Játék a halállal :

Egy történet Kempelen Farkas életéből

Játék a halállal egy 📜 történelmi regény, noha mégis fikciós.

Megtetszett ez a regény, így próbálok kedvet csinálni Nektek is az elolvasásához, ha még nem futottatok volna össze vele. E. A. Rodriguez írta, de mivel nem leltem meg a 📖 könyvben ki fordította,

📣 így teljesen egyedül rájöttem, valószínűleg egy magyar író álnevével állok szemben 😊

Játék a halállal regény eredetéről 

✅ Háromszor is kiadták, különböző formákban. 👇

1. A ✍️ szerző igazi neve 🔗 Barsi Ödön, 1942-ben hozta össze ezt a sztorit. Ekkor a „ Játék a halállal ” regény megjelenéséről az Alfa Könyvkiadó Vállalat gondoskodott.
2. Majd 2004-ben az ANNO KIADÓ újra kiadta. Ez a példány vendégeskedett nálam.
3.  Úgy tudom 2013-ban a Fapadoskönyv vette gondozásába.

Ez a könnyed, olvasmányos regény számomra valahogy a mesterséges intelligencia alapgondolatát is sugározta

A Játék a halállal sztori lényegi központjában Kempelen Farkas egykori találmánya a sakkozógép áll. A feltalálót szerintem nem kell bemutatni, mindenki ismerheti. A sakkozógépet, amire csak úgy hivatkoztak, hogy „A Török”, 1769-ben hozta létre. Szerény véleményem szerint a szerkezetet főként azért alkotta, hogy elkápráztassa vele 👸🏻 Mária Terézia királynőt.

Az iromány a fordulatos eseményeken keresztül arra tesz kísérletet, hogy lerántsa a leplet a nagy átverésről.  👇

Ahogy talán a 👆 fenti képen is látszik, a tervezett gép belseje igen szűkös volt. Sokan ugyan nem, de a 18. század egyes kételkedői éltek a gyanúperrel, hogy itt csupán egy szemfényvesztő káprázatról van szó.

📃 Node, ahogy a latin közmondás is mondja, „Mundus vult decipi, ergo decipuator.” A világ azt akarja, hogy becsapják, hát be kell csapni❗

E. A. Rodriguez avagy már megnevezett Barsi Ödön fantáziájában a sakkozógépet mozgató ember egy hátán idomtalan púppal torzított, vékony, csenevész 8-10 év körüli gyermek karjait felidéző, igen ijesztő gnóm volt.  Egészen pontosan a púpos Lisztnitczky. Igen szenvedélyes sakkjátékos volt, minden mozdulata erről árulkodott.  

👏 A történetben a történelem mint valóságmag és a fantázia keveréke nagyon izgalmas perceket nyújt.

Történelmi tényadat, hogy a Kempelen Farkas által kreált sakkozógép utolsó útja az Egyesült Államokba vezetett. Ott, egészen pontosan Philadelphia államban egy tűzvész során a Kínai Múzeumban semmisült meg, 1854-ben. Érdekesség, hogy a tűzvész után pár esztendőre a sakkozógép legutolsó tulajdonosa Nepomuk Maelzel felfedte a szerkezet titkát.

🔊 Szóval kiderült, hogy tényleg egy dobozban rejtőzködő embernek kellett mozgatnia a török bábu karját. Vélelmezem, hogy csaknem 100 évvel később, Barsi Ödön fantáziáját ez az ismeret is inspirálhatta 😉

A regény a híres magyar feltaláló, Kempelen Farkas életébe és munkásságába enged bepillantást, különös hangsúlyt fektetve a sakkautomatára. A fordulatokat nem kívánom lelőni, éld át az izgalmas perceket, már csak azért is, mert cselszövés alakul ki a sakkozógép ellopására is.

Ha a fordulatokat nem is kívánom lelőni, 💭 gondolataim megosztanám Veled a mesterséges intelligencia relevanciájában

A legtöbb ember azt feltételezi, hogy a 🔗 mesterséges intelligencia korunk terméke, miközben a mérnökök már évszázadok óta igyekeznek felfedezni.

Az emberi elmét felülmúló gép tervezésének elképzelése már a 18. században felkeltette a globális 👁️ figyelmet.

Annak idején a Kelet-Európai hírek zömével a mi pozsonyi feltalálónkkal foglalkoztak a legtöbbet. Mondjuk ez nem is csoda, hiszen Kempelen Farkast, az első automata megalkotóját kortársai a technológia és az innováció terén elért kiemelkedő teljesítményeiről ismerték. Már amúgy is páratlan hírneve további reputációt kapott, amikor bejelentette,

hogy sikerült egy gondolkodni és érvelni képes gépezetet konstruálnia❗

Szimulált ész

Így nevezte az alkotó, és célja az volt, hogy felülmúlja az emberi logikát egy sakkjátszmában. De nem csak a gép „lelke” volt lenyűgöző. A megjelenése is félelmetes volt. Egy mechanikus török pasa (innen a neve: Mechanikus Török vagy ahogy hivatkoztam szimplán a „A Török”) volt látható. Nyugodtan ült az ülésén, hosszú pipával a kezében, egy hatalmas asztal mögött, amelyen sakktábla volt. Gépies szemeivel alattomosan figyelt minden egyes mozdulatot, figyelte ellenfelét, amint az kétségbeesetten küzd, hogy legyőzze a mesterséges lelket.

Ausztria császárnéja olyan nagyra értékelte a találmányt, hogy biztatta Kempelent, aki aztán feltette magának a kérdést:

„Miért nem mutatom meg remekművemet az egész világnak, hogy mindenki lássa a látványos tettet❓”

Ez a sakkozógép, ez a szimulált ész, olyan hírességekkel is összemérte tudását mint Bonaparte Napóleon vagy éppenséggel Benjamin Franklin.

Játék a halállal regény írójának fantáziájával ellentétben, a valóságban ki vagy kik működtették a gépet❓

Kempelen nagy erőfeszítéseket tett, hogy megtalálja Európa legjobb sakkozóit. Miután megtalálta őket, mindent megtett, hogy megismerje a potenciális játékosokat, és alaposan megvizsgálja,

hajlandóak lennének-e részt venni a világ egyik legnagyobb átverésében 😮

Miután kiiktatta a megbízhatatlanokat és a közömbösöket, bemutatta az ötletet azoknak a nagyon keveseknek, akik alkalmasak voltak arra, hogy eme ember alkotta lény magjává váljanak. Ez volt a nagy titok, amely még Európa 👑 királyait is felülmúlta❗

Miután fény derült a nagy titokra, a közvélemény ráhangolódott arra, hogy csak egy emberi elme győzhet le egy másik emberi elmét. Ez a szabály a 20. század végéig töretlen is maradt.

👋 Most búcsúzom, de ajánlom a Játék a halállal regényt mindenképpen olvasd el, főleg ha szeretnél némi történelmi ismeretet is nyújtó, de mégis szórakoztató olvasmányhoz hozzájutni.