Igazságügyi szakértői díjak és az igazságügyi szakértői tevékenységről

Igazságügyi szakértői díjak jogi témáim keretében fontos szerepet játszanak, még akkor is ha magától értetődő!

ℹ️|Figyelem, a jogalkotó Díjjegyzék módosítást fogadott el! |

Igazságügyi szakértői díjak esetén amikor a jogelmélet és joggyakorlat nem találkozik!

Gyakorlati tapasztalatom alapján számolhatok ugyanis be arról, hogy néha Magyarországon az ember, komolyan egy Banán Köztársaság   „kulturális” központjában érezheti magát. S itt nem arról van szó, hogy az ítéletek rosszak, ahogyan többek között Dr. Kövér László is érvelt. Ő ugyanis próbált lobbizni felszólalásával annak az eszmeiségnek a terjesztéséért, hogy az állam a Bíróság felett áll, és e kettő egymás sorsában osztozik. Valamint célzást tett, a hatalmi ágak szétválasztásának tagadására, pont a bírák függetlenségének 150. évfordulójának alkalmakor megtartott beszédében.

Nem, itt egészen egyszerűen az igazságügyi szakértői díjak kérdésében a szakmai tudatlanság lehetőségét kizárva, teljesen más dolgok állhatnak a háttérben!

Igazságügyi szakértői díjak kalkulációjának kiszolgáltatottjai

A bírósági peres eljárások ügyfelei – polgári jogi kollégium esetén felperes és alperes – teljes mértékben ki vannak szolgáltatva az ugyan jogelméletileg helyesen, de joggyakorlat szempontjából a jelek szerint nem éppen megfelelően működő rendszernek. Ugyanis ahhoz, hogy egy polgári peres eljárás alanyai legyünk, nem kell feltétlen a joghoz érteni. A jog nem ismeretéből adódóan azonban, számos járulékos veszteség érhet minket, s a sok példa közül jelen írásomban az igazságügyi szakértői díjak kérdéskörére szeretném felhívni a figyelmet.

Mi is az az igazságügyi szakértői tevékenység?

Ahhoz, hogy az igazságügyi szakértői díjak kérdéseiről érdemben tudjunk beszélni, és a sok esetben előforduló problémára rávilágítani, feltétlen fontos olyan alapfogalmat tisztázni, hogy egyáltalán mit is értünk, igazságügyi szakértői tevékenység alatt? Amikor igazságügyi szakértői tevékenységre hivatkozunk, akkor mindenképpen egy hatósági kirendelés útján lévő feladat ellátásáról beszélünk, amelynek jogszabályi keretrendszerét a 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről nyújtja.

Az igazságügyi szakértők és magánszakértők különbsége a díjakban is megmutatkozik

Ezt itt rögtön az elején azért volt fontos tisztázni, mert a magánszakértői tevékenység, amikor egy adott ügy érdekében mi magunk keresünk meg, és bízunk meg egy szakértőt, az teljesen más kategória, mint amikor tőlünk függetlenül egy Hatóság (legyen az Bíróság, vagy bármelyik közigazgatási szerv) hivatalból kirendel egy szakértőt.

Az egyik lényeges különbség pedig, amely pont ennek a cikknek a tárgya az az, hogy csupán a magánszakértői tevékenység a szabadáras, de az igazságügyi szakértői tevékenység az korántsem!

Amiért a Banán Köztársaságok között a rangban egyre feljebb avanzsálódunk

Szinte elképzelhetetlen mégis is igaz, hogy nagyon sok polgári peres eljárásnál lehet tapasztalni – amit aztán az igazságügyi szakértői díjazás defektje miatt a másodfok, fellebbezés körében rendbe is szokott tenni -, hogy az elsőfokú Bíróság, mondjuk például egy családjogi perben, a kirendelt igazságügyi szakértőt ajánlatkéréssel (árajánlat) keresi meg, majd a peres felekkel ezt ismerteti…

Az igazságügyi szakértői díjazás nem szabadáras!

Ezt ugyanis a 3/1986. (II. 21.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról szabályozza. Tehát a Bíróság részéről az igazságügyi szakértő felé árajánlat kérésének, helye nincs! Helye viszont annak kellene, hogy legyen, hogy az igazságügyi szakértő elvégzi a munkáját, majd benyújtja a díjjegyzék alapján az Őt illető munkadíjat a Bíróság részére, amely alapján megállapítódik, hogy a peres eljárás, az igazságügyi szakértő kirendelésével milyen költséget jelentett, s ebben a fázisban viszont, mivel a Bíróság jogalkalmazó, így az igazságügyi szakértői díjjegyzékkel (IM rendelet) össze kell vetnie az igazságügyi szakértő munkadíj igényét. Ez alapján pedig jóvá kell hagynia, vagy ha az igazságügyi szakértő benyújtott igénye nem egyezik meg a díjjegyzékben foglaltak előírásával, akkor az összeget hivatalból módosítania kellene. Ehhez képest sok eset árulkodik arról, hogy az igazságügyi szakértői díjak kérdéskörét valójában a másodfok teszi helyre szakmailag, de ügye csak akkor, ha azt valamelyik élelmes peres fél megfellebbezte.

Miért nincs arányban a jogelmélet és a joggyakorlat az igazságügyi szakértői díjazás témájában?

Ha csak a családjogi pereket vesszük alapul, leginkább azért nincs arányban, mert különösen a peres felekre ilyen helyzetben, hihetetlenül nagy pszichológiai nyomás helyeződik. Nagyon kevesen mondhatjuk el magunkról, hogy egy érzelmileg túlfűtött témát képesek lennénk hideg fejjel, gépi precizitással elvégezni. Márpedig ha nem óhajtjuk hogy fejőstehénnek nézzenek, erre az élelmességre szükség lenne.

Az ügyvédet nem érdekli!

Az ügyvéd a saját erőforrásait szereti azokra az ügyekre fókuszálni – érthető módon – amiből megtud élni. Nincs ideje, sem erőforrása azzal foglalkozni, hogy egy számára nem megtérülő folyamattal terhelődjön. Ugyan üzleti szempontból hírnév lenne neki (hiszen egy ügyfél ezt a figyelmességet, továbbajánlással honorálná) s hát a szakmai reputációjának is jót tenne, de az ügyvéd úgy van vele, hogy nem az Ő költsége. Illetve hát hazánkban azért azzal is számolni kell, hogy rendelkezésre áll körülbelül 18 ezer ügyvéd, amiből összesen csak 2 ezer az, akikről elmondhatjuk, hogy szakmai tudásuk alapján tényleg megbízhatóak és sikeresen, valamint lelkiismeretesen, felkészülve képviselik ügyfeleiket.

A Bíróságot sem nagyon érdekli!

Természetesen nem akarok pedzegetni semmi olyasmire, hogy esetleg még tán össze is játszanak egyesek a kirendelt szakértőkkel, de azt mindenképpen elmondhatjuk, hogyha fellebbezés keretén belül a Bíróság figyelmét nem hívjuk fel annak tényállására, hogy a 3/1986. (II. 21.) IM rendelet a KÖTELEZŐEN ALKALMAZANDÓ, akkor saját maguktól ezt a kontrollt nem fogják megtenni, hiszen sok időt és leterheltséget jelent számukra. Bár az elgondolkodtató, s amiért egyáltalán ezt a cikket írtam az az, hogy már eleve az események startpontja a különös, hogy miért kér árajánlatot előre egy bíró az igazságügyi szakértőtől, amikor a jogalkotó ezt a keretet szabályozta?!

Az igazságügyi szakértői díjjegyzék jelen helyzete

Kétségtelen tény, hogy már eleve nevetséges, ahogy a 3/1986. (II. 21.) IM rendelet kezdődik. Persze csak azért nevetséges, mert ez is messziről jelzi, hogy egy milyen régi időkben készült szabályozásról van szó. Ügye hivatkozik még az ősrégi – bár az IM rendelet létrehozásának idején természetesen aktuális – büntetőeljárásról szóló törvényre (1973. évi I. törvény), valamint a szintén régi Polgári Perrendtartásra (1952. évi III. törvény).

Ahogy telt az idő, természetesen kodifikációs változtatások zajlottak le ebben az IM rendeletben, de ha megfigyeljük a benne foglalt I. számú mellékletet (ez tartalmazza a kötelezően alkalmazandó szakértői munkadíjakat) akkor tevőlegesen ehhez utoljára, a legnagyobb jóindulattal is cirka 18 esztendővel ezelőtt nyúltak hozzá …

Nézzük csak az I. számú mellékletet

Azért írom, hogy cirka 17 – 18 esztendővel ezelőtt hozzányúlt értékek vannak benne, amit a rendelet előírása szerint a mai napig is követni kell, mert ez egyértelműen megállapítható abból, hogy 6/2002. (III. 30.) IM rendelet 4.§ (2) alapján lettek az összegek megállapítva, és a 2003. január 1-jét követő ügyekben kezdték el alkalmazni. Persze azóta többször is hozzányúltak, de nem számottevően, és egyik hatályon kívül helyezte a másikat. De a jogalkalmazói szféra aspektusából teljesen irreleváns, hogy a Kormány mikor és milyen módokon nyúlt ehhez hozzá, hiszen amit érvényesíteni kell, az az ami rendeletben az adott számú mellékleteknél mint összeg megvan határozva, ugyanis a 3/1986. (II. 21.) IM rendelet hatályos, ahogy a nép számára egyébként a Net Jogtár is jelzi.

Jogalkotó általi Díjjegyzék módosítás

❗Felhívom a figyelmet, hogy cikkem írása óta némi váloztatást hajtott végre a jogalkotó, amely az ismertetett Díjjegyzéket érinti. A változtatások 🔗 IDE KATTINTVA megtekinthetők egészen pontosan a Magyar Közlöny 2022. február 1. napján kihirdetett 2022. évi 18. számában a 4/2022. (II. 1.) IM rendelettel módosított PDF anyagban!

Mit is fog jelenteni ez a Díjjegyzék módosítás?

A módosítás értelmében a jogszabály lépcsőzetes díjemelést vezet be. Első lépésben 2022. március 3. napjával 50%-al emeli a szakértő díjakat, majd 2023. január 1. napjától újabb 50%-os emelést irányoz elő, azaz az igazságügyi szakértők díját két lépésben 100 százalékban  emeli.

Cikkem konklúziója

Szeretném ha minden peres félnek meglenne az az igénye, hogy utána nézzen egy kirendelt igazságügyi szakértőnél, a Bíróság egészen pontosan mi alapján is állapítja meg a díjtételt. Igenis tessék utána mászni, és összevetni az igazságügyi szakértő által benyújtott díjjegyzék kalkulációkat a jogszabályban előírtakkal, s eltérés esetén célszerű fellebbezni. Fellebbezést előterjeszteni nemcsak az ügy érdemi tárgyában lehetséges, hanem annak járulékos kérdéseinek vonatkozásában is, mint amilyenek például az alkalmazott igazságügyi szakértői díjak.

Igazságügyi szakértői díjak aktualizálása hasznos lenne

Jól tudom, tisztában vagyok vele, hogy az IM rendeletben meghatározott díjak az igazságügyi szakértők számára már már méltánytalanul alacsonyak. Hiszen 18 év alatt a világ, úgy ahogy ez az ország is, rengeteget változott, mind az infláció területén, s az ezzel relevanciában álló reálbérek alakulásában.

De ez még nem ad okot arra, illetve nem szolgáltathat menlevelet ahhoz, hogy egy igazságügyi szakértő a díjkalkuláció során eltérjen az IM rendeletben foglaltaktól, valamint a jogalkalmazói szféra számára sincs meg a lehetőség az abban foglaltaktól való eltérésre.

Ezért is vérlázító amikor kirendeléskor árajánlatkéréssel fordulnak egy igazságügyi szakértő felé. Kétségtelen, hogy ezeken a díjakon változtatni kellene, de ez nem a jogalkalmazás, hanem a jogalkotási fázis feladata kell, hogy legyen, s amíg ők ezt nem lépik meg, addig következetesen az IM rendeletben foglaltakat kell érvényesíteni!