Egy illúzió halála

Ejtenék pár szót az „ Egy illúzió halála ” könyv szerzőjéről

Egy illúzió halála című könyv írója, Dr. Popper Péter már nincs az élők sorában. 2010 tavaszán hunyt ki a fénye, mondaná a sablon… Viszont másként látom a helyzetet, s könyvajánlóm eképpen kezdem:

A fénye örökké velünk lesz, mert sok remek tartalom került ki a kezei közül, s a sok – sok könyvéből, most egyet szeretnék ajánlani.

Egy illúzió halála

Dr. Popper Péter múltjáról

Ő azon pszichológusok közül való volt, aki nem annyira a köznépi felfogás stigmája által ellátott agyturkászkategória. Magát az embert, s az emberi létet, az emberi méltóságot, sokkal jobban tisztelte, mintsem a pszichológiát holmi tanulmányozásra használta volna az emberi alanyokon.

Mindenféleképpen értékes és hasznos gondolatokkal bírt, ugyanis megadatott neki, hogy a pszichológiát és a neveléstechnikát összekapcsolja, s ezáltal a világot is sokkal jobban megismerje.

Már 1980-ban docens volt, s ha valaki az életútjában jobban elmerül, akkor láthatja, hogy életének értelme az ismeretterjesztés, az ismeretek átadása. Persze azért életútja, nem teljes mértékben feddhetetlen. Nem, természetesen itt nem a származására gondolok (a fajelmélet úgyis politika), inkább arra, hogy azt azért Ő sem tudta elkerülni, hogy a rendszer ne használja fel!

Egy illúzió halála

írójának pszichológiai gyakorlati terepe

Annak idején a Kádár korszakban a rendőrségnek dolgozott be, abban a formában, hogy megpróbálta megteremteni a célravezető kihallgatás kultúráját, s a rendőröket oktatta a különböző kihallgatási technikákra (nem ez nem tévesztendő össze a Fő utca vendégszeretetével – ÁVH, ahol most annak szintén improduktív, végletekig primitív jogutódja székel).

Miért érdemes az Egy illúzió halála című könyvet beszerezni, elolvasni?

Popper Péter eme írásával megkísérli megölni az illúziót, amely az emberi élet megrontója. A könyv minden soráról visszatükröződik a filozófia, a logika és a pszichológia kapcsolata. Ismereteket összegez, konklúziót von le, s intenzív gondolkodásra sarkall.

Különböző költők verseinek idézeteit segít interpretálni az olvasónak, de a politika, és a tudományok területéről, valamint a hitvilágok szférájából is előjön egy – egy tanulságos üzenet.

Egy illúzió halála könyv segíthet jobban megérteni, magát az embert

Az emberiség működését kikezdhetetlen logikával visszavezeti a Biblia, vagy különböző zsoltárok kódex pontjaira. S talán ez a könyv jó arra is, hogy az ember ne csak elhiggye, hanem logikai alapon meg is értse, hogy a mindenkori hatalom (államvezetési formától függetlenül) miért örökké elválaszthatatlan a papok világától.

A könyv teljes tartalmán, még csak a fejezetcímek megemlítése szintjén sem mennék végig. A célom az, hogy felkeltsem az érdeklődést, s egy – két nagyon is érdekes tartalmi elemén keresztül, bebizonyítsam, nem kidobott idő a sorain való elmélkedés.

Miben látom a könyv célját?

Egyáltalán nem pesszimizmusra nevel, talán inkább azt kívánja bemutatni, hogy az emberiség primitív agya a tökéletes boldogságot képtelen elfogadni. Mégis kísérletet tesz arra, hogy az emberek ne a boldogságot hajszolják, ugyanis meg sem tudja magyarázni senki sem, hogy mi az a boldogság.

Mi az a boldogság?!

A boldogság egy állapot? Érdekes, mert a pszichológia tudománya ilyenről nem értekezik! De egyik tudományág sem definiálja a boldogságot, márpedig érthetetlen módon mindenki ezt hajszolja.

Az életben nincs olyan, hogy valaki 10-15 évig folyamatosan boldog, aztán meg nem boldog. A boldogság inkább, apróbb momentumok összessége, amely teljesen szubjektív, mert ahány ember, annyiféle a boldogság.

A világmegrontójaként két emberfajtát jegyez!

Itt a tökmag Jankókról, és a percemberkékről informál.

Tökmag Jankók

Ez az elnevezés költőnk, Ady A muszáj Herkules című verséből származik. Ez azonban jó lesz csak így röviden tökjani alakban is. Ők bárkiből képződhetnek, az akadémikustól az analfabétáig, arisztokratától a lumpen cigányig. A lényeg az, hogy kívülről viszonylag könnyen kontrollálható, rosszindulatú tömegemberek, mely szinonimája lehet talán a bugris, bunkó, tahó, csürhe szó is.

A történelem során a tökjanik száma, szinte végtelen

Ezek a tökjanik, akik segítségével például az egykori Német Birodalom is sokáig uralkodni tudott. Ahogy Adolf Hitler mondta, hogy egy történelmi idézethez én is visszanyúljak, A tömegek intelligenciája korlátozott.

Ugyanakkor kiragadnék egy tanulságos részt Dr. Joseph Goebbels egykori propagandaminisztertől, amihez épp Popper Péter nyúlt vissza a könyvében:

Ezért kell óvatosnak és gyanakvónak lenni a hivatalos propagandával szemben. Mert igaza volt a szépemlékezetű Goebbels propagandaminiszternek, hogy ha nagyon sokszor és mindig ugyanazt szajkózzák nagy hangon, a szöveg – teljesen függetlenül igaz vagy hazug voltától – hatásos lesz. Az emberek primitív többsége egy időre elhiszi.

Percemberkék

Az eszelősen száguldó, váratlan változások tömegét ránk zúdító, állandó időzavarral küszködő korszak által kitermelt, egy szintén világ romlását előidéző emberfajtája. S igen, ismét csak Ady által aposztrofált perc-emberkék, amit Popper Péter nevezett át, a pillanat bulistáinak.

Az én véleményem is az, hogy ezek a bizonyos percemberkék intenzíven hozzájárulnak a világ romlásához, hiszen rohanó életmódunknak köszönhető, a sok esetben példádul családokra települő depresszió is. Jómagam egyébként a depresszió mögött, soha semmilyen valós okot nem tudnék mutatni, pusztán az életvitel szüli.

A percemberek és egy tisztesség differenciája

A könyv egy nagyon jó példát hoz elő, ami szerintem kellőképpen prezentálja a percemberek világra irányított negatív hozadékait. Az író Édesapja 18 esztendős korában beállt slapajnak egy nagyvállalathoz azzal a tervvel, hogy idővel cégvezető lesz.

Igen, 23 évvel később már Ő volt a vezérigazgató!

Egy palacsintás elkér 250 – 350 forint körüli összeget egy palacsintáért, ami neki csak 25 – 35 forintjába kerül. Elgondolkodtató – eltekintvén Magyarország sajátságos nem éppen vállalkozóbarát jellegétől -, hogy miért ragaszkodik a 100%-os haszonhoz, miért nem elégszik meg a tisztes 10-20 százalékos kereskedői haszonnal?

A palacsintás nem 30 év alatt, hanem 1 esztendő alatt kíván meggazdagodni, ki tudja mit hoz a holnap alapon! S ez az a rohanás, ami szomorú…

A percemberkék avagy pillanat bulistáinak legjobb leírása

Nézegesd a politikai vezéreket, akik néha konzervatívok, néha liberálisok, néha hívők, néha hitetlenek, néha bal-, néha jobboldaliak, néha kicsit fasiszták (de ezt le kell tagadni), néha kicsit kommunisták (ezt is le kell tagadni), néha a centrum oszlopai és néha semmilyenek: mit parancsol a pénzes úr? Jól lesz kiszolgálva! S mindez belezsúfolva egyetlen életútba, egyetlen személyiségbe.

Konklúzió

A fenti kis ízelítőből szerintem érzékelhető, hogy olvasásra méltó ez a könyv. Kiemelnék azonban még a sok hasznos lényegi elem közül záróakkordként, egy olyat, amely segítségével akár az emberi természeten is javíthatunk!

Ahogy a mondás is tartja, gyáva népnek nincs hazája, s itt említeném meg Popper Péter őszinte vallomását; Hadd legyek ön-indiszkrét. Huszonhat éves koromig éltem nyusziéletemet. Akkor kezdett oszladozni agyamról a köd. Régi énemet egy kis versben búcsúztattam el:

Itt nyugszik egy fiatal barom,

Sírkövére most felkaparom

Amire az ihlet perce ragad:

Salve, te kisfiú, kakis bugyis,

Halálig mindent kibírunk úgyis.

Kár volt annyira féltened magad!

Szólj hozzá!