Gyermek otthongondozási díj

Magyarország különböző társadalmi rétegeiben egyre nagyobb vihart kezd kavarni a Szociális Törvénybe, újonnan bevezetett fogalom a GYOD. Ebben a témakörben többféle szervezet is felszólalt már, és különböző szakmai kritikákat adtak közre, természetesen eltérő aspektusokból, hiszen minden egyes szervezetnek megvan a maga releváns vonala, társadalmi csoportosulásai amit képvisel. A politika egy kemény dió, mert nehéz olyan arculatot kialakítani, hogy az mindenki által elfogadott legyen. Nem is lehet, s nem is kell, de érdemes a nagy többséget lefedni! Vajon mindez sikerült?!

Spekulációra ítélt: mi lehetett a GYOD eredendő célja, pont eme szent 2019-es esztendőben, amikor nemsokára EU választások lesznek?!

A szociális törvény (1993. évi III. törvény) az ápolási díj jogosultsági szintjeit a 44.§-on keresztül rendezi, illetve a jogszabályhely pontjain, a megfelelő százalékos értékeket tartalmazza. 2019. január 1. előtt például az alap ápolási díj 100% volt, ezen változtattak 115%-ra, s az egész szociális ellátás filozófiáját teljesen megváltoztatták azzal, hogy bevezették a GYOD fogalmát, amelyet a szociális törvény 39/A§ részén próbálnak megmagyarázni. Megjegyzem, hogy a Kedves Olvasó is értse, de a százalékos értékek számításának alapja, mindig az adott év Magyarország központi költségvetésében szereplő alapösszeg.

Kiemelten a fent említett Szociális Törvény 44.§ jogszabályhely pontjainak eseteiben tehát a tényleges összeg, a 2018. évi L. törvény (értsd: Magyarország 2019. évi központi költségvetése)  66§. 2) bekezdés b) jogszabályhely pontjában mutatkozik meg, amely kimondja:

„A Szoctv.

44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2019. évben 32 600 forint.”

Egy alap ápolási díj tehát, az előző évihez képest  ami 100% volt, pont 32600 forint, az most 115%-ra változott, azaz bruttó 37 490 forintra, amit 10% levonással lehet nettó (kézhez kapott) értékké alakítani (nyugdíjjárulék miatt), hiszen az ápolási díj eredendően szolgálati jogviszonynak minősül.

Mit mond pontosan a jogszabály a GYOD vonatkozásában?

„39/A. § ^*  (1) A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a 2019. évben 100 000 forint. A 2019. évet követően a gyermekek otthongondozási díjának havi összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.”

A Kormány, információt sugárzó gépezete, különböző prezentációs videók formájában emelte ki, ezt az újonnan bevezetett fogalmat, vagy épp Rétvári Bence államtitkáron keresztül, vagy Novák Katalin államtitkár asszony tolmácsolásában.

A lényeg felett azonban a MÉDIA csucsukál!

Meglehetősen bárgyúnak tartom, hogy senkinek nem jut eszébe, vajon a színes politikai paletta ösvényén, épp honnan, mikor és miért történhettek meg azok a törvénymódosítási javaslatok, amely keretén belül nemcsak, hogy bevezették a GYOD fogalmát, de egyenesen 2019. január 1-jétől hatályosan 2019. január 15. határidővel bezárólag, elrendelték, hogy automatikus határozatok keretében, mindenki alapértelmezetten a GYOD kategóriába legyen sorolva, azok is akik a rendszerben csupán, és nem véletlenül, alap ápolási díjkategóriában voltak.

MSZP törvénymódosítási javaslat:

http://www.parlament.hu/irom41/03623/03623-0003.pdf

Igen furcsának tartom, hogy az eddigi bevett szokásától eltérően a Parlament – ami mint tudjuk a politikai pártok összessége, de gyakorlatban a hatalmon levő párt, a többség végett – nem söpört le egy kimondottan MSZP útján beterjesztett törvénymódosító javaslatot, sőt annak nagy részét meg is valósította. Egy egészséges ember akaratlanul is elgondolkodna a törvénymódosítást beterjesztő párt, s amúgy a Kormány párt esetleges érdekkapcsolatán. Mert hát azért az EU választásokra mindenképpen jó hangulatot kell teremteni, s ha van egy ügy, amely a társadalmi rétegek nagy részét megmozgatja, lásd jelen cikk GYOD témája, akkor bizony az a párt is részesül némi profitból – itt az asszociációk eredményét értem – amely ötlete, kezdeményezése volt mindez.

S mi lesz 2019. december 31. után?!

Természetesen ez a téma, azokat a versenyzőket, akik úgy igazából a 2019-es európai parlamenti választásokban érdekeltek, már nem igen fogja lázba hozni, hiszen a lényeg számukra 2019. május 23. – 26. között eldől. Aki nem tudná, annak azért elmondom, hogy Európai Parlamenti választások egyik tétje, hogy Magyarország, tehát az állampolgárok döntenek arról, hogy melyik pártok jelöltjei képviseljék hazánkat az Európai Parlamentben.

Mire jó a GYOD – a felülvizsgálatok szakmai protokolljának interpretációjában?!

Ahogyan említettem az automatikus határozatoknak pontosan az volt a lényege, hogy akik az ápolási díj bármely formájában is részesültek még 2019. január 1. előtt, esetükben egytől egyig mind megszüntették az ápolási díjat, és helyette 2019. január 1-jétől a GYOD rendszerébe emelték őket. Az automatikus határozatok velejárója, hogy nélkülöz minden előzetes vizsgálatot. Ugyanakkor ezek a határozatok rendelkeznek a felülvizsgálatokról  is! Mit tesz Isten, minden érintett esetében, ezek a bizonyos hivatalból történő felülvizsgálatok 2019. július 1. – 2019. december 31. közötti időszakban fognak lezajlani, s a vizsgálati eredménytől függetlenül a GYOD jogviszonyt, 2019. december 31. napjáig fenntartottnak kell tekinteni. Igazából a hivatalból történő felülvizsgálatnak van óriási hatóereje, s ez lesz az a pont, ahol a poltikai elit szociális hálózata  a GYOD rendszeréből a legtöbb érintetett kifogja szépen repíteni.

A lényeg a felülvizsgálat szakmai szempontjai!

A témában a 303/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete az, ami igazán beszédes tud lenni, és sok mindent elárul a felülvizsgálatok szakmai protokolljáról. Ez a kormányrendelet az, amely összegzi a 63/2006. (III. 27.) számú eredeti kormányrendelet összes módosítását, amely központi témája a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályai.

Önellátásra képtelen az a gyermek, amely a fenti felülvizsgálat alapján legalább 8 pontot kap! Tehát ebből jól látszik, hogy a GYOD rendszerében a felülvizsgálati eljárás után, kizárólag azok maradnak meg, akik amúgy is  2019. január 1-jét megelőző időszakban kiemelt ápolási díjra voltak jogosultak.

Mi a svédcsavar a történetben?

Ha megvizsgáljuk a régi rendszer működését, akkor láthatjuk, hogy alap ápolási díjra azok voltak jogosultak, akik valamilyen formában megfeleltek az 1998. évi LXXXIV. törvény releváns paragrafusának (családtámogatási törvény) és nem mellesleg az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendeletnek, amely a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról értekezik. Ezt mindenféleképpen egy szakorvosnak, vagy orvosi intézetnek kellett igazolnia. A lényeg viszont az, hogy az alap ápolási díjak határozattal történő megállapításának témájában ezek az orvosi igazolások megfelelőek voltak, és ha valaki nem jelentkezett egy, az alap ápolási díjtól eltérő formára, mint például kiemelt ápolási díjra, akkor a Kormány hivatalból ezt nem is vizsgálta, csupán a szükséges felülvizsgálatokat végezte el, amely valójában papírmunka. Ez egy jól működő rendszer volt, mert az adott, tartósan levő betegség fennállásának szakmai megállapítása, egy az állami szférától független eljárásokban manifesztálódott!

A 2019. január 1.-jétől bevezetett automatikus határozatok viszont megteremtették a jogalapot, a hivatalból történő felülvizsgálatra, aminek következménye az is lehet, hogy nemhogy a GYOD megállapításához szükséges 8 pontot veszítheti el a szerencsétlen, tartósan beteg állapotban levő alany, de még az alap ápolási díját is totálisan elbukhatja.

Azért a fenti 1. számú mellékletben megfogalmazott szakmai szempontok, meglehetősen sok mindent elárulnak a kevésbé hiszékeny, objektív gondolkodást használó, naivitás mentes lelkek számára, akik egész véletlenül még azzal is tisztában vannak, hogy nagy ám az izgalom, az EU választások végett! Jól látszik, hogy a felülvizsgálatok szakmai szempontrendszere, inkább a fizikális károsodások irányába mutat.

Kik lehetnek a felülvizsgálatok legnagyobb vesztesei?

Például a cukorbetegek, az ADHD-s, illetve kevert specifikus fejlődési zavarral rendelkezők, a pervazív fejlődési zavarral küzdők (pl. autisták, vagy autizmus spektrumzavarosok) de a lista szinte végtelen 🙁 Természetesen ezt a részt a teljesség igénye nélkül tüntettem fel, de hozzászólásában bárki kifejezheti szimpatizálását, bármelyik tartósan beteg állapottal kapcsolatosan, s megemlítheti fontosságát, hogy bizony sorsuk nem közömbös, és igenis figyelembe kellett volna venni, s már eleve költségvetési szempontból is eléggé defektes az automatikus határozatok ügye. Olyan ez, mintha csakúgy valamit nagyon egyszerűen és gyorsan óhajtottak volna összedobni, valamilyen más cél érdekében…

A Kormány felelőssége: a felülvizsgálatok utáni pszichológiai hatás!

A témában egyáltalán nem kívánok vészmadár lenni, de cikkem zárószakaszában feltétlen megjegyezném, hogy ilyen böszmeséget, felelőtlenséget is már rég láttam. Csakúgy automatikusan a lehető legmagasabb összeget megítélni és egy teljes évig fenntartani az összes ápolási díjra jogosultnak, hihetetlenül felelőtlen. Itt nem a közpénz nem megfelelő gazdálkodására gondolok, bár kétségtelen, hogy egy más elvű rendszerben az igazán rászorultakat sokkal nagyobb hatékonysággal is kilehetne szolgálni. Mégis most inkább az emberekben végbemenő pszichológiai folyamatokra utalnék, záróakkordként pár szóval. Egy év alatt ez a bruttó 100 ezer forint összeg, ami nettó értéke is egy elfogadható 90 ezer forint körüli összeg, óriási függőségi helyzetet teremt. A családoknak, vagy az olyan személyeknek akik otthon egyedül gondoskodnak hozzátartozójukról, a mindennapi keretekre, költségvetésre egészen egyszerűen mentálisan, biológiailag ráállnak.

Dec 31 után meg jelentős méretekben jön a koppanás, s vajon ez milyen hatást fog kiváltani? Igen, persze azt tudom, hogy az EU választások szempontjából már édes mindegy lesz minden…