Szabad szoftverek, alternatív útmutató

Ha már a blogomon keresztül véleményt sugárzok és sok esetben inspirálok, valamint motiválok is, akkor ezúttal is a társadalom szintén nagy részét érintő témát szeretnék körbejárni: szabad szoftverek világa!

Mi a szabad szoftver?

A szabad szoftverek ismérvei közé mindenféleképpen az alábbiak tartoznak:

  • a felhasználó tetszőleges célból használhatja
  • ha a felhasználó belemélyed a programozásba, akkor szabadon tanulmányozhatja, s az adott szoftvert akár módosíthatja is
  • ami a legfontosabb, hogy teljesen ingyen hozzájuthat, s azt szabadon is terjesztheti

Az IT világával nagyon is releváns szabad szoftverekről sok helyen volt már szó, de én amondó vagyok, hogy erről a témáról nem lehet eleget beszélni. Mindenféleképpen a fenti három pont írja le a szabad szoftverek értelmezését a legjobban, s mindegyik pontnak, tehát a jelzett szabadságjogoknak, illeszkednie kell az adott szoftverre, hogy azt szabad szoftvernek nevezhessük!

Fontos megjegyeznem, hogy az ingyenesen szabad szoftverhez való hozzáférés nem jelenti azt, hogy attól még egy szabad szoftvert ne lehetne éppenséggel értékesíteni. A lényeg inkább abban van, hogy mivel a forráskódjához úgy is hozzájutunk a szabad szoftvereknek, így szigorú értelembe véve, még az értékesített változatokat is teljesen ingyen beszerezhetjük.

Szabad szoftverek licence

Ahogy a kereskedelemben kapható szoftvereknek is van licence, úgy a szabad szoftvereknek is, bár a szabad szoftverek esetén más értelmet szolgál.

Az FSF (Free Software Foundation) azaz Szabad Szoftver Alapítvány által kiadott GPL (GNU General Public License) egy általános célú nyílt forráskódú licenc. A GPL tulajdonképpen azt szolgálja, hogy az adott szoftver szabadon történő terjesztése és módosítása is a köz javára, egy ellenőrzött keretrendszeren belül maradhasson.

Melyik a legközismertebb szabad szoftver?

A GPL keretrendszerének legnagyobb bázisát jelenleg a Linux rendszermag (kernel) és a köréje csoportosuló Unix rendszer szerű segédprogramok sokasága teszi ki. Pontosan ezért mint operációs rendszerre szakmailag, nem úgy hivatkozunk, hogy Linux, hiszen ahogy említettem az csupán a kernel, hanem GNU/Linux néven említjük.

Létezik hát alternatívája a Microsoft Windows rendszereknek?

Ha nem annyira a játékok megszállottjai vagyunk, s inkább a napi munkarutin, illetve egyéb kikapcsolódási célból használjuk a számítógépet, akkor a GNU/Linux rendszer bárki számára egy remek, teljesen ingyenes alternatíva lehet. Több fajta, csomagolású ilyen rendszer létezik, amelyek disztribúciókba szerveződtek. A disztribúcióknak mindig elérhető a maga hivatalos oldala, ahonnan a szóban forgó operációs rendszert le tudjuk tölteni, rendszerint egy úgynevezett ISO, azaz képmás fájl formájában.

Mivel már a legelterjedtebb adathordozónak a DVD számít, így a disztribúciós oldalakon ezek az ISO fájlok, pont olyan méretben érhetőek el, amelyet egy DVD íróval, egy DVD-re kiírhatunk. A legtöbb asztali számítógép BIOS beállításánál lehetőség kínálkozik a pendrive eszközről való boot-olásra is, és léteznek olyan programok, amelyek ki tudják írni egy ISO fájl tartalmát számunkra, akár egy pendrive-ra is, így egy üres, azaz nyers DVD lemezt sem kell vennünk. Ilyen például a Windows operációs rendszerekre is elérhető ISO to USB nevű program.

A kényelmet és egyszerűséget pártoló felhasználóknak, melyik Linux disztribúció ajánlott?

A Linux disztribúciókkal kapcsolatban nagy nézeteltérések és viták szoktak lenni, mert mindenkinek más tetszik, és másra esküszik. A vérprofik a fapados Debian disztribúciót használják, de az amúgy Microsoft Windows kényelmét megszokott felhasználóknak, és Windows-ról Linux rendszerre életükben először migrálóknak, talán a SUSE Linux disztribúció lehet a legmegfelelőbb. A SUSE Linux legfrissebb változata ISO fájl formájában például innen letölthető, s úgy általánosságban ez pedig egy nagyon jó OpenSUSE telepítő útmutató.

A Gnu/Linux operációs rendszer kényelmét, valójában egy Microsoft Windows rendszeréhez hasonló grafikus felület biztosítja, amit X-Window -nak hívunk. Az operációs rendszer mögöttes filozófiája ugyan teljesen más, de maga a megjelenése és használata a SUSE Linux disztribúcióban például pont ugyanolyan kényelmes és egyszerű.

Mi szokott lenni a három legfontosabb dolog ha nem játékról van szó?

Az emberek többségének viselkedéséből már megfigyelhettük, hogy igazából számukra egy számítógép, már az égvilágon semmit sem jelent, ha nincs Internet. Elmúltak már a régi ’80-as és ’90-es évek. Most már ha nincs Internet, akkor tényleg érdektelen a számítógép! Fontos lehet azonban tudni, hogy az Internet használatát is elősegítő alkalmazások jelentős része, a szabad szoftverek kategóriájába tartozik.

  • Online közösségi szolgáltatások használata (ez alap már mindenhol)
  • Szövegszerkesztési feladatok, komplett irodai programcsomag keretében (a legtöbb embernek az én álláspontom szerint a Microsoft Office programcsomag helyett, a GNU/Linux rendszerekre is elérhető úgynevezett OpenOffice nevű programcsomag tökéletes alternatíva).
  • Videók, filmek nézése. Én csupán erre is azt tudom mondani, hogy az emberek többsége, a Youtube™ rendszerét használja, de azok akik leakarják tölteni a filmeket, rengeteg videó codec szerezhető a GNU/Linux platformján is, hogy csak a legkedveltebb Divx AVI-t említsem.

Miért terjedt el inkább a Microsoft által kiadott Windows operációs rendszer család?!

Ez régi múltra vezet vissza. Egy viszont biztos, hogy a kényelmet, a történelmi idővonalon vizsgálva a dolgokat, már sokkal régebben biztosította a felhasználói számára, mint ahogyan azt például az egykoron AT&T által 1969-ben fejlesztett Unix operációs rendszer tette, s ami később kereskedelmi forgalomba is került. Ezt azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert ugyan a Linux kernel (amely Linus Torvalds egyetemi kutatómunkájának része) nem koppintása a Unix operációs rendszernek, de arra filozófiájában és felépítésében nagyon hasonlít, ezért is hívják a GNU/Linux disztribúciókat, Unix szerű operációs rendszereknek.

A felhasználói rétegek meghódítására a Microsoft minden trükköt, praktikát bevetett, amely gyakorlatilag az asztali számítógépek területén, számára egyfajta monopolhelyzetet teremtett. Itt hivatkoznék érdekességként az Index egyik cikkére, amelyben írtak róla, hogy India milyen választ is adott a Microsoft részére: Számunkra nem a Linux vagy a Microsoft közti mérlegelésről van szó. Sokkal inkább a szabad szoftver és egy monopólium közti választásról

A Microsoft avagy M$ trükkök

Emlékezzünk csak vissza, Magyarországon a Microsoft a 90′-es évek elején, közepén, amikor hazánkban az Internet kezdett kibontakozni, még a régi betárcsázásos modem-es időszakban, akkor pont a böngészők területén milyen trükkel élt, háttérbe szorítván, a Netscape Navigátort, a maga Internet Explorer böngészőjével, amit például az Internet Galaxis nevű kiállításon is ingyen osztogatott. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy monopolhelyzetéből adódóan a hardver gyártókkal is a lehető legjobb kapcsolatban van, ennek köszönhetően pedig a boltokban rengeteg számítógépes konfigurációt, telepített Windows rendszerek valamelyikével kínálnak. Igaz, választható szokott lenni a GNU/Linux operációs rendszerrel telepített változat is, de jóval alacsonyabb előfordulási aránnyal.

A szabad szoftverek előnyei

Egy biztos, egy teljesen ingyenesen beszerezhető GNU/Linux operációs rendszerrel, pontosan ugyanazokat a hétköznapi dolgokat ki tudjuk vitelezni, mint bármelyik másik Microsoft Windows alapú operációs rendszerrel. Ingyenessége mellett, számtalan más előnye is akad 😉 Hálózatspecifikus témákban inkább jeles, illetve operációs rendszerünk védelmét is sokkal professzionálisabban, s a nyílt forráskódnak köszönhetően ha elmélyedünk a programozásba, akkor sokkal egyedibb módon megoldhatjuk 😉

Szerintem mindenféleképpen érdemes lehet a Linux kernel lelkében is egy kicsit elmélyedni, hiszen a mobiltelefonokon elérhető közkedvelt Android nevű operációs rendszer is a Linux kernelre épült 🙂

Szólj hozzá!