert a formanyomtatvány kinézetét és szövegét, hivatalból, az IM rendelet határozza meg, s azon egyáltalán nem szerepelnek azok a kitöltési instrukciók és magyarázatok, amelyeket viszont az ügyvéd nélkül eljáró ember, akár készpénznek is vehet. Rendszerint ha valaki a fenti sablonszöveggel kap egy végzést, és elmegy az adott Bíróság ügyfélfogadására, megfog lepődni, hogy elhajtják melegebb éghajlatra, olyan szöveggel, hogy „a formanyomtatvány kitöltését senki helyett nem csinálhatjuk meg, ez a felső vezetés utasítása”, vagy valami hasonló szöveggel fogják a delikvenst lerázni. Szóval, így a bíróságok gyakorlatában alkalmazott formanyomtatványok félrevezetőek lehetnek, s az emberek idejét feleslegesen rabolja az ügyfélfogadásra való várakozás!
Még, hogy itt a formanyomtatványok témájánál maradjak egy kicsit, tényleg, én nem vagyok zöldmániás gárdista, de azért tényállásszerűen kell megállapítanom, hogy a legtöbb esetben, a peres eljárásoknál a formanyomtatványok, csak nyúlfaroknyi része használatos, az összes többi oldala a sztenderd 30 oldalnak, úgy megy be a bíróságra, mint az Orleansi szűz 😀 S ügye itt vegyük figyelembe, hogy a legegyszerűbb két szereplős pervitelnél is (értsd: egy felperes, egy alperes) azért a Pp. szabályai alapján az ellenkérelem 1 eredeti, plusz 2 másolata szükséges, ami 90 olyan oldal, aminek a nagy része teljesen üres.
Vicces jelenségként fedeztem fel a válóperes ügyek formanyomtatványát is, amit a válni szándékozó igen tisztelt felperesek nyújthatnak be. Azt még megértem, hogy mint felperes, a házassági bontóperben beszélhetünk nem természetes személyről is, mert speciel az ügyész is kezdeményezheti a válópert, s akkor Ő nem természetes személy. De azért az meglehetősen röhejes, hogy kimondottan a „Házassági per megindítására szolgáló keresetlevél PDF” elnevezésű anyag, több alperes megjelölését is lehetővé teszi. Utalnék itt a formanyomtatvány 1.4.2 részére. Mert azt még érteném, hogy Afrikában, ahol a többnejűség kultusz, ott mondjuk több feleségtől akarnék elválni, no de itt Európa fellegvárában Magyarországon, mi szükség van ezen a nyomtatványon több alperes megjelölésének lehetőségére, arra még nem jöttem rá. Mert ügye a bigámia, mint büntetőjogi fogalom, kifejezetten tiltja, mind a nőnek, mind a férfinak, hogy úgy lépjen újabb frigyre, hogy az előzőből nem lépett ki 😀
Mindazonáltal lehet én vagyok lemaradva, de igazából az 1.4.2-es szakasz magyarázó része is érdekes: „Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.” Szóval ezek szerint lehet úgy feleségem, vagy éppenséggel férjem, hogy nem is ismerem? 😛 Esetleg bevezették már az Internetes házasságkötések rendszerét? Nem tudom, e területen nem vagyok tájékozott, csak amikor ilyen formanyomtatványokat olvasok, inkább tajtékozott 🙂 Legjobb tudomásom szerint Magyarország, nem Afrika és itt a házasság jogintézménye kétszereplős, ami egy felperest és egy alperes feltételez.
Bár formailag azért azt megértem, hogy miért van 1.4.1 -es és 1.4.2-es szakasz is. Ugyanis a két alperesi forma között van egy lényeges különbség. Az egyiknél figyelembe vették azt az opciót is, hogy az alperes kiskorú személy. A 16 évesek házasságát a gyámhivatal hivatott vizsgálni, és megállapítani, hogy az a kiskorú érdekét szolgálja -e vagy sem. De több alperesről, amiről a formanyomtatvány a 12. pont instrukciójában értekezik: „Több alperes esetén valamennyi alperes adatait meg kell adni.” több mint érdekes 🙂
Az igazságügyi szakértői vélemény mint bizonyíték!
A hatályos Pp.-nek sajnos az egyik rákosodása az, hogy szakítván a régi Pp. hagyományával, immáron egy nem Bíróság által kirendelt szakértő, hanem felkérés alapján perbe lépő szakértő – őket hívjuk magánszakértőknek – által kiadott vélemény, ugyanúgy értékes bizonyítási eszközként használható fel, mint a Bíróság által kirendelt. Ismervén a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát és „korrektségét”, ez szintén a hatályos Pp. egyik gyászfoltja.
Talán mondanom sem kell, de dr. Bodzási Balázs is egy igazi politikus, mert azért pedzegette, hogy, de egyes jogágazatokban majd így, meg úgy, de igazából a hivatalból megküldött levele, csupán porhintés volt. Ugyanakkor azt elmondta, hogy a Pp. egy olyan felelősségteljes jogalkotás volt, amely széles társadalmi egyeztetésnek lett alávetve!
Ahogyan én a kommunikációs csatornákra tekintek, például az olyan közösségi hálózatokon keresztül, mint a Facebook, ahol sok esetben ügyvédek, emberek, és olyan személyek értekeznek egymással, akik vagy szakmájuk által érintettek a jogalkotási fázisok eredményeiben, vagy pedig hobbi szinten érdeklődnek a jogi területek iránt, és igen nagyfokú elégedetlenségnek adnak hangot, akkor úgy gondolom a hatályos Pp.-vel kapcsolatosan minden volt, csak széles társadalmi egyeztetések nem 🙁
Amelyek számomra nagyon is szimpatikusak a hatályos Pp. esetén
Ami tetszik nekem, az a hatályos Pp. úgynevezett perkoncepciója. Ez pedig nem másban, mint az osztott perszerkezetben rejlik. Ez egyszerűen kifejtve azt eredményezi, hogy valójában a peres eljárást két részre bontja a Bíróság. Az egyik része a perfelvételi szakasz, a másik pedig már rögtön az érdemi tárgyalás.
A régi Pp. viszonylatában, ez meglehetősen kellemes, ugyanis képes felgyorsítani a peres eljárásokat. A perfelvételi szakasznak az a jelentősége, hogy igazából itt kell mindennek kikristályosodnia, amely a Bíróság döntéséhez szükséges. Azaz a felek, itt adhatják elő írásban a jogi érveléseiket és szolgáltathatnak bizonyítékokat. Az érdemi tárgyalási szakaszban újabb bizonyítékok csatolásának már nincs helye! Szóval ez egy kétosztatú perszerkezet, ahol a kettőt a perfelvételt lezáró végzés, a percezúra választja el egymástól. Tetszetős az új Pp. égisze alatt, a jogvesztő hatályú elemek, amelyekre a bíróságok a peres felek figyelmét mindig felhívják. Például ha egy peres fél nem megy el a perfelvételi tárgyalásra, akkor neki gyakorlatilag annyi, hiszen a Pp.-ben nagyon jól rögzítve van, hogy ilyen esetben semmiben nem kérdőjelezi meg, a perfelvételi tárgyaláson levő fél előadását. Sőt, ha például a felperes nem megy el a perfelvételi tárgyalásra, akkor az alperes kérheti a tárgyalás tartásának mellőzését, és a per megszüntetését. Ilyenkor a Bíróság, nem érdemi határozatot (ítélet) hoz, hanem egy egyszerű permegszüntető végzést. Erről viszont azt kell, tudni, hogy érdemben ilyenkor a felek közötti jogviszony nem rendeződik! No de ezt már nem is kívánom boncolgatni, mert a lényeg a lényeg, hogy valójában számomra az új, tehát jelen hatályos Pp. egyetlen egy pozitívuma, az a peres eljárások felgyorsulása, valamint úgy tűnik nagyobb a hatásfoka a rosszhiszemű pervitelek és időhúzások felszámolásának, a régebbi Pp.-hez képest. Előny még, hogy a perfelvételi szakasz, még azon a tárgyaláson érdemivé alakulhat!
Wopera Zsuzsa álláspontja, a hatályos Pp. ügyvédkényszer témájában: érvként azt ecsetelte több előadásában is, hogy nagyobb garanciarendszer húzódik meg akkor, ha egy peres eljárásban ügyvéd vesz részt. Nekem az a véleményem, hogy bánja kánja csak legalább az egyesületeket hagyták volna békén! Az ügyvédekkel kapcsolatos garanciarendszer meg kérdéses lehet, hiszen léteznek olyan ügyvédek, akik azt sem tudják mi az ügyvédi titok jogi fogalma (ezeket az ügyeket szokta az ügyvédi kamara eltussolni), előfordulnak olyan esetek is, hogy nem tudják mit jelent az, hogy jogi személyiség (az egyik díszpinty úgy vélekedett, hogy Ő jogi személy, mert joggal foglalkozik) de megesnek olyan gátlástalan disznók is, akik ugyan nem hülyék, nagyon is okosak, csak lusták dolgozni; például az egyik ismerősöm megnyert egy személyiségi jogi pert. Gondolta, hogy akkor a perben vegyen részt, kiskorú gyermeke is, hiszen ha a Bíróság neki megítélte a sérelemdíjat, akkor a gyermeknek is megfogja. Igen ám, de mivel kiskorú volt ezért a gyámhivatal ügygondnokot rendelt ki. Majd az ügygondnok a bíróságnak nagyon röviden úgy reflektált, hogy eláll a pertől, mert nem szolgálja a kiskorú gyermek érdekét. Szóval, nem szolgálja a kiskorú gyermek érdekét, ha egy megnyert per után, pénzt kap? 😛 No igen, hát a pénzt a kirendelésért megkapja, s így a legkönnyebb, mert nem kellett dolgoznia 😀
Így záróakkordként azért megemlíteném az egyik Facebook csoporton belüli élményemet, ahol egy ügyvéd hölgy elkezdett össze vissza lobbizni, mondhatni spam-elni és azt hangoztatta, hogy katasztrófa a hatályos Pp. merthogy a formanyomtatványok rosszak, illetve a bíróságok arra csábítják az embereket, hogy ügyvédeket még csak véletlen se fogadjon meg senki. és kifejtette nagy szomorúságát, hogy az újdonsült ügyvédeknek semmi lehetőségük…
Én csak úgy gondoltam magamban, hát SEMMI SEM ELÉG? 😉