Polgári eljárási illetékek témában szeretnék egy több cikkből álló sorozatot készíteni. Azért jutottam erre a döntésre, mert a jogi kérdések között egyre többen találják meg blogom és kérnek tanácsot.

Ebben az egyetlen posztomban tehát értelemszerűen a téma teljes átfogó feldolgozására nem vállalkozhatok. Legjobb, mindent az alapoktól kezdeni!

Polgári eljárási illetékek alapja

A polgári jog relevanciájában az illetékek megfizetésének mértékét, szabályait, az alábbi két jogforrásból nyerhetjük ki;

• Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (továbbiakban csak Itv.)
• A 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (továbbiakban csak Pp.)

Ebben az írásomban a megértéshez szükséges alapfogalmakról, a polgári eljárás illetékének alapjáról, és az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértékéről, valamint az illetékfeljegyzési jogról szeretnék értekezni.

Polgári eljárási illetékek vonatkozásában a fontosabb alapfogalmak

🤔 Mi az a bírósági illeték❓

Az illeték egy olyan törvényi jogalapra helyezett költség, amit az eljárást kezdeményező fél (polgári jogi viszonylatban a felperes) függetlenül attól, hogy természetes személy, vagy jogi személy, az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni.

✅ Ebben az esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez. Az illetéket a Magyar Postán megvásárolható illetékbélyeggel kell megfizetni és a felperesi keresethez mellékelni. 👇

Az illetékfeljegyzési jog

Akit illeték feljegyzési jog illet meg, annak nem kell előzetesen semmilyen illetéket lerónia, ugyanis az fogja az illetéket fizetni, akit a bíróság erre kötelez (ezek pernyertesség és pervesztesség arányában határozódnak meg).

Az Itv. 59. és 62.§ az a rész, amely felsorolja az összes olyan peres esetet, amikor előzetesen nem kell lerónia a peres feleknek semmilyen illetéket.

Az illetékfeljegyzési joggal kapcsolatban jegyzem meg, még azt az analógiát, hogy teljesen természetes, ha valakit a peres eljárás során illetékfeljegyzési jog illetett meg, akkor az illeték utólagos megfizetése a jogerős ítéletre alapított végrehajtási eljárásra is fennáll!

Illetékfeljegyzési jogot nem lehet engedélyezni a házasság felbontására irányuló kereset (bontóper) esetén, vagy a cégeljárásban valamint a témámmal irreleváns egyes büntetőeljárással kapcsolatos esetekben.

Illetékmentesség

Az illetékmentességnek két fajtája van.

Tárgyi illetékmentesség:

Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell
illetéket fizetni.

Személyes illetékmentesség:

Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége
esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni (ilyen például az aktív korúak ellátására való jogosultság)

Úgy gondolom a fellebbezéssel kapcsolatos illetékek kérdésköre annyira senki számára sem lehet S.O.S, hogy rögtön a cikksorozat első kiadásába beletegyem.

Polgári eljárási illetékek másodfokú szakaszát miért nem boncolgatom már az első cikkben?

Mert  az igazságügyi miniszter a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdése és a 221. § (2) bekezdése alapján, az új eljárási kódexek hatályosulásának nyomon követésére (Pp.), az azzal összefüggő feladatok irányítására és összehangolására 2019. július 15. napjától a kinevezés visszavonásáig, de legfeljebb két évre kinevezett dr. Wopera Zsuzsanna miniszteri biztos asszony áldásos tevékenysége nyomán, a hatályos Pp.-ben napvilágot látott ügyvédkényszer általános jelleggel van jelen, amelyben változás nem történt.

Ami azt jelenti, hogy minden törvényszéki hatáskörbe tartozó ügynél kötelező az ügyvédi képviselet (ilyen például a fellebbezés). És minden peres ügy a Törvényszék hatásköre, kivéve azok, amelyekről a törvény elsőfokú eljárás lefolytatásaként  járási bíróságot jelöl meg. Az ügyvéd meg úgyis tudja alapon 😉

Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke

Itt azt kell tudni, hogy az illeték számításához szükséges alap, a polgári peres és nemperes eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke (ezt hívjuk röviden pertárgy értéknek), jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.

Az Itv. 42.§ tartalmazza az adott ügyfajtákra vonatkozó százalékos mértékeket, amit az előbb jelzett alapra, pertárgy értékre kell számítani. Ha a százalékos kalkuláció mértéke kisebb mint a törvényben előírt minimum, vagy ha nagyobb mint a törvény által jelzett maximum, akkor minimum és maximum értékeket kell figyelembe venni.

Polgári peres ügyeknél az illetékek kérdését nem mindig az Itv. határozza meg. Az Itv. 39.§ (2) bekezdéséből következik, hogyha a Pp. a per tárgyának értékét meghatározza, akkor azt kell alapul venni.

Ha polgári peres eljárás másodfokú szakasza, esetleg egyéb jogorvoslat illeték téma érdekel, olvass bele cikksorozatom második kiadásába is: Jogorvoslat illeték a polgári eljárásban