A halál
Az élet nagy rejtélye
A minap akadt a kezembe Herbie Brennan, címemben is szereplő kötete. Amit olvastam már nem az eredeti, hanem alaposan átdolgozott kiadásnak számít. A valódit a szerző a 2002-es esztendőben írta, de a magyar kereskedelmi forgalomba 2007-ben került Klupács Flóra fordításában.
Nem azt mondom, hogy minden kérdésre választ tud adni, de egyszer alaposan mindenféleképpen érdemes lehet elolvasni. A kiadott mű felhasználja az eddigi történelemre, természettudományra, a pszichológiára és a vallásra épített rendelkezésre álló adatbázisokat. A címét leginkább onnan kapta, hogy a fentiekben jelzett tudásanyag alapján a szerző kutatja a halállal és az utána következő ismeretlennel kapcsolatos kérdéseket. Jól prezentálja a szívroham, a bubópestis, az ebola vagy a hadviselés miatt bekövetkező halál biológiai hátterét, de végig vezet azon folyamaton is, hogy miként válik az élő szervezet, oszló tetemmé. Álláspontom szerint némi hiányossággal áttekinti a halál kicselezésére irányuló tudományos erőfeszítéseket a krionikától a klónozáson át az élet jövőbeni, atomokból történő reprodukálásáig.
Sok embert foglalkoztat az is, hogy mi lesz a halál után a lélekkel! Brennan az olvasó elé tárja mind a nyugati, mind a keleti világ kultúráinak jegyeit, eme kérdés fővonalán. A szerző kiemelten, a test és a lélek kapcsolatának vizsgálata révén nyert kutatási eredmények felsorakoztatásával a lélek, halál utáni túlélése mellett érvel. Elképzelése, hogy a halálközeli élmények bemutatásával olyan közel visz bennünket a nagy ismeretlenhez, amilyen közel az emberiség eddig eljutott. Amikor azt írtam, hogy némi hiányossággal teszi a halál kicselezésére való törekvések bemutatását, akkor ígérem Kedves Olvasómmal megosztom a saját nézetemet is. Jelen kötetet cikkemben semmiféleképpen nem szeretném tartalmában kivesézni, hiszen azzal az író szándékát nulláznám le, Ő ugyanis a rendelkezésre álló ismeretanyagok logikus összesítésével valamilyen új, érdekes összeállítást kívánt olvasóinak nyújtani. Nekem pedig nem az a szándékom, hogy valaki feleslegesen rajtam keresztül is ugyanazt kapja meg mint a könyvben, hanem a célom az, hogy aki csak teheti olvassa el a kötetet! Pontosan ezért a tartalmából, inkább a szerző által, a fordító értelmezésében felhasznált kulcsszavakat prezentálnám, s végül megosztom mindenkivel azt, amely hiányosság a kötetből.
Beszéljenek hát a kulcsszavak!
Halálunk legvalószínűbb oka
- a leggyakoribb halálokokról
A fekete halál
- tényleg nincs okunk félni többé a pestistől?
A jövő pestise
- a vírusok okozzák majd a vesztünket?
A nagy találmány
- vajon az atomfegyverek miatt pusztul el az emberiség?
Halál az égből
- vajon aszteroida-becsapódás miatt jön el a vég?
A halál rejtélye
- mikor áll be a halál?
A mikroszkóp alatt
- hogyan néz ki a halál közelről?
Élet a jégben
- a hibernálás csodája
Örökösök és tartalékok
- a klónozás dilemái
Testépítés
- a nanotechnológia lehetőségei és a halhatatlanság
A túlvilági élet története I.
- a nyugati kultúrák és a túlvilági életbe vetett hit
A túlvilági élet története II.
- a keleti kultúrák és a túlvilági életbe vetett hit
Az elme természete
- a telepátia titkai
Szellemek
- a kísértetek tényleg a halottak szellemei?
Természetes felvételek és időugrások
- mivel magyarázhatók a látomások?
Az élők szellemei
- léteznek testen kívüli élmények?
Médiumok
- a spiritualizmus előretörése
A holtak hangjának felvétele
- különös hangok a másvilágról
Visszatérés
- a reinkarnációt igazoló történetek
A halál élménye
- mit érzünk közvetlenül a halál előtt?
Amit a kötetből hiányoltam!
A „testépítés” rész, egy nagyon érdekes, bár hiányos fejezete a könyvnek, pedig a nanotechnológia, valamint a biotechnológia mint az utóbbi évtizedek legérdekesebb kutatási eredményei, mind előkerülnek benne. Brennan, mintha a dolgok formálásában, alakításában látta volna meg a halhatatlanság titkát. Elképzelt egy olyan világot, amelyben atomi szinten a nanotechnológia területén szinte mindent megoldunk. Vizionálta a lehetőséget, hogy igazából minden pusztán az erőforrás és a reprodukción múlik. Ugyanakkor eljátszott ennek a veszélyeivel is szintén gondolati szinten, hivatkozván Murphy törvényére, hiszen ami elromolhat, az el is fog romlani, s végül eljutott a totális katasztrófa bekövetkezésének esélyéhez.
Szerintem a gondolatmenete egyáltalán nem rossz, s igen valóban az erőforrás mint kulcsszó a lényeg. Életünk egyik legfontosabb része az erőforrás, ezért ebből, olyan dolgokra nem szívesen áldozunk, amelynek nem látjuk realizálódási esélyét, saját realitásvonalunkon! Atomi szinten eltérő anyagok formálása, például szív, vagy máj, hogy a könyvben szereplő sok példa közül egy – kettőt kiragadjak mind mind erőforrás kérdése. Az erőforrásnak pedig ára van, azaz valamit alkotni, valami másnak a kárára tudunk. Ezért a sokak hitvilágában mint Teremtő által lefektetett szabályokat megváltoztatni igen veszélyes jövőképhez vezetne, ahogyan a könyv is leírja.
A könyv azonban nem tér ki, az idő felesleges fogalmára, azt nem elemzi, s itt tenném már a könyvhöz a saját gondolataim! A bekövetkezhető események száma (matematikai, természettudományi jelenség) végtelen, ezért a kialakult párhuzamos világképek száma is végtelen. Az idő multiverzumunkban nem létezik, azt kizárólag az ember találta ki, annak érdekében, hogy viszonyítási alapja lehessen. De igazából a gondolatom a nanotechnológia részhez szeretném hozzáadni az alábbi részen keresztül!
Gondolatok a sejtekről
A halhatatlanság (immortality) a sejtek világában egyáltalán nem ismeretlen fogalom. A világ működésének alapja, hogyha egy sejt körül a szféra, úgynevezett életre kellemes, akkor a sejt a továbbéléséhez szükséges utat, a reprodukcióban fogja megtalálni, ellenkező esetben a halhatatlanságban. Utalnék itt példaként a „HeLa” sejtvonalra, amely Henrietta Lacks nevéhez fűződik. Az Ő szervezete 1951-ben méhnyakrákban meghalt.
A HeLa sejtvonal örök életét a telomeráz enzim egy különösen aktív fajtájának köszönheti, ami megakadályozza, hogy a kromoszómák a sejtosztódás során rövidüljenek. A „halhatatlan” sejtek különleges genomja horizontális géntranszfer révén jött létre: a humán papillomavírus 18-as alfajának képviselői beépültek a méhnyak-hámsejtek magjának örökítőanyagába, olyannyira, hogy egyesek szerint külön faj jött létre. A Helacyton gartleri-nek elnevezett HeLa sejtek 82 kromoszómát tartalmaznak, és annyira alkalmazkodtak a laborkörülmények közötti élethez, hogy sok más sejttenyészetet is „megfertőznek”.
Ez csupán egy konkrét példa amikor a sejt halhatatlanná válik! Mindennapi életünkben úgy érzékeljük, hogy az idő előrehaladtával öregszünk, s előbb vagy utóbb beáll a klinikai halál. Ahogy azonban a könyv is helyesen rámutat, a tudományban nem elfogadható indok a halálra, az öregség. Igazából az öregedés folyamata nem más, mint a sejtek rendezett állapotából történő rendezetlen állapotába való vándorlása, amely az emberi test megjelenésében fizikális elváltozásokat is okoz (például ráncosodás). A nanotechnológia tehát épp ezen a ponton léphet színre, anélkül, hogy a teremtett világ alapvető, katasztrófához vezető játékszabályait megváltoztatná. A nanotechnológia kizárólag azért lehetne felelős, hogy a sejtek fentiekben definiált vándorlását megakadályozza.
Az már megint más kérdés, hogy az író remekül rámutatott a gazdasági krízisekre is, hiszen a Föld már így is több embert tart el, mint ahányat egyébként eltudna… a halhatatlanság ára tehát mindenképpen a reprodukciós folyamatok ellenőrzött keretek közé szorítása, s így a világ, mennyiben lehetne változatos?