Randevú Rómában, az Éjszaka Kairóban sikersztori folytatása

Claire Kenneth fordulatokban gazdag romantikus regénye a Randevú Rómában. Szintén kiszámíthatatlan izgalmas eseményekkel lepi meg az olvasót!

Claire Kenneth misztikumáról ejtettem már pár szót, amikor kedvet csináltam az Éjszaka Kairóban sztorit megindító regényéhez. Ekkor említést tettem róla, hogy a legjobb inspirációt az írónőnek a saját élete adta. A szerző imázsa olyan szuperprodukció, hogy az ember a végén úgy könyveli el, hogy az életrajz a főmű, a könyvek csak mellékes kiegészítők. Regényeiben szereplő főhösök változatos, kihívásokkal teli életszakasza, szinte 100 százalékos mintázatot képvisel saját életútjával.

Egy szelet a szerző magánéletéből

Ennek kapcsán említenék egy érdekességet, azon dokumentációs forrásból, amelyet az írónő még 1989-ben készített, házasságairól és férjeiről:

„Mint strandszépségkirálynő megismerkedtem Nonn János századossal, a neves sportemberrel, aki a diszkoszvetés Európa-bajnoka volt. Tizennyolcadik születésnapom előtt két nappal volt az esküvőnk. Ebből a házasságból született fiam, Tamás. A gyerek hamarosan árva lett, mert János hősi halált halt Osztrogorszknál, vala-hol egy tömegsírban nyugszik a Don-kanyarban… Akár Petőfi özvegye, én is hamar eldobtam az özvegyi fátyolt, és férjhez mentem dr. Bíró Gézához. Ez a házasság sem tartott soká, mert Stridováron, közel a Drávához, egy amerikai ejtőernyőst meg-mentettünk, aki kiugrott az égő gépből.Férjem ezért az életével fizetett: Bécsbe vitték, ahol az ellenséggel való kollaborálással gyanúsítva agyonlőtték.”

Claire életének részéből, hosszabb idézetekre talán nincs is szükség, mert már ez is bőven elegendő ahhoz, hogy láthassuk a párhuzamot saját sorsának momentumai és a regényeiben szereplő főhösök között!

Mindenesetre ha szeretnél bővebben elmerülni Claire Kenneth életében, akkor figyelmedbe ajánlom Szécsényi Mihály összeállítását a „Lektűr és diktatúra – Epizódok Claire Kenneth írónő életéből” címmel.

Miről is szól a Randevú Rómában?

Nos, az Internet tele van semmit nem érő, gyakorlatilag az eredeti könyv tartalmi leírásának másolatából. Tucat informcáiós oldal ráadásul teletűzdeli cselekményleírásokkal, amely álláspontom szerint azért nem helyes, mert pont a felfedezés élményét vonja el a leenedő olvasótól.

Amikor egy könyvhöz kedvet csinálunk, mindig kihívás olyan ízelítőt szolgáltatni, amely keretén belül az égvilágon semmilyen eseményt nem „lövünk le” előre. Pontosan erre vállalkozom most 😉

A szereplőkről röviden

• Tárnoky Anna és George Dowery – eme két főhős az alap, írtam róluk pár sort, amikor az első kötetet bemutattam.
• Zilahy Zoltán – szintén a történet egyik meghatározó személye. Róla azon túl, hogy orvos, amit már elárultam, annyit nyilatkoznék, hogy Claire Kenneth eme két regényének mint „Randevú Kairóban” és „Randevú Rómában” komplex történetének dráma avagy happy end alakulásának „házmestere” 😀
• Giovanna – egy nagyon fiatal olasz félvér lány. Ha a történet során jobban megismerjük, és a vele kapcsolatos történéseket átéljük, akkor minden bizonnyal a kicsi Mirjam fog eszünkbe jutni, Őt a déjà vu élmény vezérkarakterének tudnám besorolni.
• Beppo – Giovanna, a sors keze által igencsak megtépázott öccse. Ezzel együtt igazán mellékes szereplő, de ha Ő nincs akkor George Dowery ls Zilahy Zoltán sosem találkoznának Rómában.
• signor Cerutti – Giovanna férje, az élet igazi kegyetlen játékának áldozata.
• Günter – nos a nők terén meglehetősen jó ízléssel bíró, de amúgy az SS állományának nem egy észkombájnja.

A fentiekben a teljesség igénye nélkül, csupán a kulcsfigurákat gyűjtöttem össze!

Általában megszokhattuk azt, hogy minden írás, mű, legyen az regény, novella vagy egyéb formába öltött tartalom, az élettel kapcsolatban valamilyen fontos üzenetet közöl.

A „Randevú Rómában” kötet egyik legfontosabb üzenetét – mégha azt nem is a közvetlen főhősökön keresztül sugározza –,

abban a formában kapjuk meg, hogy mi lehet az Életben a hazugság egyik legnagyobb ára!  Ez a sztori legszívszorítóbb eleme.

Zárszóként annyit még megemlítenék, hogy a történet befejező szakaszait nem szabad a mai modern nők felfogása szerint megközelíteni és értékelni. Abba az időbe kell tudni beleképzelni magunkat amikor a II. Világháború zajlott. Ebben az időben ugyanis a társadalmi viszonyok – női és férfi szerepkörök – más értékrendet mutattak, fogalmazhatnék úgyis, akkor a nő és a férfi tudta hol a helye 😉