Pokoljárás, Nemere István sci fi sztoriban tálalt Minótaurosz legendája
ℹ️ Írásom nem a szerzőről szól, csupán a Pokoljárás művéhez kíván kedvcsináló lenni. Annyit azonban érdemes megjegyezni róla, hogy az egyik legtermékenyebb író.
✅ Amikor hivatkozott 1988-as sci fi sztoriról épp a bemutatót elkészítem, már legalább 780 kiadott könyvet tudhat maga mögött.
💭 Az ember azt sejtené, hogy ilyen termelékenységi mutató mögött a kényszeredettség és a silány minőség lappang. De ez nagyon nem így van❗ Igazából mindegyik történetéből árad, hogy az égvilágon semmilyen kényszeredettség hatása alatt nem áll, egészen egyszerűen az ✍️ írás a hobbija.
Miről szól hát ez a Pokoljárás című sci fi történet❓
Anélkül persze, hogy a könyv egyetlen momentumát is lelőném. Célom csak az, hogy esélyt teremtsek rá, hogy a kezedbe vedd a könyvet, miként egyéb 🔗könyvajánlóim is, és el kezdd olvasni. 👇
A szerző két ógörög monda eseményeit és szereplőit viszi előre a távoli jövőbe. A különös bolygón játszódó kalandos történetben felbukkan Daidalosz, Ikarosz, Ariadné és az ifjú Thészeusz is, persze egy kicsit megváltoztatott nevek alatt.
🤔 Miért mondom azt, hogy Nemere István szerző érdekfeszítő Pokoljárás című műve, valójában a görög mitológia sci fi köntösbe bújtatott izgalmas, de megváltoztatott sztorija❓
- Részben rá kell nézni a karakterekre és a történet magjára, amivel Kreddan 🪐 terrorban tartja Delos bolygót.
- Egyebekben érdemes felismerni azt is, hogy a görög mitológiában Ariadné ki is volt egészen pontosan.
Ariadné a görög mitológiában
„Ariadné beleszeretett a Krétába érkező Thészeuszba, és tanácsot kért a nagy tudású Daidalosztól, miképpen segíthetné választottját a félig bika, félig ember Minótaurosz ellenében.” Wikipédia
📣 Nos, ez a sci fi remekmű valami ilyesmiről szól 😉 A görög mitológia élményszerűségét a könyv feléig nyújtja, utána minden átalakul egy pokoli játékká.
👥 Karakterek, ⚓helyszínek a Pokoljárás kalandjában
Tesseor : a híres lovag, aki keresztül kasul bejárta már a naprendszereket és az emberek viselkedéséről, személetmódjáról rengeteg tapasztalattal rendelkezik. Olyan hősként tartják számon, aki az embereknek a REMÉNYE, mert a gátlástalansággal és elnyomással mindig szembeszáll.
Kreddan : egy bolygó, amely nagyon is közel van Delos bolygóhoz.
Atten : a fantáziadús iromány hasábjain sokszor feltűnik, mint a Grekko-rendszer főbolygója.
Dedal : nemcsak Passy szeretője és Mynos ellenlábasa, hanem tudós is. Egyben építész, genetikus, költő és zeneszerző.
Ikarri : Dedal fia.
Ariana : Mynos király lánya
Mynos : Kreddan 🪐 királya 👑.
Passy : Mynos felesége, a királynő. 👸
Tauro : Passy fia. Az apjára célzást sem tennék, sőt Tauro lényének körül írására sem, fedezd fel a könyvben 😉
Az izgalmas kalandok helyszíne 👇
A Grekko-rendszer, ahol a központi nap a Grekko-1-es. Ez a Grekko-naprendszer a Mediter-galaxis egy apró szelete. Kedves Olvasóm aki a könyvbemutatót olvasod, remélem nem hibáztatsz abban, sőt talán vissza is fogsz igazolni, hogy a Grekko-1-es központi csillaghoz tartozó főbolygóról, aminek neve Atten, én bizony Athén-re asszociálok. 😊
A bolygó ahol a história elkezdődik az Delos. Ezzel kapcsolatban jeleztem is már, hogy az objektum ebben a naprendszerben, amit Kreddan folyamatosan terrorizál. Nyilván a hőslovagtól, Tesseor-tól a segítséget az elszenvedő alany fogja kérni, így az események kiindulópontja nem meglepő.
Véleményem eme könnyed olvasmányról, 🙏s bízom benne hitelt is adsz soraimnak
Lehet nem a legegyedibb Nemere alkotás, mégis letehetetlen❗
Az érezhető görög mitológia analógiája miatt, valahol hozott anyag, de mégis rengeteg fantáziadús elemmel fűszerezve. Ez letehetetlenné teszi. Amikor azt írom hozott anyag, ez egyáltalán nem pejoratív részemről. Sőt, azt mondom, hogy az emberiségnek igazából az kellene követendő legyen, hogy kollektívan jutnak valamire.
Azaz az egyik 💡ötlet, elképzelés szülje a másikat, de mégis valami egyedi, újat teremtve, hiszen valahol ez a fejlődés alapja. Ez a könnyen emészthető olvasnivaló pedig pont ilyen.
👏 Miért is tetszett❓
A legtöbb 📜 történet valami sablonos drámával vagy happy end -el végződik. Egyszerűen kitalálható módon. Legalábbis annak alapján mondom, amit a tömegek, azaz a racionalizmustól elszakadni vágyók által életre keltett szentimentalizmus törvénye nyomán, az írások, filmek többségénél tapasztalhatunk. A szentimentalizmusnak pont az lenne a lényege, hogy mivel nem racionális elemei vannak, így nehezen kikövetkeztethetőek az ebből fakadó sztorik. De az emberek vágyai, annyira jellegzetesek, hogy minden szentimentalizmusra épülő fantázia – legalábbis általam – jó előre, egyszerűen kikövetkeztethető.
Amikor egy sci fi regényt olvasok és véleményt alkotok annak tartalmáról, nézem mindig az évjáratot is. Le a kalappal 1988, és a videótelefon fogalomért. Node igaz, egy jó sci fi író a jövőt vetíti előre.
🔊 Ennek a történetnek a vége egyáltalán nem szokványos. Leírhatatlanul vegyes, bár sci fi, de mégis racionálisan természetes. Talán némi tanulságot is csempész számunkra, hogy egy – egy tudományterület milyen gonoszságokra is képes.
👋 Kellemes időtöltést kívánok az olvasásához.