Moszkva az a város amit könnyű megszeretni, de nagyon nehéz megismerni. Maga a metropolisz nem kiismerhetetlen, de egy igazi óriásváros. A rendelkezésre álló 1975-ös régebbi adatok szerint is a világ negyedik legnagyobb városa volt London után. 1975-ben a lakossága 7 millió 500 ezer, s ez az adat a 2019-es esztendőre több mint a duplájára változott 16 millió 855 ezerre ami az elővárosaival együtt értendő. Viszont ha csak a belvárosi részeire koncentrálunk, akkor is majdnem a kétszeresére nőtt a lakosság a maga 12 millió 523 ezer 123 -as lélekszámával.

MOSZKVA TIPPEK

|Taxi| |Vízum|

Kedvcsináló felvezetőm

Kedvcsinálónak, hogy Moszkva méreteit elképzelhesse mindenki: ha Oroszország kulturális és hatalmi központjából, a Kremltől elindulunk (akit érdekel annak mondom, a Kreml csak belépőjeggyel látogatható), akár egy nagy húsz kilométeres moszkvai séta várhat ránk.

A Moszkvai Nagy-színháztól talán három órán keresztül is barangolhatunk, Moszkva város határát még mindig nem fogjuk elhagyni❗

A városkép igazán sokszínű. Nemcsak a történelem jegyei tükröződnek vissza a városról, amit főként a régebbi cári és szovjet idők monumentális emlékei alkotnak, de a modernkor vívmányai is látszódnak az arculaton. A modern utalás jelzőmhöz párosítsa mindenki Európa 10 legmagasabb felhőkarcolóinak gondolatát, amelyből nem vitás, hogy hat legalább Moszkvában található.

Booking.com

A beutazás feltételei

Oroszország rengeteg látnivalóval rendelkezik, de a magyar állampolgároknak mindenféleképpen még a beutazás előtt vízumot kell igényelniük. Ez alól CSAK diplomata vagy szolgálati útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok a kivételek, nekik nem kell vízum a belépéshez. Az Ő jogalapjukat külön kormányközi egyezmények rendezik. Vízumért az Oroszországi Föderáció Nagykövetségének Konzuli Osztályához kell folyamodni Budapesten, vagy az Oroszországi Föderáció Főkonzulátusához Debrecenben.

Oroszország Budapesti Nagykövetségének honlapja

biztosíthatja az oroszországi vízum ügyintézésekkel kapcsolatos autentikus forrást!

https://hungary.mid.ru/hu/consular-services/vengriya/visa/

Érvényes útlevél mindenképp kell, s további kritérium, hogy az útlevélnek a Moszkvából való hazautazás dátumát követően még legalább félévig érvényesnek kell lennie!

A vízum kétféleképpen is megszerezhető:

Hagyományosan (az útlevélbe kerül felvezetésre)
Elektronikus úton (de nem minden orosz területre, például Moszkva esetén is érdemes érdeklődni)

Moszkva Oroszország szíve

Folyók és csatornák hálózata

Mi Moszkva folyója?

A Moszkva-folyó, a település névadó folyója, a Volga vízrendszeréhez tartozik, Gzsatszk közelében. A moszkvai és a szmolenszki területeken kering 502 km hosszan. Nem messze Moszkvától körülbelül olyan 32 kilométerre ered. Lágyan fodrozódó hullámai, hangulatosan kiépített rakpartjai, kecses hídjai megszépítik Moszkvát. Legnagyobb mellékfolyója a Jauza, de táplálja még Nyeglinnaja, Presznya, a Szetuny, s a Holdinka, továbbá több kisebb föld alatti patak. Tulajdonképpen ez a folyó Moszkva városának fő vízellátója.

A vízi közlekedés kiváló

Köszönhetően a mesterségesen kiépített vízi utaknak, Moszkva kényelmesen megközelíthető a Balti-tengerről, Fehér-tengerről, Kaspi-tengerről, az Azovi-tengerről, és a Fekete-tenger felől. A Moszkva-folyó egyébként sokkal keskenyebb mint a Duna. Az alábbi fotó talán még jobban szemlélteti. Innen jól látható a Tretyakov-képtár amely jelenleg több mint 60 teremmel várja mindazokat akik érdeklődnek az orosz képzőművészet iránt, s akik szeretnék meglesni a Tretyakov fivérek egykori magángyűjteményét.

Az orosz fővárosból a Balti-tengerre a Moszkva-csatornán, a Ribinszki-vízgyűjtőn és a Volga-Balti-vízi úton lehet eljutni. A Fehér-tengerre ugyanez az út vezet, kiegészülve a Balti-tengert a Fehér-tengerrel összekötő csatornával. A Kaspi-tengerig a Moszkva-csatornán és a Volgán keresztül vezet az út. Az Azovi- és a Fekete-tenger megközelíthető a Volgán, a Volga-Don-csatornán és a Donon keresztül, amelyek hajózásra rendkívül kellemes szakaszok.

Vízgyűjtők a sport otthona

Egyébként a Moszkva-csatornával nemcsak a hajózás, mint a kereskedelem egyik alappillére vált gazdagabbá, hanem eme csatorna révén a Moszkva-folyó vízszintje több mint 2 méterrel megemelkedett, s ennek köszönhetően az embereknek rendkívül jó rekreációs programokat kínálnak a vízgyűjtő medencék köré csoportosuló vízisport lehetőségek, amelyek valóságos paradicsommá lettek.

A Moszkva-folyó szintje, víz mennyiségének kétharmada a Volgából származik. Az óriási vízgyűjtő medencéknek köszönhetően sok új fürdőhely létesült a partján, amelyek tartalmas kikapcsolódást jelentenek a kirándulóknak. Amit Moszkvai területnek hívunk a Volga, az Oka, Klijazma és Moszkva folyók medencéjében található, s ennek a területnek a központja a Moszkva nevű város. A város határain belül 49 híd szeli át a folyót és csatornáit. Nagyon szép zöldövezetű Oroszország központja, s a területének harmadát erdő borítja, az állatvilág széles választékával (jávorszarvasok,medvék,rókák,hiúzok).

Szálláshelyek

Moszkva már 1975-ben is több mint 40 szállodával büszkélkedett. Azóta viszont rengeteg idő telt el, s az olyan régi patinás hotelek kínálatát tovább bővítve, mint amilyen a National, Metropol, vagy a Centralnaja, sok új szép szálloda épült: például Mecsanszkij kerületében az 5 csillagos Radisson Blu Olympiyskiy Hotel, Arbat kerületében a szintén 5 csillagos Penta hotel, és még sok példát fel tudnék sorolni. A régi időkhöz képest a szállodák is modernizálódtak. A kínálatban rengeteg hotel és apartman is megtalálható, érdemes csemegézni a lehetőségekből.

Gasztronómia

Aki érdeklődik a hagyományos orosz ételek iránt, azoknak tudom ajánlani a levesek közül az scsi névre hallgató káposztalevest vagy a borscs céklás káposztalevest: isteni fincsi, pont nekem való, mindkettőt rengeteg hússal készítik 😀 Az orosz konyhára jellemző, hogy növényi olajjal, de sokkal gyakrabban vajjal főznek. Ettől kapják az ételek azt a pikáns, de mégis különleges ízt, amely a legtöbb embernek furcsa, kb. annyira mint egy orosznak a zsír szaga. Az oroszoknak az előétel (zakuszka) a mániájuk. Ez lehet például egy jó kis tejfölös hagymasaláta vagy paradicsomsaláta, majonézes hússaláta, valamilyen hideg sült, felvágott vagy hal, leginkább szelgy vagy sprotni. De a különböző sajtok és az orosz kaviár is terítéken szokott lenni.

Édesszájúaknak egy kis kényeztetés

A cukrászdák kínálata Moszkvában nagyon jó, a választék nagyon széles, nem unalmas a fantáziaviláguk ezen a területen. Bár a nyugati kultúra kialakította jegyeit, mert régebben egy átlagos európai számára a cukrászda fogalma Moszkvában teljesen megtévesztő volt. Most viszont a kínálat, ha úgy tetszik kiegyensúlyozottá vált, s az édesszájúak is ténylegesen megtalálják számításukat ha belépnek egy moszkvai cukrászdába.

Pezsgő

Azonban a nyugati kultúra és eszmerendszer nyomásgyakorlása nemcsak ezen a területen jelenik meg, a pezsgő területén is – ha másban nem is – de az elnevezésben mindenképpen forradalmi alakítást végzett, utalnék itt az 1954-ben alapított Sztolicsnij nevű kijevi pezsgőgyárra, amely Szovjetszkoje Sampanszkoje nevét megváltoztatta Szovjetovszkoje Sampanszkojéra. Sietve közölték persze, hogy az ital ízének összetételében semmi változásra nem kell számítani. Ezt egyébként egy 2015-ben kodifikált törvénycsomagjuk hatására tették, amely teljesen igazságosan megtiltotta mind a szovjet múlt propagálását, mind a nemzetiszocializmus eszmerendszerének terjesztését.

Mit nézzünk meg Moszkvában?

Van egy rossz hírem. Ha szűkre szabott az időkeret akkor nem semmi kihívás vár az utazóra, ugyanis rengeteg a látnivaló. Mérlegelni kell, hogy mit nézzünk meg, s mit hagyjunk el a temérdek látnivalóból. Azzal már az útitervünk összeállításakor tisztában kell lennünk, hogy egyetlen, akár tíznapos, vagy kéthetes utazás alkalmával Moszkva valamennyi érdekességével megismerkednünk lehetetlen vállalkozás.

Moszkva Látnivalók

több mint ezer kiemelt védelem alatt álló műemlék épület
hatvanegy múzeum
legalább 25 színház
119 különböző mozi
16 kultúrpark
több mint 4 ezer könyvtár fellelhető

Moszkvai utazási tipp azoknak akik kevés idővel rendelkeznek

Kreml csodálatos épületegyütteseinek megtekintése
egy hangulatos séta a Gorkij utcán és a Kalinyin proszpekten (értsd proszpekt alatt: orosz vagy régebbi időkben szovjet nagyvárosokban lévő sugárutak megjelölése)
Tretyakov Képtár
vessünk egy pillantást a városra az egykori Lenin-hegyről, amely most Veréb-hegy néven ismert

Városnéző tipp

Ha Moszkvába látogatunk akkor az utazási programunkba próbáljuk besűríteni a Rosszija szálló környékének, a Kremlen kívüli legősibb negyed bebarangolását. Remek városnéző túra szerintem egy kiadós sétára a régebbi időben Népgazdasági Kiállítás parkok névre hallgató, de jelenleg Összoroszországi Kiállítási Központ néven futó környéke, amely egy virágerdőkbe bújtatott pavilonvárost prezentál számunkra.

Tévé torony

Itt van valahol az osztankinói tv torony is, amely érdekessége, hogy legalább 4 évig foglalkoztak a felépítésével (1963-tól 1967-ig) és a maga 540 méteres magasságával nagyon sokáig 1974-ig tartotta a dobogón az első helyet. Aztán a varsói plocki TV-torony ami 646 méteresre sikeredett, teljesen az összeomlásáig bitorolta ezt az előkelő címet.

Az Osztankinói tévétorony

1991-ben miután ez a plocki TV-torony összeomlott Eurázsia legmagasabb építménye címet ismét az Osztankinói tévétorony kapta. Ebben a toronyban 45 különböző emelet található. Sajnos azonban a turisták az összes szintre ellentétben például az Eiffel-torony lehetőségeivel, nem juthatnak el, még a szupergyors liftek ellenére sem, amelyek 337 méter magasságig akár 1 perc alatt is feltudják vinni az embereket. Innen aztán tiszta időben 80-100 km távolságra is simán el lehet látni. Ha a magasból panorámafelvételeket szeretnénk csinálni akkor ez a turistalátványosság kihagyhatatlan. Látványosságként kiemelném még a Novogyevicsi kolostort, Novogyevicsi-temetőt, a Történeti Múzeum, az osztankinói kastélymúzeum vagy a Rubljov-ikonmúzeum megtekintését.

Esti programterv

Az esti programtervek is érdekesek lehetnek például valamelyik bábszínház vagy orosz művészegyüttes előadásában. Ha már Moszkvában vagyunk akkor alap felkeresni Vlagyimir Iljics Lenin nyughelyét, amely a Lenin-mauzóleumban kapott helyet, s ajánlom még a nagyszerű csatangolást a Vörös tér – a Vörös tér Moszkva és Oroszország leghíresebb tere, az orosz történelem sok fontos eseményének színhelye – környékén.

Utazási tippek, látnivalók részletezése azoknak akik több idővel rendelkeznek

Templomok, épületek, látványosságok

A már említett Vörös-tér és Kreml mellett sajátos arculatú műemlék utca a Rosszija Szálló északi homlokzata előtt lévő ulica Razina, amelyen a XVI-XVIII. századi orosz barokk építészet sok értékes alkotását, köztük az ősi Romanov-házat, a Varvara, a Makszim Blazsennij-, a György templomot, a Znamenszkij-kolostor maradványait és öttornyú téglatemplomát, az Anna fogantatásának templomát járhatjuk be. A XVI. századból valók a Danyilov-, az Andronyikov-, a Szimonov-, a Novoszpaszkij-, a Novogyevicsij- és a Donszkoj ma is álló templomai, épületei.

Építészeti stílus

Moszkvában a XVIII. század második felében váltotta fel a barokkot a klasszicista építészeti stílus, amelynek Oroszországban a Vaszilij Bazsenov és tanítványa, Matvej Kazakov volt a megmentője. Ők építették, közös terv alapján II. Katalin caricinói, napjainkban már Moszkva közigazgatásához tartozó kastélyát. Az Ő nevükhöz fűződik a Herzen utcán Bolsoje Voznyeszenyije templom is, amelyben Puskin és Goncsarova esküvőjét tartották egykoron.

Kazakov tervezte a Leningradszkij proszpekten lévő Petrovszkij- palotát (ezt később Zsukovszkij Repülő-hadmérnöki Akadémia épületének hívták).

Neves klasszicista építésze volt Moszkvának a két Zsiljardi: az olasz származású Ivan Zsiljardi, s fia, Gyementyij Zsiljardi. Az építette, s az 1812-es tűzvész után a fia állította helyre és építette át az egykori Özvegyek Házát, az oszlopsoros, timpanonos épülettermeket, amely később orvostudományi könyvtárnak adott otthont.

Jó tanácsom a shopingoláshoz

Jelenleg Oroszországban 5 napos munkahét van, – bár itt jegyzem meg, hogy előkészületek folynak a 4 napos munkahét bevezetésére, azzal az indokkal, hogy a munkavállalóknak több idejük legyen magukra és a családjukra , valamint a munkanélküliségi ráta csökkentése érdekében – így legnagyobb zsúfoltság a szombati napokon koncentrálódik. A legtöbb üzletet a Gorkij utcán, az Arbaton, a Kalinyin proszpekten, a Kuznyeckij moszton, a Petrovkán és a Sztolesnyikov (Stoleshnikov) pereulokon találjuk.

A Kreml

Moszkva Mózes kosara, az orosz történelem alakulásának legendás színtere. A földrésznyi hatalmas ország életét irányító kormányzati munka központja. A Kreml fogalom és jelkép. Moszkvát, sőt az egész Oroszországot szimbolizálja. Ebben a csipkés falkoszorúval övezett háromszögben – ott ahol most az Oruzsejnaja Palota épülete áll – ácsolták anno az ősi Moszkva első házait. Rámutatnék arra az érdekességre amit sokan nem tudnak, de Oroszországban – a nemzetközi köztudattól eltérően – nem a moszkvai az egyetlen Kreml; Pszkovban, Novogoradban, Asztrahanyban, Szmolenszkben és több más városban is így hívják az ősi erődítményeket.

📜 Történelmi érdekességek

A ma látható vörös téglafalat, s a bástyákat, amelyek eredetileg sátortető nélkül álltak, 1485 és 1495 között építették az addigi már igen meggyengült mészkőfalak helyére. Azokon a helyeken ahol a legfontosabb stratégiai utak a Kreml falához érnek, a többinél nagyobb és magasabb bástyákat emeltek. A kor legtökéletesebb katonai technikája szerint épült ez az erőd. A bástyákat úgy alakították ki, hogy ne csak előre, hanem oldalirányba is lehessen lőni belőlük, ezért van az, ahogy a fotón is láthatjuk, hogy kicsit kijjebb állnak a falhoz képest. A bástyák süvegei, a sátortetőhöz hasonlító tornyok fiatalabbak mint a falak: a XVII. század második felében épültek. A Kreml vörös téglafalának hossza 2235 méter. A Kreml főtornyainak csúcsát a cári hatalom szimbóluma, a kétfejű sas díszítette a forradalomig. A bronzsasokat 1935 őszén, ha úgy tetszik lerepítették, s helyükre nevezetesen a Szpasszkaja,- a Nyikolszkaja,-a Trojickaja,- a Borovickaja,- és a Vodovzvodnaja-toronyra ötágú csillagot szereltek. A Kreml falai összesen húsz bástyatornyot fűznek össze. A Kreml területét 1955-ben nyitották meg a látogatók előtt, 1961 óta múzeum.

Kreml tornyai

A Szpasszkaja-torony

Neve megváltót jelent. Sok turista azt a véleményt alkotta erről a toronyról, hogy a legszebb. A köztudatba is úgy került be, hogy ez a Kreml „főkapuja”. Ha visszamászunk a történelem rég elfeledett bugyraiba és utána nézünk ennek a kapunak, akkor olyan információkat kapunk, hogy jelentős helynek számított nagyon is. A Kreml templomaiból a főpapok a nagy vallási ünnepek, körmenetek eseményein ezen a bejáraton át hajtottak a Kreml erődítményébe. A Szpasszkaja-torony négyszögletű alsó részét 1491-ben építették Pietro Solario és Marco Ruffo olasz építészek irányításával. Nyolcszögletű felső részét pedig 1625-ben emelte Bazsen Ogurcov orosz mester és Christofor Galovei angol építész. A mészkő faragványokkal gazdagon díszített torony a csúcsára erősített rubincsillaggal együtt 71 méter magas. Ennél csupán a Trocijkaja-torony magasabb. A belsejében körbefutó lépcsősor kilenc emeletet köt össze.

Felső három emelet

Itt helyezkednek el a Kreml híres toronyórájának mechanizmusai. Az idegen támadókkal vívott harcok és a sok tűzvész miatt többször megsemmisült ez a torony. Az óraszerkezet súlya 25 tonnát nyom, a harangos súlya pedig olyan 2 tonna, amelyek akkor szólalnak meg ha az óra egész órát üt. A harang részét 1769-ben öntötték.

Hatalmas méretűek az óra kívülről látható részei is. A toronynak mind a négy oldalán van egy – egy aranyozott vörösréz keretbe foglalt számlapja.

A Szenatszkaja-torony

Ez a szenátusi torony háromszáz esztendeig a névtelenség homályába burkolózott. Csak valamikor 1776-1778-ban miután Kazakov felépítette mögötte a Szenátus épületét kapott nevet. Érdekes a Szenatszkaja-torony esete, mert ha a többi toronnyal összehasonlítjuk, akkor ezen alig fogott valamit az idő. Persze némi beavatkozásokat azért végeztek rajta, hogy az 1680-as tetősátor megmagasítását megemlítsem. Mindezzel együtt szinte érintetlenül megmaradt az utókor számára, pontosan úgy, ahogyan 1491-ben megépítették. A 34,3 méter magas toronynak az volt a rendeltetése, hogy a Vörös tér felőli támadásoktól védje a Kremlt.

A Nyikolszkaja-torony

Ez teljesen egyszerre épült a Szpasszkaja-toronnyal szintén 1491-ben. Az építője szintén Pietro Solerio. Nevét a kapu bejárata fölött díszelgő, Csodatevő Nyikolát ábrázoló ikonról kapta. A Kreml bojárházaihoz és kolostortemplomaihoz jártak elsősorban ezen a bástyakapun keresztül. 1612-ben Minyin és Pozsarszkij felszabadító önkéntesei özönlöttek be a Kremlbe ezen a kapun, hogy elűzzék Moszkvából a lengyel megszállókat. A Nyikolszkaja-torony csaknem a XVIII. század végéig megőrizte ősi külsejét. 1780-ban azonban ráépítettek, a XIX. század elején pedig A. Ruszka építész teljes mértékben átvariálta azzal, hogy mészkő csipkékkel gazdagon ékesített, karcsú gótikus tornyot emelt a kapubástya fölé. A Moszkvából kivonuló Napóleon rombolása után, 1814-ben Bove, az októberi forradalom viharát követően, 1918-ban pedig Markovnyikov restaurálta a tornyot. Magassága a tetején világító rubincsillaggal együtt 70,4 méter. Bár az erődítmények általában rombolni szokták egy város látképét, de Moszkva esetében ez a torony is csupán kiemeli a hely szépségét. Sosem árt egy város esetén ha egyszerre tudja az antik és a modern jegyeket is tükrözni, Moszkva pedig határozottan ilyen város.

Az Arzenál-saroktorony

A Sándor-kert csücskénél áll, a közelében a Kreml falain belül látható Arzenálról – fegyverraktárról – kapta a nevét. 1492-ben, egy évvel a Szpasszkaja-torony,- a Szenatszkaja-, és a Nyikolszkaja-torony után építette a már fentiekben többször is hivatkozott Solario.

Ez a Kreml legerősebb saroktornya! 60,2 méter magas építmény és a falai az alapoknál több mint négy méter szélesek. A Kreml védelmének egyik kulcsfontosságú pontja volt hosszú évszázadokon keresztül. A torony alatt, a mélyben – ma is meglévő – álcázott kutat rejt a föld. Ha az ellenség körülzárta a Kremlt, innen hordták az ivóvizet a falak védelmét ellátók számára. Ha megfigyeljük a Kreml falának összes többi tornya négyzetes alapokra épült, de ez az egy itt kivétel, itt a körjelleg uralkodik.

A középső-Arzenál-torony

1495-ben épült, magassága 38,9 méter. Az Arzenál hosszú épületfalának pontosan a közepén áll, innen kapta a nevét is. A mai világunkban tapasztalható külsejét már a XVII. században is magára öltötte.

A Trojickaja torony

Jelentése Szentháromság. A Kreml falának legmagasabb tornya. A tetejére szerelt csillag végpontjával együtt nyolcvanméteres! A bástyát tartó épületrésznek milyen a föld alatt levő helyiségeit egykor börtönnek használták. A fentiekben olvasható Szpasszkaja-torony után ez volt a Kreml második díszkapuja. Külső kiképzése, a bástyakorona és az 1685-ben ráépült toronyrész díszítő elemei hasonlítanak is a Szpasszkaja-toronyéra. Egyébként ezt a hasonlóságot az is tovább mélyíti a két torony között, hogy egészen a XIX. század elejéig ezen a tornyon is volt egy harangjátékkal működő óriási óra, sajnálatos módon az 1812-es nagy tűvész idején pusztult el, s utána már nem renoválták.A torony hosszú életútja alatt 1495 óta több neve is volt; például Bogojavlenszkaja, Znamenszkaja, Kuretnaja.

Ezt a jelenlegi Trojickaja nevet onnan kapta, hogy 1658-ben mellette állt a Kremlben a Trojickij- Szentháromság kolostor egyik zárdaépülete. Ezen a kapun jártak annak idején a patriarcha házához, s itt jöttek ki díszes kíséretükkel a főpapok, amikor köszöntötték a csapatai élén a hadjáratokból visszatérő cárt. Ilyenkor az volt a szokás, hogy a Kreml főkapujáig, a Szpasszkajáig kísérték az ország első emberét. Napóleon seregei ezen a kapun át vonultak be 1812 szeptemberében, s rá egy hónapra ugyanitt távoztak meneküléssel. Jelenleg már a torony mellett álló kongresszusi palotába igyekvőké valamint a Kreml látogatói seregivé a terep.

A kapuhoz vezető hidat 1516-ban konstruálták a Nyeglinnaja-folyó fölé, amely akkor még itt csörgedezett a mai Sándor-kert helyén. Amúgy ma is itt folyik, de a szemektől elzárva, mert 1825 óta föld alatti csatornában viszi vizét a Moszkva-folyó medrébe.

A Kutafja-bástya

A Trocijkaja bástyakapuhoz vezető hidat védte anno. A XVI. század elején építették. Akkor vizesárok vette körül, s az oldalára erősített felhúzható híd segítségével megközelíthető volt. Az utcára néző mai kapunyílást 1868-ban vágták, az oldalbejárat helyett, amelyet viszont befalaztak. Nevének eredetére a történészek még nem találtak semmi nyomot. A legelfogadottabb nézetek szerint azért hívták pont így, mert a formája olyan különös, szokatlan. Ha megnézzük az ószláv nyelvet ez a Kutafja szó esetlent jelent.

Itt ezen a retró érzéseket keltő fotón szemben a Kreml egyik bejárata a Kutafja-toronynál. A hátérben a Kongresszusi palota. Moszkva sokat változott a régi időkhöz képest, de a turistákat ezek az ismertetőben is szereplő tornyok a mai napig nagyon vonzzák.

A Komendantszkaja-torony

Ez egy parancsnoki torony, ahogy a neve is sugallja. 1495-ben épült, de a XVII. század végén apróbb változtatásokat hajtottak végre rajta és egy magas sátortetőt emeltek a bástyarész fölé. A torony magassága a Sándor-kert felől 41,25 méter. Mai nevét a XIX. században kapta, amikor a torony mellett húzódó Potyesnij dvorecben azaz a szórakozások palotájában lakott a város katonai parancsnoka.

Az Oruzsejnaja-torony

Ez a torony arról kapta a nevét, hogy 1851-ben épített Oruzsejnaja Palata (Fegyvertár) sarkánál áll. Magassága 32,65 méter.

A Borovickaja-torony

A Borovickij-halom lábánál emelkedik, azon a ponton, ahol századokkal ezelőtt a Kreml első települése volt. Arról a fenyőerdőről nevezték el, amely itt zúgott valaha s amelyet a Kreml terjeszkedő házsorai fokozatosan kiszorítottak. Ezen a helyen állt a Kreml első kapuja, amit még Jurij Dolgorukij idejében, az első erődítmény építésekor ácsoltak.

A tornyot Antonio Solario építette 1490-ben, teljesen eredeti ötletek alapján. A bástyarészre három darab négyszögalakú , fokozatosan méretében egyre kisebbedő emeletet rakott. Ez az egész megjelenésnek sajátos, gúlaszerű külsőt kölcsönzött. Ehhez hasonló bástyatornyot csak Kazanyban lehet látni. A nyolcszögletű bástyacsúcsot, amelynek hegyén ötágú csillag fénylik, a XVII. század végén építették. Ennek a toronynak a magassága a csillaggal együtt 54 méter.

A bástyarész melletti kapubejárat fölött még ma is láthatók azok a rések, amelyeken át a felvonóhidat annak idején leengedték, hogy be tudják engedni a Kremlbe érkezőket. A hidat 1821-ben, a Nyeglinnaja betemetésekor szedték szét. Ez a kapu hosszú időn át a gazdasági bejárata volt a Kremlnek. Ma ezen a kapun bonyolítják le a járműforgalmak egy részét. A gyalogosoknak külön bejáratuk van a boltíves kapu mellett.

A Vodovzvodnaja-bástya

A Kreml legkecsesebb saroktornya, 1488-ban épült. Azóta nevezik vízfelemelőnek, hogy 1633-ban ezt a célt kiszolgáló gépet szereltek a belsejébe,s a bástya mélyén levő vizet ólomcsöveken keresztül a Kreml palotájába és kertjébe juttatták. Ez volt az első moszkvai vízvezetéknek tekinthető. Napjainkra viszont már teljesen komplex, modern kivitelezéseket oldottak meg.

Ez a torony a XVIII. század végére megrepedezett ezért 1805-ben egyszer teljesen szét is kellett szedni, s újraépítették az egészet. A Napóleon elleni háborús időszakok rombolásai után – Bove terveinek megfelelően – állították ismét helyre. Az újjáépítés már klasszicista külsőt teremtett a tornyoknak: ablakai oldalt kisebb oszlopokat, fölül pedig háromszögletű oromzatot kaptak. A saroktorony magassága a csillaggal együtt 61,85 méter.

A Blagovescsenszkaja-bástya

Avagy az Angyali Üdvözlet.1487-88-ban épült, sátor alakú teteje és díszes figyelőtornya pedig a XVII. század végén. Arról a Blagovescsenyije nevű templomról nevezték el, amelyet a XVIII. század elején hozzáépítéssel a bástya részévé varázsoltak. A figyelőtoronyban, amelynek lőréseit ablakméretre nagyították, hét kis harangot helyeztek el, a csúcson forgó szélkakas helyett pedig keresztet tettek. 1933-ban a tornyot restaurálták, s eredeti formájában helyreállították, a toldalék templomot pedig lebontották. A torony mellett, a belső falrészen jelenünkben is láthatók annak az úgynevezett mosókijáratnak a nyomai, amin át a kremlbeli paloták cselédsége a folyóra járt ruhát mosni. A torony bástya részét Rettegett Iván idejében börtönnek használták. A képen a Blagovescsenszkaja székesegyház látható!

A Tajnyickaja torony

Ez a Rejtekhelyes nevet jelentő torony a Kreml falának legrégebbi bástyatornya. 1485-ben építették fel, s elnevezése arról a rejtett kútról származik, amit a bástya belsejében fúrtak annak érdekében, hogy a Kreml védői, az esetlegesen hosszabb ideig tartó harcok alatt se maradjanak víz nélkül. A 38,4 méter magas épület annak idején kiemelkedő stratégiai fontosságú volt a rendszerint délről, a Moszkva-folyó felől jövő tatár támadások elleni védekezésben. A kutat tehát egy föld alatti folyosó kötötte össze a Moszkva-folyóval, s a bástyafal origójában egy kijáratot is nyitottak a part felé. Ezt az 1930-as restauráláskor befalazták. Kívül azonban mai napig is jól látható a boltíves kapu helye. A bástya napjainkban látható tornyát 1771–1773 környékén alakították ki.

Az Első Bezimjannaja bástyatorony

Itt hajdanában lőport tároltak. Ez a lőpor viszont Rettegett Iván idejében felrobbant, s szétbombázta valósággal az egész tornyot. Az újjáépítés megtörtént, majd 1770-ben lebontották, immáron készakarva ugyanis helyre volt szükség az akkor tervezett Kreml palotához. A tervek szépek voltak, de füstbe mentek, s 1773-ban új helyen, kissé közelebb a Tajnyickaja-toronyhoz ismét felépítették ezt a bizonyos védőbástyát, aminek a megnevezésére én semmilyen nyomot, utalás semmilyen forrásban nem találtam. A jó hír viszont az, hogy újabb adatot ezzel kapcsolatban nem említek, mert ma is pont ugyanott van, ugyanúgy ahogy kétszáz esztendővel ezelőtt volt 🙂

A Második Bezimjannaja bástyatorony

A folyóparti bástyasorral egyidőben, a XV. század végén épült. Mai külsejét a XVII. század végén nyerte el, amikor a tornyot nyolcszögletű sátortetővel és szélkakassal ráépítették. A középkorban kapu is vezetett át rajta a Moszkva-folyóhoz, ezt azonban később befalazták.

A Petrovszkaja-bástyatorony

Építésének pontos ideje nem ismert, a történészek és régészek feltételezései szerint ez a XV. század végéről való. Nevét az ugresi kolostorhoz tartozó Pjotr metropolitának egykor a közelben – a Kreml falain belül – álló templomáról kapta. Ezt is, akárcsak az első Bezimjannaja-bástyatornyot, lebontották 1771-ben, a történeti duma ugyanaz, hiszen útban volt a tervezett Kreml palota építésénél, de aztán, hogy viccesen, történelemhez hűen azonban mégis tényállásszerűen folytassam később az építkezés abbahagyásakor rövid alatt visszaállították 😉 Előtte, 1612-ben a lengyel intervenciósok, utána 1812-ben pedig Napóleon seregei rongálták meg. Ma abban a formában látjuk, ahogy Bove a franciák elvonulása után helyreállította. Magassága 27,15 méter.

A Beklemisevszkaja-saroktorony

Építője a már sok helyen feltűnt tehetséges Marco Ruffo. Ez itt a Kreml háromszögének délkeleti csücske. Innen vezet a Moszkva-folyó partjáról a hatalmas téglafal a híres Vörös tér felé. 1487-ben épült. Nevét Beklemisev bojáregykor a Kremlben álló, szorosan a toronyhoz simuló házától kapta. Beklemisev a reakciós, feudális bojárcsoporthoz tartozott. A bojárok régi kiváltságait, az ország politikai irányításában a feudális széttagoltság idejébe betöltött szerepüket követelte vissza, ami miatt III. Vaszilij előbb ebbe a sarokbástyába csukatta, később kivégeztette. Ettől kezdve Beklemisev házát és magát a bástyát is a kegyvesztett bojárok tömlöceként használták. A bástya tetején emelkedő karcsú tornyot a XVII. században építették. Ennek a bástyának a mélye is egy stratégiai jelentőségű kutatott rejtett hasonlóan ahogy a Tajnyikcaja-torony esetén is meséltem. Eme saroktorony többször lett restaurálva de ez a folyóparti tornyok közül leginkább az, amely megőrizte eredeti formáját és magasságát ami 46.2 méter.

A konsztantyino-Jelenyinszkaja-bástya

Pietro Solario építette 1490-ben. Nevét onnan kapta, hogy anno a közelében állt a Jelena-templom és a Konsztantyin templom. A Kreml falát ennél a résznél korábban Dmitrij Donszkoj idejében mészkőbástya védte: a hajdani Tyimofejevszkaja-bástya, amelynek kapuján indult 1380-ban seregével Dmitrij Donszkoj a győztesen megvívott híres kulikovói ütközetbe. Eredetileg a Konsztantyino-Jelenyinszkaja-bástyának is volt kapukijárata, amelyből felvonóhíd segítségével lehetett a Kreml falait védő külső vizesárkon túlra jutni. A kaput a XVII. században lezárták, később be is falazták, a felvonóhidat pedig lebontották. A bástyát ebben az időben vallatóhelynek használták. Külső homlokzatán ma is látszanak a függőleges részek, amelyek a hídtartó szerkezethez szolgáltak, s látszik a befalazott kapu felső része is. A kapu alsó részét az idők folyamán felrakódott talajrétegek miatt nem láthatjuk. Sátor alakú tornyát, amely a csúcsára erősített zászlóval együtt 36,8 méterre emelkedik a föld fölé, 1680-ban kapta a bástya.

A Nabatnaja-torony

Ez itt a Vészjelző amely éppen szembenéz a Vaszilij Blazsennij-templommal, s 1495-ben épült. Jómagam utazási témákban sok emberrel dumcsizok így ha olyan óriási reprezentatív mintával ugyan nem is szolgálhatok, de sokan akik ezt a tornyot látták, a Kreml kifejezetten alacsony tornyai közül, ezt tartották a legszebbnek. A bástya fölött kezdődő, 1680-ban épített torony alapzatát, s a felső kilátórészt téglából készítették, mészkő oszlopfőkkel és kecses vonalú párkányzattal díszített féloszlopok borítják. A fehér mészkő díszekkel szegélyezett zöld cseréptető, s a vörös téglafal színkompozíciója festői panorámát nyújt lentről.

A torony elnevezésének eredete

Azért hívják a tornyot Nabatnajának, mert ebben a toronyban szerelték fel annak idején a Kreml vészjelző harangját, amelyet mindig megszólaltattak – csak éppen nem a rendeltetésszerű használatával, hogy kellemetlenebbül szóljon – ha valahol tűz ütött ki, esetleg ellenség közeledett. Az 1771-es nagy népi felkelés, hogy újabb történelmi adathoz jussunk, az úgynevezett pestislázadás idején is ezt a harangot kongatták meg, hogy minél előbb a Kremlbe hívják vele Moszkva népét a jobb életkörülményeket követelésért a cári rendszertől.

A felkelést katonasággal vérbe fojtó II. Katalinnak minden próbálkozása hasztalan volt, nem sikerült ugyanis megtudnia, ki húzta meg a vészharangot 😉 Ezért aztán mesébe illően talált egy bűnbakot a harang nyelvében, s ezt a „bűnös” nyelvet kitépette. A szegény harangocska aztán legalább harminc esztendeig függött – amolyan mementóként – a toronyban ékes nyelve nélkül, néma harangként, már – már frusztrálóan megalázó szituációban 🙁 Eme cselekedete Katalinnak, csak kicsit ütött szíven, de ettől még kedvencem marad mindörökké, Ő férfivalósága 😛 Aztán végre 1803-ban a torony javításakor ezt a harangot levették és átadták az Arzenálnak. Ivan Motorin öntőmesternek a történelem hasábjaira bevonult, 150 pudot nyomó alkotását – 1714-ben öntötte – 1821 óta pedig a Kreml legbecsesebb értékei között, a Fegyvertárban őrzik.

A Carszkaja-torony

Ez itt a Cári legifjabb torony a Kreml téglafal gyűrűjén: 1680-ban építették. Négy kövér, köcsög alakú alakú alacsony oszlopon áll a nyolcszögletű sátortető, amelynek hegyén ágas-bogas, furcsa formájú aranyozott szélkakas forog. Olyan az egész torony, mintha egy baldachint emeltek volna a Kreml fala fölé.

Egykor harang függött alatta: a Szpasszkij vészjelző harang. A régi mondások úgy tartják, melyek vissza vissza tekintenek a már elfeledett korszakokba, hogy egyszer egy fából ácsolt kis kiállítótorony meredezett ezen a helyen, ahonnan Rettegett Iván szemlélte néha napján a Vörös téren zajló ünnepi ceremóniákat, a hétköznapi életet, a kereskedő ölre menését egymással, s persze a kihagyhatatlan Vaszilij Blazsennij-templom előtti ökölviadalokat. Innen hát a torony neve Carszkaja.

Cikkem további szakaszában, hogy a fentiekben rövid betekintőt nyújtottam a Kreml legalább húsz darab tornyaival és bástyáival kapcsolatban, s megpróbáltam vizualizációt alkalmazni a háromszög elképzelhetősége érdekében, pár sort megosztanék az olvasókkal – ha már úgyis annyi hivatkozást kapott – a Fegyvertárral kapcsolatos ismeretek témában.

A Fegyvertár

Az Oruzsejnaja Palata egyemeletes épülete 1844 – 1851 között, a Nagy Kreml-palotával megegyező időben készült. A Fegyvertár tervezője is pontosan ugyanaz volt, Konstantin A. Thon aki a Nagy Kreml-palota építési munkálatait is irányította.

Az Oruzsejnaja Palata a világ egyik leggazdagabb , páratlan kincseket őrző múzeuma. A XIV. században hívták életre a moszkvai nagyfejedelemségek trezorjaként, amely évről évre újabb és újabb darabokkal bővült. A XV. században III. Iván nagyfejedelem idején annyi kincs gyülemlett fel ebben a kincstárban, hogy 1484–1485-ben egy külön kőépületet emeltek neki, jelenkorunk Arhangelszkij- és Blagovescsenszkij-székesegyház között. Ide vitték át a nagyfejedelmi család valamennyi kincsét, amelyet addig a Kreml templomainak pincéiben őriztek.

A XVI. század elején már az udvar magas beosztású személyek köreibe tartozónak számított a fegyvertárnoki pozíció. Neki nemcsak az volt a feladata, hogy őrizze a cári fegyvereket, hanem az is, hogy újakat készíttessen és gondoskodjon azokról az ajándékokról, amely egy – egy jeles esemény esetén a külföldi követeket illette, az arra érdemleges embereket. Ezért hozták létre a Kreml fegyverműhelyét.

A XVII. század végén már több mint háromszáz mester dolgozott az Oruzsejnaja Palatában. Itt őrizték a legértékesebbnek számító háborús trófeákat, és a cári regáliákat.

A Fegyvertár kilenc teremből áll, s mindegyikben nagyméretű üvegvitrineken keresztül lehet a tárgyakat megtekinteni.

A Fegyvertár termei

1. terem : XIII-XVIII. századi orosz és más országokból való fegyverek és páncélok. Ebben a teremben legalább 8 tárló van amit részletességgel lehetetlen lenne ismertetni. Ezért aztán arra döntöttem, hogy inkább a releváns századokat említem meg, valamint az ezekhez kapcsolódó nagyobb neveket. Ide tartozik XVI-XVII. század orosz, valamint keleti és nyugati mesterek lőfegyverei, Nagy Péter, stb. De egy igazi érdekességet itt említek azért, ami Rettegett Iván nevéhez fűződik. S aminek a megtekintésére érdemes lehet koncentrálni. Rettegett Iván 1557-ben csináltatott az akkor még csupán négyéves fiának, Ivan Ivanovicsnak egy csöppnyi sisakot. Na az a tárlók egyikében látható itt ebben a teremben. Sajnos 1581-ben Rettegett Ivánból a mély apai szeretetek valahogy nem törtek elő, mert tulajdon kezével ölte meg saját fiát 🙁 XV-XVII. század, XVI-XVII. és XVIII-XIX. intervallumok releváns leletei itt megtalálhatók.

2. terem : itt főként páratlan értékű XII.-XVII. századbeli arany- és ezüsttárgyakat találunk. A tárgyak nagyját a Kreml ügyes kezű ötvösmesterei készítették.A 9-es tárló legértékesebb darabja talán a Jurij Dolgorukij fejedelemnek, Moszkva megalapítójának a XVII. századból az utókorra maradt ezüstkelyhe. Azért, hogy ugorjak egy jó nagyot felidézném a 16-os tárlót ahol egyedülálló XVI-XIX. századi óragyűjteményt láthatunk. Zsebórák, faliórák, asztali órák, stb.

3. terem : Moszkvai mesterek munkái közül sok mindent tekinthetünk itt meg. Itt a 20-as tárlóból kiemelnél turisztikai látványosság szempontjából azt a két aranyozott ezüstkosarat, amelyet II. Katalin kapott ajándékba a koronázási ünnepén.

4. terem : itt a különleges kelmék kaptak helyet, arannyal, ezüsttel hímzett, drágakövekkel ékesített ősi egyházi ruhák, cári palástok, népművészeti szőttesek helyisége. Például a 28-as tárlóban XVI-XIX. századi olasz, spanyol, francia és orosz kelméből varrt miseruhákat helyeztek el.

További öt érdekes terem 👇

5. terem : Ezt úgy hívják, hogy az ajándékok terme. Káprázatosan gazdag kincseit kelet és nyugat XV-XIX. századi ötvösmestereinek, ezüstműveseinek, ékszerkészítőinek legszebb alkotásaiból összegyűjtött több ezer darabos kollekció. A művészi értéken túlmenően az teszi nevezetessé, hogy többségüket külföldi uralkodók küldték ajándékba az orosz cárnak.

6. terem : a cári udvartartás kellékei láthatók itt. Ezeket fényes palotaünnepeken, koronázási szertartásokon vagy a követek fogadtatási ceremóniájánál használatos tárgyakat, trónusokat, jogarokat, az uralkodók egykori ruhadarabjait láthatjuk itt.

7. terem : Díszes nyergek, lószerszámok, de itt kapott helyet Rettegett Iván, Mihail Romanov, Nagy Péter és I. Katalin koronái is.

8. terem : Orosz, kínai, nyugat európai, kaukázusi és közép-ázsiai lószerszámokkal kapcsolatos kulturális jegyek.

9. terem : Csodálatos hintógyűjtemény. A két kishintó amit itt láthatunk például a 3 éves Nagy Péteré volt.

Hogyan közlekedjünk Moszkvában?

Sokféleképpen hívják az utcákat, utakat, stb!

Sossze: országút

Proszpekt: ahogy cikkemben is már több ízben használtam a kifejezést. Sugárút a jelentése.

Ulica: ez esik legközelebb a mi felfogásunk szerinti utca fogalmához.

Naberezsnaja: a folyópartok mentén haladó utcák megnevezését szolgálja.

Pereulok: ezek a mellékutcák.

Projezd: valamilyen szűk átjáró.

Tupik: zsákutca.

Ploscsagy: a terek megnevezését szolgálja (a szkver pedig tér vagy park)

Moszkva legfontosabb tömegközlekedési eszköze

Ez a metró, amely naponta rengeteg utast szállít. Ezzel kapcsolatosan a WikipédiA szerintem egy gyönyörű és áttekinthető információhalmazt adott közre.

A repülőtértől Moszkva szívéig vagy a Vörös térig

Moszkváról készített ízelítőanyagom jelen részében inkább elmagyarázom a Moszkva nemzetközi repülőtereiről (Domodedovo, Šeremetjevó és Vnukovo) a város központjába, vagy a Vörös térre való eljutás különböző lehetőségeit.

Akár taxi, vonat vagy busz, mindegyik lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai.

Rávilágítok, hogyan tudsz előre felkészülni, és miként lehet taxit foglalni, vagy online vonatjegyet vásárolni. Írásomnak ezen szeglete a véleményem szerint csupán iránymutató lesz számodra, mintsem száz százalékig megbízható adatforrás. Az idő előrehaladtával ugyanis az adatok elavulttá válhatnak, ez pedig egy blog, nem szabad elfelejteni.

Repterek távolságai

Domodedovo (reptérkód: DME). 42 kilométerre délre a várostól.
Sheremetyevo (reptérkód: SVO). Körülbelül 30 km-re északkeletre a város központjától.
Vnukovo (reptérkód: VKO). Kb. 28 km-re délkeletre Moszkva központjától.

Alapvetően három lehetőség van a repülőtérről a város központjába való utazáshoz: taxi, vonat vagy busz. A taxi általában a legkényelmesebb lehetőség, de ez a legdrágább is, hacsak nem osztjuk három vagy négy ember felé a költségeket (jut eszembe, a Revolut milyen egy jó kis kártya a maga applikációjával, mikor a felek közötti költségek szétosztásáról van szó), a vonat – Aeroexpress -, amely általában a leggyorsabb választás, de a szálláshelyünk miatt a metróra való átszállás is szükségessé válhat. Végül a busz a legolcsóbb lehetőség, de ez inkább a veterán utazók számára a legjobb. Utóbbiak is olvasnak ám engem 😉

Taxi

Véleményem szerint a legjobb megoldás Moszkva központjába való eljutáshoz, ha három vagy annál több ember társul, vagy ha kicsi gyermekekkel utazunk, esetleg ha túl korán érkezünk a repülőtérre és még totál kábák vagyunk.

AZ UTAZÁS HOZZÁVETŐLEGES IDŐTARTAMA!

Az utazás időtartama attól függ, hogy milyen a napszak, és milyen a forgalom:

Domodedovótól Moszkva központjáig: 1,5 óra és 2 óra között, a szállásunk lokalizációjától függően
Seremetjevótól és Vnukovótól Moszkva központjáig: 45 perc és 1,5 óra közötti

HOZZÁVETŐLEGES ÁR a repülőtérről a városközpontig. A költség függ a taxitársaságtól, az autó típusától és a megtett távolságtól:

Gazdaságosan (4 utas): 1 600–2 000 rubel
Kényelemesen (4 utas): 2 000–2 500 rubel
Minivan kategóriájú autó (7 utas): 3000-3 500 rubel
Mikrobusz kategória (16 utas): 5000 rubel

Taxizás előnyei

Ez a legkényelmesebb lehetőség Moszkva központjának eléréséhez. A repülőtéren felvesznek, és a szálloda ajtajánál szállsz ki.
24 órás szolgáltatás! Ha késő este érkezel a repülőtérre, akkor ez valószínűleg az egyetlen lehetőséged lesz.
A taxisofőrök általában csak oroszul beszélnek, bár vannak olyan magánvállalatok, amelyek lehetővé teszik, hogy bérelj taxit angolul beszélő sofőrrel.
Taxizás hátrányai

Taxizás hátrányai

A nap folyamán nagyon nagy dugó szokott lenni, tehát ez nem jó lehetőség a város központjától a repülőtérre való eljutáshoz, amikor megyünk például hazafelé, nem a legjobb megoldás, a végén még lekéssük a repülőgépjáratunkat. Ez drágább, bár tény, hogy három vagy annál nagyobb csoportok számára olcsóbb lehet, mint a tömegközlekedés. Javaslat: a hazafelé menő útra, szerintem jobban jársz ha inkább a vonat, az Aeroexpress szolgáltatását veszed igénybe.

A Domodedovo repülőtéren a taxi szolgáltatást a Gett Taxi nyújtja.

További információ: https://www.dme.ru/en/data/udalit_/transport/taxi/

A Sheremetyevo repülőtéren a következő vállalatok működnek: Yandex Taxi és Svo-Taxi.

További információ: https://www.svo.aero/en/htgt/to-sheremetyevo/ta%D1%85i

FONTOS MEGJEGYZÉS: Kerüld el azokat az embereket, akik „támadnak” téged, mihelyt átjutsz a vámkezelésen a bőröndöddel, taxi szolgáltatást kínálók serege fog körberajongani Téged, még akkor is óvakodj tőlük, ha vannak egyenruháik, amelyek „Hivatalos repülőtéri taxi” felirattal rendelkeznek. Ezek általában illegális taxi szolgáltatások, és esetenként sokkal többet fizethetsz, mint a hivatalos például a fenti két hivatalos formációval.

Vonat – Aeroexpress

Ez kiváló lehetőség, mindenekelőtt azért, mert kiszámítható érkezési időt jelent a reptérre történő utazáskor. De azért ne felejtsük el, ahogy fent már pedzegettem, hogy viszont amikor a reptértől akarunk a szállásig eljutni, nagy valószínűséggel átfogunk szállni például egy metróra.

UTAZÁS IDŐTARTAMA HOZZÁVETŐLEGESEN:

Sheremetyevo és Moszkva (Belorussky állomás) között: 35 perc
Domodedovo és Moszkva (Paveletsky állomás) között: 45 perc
Vnukovo és Moscú (Kievsky állomás) között: 35 perc.

Látható az alábbi térképen az útvonal, amelyeken keresztül az Aeroexpress az egyes repülőterekről jár:

Mint láthatod, az Aeroexpress Moszkva központja közelében lévő állomásokon ér véget. Ha azonban a szálláshely nem található ezen állomások egyikének közelében, akkor metróval (vagy taxival) kell eljutnod a szálláshoz. Az Aeroexpress közvetlenül a metró mellett tesz le, szóval nyugi remekül működik a logisztika.

A következő térképen jól láthatod az Aeroexpress és a Moszkva metró közötti kapcsolatokat, amelyek eljuttathatnak Téged a belvárosba esetleg a Vörös térre, ha már úgyis olyan sokat emlegettem. No de nem adják ám a tudományt olyan könnyen: mindenesetre ha a cirill betűk nagyon rajongója vagy, akkor ez most a Te napod 😉

A vonatjegyek árairól én még csak a képbehelyezéseddel sem szeretnék megpróbálkozni, mert ezek változnak a leggyakrabban, így ha az aktuális árak érdekelnek, ezt javaslom Neked: https://aeroexpress.ru/en/aero/prices.html

A vonatozás előnyei – ne kalandozzon el a képzeleted, maradjunk a témánál 😛

Az indulási és érkezési idő kiszámítható. Az Aeroexpress vonatok nem hajtanak végre előre nem tervezett megállást, és biztosan tudod, mikor érkeznek meg. Más egy kicsit mint a MÁV feeling, no 😉

A vonatozás hátrányai

Ha a szálláshely messze van az állomástól, ahonnan az Aeroexpress-rel megérkezel, akkor további szállítási módot (metró vagy taxi) kell használni. Ne feledd, hogy lehetséges, hogy fáradt leszel, miután megérkezel. Sőt, ha ez az első alkalom, amikor a metrót használod, és nem ismered azt, akkor jobb, ha taxival mész.
Az Aeroexpress vonat csak 6:00 órától éjfélig indul, míg a metró 6:00 órától 1:00 óráig (a vonatok óránként vagy fél óránként indulnak, az ütemtervtől függően). Ha nagyon későn érkezel meg, akkor nem fogod tudni használni ezt a szállítási módot.

Vonatjegyet kétféleképpen lehetséges venni:

Az állomásokon a jegyállványokon vagy a jegykiadó gépeknél. Kicsit drágább, de ez lehetővé teszi más típusú jegyek beszerzését, amelyeket nem lehet megvásárolni az interneten.
Érkezésed megelőzően, a hivatalos Aeroexpress weboldalon keresztül. Jegyek online vásárlása az Aeroexpress segítségével nagyon egyszerű: ezt két okból nem részletezem. Magyarországon angol nyelven szinte már mindenki tud, s az angol nyelvű elérhetőséget belinkeltem. A másik pedig, hogy azért a cirill betűkkel kapcsolatos háború is viszonylag békévé tud alakulni, mert ha a Google fordító néha totál baromságokat is gyárt, amin jómagam is szakadok, de azért csak jó iránymutatást tud adni Neked 😉

Busz

Ez a legolcsóbb szállítási módszer, viszont a buszok csak Moszkva külvárosáig mennek, ahonnan metró indul. Ezért a buszt a metróval is össze kell kombinálni, hogy megérkezz például a kiszemelt szálláshoz. Ez a szállítási módszer csak tapasztalt utazók számára jó, tettem ezt a megjegyzést kicsivel feljebb… de hát… csak azt kell, hogy mondjam Google a Te barátod. Velem legalábbis még egyszer nem fordult elő, a Google Maps ne igazított volna útba 😀

AZ UTAZÁS KÖZÖS IDŐTARTAMA

Az utazás időtartama nagyban függ a közlekedési dugóktól:

A Domodedovótól a 2. metróig: 30-35 perc
Sheremetyevo-tól a „Rechnoy vokzal” állomásig: 45 perc és 90 perc között
Vnukovótól a „Yugo-Zapadnaya” és a „Troparyovo” metróállomásokig: 35–40 perc.

Ezek általában 15-30 percenként járnak. Néhány vonal éjjel operál.

A legjobb, ha megvizsgálod a legfrissebb információkat, amelyek általában a repülőterek webhelyein érhetők el, ahol a különböző autóbusz-társaságok néha hirdetik szolgáltatásaikat, különböző útvonal-viszonylatokban és árakon:

Domodedovo: Expressz- és buszjárat (308. számú vonal)
Sheremetyevo: buszjárat (949., 851., 817., 948. És H1. vonalak)
Vnukovo: buszjárat (611 és 611c számú vonalak) megjegyzés: legutóbb mikor néztem a weboldalon a buszinfók fejlesztés alatt voltak!

A buszozás előnyei

A legolcsóbb szállítási metodika.

Hátrányok

Ez a legkényelmetlenebb szállítási mód. Moszkva külvárosában tesz le, és a metróval el kell jutnod a szállásodhoz. A sofőrök általában csak oroszul beszélnek!

Moszkva közelében lévő desztinációk, amelyeket érdemes lehet felkeresni

Mozsajszk – 110 km távolságra van Moszkvától, s az igazi ősi orosz városok közül való. Sok szép műemlékkel.
Szerpuhov – Szintén a közelben van 99 km távolságra Moszkvától, amely hely érdekességét Rettegett Iván jelenti. További érdekessége, hogy a 60-as 70-es évek környékén itt működött a világ második legnagyobb részecskegyorsító berendezése.
Borogyinó – 124 km távra van Oroszország szívétől. Itt a Napóleon elleni híres csata színhelyét tekinthetjük meg. Akit a hadtörténeti dolgok érdekelnek, Borogyinó lefogja nyűgözni, mert gazdag ez a hely a hadtörténeti múzeumok témájában.
Volokalamszk – 126 km távra van. Akinek mond valamit a Moszkvába vezető „Volokalamszki országút” az értékelni fogja ezt a helyet. Az idézet enged asszociálni a szovjet katonákra, s ez az hely Panfilov tábornok „fiai” révén vált világszerte ismertté.
Satura – szintén 126 kilométerre van. Híres a hely a Goelro-terv alapján 1925-ben épített első nagyobb villamos erőműjéről.