A behajtó cégek és a végrehajtó közötti különbség
📣Behajtó cégek, avagy különbség az adósság behajtás és a végrehajtás között!
Köztudott, hogy rengeteg megoldással kecsegtet már a digitális világ arra, hogy az emberek megosszák érdeklődésük tárgyát, akár a behajtó cégek témája körül is.
ℹ️ Több közösségi hálózatnak is a tagja vagyok, mint amilyen a Facebook. Látom a jogi kérdések témájában is rengeteg kérdés jön elő. Az emberek beszélgetése alapján azonban sajnálatos, de
a legtöbben azt sem tudják, hogy mit jelent és mit tehetnek velük a behajtó cégek. Mi egyáltalán az, hogy bírósági végrehajtó❓ E két külön „műfaj”, korántsem rendelkezik ugyanazokkal a jogosítványokkal❗
Lássuk pontosan, mik is azok behajtó cégek ?!
☑️ A behajtó cég, igazából semmilyen állami jogosítvánnyal nem rendelkezik. Ugyanolyan cégek, akár csak a gazdasági élet szférájában szereplő többi vállalkozás.
☑️ Intézkedésük, egyetlen egy lehet. Felvenni a kapcsolatot az adósalannyal annak érdekében, hogy fizetési teljesítésre késztesse.
💡Jó tudni, hogy egy behajtó cég, nem léphet át bizonyos korlátokat. Magatartása pedig nem válhat zaklatóvá!
Behajtó cégekkel szembeni követelmények
Először is meg kell szerezni a követelés jogcímét! Az adósalanyt csak és kizárólag akkor kereshetik meg, ha valamilyen formában erre jogalapjuk van.
Egy behajtó cég a követelése jogalapját az ENGEDMÉNYEZÉS jogintézményével szerezheti meg
✅ Például ha egy behajtó cég megszerezte a Polgári Törvénykönyv szerinti engedményezéses eljárásával a követeléskezelés jogát, akkor mint engedményes, az adósalannyal szemben megkeresést hajthat végre. Felkérheti adóssága rendezésére.
✅ Engedményes egy behajtó cég csak úgy lehet, ha az engedményezővel engedményezési szerződést köt.
Tehát azzal a céggel, akivel az adósalany eredetileg szerződéses jogviszonyba került, s akinél a kintlevősége keletkezett!
Engedményezési szerződés szóban is köttethet, de az engedményezési értesítő nem!
Jóllehet az engedményezési szerződés, az adósalany szempontjából, absztrakt jogügyletnek számít. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen szerződésnek az adósalany nem része, nem alanya. A Ptk. anyagi jogi szabályozása nem is ír elő formakényszert, az engedményezés, mint követeléskezelő átruházó jogügyletre. Azaz a szerződésnek elvileg nem kell írásban lennie. Ettől függetlenül az adósalany kérheti az engedményezési szerződés megtekintését. Az engedményezési értesítőt mindenképpen kérheti! Ez rendszerint egy kétoldalú jognyilatkozat az engedményező és engedményes között. Tartalmazza a teljesítésre való felhívást is!
A behajtó cégek sikereit sok esetben a polgári tudatlanság koronázza
Nem árt azért tudni, hogy nem megy ám olyan egyszerűen az igen tisztelt behajtó cégeknek az a bizonyos engedményezéses eljárás! Ugyanis a hatályos Ptk. 6:193§ (2) bekezdése kimondja, hogy
„A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges.”
Mit is jelent ez egy behajtó cég érvényes jogalapja tekintetében az engedményezés során?
Azt, hogy egy behajtó cég, engedményezési szerződés útján a követeléskezelés jogát, csak akkor szerezheti meg, hogyha magára nézve kötelezőnek tartja azt a szerződéses jogviszonyt, amely eredetileg az engedményező és az adósalany között volt.
Erre pedig, a behajtó cég részéről, bizony egy elfogadó nyilatkozat szükségeltetik!
✔️ Ha ilyen nincs, akkor egy esetleges per során, a behajtó cégnek a perbeli legitimációjával – kereshetőségi jog – súlyos problémája lesz. A 🔗perbeli legitimáció hiánya, pedig olyan anyagi jogi szempontú kérdés, amely csak és kizárólag a behajtó cég keresetének érdemi elutasításával végződhet.
Mire jogosult a behajtó cég, ha az adósalany megvan győződve saját igazáról és nem hajlandó fizetni?
Igazából az égvilágon semmire, mert lehetőségei szűkösek. Opcióik skálája ugyanaz, mint bárki másnak, aki szeretne mint jogosult, pénzösszeget behajtani egy kötelezettől. Ha az adósalany a fizetési felszólítása ellenére sem fizet, akkor a behajtó cég érvényes engedményezési szerződés birtokában, az adósalannyal szemben, közjegyző útján léphet fel. Tehát maximum egy FMH – fizetési meghagyás kibocsátását kérheti a közjegyzőtől. Akit az FMH érdekel, keresse meg a cikkem, mert erről már írtam!
🤔 Mire nem jogosult a behajtó cég?
Nem állíthatja be magát úgy, mintha végrehajtói jogosítványai lennének, s egy adósalany munkáltatója felé sem kérhet letiltást! S ami nagyon fontos, nem merítheti ki a zaklatás büntetőjogi tényállását.
Adósság behajtó cégek mivel trükköznek?
Mivel az esetek többségében a követelésükre, semmilyen jogalap nincs, s a velük folytatott perek, rendszerint az 5 perces kávéperek kategóriájába tartoznak, ezért mindenféleképpen megpróbálják elérni az adósalanynál, hogy jogalapjuk legyen!
Adósság behajtás jogcíme megszerzésének régi csele!
Az adósalanyok részére kiszoktak küldeni egy formanyomtatványt, amelyben érdekes módon két választási lehetőséget biztosítanak a jognyilatkozat megtételére (senki ne töltsön ki ilyen jognyilatkozatot).
- Az egyik lehetőség a kínálatukban, hogy az adósalany elismeri a tartozását és vállalja, hogy egy összegben ki is fizeti.
- A másik opció az szokott lenni, hogy meglehetősen csalárd módon, részletfizetési lehetőséget nyújtanak, olyan kamattal terhelten, amelyre törvényes adta joguk nincs is.
Tartozás nem elismerésére a formanyomtatványuk lehetőséget sosem kínál 😀
Mit tehet a végrehajtó ellentétben a behajtó cégek lehetőségével?
- A végrehajtás már teljesen más tészta. Ez törvényes keretek között működik. Jelenleg az 1994. évi LIII. törvény, azaz a bírósági végrehajtásról szóló törvény, amely a hivatalosan bejegyzett végrehajtói irodák számára a működési keretet szolgáltatja. Erre röviden mint Vht. hivatkoznak. A végrehajtás gyakorlatilag nem más, mint az elméleti ítélkezés, gyakorlati színtere.
A végrehajtó intézkedése törvényes keretek között zajlik
Egy végrehajtó, végrehajtói okirat alapján jár el, amelyet az a Bíróság állít ki, amely az adott ügyben az ítéletet meghozta.
- Fontos tudni, hogy a végrehajtót, ugyanazok a hatósági jogosítványok megilletik, mint a Bíróságot.
- Egy végrehajtó csak és kizárólag jogerős ítélet / határozat alapján járhat el. Pontosan ezért kell arra odafigyelni, hogy ha úgy véljük egy behajtó cég rosszul látja a dolgokat, s nekünk van igazunk, akkor a kibocsátott FMH – fizetési meghagyással szemben mindenképpen mondjunk ellent.
Ellentmondás hiánya ugyanis, egy közjegyző által ellátott jogerős záradék lesz, amit a végrehajtó mint ítélt dolog, végre is hajt!
- A végrehajtó intézkedésével szemben, végrehajtási kifogással lehet élni, de ez egy nagyon összetett folyamat, s nagyon nehézkes itt a bizonyítás. Arról már nem is beszélve, hogy egy jogerős ítélet mindenféleképpen végrehajtható, azt az nem függeszti fel, ha végrehajtási kifogást terjesztünk elő. Kivéve persze akkor, ha már maga a Bíróság függeszti fel, mert úgy ítéli meg, hogy helyt fog adni a végrehajtási kifogásnak.
A végrehajtó lehetőségei szemben a behajtó cégekkel!
- Lévén hatósági jogosítványokkal rendelkezik, sokkal szélesebb spektrumon mozog, mint egy üres frázisokat pufogtató, fenyegetőző és zaklató behajtó cég mozgástere.
Az állami végrehajtó a fizetésedre inkasszót állíthat, a törvényi előírások keretéig!
- A levonás közös szabályai – Vht. 61.§ (2) – egyértelműsíti, hogy a végrehajtó a fizetés 33%-ig vonhat, de speciális esetekben 50% is lehet a levonás. Különleges eset például az, amikor egy adósalannyal szemben több végrehajtási eljárás is folyamatban van.
- A végrehajtó az ingatlanod jelzáloggal terhelheti, s ha másként nem fizetsz, akkor az ingatlanod kerül elárvereztetésre.
Személyes véleményem a behajtó cégekről
Magyarországon a behajtó szakma, sajnálatos módon egyenlő a fertővel. Egészen egyszerűen náluk hiányzik a szakmaiság és a jog szeretete, tisztelete!
Már elnézést! ➡️ Ha egy behajtó cég, bármilyen vállalkozással engedményezési szerződést köt, mindenféle ellenőrzés nélkül, az már messziről kiállítja magáról a bizonyítványt. Gazemberek, nem kicsit, hanem nagyon. Üzenete pedig, hogy náluk sokkal hülyébbekből próbálnak meggazdagodni.
📣Egy – két példa a behajtó cégek repertoárjából:
s ha érdekel a JOGI FÓRUM egy régebbi írása, 🔗„Mit tehet a behajtó”, hát olvasd el!
- Becsapjuk az adósalanyt. Elismertetjük vele a tartozást. Gyakorlatilag más jognyilatkozati lehetőséget nem is biztosítunk neki.
- Pontosan tudják, hogy már rég elévült a követelés. De azért fillérekért megvásárolják az engedményezőtől. Zaklatnak, ijesztegetnek, megfélemlítik áldozatukat.
- Tudják, hogy semmis a szerződés. Ezen keresztül az égvilágon semmilyen jogkiváltást nem érhetnének el. De azért csak bepróbálkoznak!
- Hab szokott lenni a tortán még az is, amikor egy szerződéses jogviszonyt sem tudnak felmutatni, amire alapítanák a követelésüket.
Üdv, egy bonyolult ügyben kérném tanácsát. A legutolsó jogerős végzés 2015.februári, melyben jogosult elismeri 2008.nov-2015.feb-ig elmaradt tartásdíj kiegyenlítését. (1. jogerős ítélet: 1998.szeptember). Jogosult 2016.októberben kapott utoljára pénzt. Közben jogosult már 2016. május végén kitöltött egy tartási kötelezettségre vonatkozó határozat elismerése,stb. (2008.dec.18-i 4/2009/EK.tanácsi rend.56.57.cikke) nyomtatványt, melyben megjelölte adós adatait, külföldi címét,számlaszámát. A nyomtatvány minisztérium által történő dátumozása:2020.01.07. Van egy 2020.12.03-i dátumú 13 oldalas lista 1998-tól az összes tartozásról/befizetésről. 2022.ápr.12-i dátummal kapta meg adós a külföldi címén a külföldi hatóságtól (behajtó) ezeket a papírokat. Adós 2015. februári jogerős végzés óta semmiféle levelet, felszólítást sehonnan nem kapott. Kérdésem, hogy ilyen esetben mire lenne ésszerű hivatkoznia adósnak? Vht.41.§ szerinti eljárás lefolytatását kellene kérni? Vagy valami más javaslata lenne? Vh.217.§(6)bek.c ? Ptk.6:23.§(4) ? Pp.140.§ kézbesítési kifogás ?
A Ptk.6:23.§(4) -et nem tudom miért említetted. Az csak arra vonatkozik, hogy az elévülést a Bíróság hivatalból (tehát automatikusan) nem veheti figyelembe, azt az érintett félnek kell jeleznie.
Nem tiszta számomra, hogy az adósalanyt ezzel az elévült tartási díjjal pontosan mi kereste meg, mert azt írtad külföldi hatóság, de zárójelbe meg behajtót írtál. Szóval egy külföldi végrehajtói iroda, vagy egy szimpla állami jogosítványokkal nem rendelkező behajtó cég?
Iratanyagok ismerete nélkül erre nehézkes válaszolni, mindazonáltal jelzem, hogy Ptk. 4:208 (3) Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni. Fontos lenne tehát tudni például, hogy végrehajtási eljárás van -e folyamatban pl. letiltó végzés alapján? Ha végrehajtási ügy van akkor az általad előadottak alapján a Vht. 41.§ nagyon is releváns, hiszen ha 2016 októberéig történt gyermektartási díj fizetése és a jogosult már 2016. májusában igénnyel állt elő, akkor minden bizonnyal alaptalan. Adós 2015. jogerős végzés (ezt mi állította ki)? Igazából azért komplex a kérdésed csupán, mert nincsenek előttem az iratok 😉
Megjegyzem továbbá, hogy az általános elévülési normatíva 5 esztendő. Amennyiben igaz, hogy 2016 óta semmilyen végrehajtási cselekmény ebben az ügyben nem volt, akkor elévült és pont, de ezt az érdekeltnek kell jeleznie!
Köszi a választ. Igen, elég komplex. 2015.jogerős végzést bíróság állította ki, megszüntette a büntetőeljárást,ahol jelen volt a tartásdíjat kérő és ott tette azt a nyilatkozatot,hogy visszamenőleg 2008.nov-ig kielégítettnek tekinti a kifizetést. Sajnos még nem sikerült megtudni, hogy ki a külföldi hatóság pontosan. Ott gyanús, hogy küldött egy nyomtatványt, hogy töltse ki adós, igazolja, ha már fizetett, illetve ha nem, írja oda a vállalását (mikor mennyit fizet). A levélben pedig azt írta, hogy most lehetősége van békés úton rendezni ezt a dolgot. Végrehajtás volt már 10 évvel ezelőtt, eredménytelenül. Azt követte büntetőeljárás. Ha Mo-n volt is bármilyen új eljárás, arról adósnak semmilyen tudomása nincs. Ön is azt javasolja akkor, hogy a Vht.40.§a szerinti eljárást folytassák le elévülésre hivatkozással, de adós hangsúlyozza, hogy ez nem végrehajtási kifogás, és bíróságra nem kéri felterjeszteni, csak az eredményről kér tájékoztatást?
Bocsánat,elírtam:Vht.41.§-et akartam írni