Értékes gondolatok a pénzügyi tranzakciós illetékről

Magyarország különböző jogszabályait, pl. ami a pénzügyi tranzakciós illetékről szól, alaposan átvizsgálva azért rájöhetünk pár dologra. Igazából a szeretett honatya tagok az Országgyűlésben előszeretettel mindent elkövetnek azért, hogy döntéseik eredményeként az ostor a számszaki fölényre csattanhasson. Azaz az állampolgárokra, mint erőforrásra 😉

Persze nagyon ezen nem kell meglepődni. Hiszen a már elég régóta jelenlévő közjogi válság megteremt egy súlyos problémát. Az állampolgárok vannak az államért, és nem az állam az állampolgárokért platformját❗

A pénzügyi tranzakciós illetékről szeretnék most ebben a cikkemben értekezni. Magyarország területén üzemelő pénzügyi intézmények által kibocsátott bankkártyák, és az ahhoz kapcsolódó ATM gépeken keresztüli készpénzfelvételi műveletek, átutalások vonatkozásában.

A 🔗2012. évi CXVI. törvény, amely a pénzügyi tranzakciós illetékről rendelkezik,

7.§ C) jogszabályhely pontja alapján:

„a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,9 százaléka a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés”

Értelemszerű tehát, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény alapján az ATM készpénzfelvételes műveletek ebbe a kategóriába tartoznak!

A 3.§ (1) bekezdése szépen ecseteli, hogy a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött, Pft. szerinti (2009. évi LXXXV. törvény)  keretszerződés alapján nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési műveletek közül, tulajdonképpen mely műveletek illetékkötelesek.

Az állampolgárt gyakorlatilag fizetőgépnek (fejős tehénnek) tekintő 3.§ (3) bekezdése pedig gyönyörűen kimondja az alábbiakat:

„Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési műveletet a fizető fél fizetési számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti.”

💭 Hol érhető tetten a témában, hogy a BANK totál hülyének nézi Ügyfelét❓

A fizető fél fogalmát meglehet ismerni a szóban forgó 2012. évi CXVI. törvény értelmező rendelkezések részének 8. pontja alapján:

📜 „a Pft. (2009. évi LXXXV. törvény) 2. § 9. pontja szerinti jogalany és a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény ügyfele;”

Tehát tulajdonképpen a fizető fél maga az állampolgár 😂Persze mindez igazából csak technikailag lehetséges, az állampolgár irányába jogalap erre nincs, ezt megérted az alábbiak alapján 👇

Noha a 2012. évi CXVI. törvény 5§-ban rendelkezik arról, hogy melyek a pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek köre. De ügye a fentiek alapján látható, hogyha mégsem az illetékfizetésre kötelezett fizet, hanem tulajdonképpen a fizető fél (értsd: állampolgár) számlájának vagy hitel számlájának terhére történik az illeték megfizetése, az sem probléma, hiszen az illetékfizetési kötelezettséget az nem befolyásolja ez „csak” technikai jellegű kérdés 😉

Amikor a pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek körét említettem nem véletlen úgy írtam, hogy „melyek” és nem kik,

✅ hiszen az 5.§ a kötelezettek körében természetes személyeket még csak véletlenül sem tartalmaz, kizárólag jogi személyek, tehát a pénzügyi intézmények kötelezettsége❗

Amúgy ATM készpénzfelvételkor mi szokott lenni a hab a tortán❓

Valójában a magyar pénzügyi intézmények ügyfeleinél ATM készpénzfelvételkor még csak most következik, a tragikomédia. A pénzügyi intézmények ugyanis a saját adónemüket amiről a pénzügyi illetékről szóló törvény rendelkezik, mint saját kötelezettségüket, a fentiekben jelzett technikai megoldással tulajdonképpen az ügyfélre hárítják.

📣 De a pénzügyi intézmény és az ügyfél közötti szerződéses jogviszonyra alapítva a törvény által előírt saját adónemüket (0.9%) még megtoldják a saját szerződésük szerinti jutalékkal növelt összeggel is 😜

Így aztán könnyen elképzelhető, hogy egy magyar bankkártyával lefolytatott ATM készpénzfelvételi aktus oda vezet, hogy például 20.000 HUF készpénzfelvétel után a (0.9%) tranzakciós illeték  a szerződés szerinti jutalékkal együtt növelt díjtétellel együtt jut érvényre az Ügyfél pénztárcáját csorbítva, noha ebből  0.9%-ot nem is az Ügyfélnek kellett volna megfizetnie.

A BANK tehát a saját adónemét, hogy testálja át Rád❓

Nos érdemes nagyon figyelmesen elolvasnod azt a szerződéses jogviszonyt, amely közötted és az általad kiválasztott bármilyen pénzügyi intézmény között létrejött. A figyelmed terjedjen ki az ÁSZF – Általános Szerződési Feltételek részre is, amely ha szigorúan vesszük, szintén a jogalkotó által egy olyan lehetőség, egyfajta egyoldalú blankettaszerződés biztosítása a pénzügyi intézmények számára,

amellyel visszaélve saját fölényükkel, az egyszerűbb gondolkodású emberek fölé kerekedhetnek. Ugyan ÁSZF törvényellenes sosem lehet, de az apróbb, szinte már – már  automatikus ár-beépítésekre kiválóan alkalmas❗

Milyen pszichológián alapuló trükköt alkalmaznak a BANKOK, hogy ne is foglalkozz az ÁSZF résszel❓

Általában minden ÁSZF módosításról szóló értesítő anyaguk, például hírlevél formájában lévők, tartalmazzák azt a szövegrészt, hogy a Te oldaladról nem kell tenni semmit. Az emberi agy mindig a legkényelmesebb megoldást keresi, még akkor is, ha sok esetben ez a saját veszte.

A FinTech cégek is azért trükköket vetnek be, de talán kevésbé bicskanyitogató módon

Ezek után nem is lehet csoda, hogy sokan az alábbi lehetőséggel élnek, amelynek azonban a nagyon figyelmes, és teljeskörű elolvasását javaslom mindenkinek!

Ha rajtam múlna és én lennék a jogalkotó, miként járnék el, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény tényleg a BANKOKON csattanjon❓

✅ Csak búcsúzásként, amolyan záróakkordom a pénzügyi tranzakciós illetékről témámhoz :

Az EGT térségben a BANKOK árazási gyakorlatának szabályozására bevezetnék egy átláthatósági követelményt, amely előírná, hogy a pénzügyi intézmények világosan és részletesen tájékoztassák ügyfeleiket az ár-képzésük nagyon pontos és részletes összetevőiről. Valamint egy teljeskörű indokolási kötelezettséget is kivetnék rájuk,

📣 amely az Ügyfeleiknek pontosan továbbítanák, a bevételi és kiadási oldalukat❗

A BANKOK ár-képzése szorosan összefügg üzletvitelük kiadási és bevételi oldalával. A költségek, mint például a működési és adminisztratív kiadások, befolyásolják a szolgáltatások árazását. Ugyanakkor a bevételi célok és a piaci verseny is meghatározza, hogyan alakítják áraikat a profit maximalizálása érdekében. Az indokolási kötelezettség egyszerű nyelvezete még inkább egyértelműbbé tenné, hogy

---

👋 bizony Ti Kohn bácsi filozófiáját követitek, bár megoldásaitokra, még Ő is azt mondaná, ügyes gyerekek, határozottan ügyes, ahogy a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény által rátok kirótt adót áthárítjátok 😊 Hamarosan találkozunk egy újabb, gondolkodásra sarkalló témámban.