Anne Frank naplója

Anne Frank naplója – rövid tartalom

Anne Frank naplója  holland nyelven íródott. A magyar fordításban szereplő „A hátsó traktus” eredeti címe „Het achterhuis”, nyers fordításban hátsó ház.

Anne Frank naplója egy hátsó traktus néven hívott lakásról, s annak 8 bújtatott lakójának sorsáról szól. Jelenleg ez a lakás mint lakásmúzeum funkciónál, Amszterdamban.

✅ Ez a bizonyos hátsó traktus, mint két éven át tartó menedék, 🧭 Prinsengracht 263-267, 1016 GV Amszterdam, Hollandia címen megtalálható és látogatható❗

A naplót 70 különböző nyelvre is átfordították. A Biblia után a második legintenzívebben terjesztett írásba foglalt kiadvány.

📣 Anne Frank naplója tulajdonképpen az élet krónikája a Holokauszt idején. A napló magyar nyelven PDF fájl formájában 🔗 ITT LETÖLTHETŐ, és szabadon terjeszthető.

Egy napló tartalmát ismertetni nem érdemes. Anne Frank naplója jobb ha elolvasásra kerül és átélésre momentumról momentumra haladva. Ami viszont érdekes lehet a szereplők jellemzése, vagy legalább a velük kapcsolatos tényadatok. Végtére is ez itt nem egy fikciós 🔗 könyv, ez a napló maga az Élet volt.

Anne Frank naplója, szereplők jellemzése 👇

Törekedtem a 📜 történelmi tényadatoknak megfelelő információval szolgálni. Mindazonáltal helyenként előfordul, hogy valamiről nem bizonyított az adat, csupán az emberek kapcsolati gráfján keresztüli elmondások alapján kerültek felszínre. Nemcsak a „A hátsó traktus” 8 lakójáról amiket Anne Frank naplója mutat be, hanem a kapcsolódó személyekről is információt nyújtok.

Anne Frank:

Anneliese Marie „Anne” Frank az Anne Frank naplója írója!

Teljes nevén Anneliese Marie „Anne” Frank, Ő a napló ✍️ írója.

✅ Amikor Anne Frank kap egy naplót a tizenharmadik születésnapjára, azonnal megtölti élete részleteivel:

  • leírásokkal a barátairól, a fiúkról, akik kedvelik,
  • és az iskolai óráiról.

Anne megnyugtatónak találja, ha a naplójába ír, mert úgy érzi, nehezen tud megnyílni a barátai felé, ezért nincsenek igaz bizalmasai. Anne feljegyzi önmagáról alkotott képeit. Nem tartja magát csinosnak, de bízik benne, hogy személyisége és egyéb jó tulajdonságai kárpótolják érte. Írásai révén Anne játékosnak és komikusnak tűnik, de komoly oldala is van.

Anne naplóbejegyzései kezdettől fogva azt mutatják, hogy elégedett és optimista a családját fenyegető fenyegetések és veszélyek ellenére. Írásának hangneme és tartalma jelentősen megváltozik, miközben bujkál. Anne a napló elején figyelemreméltóan őszinte és figyelmes, de ahogy elhagyja normális gyermekkorát,

és belép a holokauszt borzasztó és szokatlan körülményei közé, egyre jobban befelé néz és megfontoltabb lesz.

Belső vívódások

A hátsó traktusban töltött első évében Anne küzd a felnőttekkel, akik folyamatosan kritizálják viselkedését, és „elkeserítőnek” tartják.

Rendkívül magányosnak érzi magát, és szüksége van kedvességre és szeretetre, amit úgy érzi, az anyja nem tud nyújtani neki.

A belső énjével is birkózik, és elmélkedik, hogy milyen típusú emberré szeretne válni, amikor nő lesz belőle. Anne megpróbálja megérteni kilétét a hátsó traktus mikrokozmoszában, és megpróbálja megérteni a kinti kegyetlen világ működését. A bujkálás során töltött hónapok során optimista marad, és mindig a legjobbat hozza ki a helyzetből, amiben van.

Ahogy a naplója is mutatja, nagyon introspektív és kreatív, valamint élénk fantáziája van.

Utolsó naplóbejegyzéseiről

Anne különösen tisztában van azokkal a változásokkal, amelyeken keresztülment. Világos perspektívája van arról, hogyan érett meg a hátsó traktusban eltöltött idő alatt, pimasz és makacs lányból érzelmileg függetlenebb fiatal nővé. Anne gondolkodni kezd nőként a társadalomban elfoglalt helyéről, és azon, hogy leküzdheti azokat az akadályokat, amelyek elfojtották a korábbi generációk női ambícióit. Anne továbbra is küzd azzal, hogyan lehet jó ember, amikor annyi akadály van a világában.

Sokatmondóan ír az identitása miatti zavaráról, felveti a kérdést, vajon hollandnak fogja-e magát tartani, amikor hallja, hogy a hollandok antiszemitává váltak.

Anne filozófiai vonalon gondolkodik a háború és az emberiség természetéről, valamint fiatal zsidó lányként betöltött szerepéről egy kihívásokkal teli világban.

Szerintem naplójából egyértelműen kitűnik, hogy megvolt benne a lehetőség, hogy megnyerő, kihívásokkal teli és kifinomult íróvá váljon.

Először 1944. augusztus 4.-én egy úgynevezett tranzit táborba Westerborg-ba vitték családjával együtt. Innen Auschwitz koncentrációs táborába került, 1944. szeptember 2.-án vagy 3.-án, vélhetően az utolsó olyan szerelvénnyel amely ide szállította a zsidókat.

A történelmi adatok alapján 1944. október 28.-án került Anne átszállításra, Margot-al (nővérével) és Auguste van Pels-el együtt a Hannover-től északra helyezkedő bergen-belseni koncentrációs táborba. Edith Frank (Anne Édesanyja) Auschwitz-ban maradt. 1945. márciusában a bergen-belseni táborban tífuszjárvány tört ki, elhalálozási oka megegyezik nővérével Margot-val.

Edith Frank-Holländer:

Edith Frank-Holländer, Anne Frank édesanyja

Anne nagyon kevés rokonszenvet érez édesanyja iránt a hátsó traktusban eltöltött viharos éveik alatt, és kevés kedves szava van róla, különösen a régebbi bejegyzéseiben. Anne úgy érzi, hogy az anyja hideg, kritikus és nemtörődöm, hogy nagyon kevés a közös bennük, és hogy az anyja nem tudja, hogyan mutasson szeretetet gyermekei felé. Margot-hoz hasonlóan Anne édesanyját szinte kizárólag olyan esetekben említi Anne Frank naplója, amikor Anne dühének és frusztrációjának forrása. Anne ritkán nyilatkozik édesanyja pozitív tulajdonságairól.

Úgy tűnik, hogy Edith Frank képtelen érzelmi támogatást nyújtani lányának. Valószínű ez részben az üldöztetés és a kényszerű bezártság okozta stressz és fájdalom következménye is lehet. Mivel Anne Frank naplója csak Anne gondolataiból és perspektíváiból áll, soha nem nyerhetünk széleskörű betekintést Edith Frank saját személyes gondolataiba vagy érzéseibe.  1945. január 6.-án halt meg (Auschwitz) birkeanau-i táborban, éhen halt.

Margot Frank:

Margot Betti Frank, Anne Frank nővére.

Teljes nevén Margot Betti Frank. Otto és Edith Frank idősebb lánya, Anne nővére.  Ő is írt naplót, de az soha sem lett megtalálva. Hogy írt naplót az tényállás, mert Anne Frank naplója tartalmaz olyan részt, hogy a két testvér eljutott olyan szintre is, hogy megmutatták egymásnak naplóikat.

Margot három évvel volt idősebb Anne-nél, így valószínűleg tisztább emlékei lehettek a család Németországból Hollandiába költözésével kapcsolatban, ugyanis Ő akkor már hét éves volt. Margot csendes, engedelmes gyerek volt, aki mindig tisztán tartotta a ruháit, ellentétben húgával. Őt tartották a szebbnek és az intelligensebbnek a kettő közül, és Anne néha neheztel is rá, ahogy a naplójában megjegyzi.

Margot jól teljesített az iskolában, és gyakran használta példaképként a Frank család Anne számára. Az alatt a két év alatt, amíg „a hátsó traktusban” voltak, a két testvér nagyon közel került egymáshoz, megtanultak türelmesebbek lenni egymással, és végül közeli barátok lettek.

A bergen-belseni koncentrációs táborban halt meg tífuszjárvány következtében 1945 február vagy március környékén. Elhalálozásának dátumával kapcsolatban pontos adat nem lelhető fel.

Otto Heinrich Frank:

Otto Heinrich Frank, Anne Frank Édesapja a hátsó traktus egyetlen túlélője.

Anne Édesapja, a napló egyedüli túlélője. Auschwitz-ban volt Ő is. 1980-ban halt meg 91 éves korában.

1957-ben létrehozta az Anne Frank alapítványt❗

Egyébként Anne Frank életrajzával kapcsolatban 🔗 ITT rengeteg hiteles információ fellelhető. 1945. január 27.-én miután a szovjet csapatok felszabadították a koncentrációs tábort, visszautazott Hollandiába, hogy felkutassa a családját. Akkor szembesült vele, Ő a „A hátsó traktus” egykori lakóinak egyedüli túlélője.

Van Daan:

Hermann Van Pels

Álnév, eredeti név Hermann van Pels. Hermann van Pels-t 1944 októberében gyilkolták meg Auschwitz gázkamrájában, mindössze egy hónappal azután, hogy oda szállították.

Van Danné:

Auguste van Pels

Álnév, eredeti név Auguste van Pels. Auguste van Pels-t a bergen-belseni táborból Buchenwald-ba később Theresienstadt-ba szállították. Valamikor 1945. május vagy áprilisában halhatott meg.

Peter van Daan :

 

Peter van Pels

Álnév, eredeti név Peter van Pels. Putti becenéven is néha feltűnik. Hermann és Auguste gyermeke. 1945. május 5.-én halt meg Mauthausen koncentrációs táborban három nappal az amerikai felszabadítás előtt.

Albert Dussel:

 

Fritz Pfeffer, álnevén Albert Dussel, a hátsó traktus 8. lakója.

Foglalkozása szerint fogorvos. Ő lett „A hátsó traktus” nyolcadik bújtatottja. Tulajdonképpen ez is egy álnév amire Anne Frank naplója hivatkozik. Eredeti neve Fritz Pfeffer. Auschwitz-ből Neuengamme koncentrációs táborba szállították, ott halt meg 1944. december 20.-án.

Anne Frank naplója 8 szereplőjének eredeti neve, a hátsó traktus lakói.
Anne Frank naplója : a Frank család bújtatását segítő csapat!

Peter Wessel:

Sokan összekeverik és sokszor Peter van Pels-ként azonosítják. Nyilván az emberek gondolatában ez azért lehetséges, mert Peter Wessel, Anne Frank szerelme volt és arra gondoltak, hogy háború után újra felveszik egymással a kapcsolatot. Ugyanakkor némi románc Anne és Peter Van Daan (azaz igazi nevén Peter van Pels) között is történt.

De, hogy az érdekességet tovább fokozzam Peter Wessel is csupán egy álnév, akinek eredeti neve Peter Schiff, teljes nevén Lutz Peter Schiff, Ő volt Anne Frank szerelme. ❤️

Peter egyik barátja azt mondja, hogy Peter apja és az anyja elváltak, majd az apja az Egyesült Államokba költözött. E barát elmondása szerint nem Anne volt az egyetlen lány, aki szerelmes volt belé! Két nő, akik jelenleg mindketten Kalifornia és Maryland államban élnek, azt állítják, hogy ők is szerelmesek voltak belé.

A két hölgy neve Ursula Meyer és Helga Burch akik szintén beleszerettek Peter Schiffbe, legalábbis az elmondások alapján. 👇

  • Ursula azt mondta, hogy szimpatikus és intelligens fiú.
  • Helga azt mondta, hogy elragadó, vicces, éber osztálybohóc volt, az osztály szelleme. Majd elmondja, hogy egyszer még egy rabbit is feldühített, aki meg is ütötte Petert!

Nem tudni, mi történt Peterrel a háború alatt, de az nagyon biztos, hogy Anne-hez hasonlóan hónapokat bujkált. Miután elfogták, nem engedelmeskedett a parancsnak, hogy csatlakozzon egy amszterdami kényszermunka egységhez. Bűnözőnek minősítve Westerbork-ba szállították (akárcsak Anne-t), onnan pedig Bergen Belsenbe (megint csak úgy, mint Anne-t), onnan pedig Auschwitzba. Halálának dátuma ismeretlen.

Természetesen Peter-el kapcsolatos szerelmi viszonyokra vonatkozó adatok, nem történelmi tényállások, csupán a barát elmondása útján került napvilágra mint információ.

Egyéb figurákról, amelyek a történetben előjönnek

Kugler úr

Egy ember, aki segít elrejteni a Frank családot. Victor Kuglert Kleimannal együtt 1944-ben letartóztatják, de 1945-ben megszökik. 1955-ben Kanadába vándorol, és 1981-ben Torontóban hal meg. Mr. Kuglert Mr. Kralerként is emlegetik.

Kleiman úr

Egy másik ember, aki segít a Frank családnak elrejtőzni. Johannes Kleimant 1944-ben letartóztatják, de rossz egészségi állapota miatt szabadon engedik. Amszterdamban marad egészen 1959-ben bekövetkezett haláláig. Kleiman-t, Koophuis úrként is emlegetik.

Bep Voskuijl

Egy munkás Otto Frank irodájában. Elizabeth (Bep) Voskuijl azzal segíti a családot, hogy összekötőként szolgál a külvilág felé. Amszterdamban marad egészen 1983-ban bekövetkezett haláláig.

Voskuijl úr

Bep apja.

Miep Gies:

Az Ő teljes neve Hermine Miep Gies. Azon holland állampolgárok egyike volt, akik elrejtették Anne Franket és családját valamint négy másik zsidót, akiket 👆 feljebb valódi nevükön már megneveztem. 1909. február 15.-én született és 2010. január 11.-én halt meg.

A Frank család, Anne Frank naplója szerinti két esztendőn át tartó vegetálásának kulcsszereplője.

Születése szerint osztrák származású, de 1920-ban, tizenegy évesen, nevelt gyerekként fogadta egy holland család Leidenben, akikhez nagyon ragaszkodott. Bár csak hat hónapig kellett volna maradnia, ezt a tartózkodást egy évre meghosszabbították gyenge egészségi állapota miatt. Később Gies úgy döntött, hogy velük marad, és élete hátralévő részét Hollandiában élte le.

1933-ban Otto Heincrich Frank-nál kezdett el dolgozni. Otto egy zsidó üzletember volt, aki anno Németországból átköltözött még időben Hollandiába. Annak reményében tette mindezt, hogy elkerülje családjának a Nemzeti Szocialista erők általi üldöztetését.

Miep közeli, megbízható barátja lett a Frank családnak, és nagy támaszuk volt a bujkálással töltött huszonöt hónap alatt. Kollégájával, Bep Voskuijl-lal együtt előkereste Anne Frank naplóját, miután a családot letartóztatták, és biztonságban tartotta az iratokat,

amíg Otto Frank 1945 júniusában vissza nem tért Auschwitzból,

s aki nem sokkal ezután értesült fiatalabb lánya haláláról. Miep tárolta Anne Frank papírjait abban a reményben, hogy visszaadja őket a lánynak, de odaadta az Édesapa számára, aki összeállította az írást egy kronológiai szervezésű naplóba rendezte, amelyet először 1947 júniusában adtak ki.

Jan Gies

Miep férje. 1993-ban hal meg.

Hanneli

Anne iskolai barátja. A nemzeti szocialisták a háború elején letartóztatták.

Hello Silberberg

Egy fiú, akivel Anne-nek ártatlan, bár romantikus kapcsolata van, mielőtt elbújik. Harry Goldbergnek is nevezik.

🤔 A napló miért használt álneveket❓

Anne-t egy holland politikus rádióbeszédje inspirálta és ezáltal Anne Frank naplója a Van Pels családnevet Van Daan formában szerepelteti biztonsági okokból. Így tett a valós történet fogorvosával is, helyenként egyéb személyek nevével is akikre utalt.

Talán érdekelhet az is, Anne Frank naplója ismertetőm fejlécképét miért így készítettem el :

A jobb oldalon Anne látszódik kb. 13 esztendős korában. A kép baloldali része pedig az az eredeti naplótartó amit Anne az Édesapjától kapott ajándékba.

🤔 Biztos, hogy Anne minden bejegyzését olvashattuk❓

Nem, egyáltalán nem biztos❗

Sőt az igazat megvallva nagyon is reális az a kép, hogy lehettek oly mértékben szenzitív, magánjellegű részek is, amelyeket Édesapja, Anne Frank naplója oldalairól eltávolíthatott. Az mindenesetre tényállás, hogy az eredeti Anne Frank naplója, Otto tulajdonából csupán halála után került át az alapítványhoz.

A Holokauszt a világtörténelem talán egyik legnagyobb tragédiája, hasonlóan a Szent Inkvizíció barbár tetteihez. Magam részéről csak azt tudom mondani, pénz és jog külön – külön egy remek dolog. A kettő együtt amikor kombinációként jelenik meg, azonban már fegyver. Ha a világ nem elnyomókból és elnyomottakból állna, ilyen tragédia sosem történhetne meg. Remélem egyszer, ráeszmélünk az Internet elpusztíthatatlanságán tanulva arra, hogy igenis kimászhatunk a rothadó pénzrendszer pöcegödréből.

Igen, ezért szimpatizálok a Bitcoin protokollal 😉 👋 Mivel a blog egy napló, hát ez most egy ilyen naplóban a napló ajánlója volt, remélem érdekes olvasmányhoz sikerült juttatnom mindenkit. Megvagyok róla győződve a 1315 éves leányzó írói vénáját jobban fogjátok szeretni mint az enyém, de azért azt is 🙏remélem, sikerült érdekes információt összeállítanom így a napló kiegészítéséhez.

📣 Ha megosztanád írásom ⬇️
Twitter, Facebook, VKontakte, Buffer, LinkedIn

Szólj hozzá!