Könyv egy nukleáris balesetről | Inspiratív Kalauz

A Prometheus- válság

Természetes, hogy ez a könyv is elérhető ebook formában. Mint mindig, így most sem fogok semmilyen letöltési linket biztosítani, én csupán a könyvhöz szeretnék némi ízelítőt szolgáltatni Kedves Olvasómnak. De akár PDF RTF stb. kiterjesztésekben elég sok helyen elérhető. A legutóbbi utazásom alkalmával, kellemes kikapcsolódás volt számomra a magyar fordításban levő A Prometheus- válság” című könyv. A címet a fordító, ha akarta volna sem ronthatta volna el, hiszen Thomas N. Scortia által írt The Prometheus crisis” igazából a könyv teljes tartalmának ismeretében sem vezethet más fordítási eredményre. Az én véleményem szerint csupán az 1980-ban megjelent magyar fordítás kötetének grafikáját rontották el, ugyanis az eredetileg 1975-ben megjelent könyvborító az én ízlésem alapján, sokkal jobban sugallja a könyv történetének lényegét.



Mindenki döntse el maga, mindkettő borítót megjelenítem 🙂 Az eredeti kiadás grafikája alapján a borítót szemlélvén már rögtön képet kaptam volna a könyv mondanivalójáról, de mivel a magyar példány akadt a kezemben, s igazat megvallva ez az első könyv, amit ettől a szerzőtől olvastam, így csak a prológus elolvasása után eszméltem rá, hogy bizony, amit a szekrényemről még elutazás előtt csakúgy találomra kiválasztottam, zseniálisan jó választás volt 😉

A történet egy Cardenas-öbölbeli balesetről szól. A téma egy nukleáris erőmű katasztrófáját jeleníti meg, de természetesen valós magja a történetnek nincs, csupán a fantázia szüleménye. Azért tűnik az egész sztori olyan professzionálisnak, mintha megtörtént esetet dolgozna fel, mert a szerző élete munkásságának nagy része is a kémia körül forgott. St. Louis-ban a Washingtoni Egyetemen ugyanis eme szakterületen szerzett diplomát. Mit is mondhatnék? A könyv elolvasása után, a paksi atomerőműtől egyenesen rettegni fogunk, s ügye számunkra az meg a valóság…

A sztori főszereplője Gregory Parks aki történetesen a Prometheus erőmű igazgatója. Ez az erőmű is, ahogy a többi nukleáris alapú szörnyeteg szintúgy, a Western Gas and Electric cég érdekeltségi körébe tartozik. Az Egyesült Államok területén, a maga 50 darab éhes szövetségi államával együttvéve, egyre nagyobb piaci igények léptek fel. Szinte éhezték az energiát, s a lakosság ennek biztosítását el is várta. Ha egyszerűen szeretném leírni a történetet, mondhatnék annyit is, hogy minden a mocsok, a fertő, azaz a pénz és a politika világáról szól….

A könyv a tragédiát 4 napra osztja fel, amit felfoghatunk úgyis, hogy az események négy fő fejezete a tragédia csírájától, annak beteljesedéséig. Az elmesélés párhuzamosan jelenítődik meg a Kongresszusi Nukleáris Energia AlbizottságCardenas-öbölbeli baleset ülésének folyamataival. Szerintem ez nagyon hasznos része könyvnek, mert igazából itt kaphatunk teljes körképet arról, hogy a politika milyen undorítóan mocskos, s itt mennek végbe azok a folyamatok, ahol az emberi tényező számít a legkevésbé. A történetbeli fontosabb kulcsfigurákról említenék pár szót. Ismételni nem kívánom magam, az erőmű igazgatóját, már fentebb bemutattam.  Jerry Walton – úgynevezett közönségkapcsolati szakértő, de nemes egyszerűséggel nevezhetjük őt a propaganda fejének is. Az Ő feladata volt, hogy az erőművet jó színben tüntesse fel, s bebizonyítsa a városnak, hogy az erőmű csak és kizárólag pozitív járulékos nyereséget hoz, például tűzoltóság, iskolák, finanszírozása, stb. Ügye mennyire hasonlít minden a valós élethez? Hiszen egy várost leginkább úgy tudnak meggyőzni egy erőmű fontosságáról, ha az erőmű adójának nagy részét a városnak ígérik – ha már Paksot említettem, a régebbi időkből jó példa erre Százhalombatta is, noha ott nukleáris erőmű sosem volt, de Százhalombatta modernizációját és kulturált kiépítését is igencsak elősegítették az erőműből befolyt adók, az már más kérdés, hogy mennyi negatív hozadéka lehetett, egészségügyi szempontokból… Szóval Jerry Walton feladata volt az is, hogy az erőmű dolgozói és a város lakossága között a tökéletes harmóniát, egyensúlyt megteremtse. A Cardenas-öböl környékén levő város halászai és az erőmű dolgozói között elég gyakori volt az összetűzés. A halászok fejükbe vették, hogy azóta nincsenek, vagy pedig csak alig vannak halak, mióta az Istenverte erőmű megkezdte működését… A körülményekhez képest Jerry jó munkát végzett, noha csupán politikai érdeket kiszolgáló pojáca volt.

A tragikus történetben szereplő aljas disznók, szinte versenytáncot járhatnának egymással, mégis megemlíteném talán az egyik legundorítóbb alakot Eliot Cushing-ot. Cushing lényegi eleme tulajdonképpen az, történjen bármi is, de a Western Gas and Electric a lehető legjobban jöjjön ki belőle, és sose veszítse el a politikusi légkör támogatását.

Vajon a politikusok utólag, hogyan értékelték ki a katasztrófát, amely megjegyzem Los Angeles teljes lakosságát is egészségügyi okokból súlyosan veszélyeztette? Vajon tudunk a nukleáris technológia nélkül élni, s hajlandóak vagyunk akár egy ilyen program leállítására is, immáron tanulván a kockázati tényezőkből, avagy arra a végkövetkeztetésre jutunk, hogy modern világunk kényelme megéri ezt a kockázatot, hiszen minden más alternatív energia kb. a lepkefing kategóriájába tartozik?  Egy igazi elmélkedésre való, Thomas Nicholas Scortia teljes lényét maximálisan visszatükröző, izgalmas történetet olvashatunk.

Tovább keserítsem Kedves Olvasóm? Jó, megteszem! Az emberi tényező a lehető legmegbízhatatlanabb a világon. S akkor most képzeljünk el egy olyan komplex rendszert, mint egy atomerőmű! Hány ember precíz, összefonódó munkája szükséges az üzemeltetéséhez? Egy erőmű függ az alapanyagok beszállítójától is. Bonyolult elektronikus berendezések vannak, mi van akkor ha csupán egy apró relé a hiba? Máris nyakunkon a nukleáris katasztrófa, amely károsító hatása felér Hirosimával vagy Nagaszakival. Egy erőmű esetén tényleg mindig az igazgató a ludas? Vagy csupán zseniális szakemberek, de pozíciójukat tekintve mégis a balekok balekjai, akik megfelelnek a politikai szféra bűnbakjainak?! Gyerünk indítsd be az erőművet gyorsan, gyorsan, nem késlekedhetünk, hiszen a President-nek (USA elnök) meg kell tudnia tartani a beszédét s ódákat zengenie arról, hogy a jelenlegi kormányzás mindent megtett azért, hogy a várost ellássa energiával, határidőre. Vajon mit tehet egy erőmű igazgatója? Nos, minden hatalom a kezében van és mégse!

Némi hasonlóság akad a politikai élet, és a nukleáris anyagok káros hatásai között… Mindkettő esetében a kártevő komponensek felezési ideje, bizony rohadt hosszú!

Rádióaktív anyagok felezési ideje (realitás):

rádium-226 1580 év
polónium-210 136 nap
aktínium-227 22 év
urán, természetes 4600 millió év
neptúnium-237 2,2 millió év
plutónium-239 24 000 év
protaktínium 34 300 év
technécium-97 2,6 millió év
stroncium-90 25 év
tórium-232 19 900 millió év

inspirator