Függő hatályú döntés megszüntetése mit jelent az Ákr magyarázat alapján?

Függő hatályú döntés megszüntetése 2020. július 1. napján realizálódott, amikor is jelentős változtatásokat léptettek életbe az Ákr. 2016. évi CL. azaz az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény vonatkozásában.

A függő hatályú döntések jogintézményét még a régi közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 2004. évi CXL. azaz Ket. idején,  2016. január 1. napján vezették be a kérelemre induló eljárások érdekében. Talán ez érdekesség lehet a jogi kérdések között számodra.

Ezt egyébként változatlanul még az Ákr. is átvette a fentiekben jelzett dátumáig!

Függő hatályú döntés eltörlése és egykori bevezetésének oka

Rögtön elsőre a bevezetésének okát szeretném elmagyarázni. Ennek keretében kívánok hivatkozni a mai napig is hatályos 2015. évi CLXXXVI. törvényre, aminek már csupán az elnevezése is mint „a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról”,  is jelzi felénk, hogy a függő hatályú döntések egykori bevezetésének születési magja és oka itt keresendő.

A függő hatályú döntés bevezetésének oka

A bevezetésének célja az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása volt, amelynek eredményeképpen a közigazgatási hatósági eljárások intézése határozottan gyorsabbá vált. Igazából a közigazgatási hatóságok számára a jogalkotás részéről ez egy nagyon jó motiváció volt arra, hogy saját maguk érdekében is, az Ügyfél számára a lehető leggyorsabban érdemi döntést hozzanak.

A függő hatályú döntések eltörlése mit is jelent pontosan, és mi az oka?

Az Ügyfél szempontjából szerintem olyan lényegi, drasztikus változást nem hozott. A függő hatályú döntések jogintézményének eltörlése inkább igyekezett levenni a hatóságok válláról a túlzott mértékű adminisztrációs terhet. Valamint meggyőződésem, hogy a jogalkotói szándék, az eljárás esetleges késedelmének szankciórendszerében a megfelelő mérlegelvet kívánta alkalmazni, amely a Hatóságot és az Ügyfelet egyaránt védi.

 

Ezt az adminisztrációs teher redukciós gondolatmenetemet természetesen a Magyar Közlöny, fenti képen is jól látható „Végső előterjesztői indokolás az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvényhez”

46. § részéből csemegéztem ki. A jogalkalmazás gyakorlatában ugyanis mindig fontos szempont a jogalkotói szándék megfelelő értelmezése! 

A Hatóság védelmének koncepciójából

A lényegi változás, amely például a hatóságot védi, az az Ákr. 50.§ (5) bekezdésén keresztül mutatható ki. Ennek b) pontjában ugyanis szerepel az a hatóságot helyesen védő pont, hogy „az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama” az ügyintézési határidőbe nem számít be!

Az Ügyfél érdekének védelme, továbbra sem csorbul

A függő hatályú döntés megszüntetése pont az Ákr. 51.§ (1) bekezdésének c) jogszabályhely pontja miatt úgy igazából nem érinti az Ügyfél koncepcióját. Az ügyfélnek ugyanis az a fontos, hogy a Hatóság a lehető leggyorsabban lefolytassa a kérelem alapú eljárást és szolgáljon valami, annak garanciarendszeréül, hogyha ez – ténylegesen a Hatóság hibájára visszavezethetően – nem történik meg, valamilyen formában szankcionálható legyen.

Látható eme szankció pénzben kifejezett mértéke pontosan ugyanakkora maradt, mint anno a függő hatályú döntések idejében.

A kérelem alapú eljárások határidejéről

A Hatóság a kérelem tárgyában háromféle módon hozhat döntést az Ákr. 39.§ -a alapján!

• Automatikus döntéshozatal esetén ez 24 óra.
• Sommás eljárás határideje 8 nap.
• Teljes értékű eljárásban pedig 60 nap.

A teljes értékű eljárás határideje növelhető vagy csökkenthető az alábbiak szerint

Az ismeretanyaghoz itt fontos megemlíteni az Ákr. 50.§ (3) bekezdését, ugyanis ez meghatározza, hogy a teljes értékű eljárás 60 napját csak és kizárólag valamilyen másik törvény hosszabbíthatja meg. Addig a joghierarchiában  alacsonyabb szintű jogforrás, mint jogszabály, ennél rövidebb határidőt is meghatározhat.

Szerintem a legtöbb ügyfelet a 60 nap érinti, hiszen mind az automatikus döntéshozatal, mind a sommás eljárás tartalmaz két közös elemet. Ez pedig annak tényállása, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

Általában a legtöbb közigazgatási eljárás alapja valamilyen vitás helyzet, tehát ellenérdekű ügyfél az esetek túlnyomó részében akad 😉

Teljes eljárásra történő áttérés

A függő hatályú döntések kivezetésével kapcsolatos írásomban inkább a teljes eljárásra történő áttérés   Ákr. szerinti szabályozását boncolgatnám. A legtöbb embert úgyis ez fogja érdekelni.

Ezt a témát az Ákr. 43.§-a írja körül. Teljes értékű eljárásra történő áttérésnél tehát mindenképpen a hatóságnak valamilyen eljárási cselekményt kell foganatosítania.

Innen említeném meg a (2) bekezdést ami kimondja, hogy a hatóság teljes eljárásra történő áttérés esetén a tényállásról, a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről, elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet.

Mi a helyes metodika, hogy meg is kapjuk ezt az értesítést?

Az Ákr tehát rögzíti, hogy amennyiben az eljárás sommásan (azaz 8 napon belül) nem kerül elbírálásra, az ügyfél elektronikusan tájékoztatást kap. Itt azonban megjegyezném, hogy pont az adminisztrációs teher csökkentése miatt

ezt a tájékoztatást leginkább akkor kapjuk meg, ha megadtuk az E-mail címünket 😉

Ugyanis akkor ismert az ügyfél elektronikus elérhetősége, ha a 2015. évi CCXXII.   az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott e-kapcsolattartásra kötelezett, vagy azt az ügyfél önként választotta, vagy ha egyébként az elektronikus elérhetőségét megadta.

Végezetül megadnám a kérelemre induló jogorvoslati eljárások ismérveit

• Az Ügyfél jogának védelmét szolgálja. Ez nemcsak a kérelmezőre érvényes, hanem az eljárás alá vont ügyfélre is.
• Ügyféli aktivitást feltételez.
• Tartalmazza a sértett fél jogosultságának hatósággal szemben lévő elemeit.
• Szubjektív, alanyi jogvédelem.
• Kasszációs valamint reformatórius jogkör.

Kasszációs jogkör jelentése:

Itt a közigazgatási eljárások esetében a kasszációs jogkör alatt értsd azt, hogy a Bíróság a közigazgatási szerv határozatát például

• megsemmisítheti
• hatályon kívül helyezheti

Az ügyet ilyenkor új határozat hozatala céljából rendszerint vissza is utalja a korábban eljáró fórumhoz.

A reformatórius jogkör jelentése

Reformatórius vagy reformációs jogkörről általában akkor beszélünk amikor a Bíróság megváltoztat egy megtámadott határozatot és helyette részben vagy teljes egészében új határozatot hoz.

Rengeteg közigazgatási ügyfajta létezik, de remélem, hogy sikerült némi támpontot adnom számodra a kérelem alapú közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban, ahol 2020. július elsejétől a függő hatályú döntés jogintézményének megszűnésével, az egyes ágazati törvényekből is kikerültek a függő hatályú döntéssel kapcsolatos rendelkezések.