Demokratikus alkotmány
Demokratikus alkotmány ismérvei, s az ezzel kapcsolatos információk egyre ritkábban kerülnek előtérbe. Pedig ezen ismeret a szociális témák fontos része kellene, hogy legyen. Eme régi fogalom mint demokrácia eredeti jelentése már – már dezinformálódni látszik, egy élhetetlen jövőbe vezető „új világrend” ösvényének szofisztikált kiépítésével.
Demokratikus alkotmány szellemiségének megértéséhez, értelmezzük a demokráciát!
Mi a demokrácia?
A demokrácia egy nagyon régi időkre visszavezethető politikai rendszer. A lényege pont az, hogy a hatalma igazából nem központosított, hanem a népből eredeztethető. Ez azonban több szempont szerint értelmezett folyamat, és nem egyszerűsíthető le olyan kifejezések által, mint a „többség dönt, egység nyal” és társai.
A demokratikus irányítási elv lényege
Kell hozzá egy társadalom ahol szavazati jogokkal rendelkeznek, s ebből a hatalomból kell kovácsolódnia annak a politikai rendszernek, amely az adott területen biztosítja hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal a társadalom működését. A demokráciából ered tehát, hogy a népnek a közügyekben feltétlen részt kell vennie!
A demokráciának a szinonimája a népuralom, amely egy olyan egyenjogúság, tehát egy olyan politikai rendszer, ahol a népé a hatalom!
Ugyanakkor a demokrácia eredeti értékének csorbítását idézte elő már a demokrácia szinte mindenhol tetten érhető közös jellegzetessége, miszerint már nem a közvetlen néphatalmat, hanem a közhatalom választásának legitimációját jelenti.
Demokratikus alkotmány lényege
Ennek megértéséhez tisztában kell lenni azzal, hogy egyáltalán mit nevezünk alkotmánynak?
Az alkotmány tulajdonképpen egy olyan elvi forrás, amelyre az összes törvénynek és kisebb szintű jogforrásoknak illeszkednie kell, azzal szinkronban kell lennie, annak nem mondhatnak ellent.
Ha az alkotmány értelmezésére kitértem, érdekességként jegyzem meg, hogy kétfajta alkotmányról beszélhetünk, amely a történelem során kialakult!
Történeti alkotmány
Történeti alkotmánynak azt az alkotmányt nevezzük, amely egy adott ország történelmi fejlődése során folyamatosan jön létre, létezik és alakul, úgy hogy az alkotmányt alkotó alkotmányjogi szabályokat a történelmi fejlődés folyamán megszülető, egymást felváltó, kiegészítő, módosító törvények, más alkotmányjogi jellegű jogszabályok, illetve a szokásjog szabályrendszere foglalják magukban.
Kartális alkotmány
Kartális alkotmányról akkor beszélünk, amikor egy adott ország meghatározó jelentőségű, lényeges alkotmányjogi szabályait a többi törvénytől elnevezésében és megalkotási módjában is megkülönböztetett törvény, a jogforrási rendszer csúcsán álló, önmagát alkotmánynak (alkotmánytörvénynek) nevező alaptörvény foglalja magában, mely mellett a további alkotmányjogi szabályokat más törvények, jogszabályok, illetve a szokásjog szabályai az alaptörvénnyel nem ellentétes módon, azt részletező és kiegészítő jelleggel tartalmazzák.
Alkotmányfejlődés
Az alkotmányfejlődés történeti menetében időben először a történeti alkotmány jelenik meg. Az egyes államok létrejöttével és jogrendjének kiformálódásával. Ugyanis értelemszerűen megjelennek az államra és a jogrendre vonatkozó legalapvetőbb szabályok, melyek az adott állam alkotmányjogi berendezkedését és jogrendjének sarkponti elemeit is meghatározzák. A kartális alkotmány megszületése a polgári társadalmi-politikai átalakulás időszakához kapcsolódik. Ahhoz a korszakhoz, amikor a történeti fejlődés élvonalában kikristályosodnak az alkotmányosság tartalmi követelményei. Hatalmi ágak megosztása és viszonylagos egyensúlya, a népszuverenitás, a jogegyenlőség, az emberi jogok érvényesülése és a jogállamiság.
Egy demokratikus alkotmányban a társadalommal összefüggő érdekeknek és céloknak kell visszatükröződniük. Valamint az állam belső szabályozására és egyéb külkapcsolatokra vonatkozó alapelveknek. Itt jegyzem meg, az állam nem más, mint egy országra húzott jogrend.
Miről ismerhető fel legegyszerűbben egy ország demokratikus alkotmánya?
Egy demokratikus alkotmány kikiáltása csakis a nép útján lehetséges, ahol nem elégséges a többségi fölény, azt népszavazás útján kell beiktatni.
Demokratikus keretek között a Parlament csupán az alkotmányozásra kaphatja meg a jogot. Ez azt jelenti, hogy annak beiktatásához a nép jóváhagyása kell, népszavazás útján. Valamint az alkotmányozás kifejezés azt is jelenti, hogy a Parlament csak és kizárólag az alkotmány kodifikálására kaphatja meg az engedélyt.
Borzasztó egyszerű szavakkal leírva tehát a Nép és Parlament (mint közhatalom) kapcsolata egy valóban demokratikus rendszerben olyan, mintha egy cégről beszélnénk, ahol a tulajdonos maga a nép, a Parlament pedig az Ügyvezető Igazgató amely a neki kiadott feladatot végzi.
„Új világrend” fogalmával kapcsolatos információözön egyre gyakrabban lepi el az embereket. Sajnos nem véletlenül. Ezekben a szövegkörnyezetekben bukkan elő nem egyszer a „háttérhatalom” kifejezés is.
Nagyon fontosnak tartottam, hogy a fenti gondolataim közreadjam, mert egy olyan világot kezdünk élni globálisan, ahol a demokrácia egyre inkább feledésbe merül. A társadalomtudománynak több ága is van. A jogtudomány és a politikatudomány mindenképpen ide tartozik.
A valódi értékekről azonban egyre kevesebb információ jut el az emberekhez!
A zöld út egy olyan demokratikus rendszer alapjai, ahol az ember valóban az elsődleges prioritást élvezi. A piros út az a megtévedt ösvény, amely teret enged az alkotmányok akár nemzetközi sztenderdizálására is, amely érdekfeszítő tartalomra épp az előbb hivatkoztam egy link formájában.
1.Jellemző módszer, ha komplex rendszereket tanulmányozunk, az egyszerűsítés és később az egyszerűsített modelhez képest jelentkező valós anomáliák külön történő tárgyalása. Ilyen szempontból a cikk kiváló: pontosan ezt a módszert látszik alkalmazni: az egyszerűsített modellt tárgyalja, azt, amit mindenhol erőteljesen igyekeznek ködösíteni és lebecsülni, mint érvénytelent, és ami azonnali és közvetlen világunk megértéséhez elengedhetetlen. Érdekes módon, összehasonlításképen, a kontinensek sodródása is hasonló komplex jelenség, és annak egyszerűsített modellje középiskolai tananyag, mely ugyanígy elengedhetetlen a helyes világképünk kialakításához. Mikor az állam és a társadalmi berendezkedés modelljét próbáljuk tárgyalni vagy lalaföldre sodródunk, (ahogy láttam) és fennakadunk az érthetetlen, bonyolult szociológiai metaforákkal és akadémizmussal, lexikalitást igénylő szókészlettel terhelt öncélú tanulmányokon, vagy kezdetleges, felületes és sekélyes lázadást fogalmazunk meg, amellyel személyes beilleszkedésünk sikertelenségeit takargatjuk.
Kiváló a cikk, mert kérdéseket rejt.
2. Mi okozza (a piros – zöld ábrán) a jelenséget, amit ” visszaáramlásnak” nevezek? A rendezettel és természetessel szembeni ösztönös ellenállás? Feltételezzük, hogy léteznek a háttérben Láthatatlan Intézők, de szerintem ők ennek a folyamatnak inkább csak katalizátorai, gyorsítói-lassítói, vagy hullámlovasai. Nem a hullámlovas okozza a hullámot, a Hírtv-Háttérkép triójával itt semmiképen sem tudok egyerténi. Ők csupán a kémcső alján a reakció során keletkezett szuszpenzió vagy csapadék.
3. Igen értékelem az ábrán a Teremtő-Ember-Társadalom irányt. Ma ezt a társadalommérnökök szemmel láthatólag a Társadalomképző-Társadalom-Ember vonalon értelmezik, – de lehet hogy tévedek, még egyikükkel sem találkoztam. Mózes és az égő csipkebokor történetében is ezt a személyes vonalat olvasom: Teremtő-Ember-Társadalom, és végig a pusztai vándorlás története során. Ily módon a zöld vonal (csak) Intervenció által jöhet létre, és természetfeletti, egyedi, megismételhetetlen, feltételes, egy Szuverén Külső Akarat megnyilvánulása, de így fenntartható rendet teremtene, mert mércének nem a változó embert tekintené. Ugyanakkor eredményessége miatt követendő modell. A piros vonal a bábeli, az ember arroganciájára épít, és fenntarthatatlan káoszt teremt, az együttlétezés alapvető feltételeinek tagadására épít, illetve azt eredményezi. A demokrácia második deficitjének nevezem ezt: mércéje változó, mert mércéje maga a változó ember. Mások már megfogalmazták ugyanezt, mikor azt állították, hogy a mindenkori hatalom az adott társadalom szellemi egészségének vagy kapacitásának mutatója, – (hozzátenném) annak mindenkori képződménye vagy váladéka.
Jánosi Zsolt írod:
A Háttér Hatalom (HH) „Ők csupán a kémcső alján a reakció során keletkezett szuszpenzió vagy csapadék.”
Ezzel egyáltalán nem értek egyet. Erre bizonyíték a jelenlegi Plandemia is, amit a HH tervezett meg és vitelezett ki az Új Világrend bevezetése érdekében.
Itt megint sántít az analógia: „hullámlovas nem gerjeszt hullámot. A HH nem egy egyszerű hullámlovas, mely a társadalom által gerjesztett hullámokon élvezetből lovagol. A HH olyan eszközökkel rendelkezik, melyekkel Ő maga teremt cunamikat. Ugyanis a híres cunami, mely sok ember halálát okozta azt a következőképpen okozta: Egy amerikai hadihajó csoport, melyek felügyeltek egy szintén hadihajó tengeri-fúró-hajó tevékenységet 2 tektonikai lemez találkozási repedésénél befúrtak egy megfelelő mélységű és átmérőjű lyukat. Ebbe behelyeztek egy megfelelő méretű fúziós atombombát azzal a céllal, hogy az egyik tektonikai lemezt megemeljek kissé, hogy ez rácsúszhasson a másikra, melynek irányában a feszültségek keletkeztek. A bomba felrobbantása előtt a hajók gyorsan eltávoztak és a bombát biztonságos távolságból felrobbantották. A tektonikai lemez megcsúszása okozta a nagy tömegű víz megmozdulását, melynek hullámai elmostak tengerparti hoteleket, épületeket, napozó turistákról ne is beszeljünk. Ez a gennyes kísérlet sikerült és az amerikai hadsereg rendelkezik egy félemetes geoengineering fegyverrel, melynek segítségével rendkívül hosszú tengerparti szakaszokat, nagy területi szárazföldi mélységben el tudnak pusztítani. Az oroszok azonnal kifejlesztettek egy meg ennél is nagyobb geoengineereng fegyvert.
Nos, a HH aljas képességeit ehhez a gennyes USA képességhez és akciókhoz tudom hasonlítani. Az Új Világrend egyik elsődleges célja az emberiség létszámának drasztikus csökkentése. Amíg a teljesen képzetlen tömegek szavazati értéke egyforma, addig nem lehet ezekből a sátáni tervekből kilábalni. A média által elbutított, félrevezetett tömegek saját kiirtásukat szavazzák meg, azon keresztül, hogy a HH által felvásárolt, megzsarolt kormányokat emelik hatalomba minduntalan. De ezen önpusztító szavazásaikat nem ismerik fel, mert félretájékozottak és IQ szintjük sem követeli tőlük a többirányú tájékozódás tudatos kényszerét.
A fentiekből következik, hogy
1. a médiát, mint király-csinálót, a demokratikus választások rendszerébe be kell vonni. Vagyis az elaljasult szerkesztőket a nép elbocsáthassa és megbüntesse a tudatos félretájekoztatás miatt.
2. Szavazati joga csak a regisztrált személyeknek legyen. A regisztrációhoz szükséges lenne a demokrácia működéséről alapismeretek megléte, amit a regisztrálni akaró vizsgán keresztül bizonyítana.
3. A HH végső célja az emberiség teljes kontrollja. Ez a kontroll szükséges a totális diktatúra bevezetéséhez.
4. A HH a Plandemia után a Környezetvédelemmel fogja a következő globális katasztrófát okozni. A marha és disznó tenyésztést meg akarjak szüntetni. Ahogy a Covid-plandémia esetében a gyógyszergyárak keresik gennyesre magukat, a marha-disznó-tenyésztés megszüntetése után a műhús gyártó cégek fogják a milliárd dolláros üzleteket lebonyolítani. Ez a következő lépése a HH-nak.
5. Az antidemokratikus, diktatórikus HH befolyását csakis a Közvetlen Demokrácia bevezetésével lehet kiiktatni, illetve tetemesen csökkenteni. A Közvetlen demokráciában nincsenek pártok és a képviselőket a Tizedek rendszerben a nép választja ki és hatalmat a gyakori népszavazásokon keresztül közvetlenül gyakorolja.
„a mindenkori hatalom az adott társadalom szellemi egészségének vagy kapacitásának mutatója, – (hozzátenném) annak mindenkori képződménye vagy váladéka.”
Ez egy nagyon szép megfogalmazás. De mire használhatjuk ezt az eredményt? Mint mérnök és tudományos kutató nekem azonnal szükségem van a mennyiséggé tételre, vagyis quantifikálásra. Másképp nem lehet ezt a fontos felismerést egy matematikai szimulációra használni. Tehát mit javasolna Jánosi Zsolt, hogy miképp lehetne felmérni és ezen keresztül quantifikálni „a társadalom szellemi egészségét vagy kapacitását”. Ugyanis amennyiben lehetséges a quantifikálás, akkor érték-zónákat állíthatunk fel. Például, amennyiben a mennyiséggé tétel skálája 1-10, akkor mondhatnánk, hogy 8-10 között a Hatalom/Kormány működése nagyon jó. 6-7 között jó, 4-5 között kielégítő, vagyis hiányos, 1-3 között bukás, vagyis a Kormányt el kell távolítani.
A mindenkori kormányok teljesítményének megállapítására szükség lenne egy abszolút tudományos kiértékelési modellre, mely vitán felül áll, és ezért mindenki, illetve széles néptömegek által elfogadott. Az alkotmányba be kellene építeni egy cikkelyt, mely tartalmazza a kormány lemondását, amennyiben az eredmény 1-3 között van. Nos van még ötletem, gondolatom ezen a területen, de egy hozzászólás kereteit túllépné.
Hozzászólásaimat és a cikket ide is kitettem, mert itt nem jelennek meg:
https://dringsti.wixsite.com/emmako/post/demokratikus-alkotmány-ismérvei