Európai választások 2019 | Inspiratív Kalauz

Az EU választások margójára

Az Európai Parlament választásokat 5 évente tart. Már a 2014-es esztendő eredményei sem voltak meglepőek, meglehetősen, egy jól kiszámítható rendszerben, előre megírt forgatókönyv szerint zajlottak az események.

Ezek voltak a pártlistás eredmények, Magyarország vonatkozásában a 2019-es EP választás során. Nem szeretném az eredményeket boncolgatni, mert értelme nincs. Győztes, vagy vesztes pozíciókról csak olyan rendszerben beszélhetünk, ahol egy választás kulturált, demokratikus alapjai szavatoltak. Magyarország e tekintetben viszont már 2012-ben az autokrácia ösvényére lépett, így például az információk szabad áramlása sem volt biztosított, legalábbis a TV csatornák esetében kiegyensúlyozott tájékoztatást egyáltalán nem lehetett tapasztalni, különösen Magyarország sorsát érintő, lényeges kérdésekben.

Fidesz – KDNP egy mandátummal több, de mire megy vele ? 😛

Tényállásként leszögezhető, hogy a Fidesz – KDNP növekménye az előző 2014-es EU választáshoz képest, amely már szintén bohóccirkusz volt, a mandátumok tekintetében +1 azaz 12-ről 13-ra nőtt. Az persze már más kérdés, hogy mivel a Fidesz elnöke kettős politikát folytat, s igyekszik megfelelni szavazóbázisa közepesen radikális nézeteinek (retorikai előadások formájában, új világrend és egyéb demagógiák), addig igyekezne megfelelni az EU rendszerének is (a gyakorlatban). Hallhattuk tőle már a jeles mondatot, ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok”. Érdekes azon elmélkedni, hogy a Fidesz fogyóban levő állományának is jó része, azért a jövőt az Európai Unióban látja. Ugyanakkor hiába szerzett 13 Fidesz képviselő mandátumot, az EP semmilyen előadásukat nem fogja figyelembe venni, hiszen így az EU választások globális lecsengésével, azért eldőlt az az irányvonal, hogy az Európai Unió a kerítés vagy nem kerítés kérdésében látja -e a jövőt, hogy szarkasztikus humorral így leegyszerűsítsem, avagy a mélyebb töltetű intellektuális gondolatokban, az összetartásban. Tehát az a vonal, amelyet a Fidesz elnöke, itthon retorikai elemekben erősített, az az Európai Unióban egy halott ügy. Saját személyes meglátásom az, hogy ugyanakkor egyik irányvonal sem igazán tudja mit akar, és terveit miként valósítsa meg, azaz megy bele a semmibe: van kerítés – nincs kerítés világnézetek!



Fidesz támogatottságának gyengülése miben mutatkozik?

Az előző 2014-es választásokhoz képest a mandátum szerzések alapján az abszolút győztes a DK és a Momentum volt. Nem mintha az egész rendszer nem lenne egy vicc, hiszen maga Gyurcsány Ferenc is hangoztatta, hogy egy antidemokratikus közegben ahol nincs sajtószabadság, ott normális politikai küzdelmet nem lehet folytatni, de mindenesetre ezt a mostoha környezetet figyelembe véve, illetve azoknak az embereknek a számát, akik részt vettek a szavazáson (tehát a teljes igazságot még nem ismerték fel, s vakon hittek a demokratikus rendszerben és szavaztak) elmondható, hogy a Fidesz – KDNP vezetési stílusával kapcsolatban, óriási a népi csalódottság.

Mi volt a nagyobb aktivitás oka az EP választáson?

Érdekes megtekinteni, az EU tagállamok részvételi arányát. Magyarország most 43.36%-os aránnyal vett részt az EP választáson. Ez az adat persze nem azt jelenti, hogy azon  magyar állampolgárok 43.36%-a lett volna, akik ténylegesen Magyarországon is élnek (később leírom miért). A részvételi arány 2014-ben csupán 28,92% volt. Abban az időben viszont a 2003. évi CXIII. törvény módosítását még nem végezték el, tehát meglehetősen tisztább képet adott az akkori helyzet, Magyarország EU választásokkal kapcsolatos érdeklődésének mércéjében (tiszta, hazai aktivitás).

A Fidesz – KDNP az EU-s erőforrások felhasználásával a médiát úgy mozgósítja, ahogy csak szeretné. Rengeteg különböző érdekeltségi körökön keresztül történt TV csatorna megvásárlása, egyesítése (fuzionálása) is megtörtént (pl. Echo TV amit még anno 2016. december 1-jén Mészáros Lőrinc vásárolt meg, s ez a csatorna most a 2019-es bolondok napján beleolvadt a Hírt TV-be), amely berkekre a kiegyensúlyozott tájékoztatás egyáltalán nem jellemző, ezért az élelmes magyar ember már főként a Youtube segítségével próbál tájékozódni a rengetegben! Az írott sajtó helyzete szintén hasonló, elmondható róluk, hogy Kormány közeli propagandát sugároz, amely keretében természetesen a jó bűvészhez méltóan igyekeznek a népet a lényegtelen, de mégis nagyobb érzelmeket felkavaró tartalmak felé irányítani, hogy elkallódjon a figyelem, a ténylegesen Magyarország sorsát érintő kérdésekről. A lényeg a lényeg, hogy ilyen antidemokratikus médiahatalommal bizony lehet lendíteni valamelyest a választási eredményeken.

A Fidesz +1 mandátumszerzésének garanciális alapja

Azt az aktivitást viszont amivel a Fidesz 1 mandátummal többet szerzett – ami kuka – nem annyira a média mozgósító ereje teremtette meg, mint inkább a már általam fentiekben hivatkozott törvény módosítása, amiről írtam is, hogy ki fogok térni rá, miért nem volt tiszta a választás – most attól elvonatkoztatva, hogy alapjáraton bohóccirkusz az egész –  azaz, hogy miért nem csak azon magyar állampolgárokból állt akik ténylegesen hazánkban élnek, dolgoznak.

2003. évi CXIII. törvény módosítása

2012-ben például, s még 2014-ben is, a 2003. évi CXIII. törvény 2/A§ (1) bekezdése dominált: Az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik.

Nos, a mi szeretett Semjén Zsoltink, aki ügye mindig a politikai trendnek megfelelő nemzeti keresztény tudatot vallja, szemmel láthatóan a T/2941. törvénymódosítás kapcsán, ami 2018. október 19. lett benyújtva, szorgalmazta, hogy ez a 2/A§ egészüljön ki, az (1a) résszel, amely többek között ezt tartalmazná:

Az Európai Parlament tagjainak választásán az a magyar állampolgár is választó, aki

a) Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár,

b) az Európai Unió területén kívüli lakóhellyel rendelkezik.

S láss csodát, ez a törvénymódosító javaslat el is lett fogadva, a 2018. évi CXIII. törvény 1§ alapján, s 2018 végétől már hatályos volt, nehogy már gond legyen EU választásokon a tömeggel, ha már köztudott, hogy Magyarország lakosságának jelentős rész hány a politikától, nem véletlenül! A Fidesz – KDNP, tehát Magyarország szuverenitását annyira megbomlasztotta, hogy olyan kulcsfontosságú kérdések eldöntését mint EP választás (hiszen amíg tagállamok vagyunk az EP-ben hozott döntések, hazánkra is kihatással vannak) külföldi kezekbe, olyan emberek döntési körébe helyezte, akik nem is élnek Magyarországon, tehát a választás eredménye semmilyen kihatással nincs rájuk, nekik tehát nem lét a tét, inkább egy játék.

Kisebb pártok lényege?

Természetesen megeshet, hogy rengeteg tagjuk van, akik szívvel, lélekkel küzdenek a célokért, de a rendszer úgy lett kitalálva, hogy igazából a kisebb pártok jelenléte, a demokrácia látszatát biztosítsa, de érdemi eredményeket ne (erről a média gondoskodik, az uszítás és a gyűlöletkeltés metodikájával pl. patkányozás). A kisebb pártok arra hívatottak, hogy biztosítsák a Fidesz – KDNP számára, hogy a magyar szavazói körök alapján egyre soványabb, de különböző törvényhozási trükkökkel, külső erőforrásokból mégis felhizlalt táborukat, ne ellensúlyozhassa semmi. A pártok jó része, macskák a háztetőn típusú harcot folytat, nagyobb a hangja, mint a tettek következménye. A pártok képviselőiből a motiváltság hiányzik, hiszen elemi érdekük éltetni azt a rendszert ami van, havi 1 – 3.8 millió kereset érdekében.

Mit szeretne leginkább Magyarország?

Nyilván ezt azokból a berkekből lehetne leginkább megtudni, akik nem mentek el szavazni. Bizonyos részük talán nem törődöm volt, bizonyos részük viszont az is lehet, hogy tudatos. Nem egy ember aki elment szavazni, nem X-elt sehova, ráírta a szavazólapra: Érvénytelen Alaptörvény.

Erre mondom én azt, ha számszakilag ezen interakciók száma, ugyanakkora lett volna mint a Fidesz – KNDP nem tiszta vokseredménye, akkor legalább lehetne tudni, hogy felébredt az ország! A nemszavazók aránya, tehát egy olyan értékes kritikus tömeget képvisel, amely helyre állíthatná az alkotmányos rendet az országban, s felszámolhatná ezt a bohóccirkuszt, amelyen belül emberek tucatjai reménykednek optimistán abban, hogy változhat még a séma.

Cikkem az alábbi két videóval zárom, amelyen Gyurcsány Ferenc szerepel még 2011 decemberében Alkotmányos kötelesség szembeszállni a kizárólagos hatalomgyakorlási törekvésekkel” címmel, valamint Szanyi Tibor egykori parlamenti felszólalásával.

Igazából az 1949. évi XX. törvény, mint Magyar Köztársaság Alkotmányára gondoltak, természetesen a hatályos törvénymódosításokkal együtt, mint amire hivatkozni is szoktak, akként, hogy ideiglenes alkotmány: 1989. évi XXXI. törvény.  A probléma ezzel csak az volt, hogy szép szavak voltak, de ugyanakkor tettekben már az Alaptörvény nevű tákolmányra felesküdvén mint DK kezdett bele a küzdelembe például Fleto… A tudatos választók között – akik nem mentek el szavazni – pont ezért nem tudott a DK sikert aratni, képtelen volt ezt a részt mozgósítani.

Kedves Olvasóm nyilván felteszi magában a kérdést, mi lehet a kiút végre? Nos a SIKER, mindig fejben dől el. Sokan rájöttek már arra, hogy a 2012. január 1-jén bejelentett Alaptörvény nevű dokumentációra, úgy igazából nem lehetne semmit sem alapítani. A legtöbben viszont akik rájöttek, meglehetősen óvatosan fejezik ki magukat, hiszen Sólyom László egykori köztársasági elnök is, csupán eljárásjogi hibákról mert értekezni 😉

Siker abszolút kulcsa: számszaki fölény. A világon sosem az a kurva, aki kurva, hanem akire mondják. Demokratikus úton, a hatalmi elitet, jogi érveléssel meggyőzni arról, hogy gyerekek, ezt mégis hogy gondoltátok? Bárgyú gondolat! Ha több ember mondja, hogy az Alaptörvény érvénytelen, mint ahány nem, ott kezdődik meg a demokrácia ajtajának igazi nyitja 🙂

inspirator