Prometheus- válság : eme történet remek példája annak, amikor a fantazmagória 📚 könyvek valós jövőbeli problémát vetítenek!

Prometheus- válság nyilván elérhető 🔗 ebook formában is valahol.

ℹ️ Mint mindig, így most sem fogok semmilyen letöltési linket biztosítani, én csupán a könyvhöz szeretnék némi ízelítőt szolgáltatni Kedves Olvasómnak.

A legutóbbi 🔗 utazásom alkalmával, kellemes kikapcsolódás volt számomra a magyar fordításban levő „A Prometheus- válság” című könyv.

A címet a fordító, ha akarta volna sem ronthatta volna el, hiszen Thomas N. Scortia által írt „The Prometheus crisis” igazából a könyv teljes tartalmának ismeretében sem vezethet más fordítási eredményre.

🤔 Szubjektív gondolatom a borítóról!

Az én véleményem szerint csupán az 1980-ban megjelent magyar fordítás kötetének grafikáját rontották el, ugyanis az eredetileg 1975-ben megjelent könyvborító az én ízlésem alapján, sokkal jobban sugallja a könyv történetének lényegét.

Az eredeti kiadás grafikája alapján a borítót szemlélve már rögtön képet kaptam volna a könyv mondanivalójáról, de a magyar példány akadt a kezembe.

👌 Igazat megvallva ez az első könyv, amit ettől a szerzőtől olvastam, így csak a prológus elolvasása után eszméltem rá, hogy bizony, amit a szekrényemről még elutazás előtt csakúgy találomra kiválasztottam, zseniálisan jó választás volt 😉

A történet egy Cardenas-öbölbeli balesetről szól. A téma egy nukleáris erőmű katasztrófáját jeleníti meg, de természetesen fikció. Az már más kérdés, hogy a valóság ha egy kicsit más formában is, de életre keltette a sztorit (lásd: 🔗 csernobili katasztrófa). 😢 Az utókor számára az iromány pont ettől átérezhető és letehetetlen.

A valóságos elemekre az író szakmai múltja is garancia❗

Azért tűnik az egész sztori olyan professzionálisnak, mintha megtörtént esetet dolgozna fel, mert a szerző élete munkásságának nagy része is a kémia körül forgott. St. Louis-ban a Washingtoni Egyetemen ugyanis eme szakterületen szerzett diplomát. Mit is mondhatnék? A könyv elolvasása után, a paksi atomerőműtől egyenesen rettegni fogunk, s ügye számunkra az meg a valóság…

A Prometheus- válság című könyv szereplőiről

A sztori főszereplője Gregory Parks aki történetesen a Prometheus erőmű igazgatója. Ez az erőmű is, ahogy a többi nukleáris alapú szörnyeteg szintúgy, a Western Gas and Electric cég érdekeltségi körébe tartozik.

Az Egyesült Államok területén, a maga 50 darab éhes szövetségi államával együttvéve, egyre nagyobb piaci igények léptek fel. Szinte éhezték az energiát, s a lakosság ennek biztosítását el is várta. Ha egyszerűen szeretném leírni a történetet, mondhatnék annyit is, hogy minden a mocsok, a fertő, azaz a pénz és a politika világáról szól….

A könyv a tragédiát 4 napra osztja fel, amit felfoghatunk úgyis, hogy az események négy fő fejezete a tragédia csírájától, annak beteljesedéséig. Az elmesélés párhuzamosan jelenítődik meg a Kongresszusi Nukleáris Energia Albizottság – Cardenas-öbölbeli baleset ülésének folyamataival. Szerintem ez nagyon hasznos része könyvnek, mert igazából itt kaphatunk teljes körképet arról, hogy a politika milyen undorítóan mocskos, s itt mennek végbe azok a folyamatok, ahol az emberi tényező számít a legkevésbé.

A történetben szereplő további fontosabb kulcsfigurákról említenék pár szót;

Jerry Walton

Úgynevezett közönségkapcsolati szakértő, de nemes egyszerűséggel nevezhetjük őt a propaganda fejének is. Az Ő feladata volt, hogy az erőművet jó színben tüntesse fel.  Állandóan bizonyítania kellett a városnak, hogy az erőmű csak és kizárólag pozitív járulékos nyereséget hoz, például tűzoltóság, iskolák, finanszírozása, stb.

Ügye mennyire hasonlít minden a valós élethez❓

Hiszen egy várost leginkább úgy tudnak meggyőzni egy erőmű fontosságáról, ha az erőmű adójának nagy részét a városnak ígérik❗

Ha már Paksot említettem, a régebbi időkből jó példa erre Százhalombatta is. Igaz ott nukleáris erőmű sosem volt, de Százhalombatta modernizációját és kulturált kiépítését is igencsak elősegítették az erőműből befolyt adók. Az már más tészta, hogy mennyi negatív hozadéka lehetett, egészségügyi szempontokból…

Szóval Jerry Walton feladata volt az is, hogy az erőmű dolgozói és a város lakossága között a tökéletes harmóniát, egyensúlyt megteremtse. A Cardenas-öböl környékén levő város halászai és az erőmű dolgozói között elég gyakori volt az összetűzés. A halászok fejükbe vették, hogy azóta nincsenek, vagy pedig csak alig vannak halak, mióta az Istenverte erőmű megkezdte működését… A körülményekhez képest Jerry jó munkát végzett,

noha csupán politikai érdeket kiszolgáló pojáca volt.

Eliot Cushing

A tragikus történetben szereplő aljas disznók, szinte versenytáncot járhatnának egymással, mégis megemlíteném talán az egyik legundorítóbb alakot Eliot Cushing-ot. Cushing lényegi eleme tulajdonképpen az, történjen bármi is, de a Western Gas and Electric a lehető legjobban jöjjön ki belőle, és sose veszítse el a politikusi légkör támogatását.

Vajon a politikusok utólag, hogyan értékelték ki a katasztrófát, amely megjegyzem Los Angeles teljes lakosságát is egészségügyi okokból súlyosan veszélyeztette? Az emberiség tud a nukleáris technológia nélkül élni, s hajlandóak vagyunk akár egy ilyen program leállítására is, immáron tanulva a kockázati tényezőkből?

Avagy arra a végkövetkeztetésre jutunk, hogy modern világunk kényelme megéri ezt a kockázatot, hiszen minden más alternatív energia kb. a lepkefing kategóriájába tartozik?

Egy igazi elmélkedésre való, Thomas Nicholas Scortia teljes lényét maximálisan visszatükröző, izgalmas történetet olvashatunk.

Filozofálgatásra méltó kedvcsináló Prometheus- válság elolvasásához

Az emberi tényező a lehető legmegbízhatatlanabb a világon. S akkor most képzeljünk el egy olyan komplex rendszert, mint egy atomerőmű!

🤔 Hány ember precíz, összefonódó munkája szükséges egy atomerőmű üzemeltetéséhez❓

Egy erőmű függ az alapanyagok beszállítójától is. Bonyolult elektronikus berendezések vannak, mi van akkor ha csupán egy apró relé a hiba? Máris nyakunkon a nukleáris katasztrófa, amely károsító hatása felér Hirosimával vagy Nagaszakival.

Egy atomerőmű esetén tényleg mindig az igazgató a ludas❓

Vagy csupán a zseniális szakemberek, de pozíciójukat tekintve mégis a balekok balekjai, akik megfelelnek a politikai szféra bűnbakjainak?! Gyerünk indítsd be az erőművet gyorsan, gyorsan, nem késlekedhetünk, hiszen a President-nek (USA elnök) meg kell tudnia tartani a beszédét, s ódákat zengenie arról, hogy a jelenlegi kormányzás mindent megtett azért, hogy a várost ellássa energiával, határidőre. Vajon mit tehet egy erőmű igazgatója? Nos, minden hatalom a kezében van, és mégse!

Némi hasonlóság akad a politikai élet, és a nukleáris anyagok káros hatásai között… Mindkettő esetében a kártevő komponensek felezési ideje, bizony rohadt hosszú!

☢️ Radioaktív anyagok felezési ideje (realitás):

rádium-226 1580 év
polónium-210 136 nap
aktínium-227 22 év
urán, természetes 4600 millió év
neptúnium-237 2,2 millió év
plutónium-239 24 000 év
protaktínium-34 300 év
technécium-97 2,6 millió év
stroncium-90 25 év
tórium-232 19 900 millió év