A boldog hülye és az okos depressziós
A boldog hülye és az okos depressziós avagy pszichológiai útikalauz intelligens depressziósoknak 😂
Sorsszerű, hogy szembe kerültem a boldog hülye kiadással, lévén értekeztem már én blogom hasábjain Dr. Popper Péter munkásságával kapcsolatban, amikor az „ Egy illúzió halála ”című íromány útján a boldogság kérdéskörét elemeztem.
Ez az alakítás ihletet merít mindazokból, amelyen Dr. Popper Péter is filozofált, de kiegészül András önironikus szemléletmódjával…
Lehetünk -e boldogok egy ennyire ellentmondásos világban, boncolgatja „ A boldog hülye és az okos depressziós ” című könyv!
Az egész könyvre leginkább az jellemző, hogy sarkall az önmegismerés irányába, és világunk jobb megértése felé. Oldalain rengeteg idézet is feltűnik, amelyekből igyekszik levonni a bölcseletet, iránymutatásokat.
Kepes András író és egykori tévés, rádiós műsorvezető, saját családi hátterére és az eddig lezajlott eseményekre egyfajta kultúrtörténetként tekint, s ezt párosítja a tudománnyal, felhalmozott tapasztalatokkal, amelyek „ játszóterében ” próbál a végére járni, hogy
lehetünk -e egyszerre boldogok, sikeresek, okosak és optimisták? Szemmel láthatóan próbálja felülírni „ a tudatlanság áldásos ” receptjét 🙂
A szerzőt pszichológiai, pedagógiai tézisei és kutatási eredményei teszik hitelessé. S mindezt úgy, hogy előadásai nem tűnnek száraz unalmas rizsáknak. Talán ez azért is van így, mert nem feltétlen az ismeretanyag átadására törekszik, inkább az érdeklődés felkeltésére.
Miről szól a könyv?
A könyvnek a tartalmát nem lehet elmondani, mert nem egy történetet ír le, hanem az Élet érdekes kérdéseivel foglalkozik. Száműzi a jó vagy rossz válaszokat. Olyanok ugyanis nem léteznek. Az üzenetébe kódolt paradigma, hogy az adott kérdéseket többféle aspektusból kell vizsgálni!
Van a könyvben kultúrtörténet, irodalom, önéletrajz, családtörténet, de leginkább egy televíziós vagy rádiós műsorhoz hasonlít, ahol az előadó, azaz a szerző, az emlékeiben szabadon tud csapongani. Érdekes statisztikai adatokat, emlékeket, megfigyeléseket vagy akár tudományos megközelítéseket, idézeteket is az asztalra rak. Így előbb utóbb mégis az egész valahogy össze áll, térképet biztosítva számunkra az Élet értelmezéséhez.
A tartalom vezetéséről
Szerintem már eleve a „ Tartalomjegyzék ” beszédes, hiszen ha megfigyeljük, visszaigazolja a könyv idézetekre fókuszált vonalvezetését. Ugyanis zömével maguk a fejezetcímek is idézetek, amelyekből prezentálok párat ;
- A „ hülyének szerencséje van! ”
- „ szenvedés gyökere a szellemi vakság ”
- „ valóság alaptermészete a bizonytalanság ”
A könyv mögötti marketinggépezet: lehet elismerés és kritika is egyben!
Már a címből jól látszik, hogy András múltjában az újságírás ott figyelt ám, kitől a marketing szemmel láthatóan nem távoli. Valljuk be őszintén, a cím egyszerű,
viszont annál professzionálisabban érdeklődő csalogató 😉
A boldog hülye és az okos depressziós kritika
Nehéz kritikával illetni azt, aki saját magát is kritikus szemmel nézi és rendszeresen fejleszti mentálisan. Részemről a kritikus pont a könyv vége felé lappang. Pedig igazából ezzel a fránya Covid-19 -el nem csinált semmi mást az égvilágon, mint megfelelt saját életcéljának, amire John Updike idézetéből nyert motivációt.
Idézet a könyv 61. oldaláról :
Updike is azt mondta : „ jó emberből nem lesz jó író ”. Így aztán próbálkozom én is, hogy szemét legyek. Olyankor rögtön írni kezdek.
András nyilván tisztában volt vele, hogy a Covid-19 milyen társadalommegosztó, s azzal még inkább, hogyha a vakcinák pártossága olvasható ki a tartalomból, akkor a média által felkapott lesz, még ha az egyes bugyrok kereszttüzében is 🤪