Sydney látnivalók

Ausztrália utazás tudnivalók: Sydney!

Ausztrália Új-Dél-Wales tartományának egyik kiemelkedő és turisztikailag is felkapott területe,  Ausztrália  legnagyobb városa: Sydney!

Erre a világvárosra, csakúgy mint az egész ausztrál kontinensre, jellemző a múltbeli gyarmati vonás. Régi és tekintélyt parancsoló múltról beszélünk, aminek történeti érdekessége 1788-ig nyúlik vissza. Rengeteg izgalmas brit gyarmati háttértörténet teszi még vonzóbbá a látogatói seregek számára. Eme egykoron gyarmati sorban napjait tengető helyiség, az ott parancsnoki rangban, az Első Flottához tartozó, brit szolgálatot teljesítő emberéről kapta a nevét, egészen pontosan Sydney Cove akiről beszélek, s aki feladata többek között, egy büntető kolónia kialakítása volt a rabok számára.

 

|Beutazási feltételek Ausztráliába|

|Közlekedés – tömegközlekedés|

|Történelmi érdekességek|

|Sydney látványosságok| |Nemzeti Parkok|

|Szálláshelyek – hotelek – apartmanok|

Sydney elhelyezkedése az Új-Dél-Wales tartományban

 

Ausztrália, Sydney

Nem véletlen, hogy ez a természeti csoda, az ismeretanyagok között, úgy terjedt el, hogy börtönsziget, s több film is készült már a történelmi tények prezentálására. A gyarmatosítás kezdeti stádiumában az ausztráliai kontinensnek még több mint a fele ehhez az említett Új-Dél-Wales tartományhoz tartozott.  Sydney területéről lehetetlen vállalkozás lett volna igazgatni a térképen is jól látható távol fekvő parti településeket, így teljesen természetessé vált, hogy szép lassacskán ezek a helyek leszakadtak, s önálló gyarmatokká szerveződtek.

Azért 801 150 km² terület a mai napig is megmaradt Új-Dél-Wales számára, s Ausztrália legnagyobb városának ez az otthona, s teljesen logikusan közel fekszik Ausztrália nemzeti fővárosához: amit Canberra nevet kapta.




Booking.com

Beutazási feltételek

A legjobb ha a részletes hivatalos információkért Kedves Olvasóm erre az oldalra látogat el

🔗 https://canberra.mfa.gov.hu/page/vizum

Tekintettel arra, hogy Magyarországon nincs Ausztrál Nagykövetség, így a vízumok megigénylésének helyszíne, ha épp ügye nincs Covid-19 hisztéria, akkor Ausztrália bécsi nagykövetsége, de a hisztéria kellős közepén az ügyfelek személyes fogadásra nincs lehetőség, illetve amúgy is a felesleges bécsi utazás helyett talán célszerűbb a 🔗 651-es elektronikus vízumügyintézés eljárását választani.

Sydney látképe az érkezéskor

A lomhán ereszkedő repülőgép ablakából amikor már nem csak a sziget körvonalai rajzolódnak ki, a távoli szaggatott tengerparton rengeteg házat lehet látni. Nos igen, ez Sydney! Sokak számára becsapós, ugyanis a logikus gondolkodás azt diktálja, hogy mindig a legnagyobb területtel és lélekszámmal rendelkező város a főváros, azonban ahogy fentiekben jeleztem is, ez nem így van Ausztrália esetében.

Két arculatot nagyon is meghatározó elem: Port Jackson-öböl és a Harbour Bridge

A változatos felületű igen zegzugos, Port Jackson-öböl legszembetűnőbb ismérve az óriási Harbour Bridge, amire Kikötő-hídként szoktunk hivatkozni, s ebben a csodálatos térségben kapott helyett a csillogó, hatalmas kagylóhéjakból álló Operaház, amely ha őszinték akarunk lenni, a turistákat egyáltalán nem a programjai miatt vonzza, hanem az egyedülállóan fantáziadús dizájnja szempontjából.  Repülőgépünk, ha a célpontunk az ismertetőmben szereplő gyönyörű Sydney, akkor a Botany Bay partján épült Kingsford Smith névre hallgató repülőtéren fog landolni, s bár a hivatalos neve Kingsford Smith Airportde a repülőtér kódja, a megszokott sémának megfelelően a város nevéhez fog igazodni: SYD! A repülőtérnek a történelmi múltjába annyira nem kívánok belemenni, hiszen nem egy  könyv kiadása a célom, hanem egy olyan hasznos ismertető, amivel mindenki jól jár, ha Ausztrália irányába kívánja venni az útját.

Közlekedés és tömegközlekedés

Tagadhatatlan tény, hogy Sydney egy világváros, aminek közlekedése is pont erre vall. A városlakók nagy része kisautóval jár, s kitűnő sztrádák, alul és felüljárók tömkelege biztosítja a közlekedés zavartalanságát. A tömegközlekedés komplexitása hasonlít a budapestiéhez, ezért javasolt a térképet ingyen beszerezni és tanulmányozni a közlekedési hálózatot, vagy pedig ügye a jól bevált Google Maps 😉

Autóval

A Sydney repülőtér mindössze 8 km-re található a Sydney CBD-től (Central Business DistrictKözponti Üzleti Negyed), és a vezetés kb. 25 percig tart könnyű forgalomban. A legtöbb repülőtérre vezető útvonal rendszeresen jelzi az egyetemesen felismerhető repülőgép szimbólumot.

Taxival

Érkezéskor hozzáférhetünk kényelmesen a taxikhoz. A Sydney CBD rövid, 20 perces autóútra fekszik, és körülbelül 4555 ausztrál dollárba kerül. A taxisok a fedélzeten elfogadnak bankkártyás fizetési metódust is, de annak már 4 esztendővel ezelőtt is teljesen felesleges 5% tranzakciós költsége volt. Sokkal értelmesebb inkább készpénzt felvenni az egyik közeli ATM készülékből. Igaz hagyományos esetben azért az ATM használat sem két fillér, sőt meglehet az is drágább mint a taxisnak a bankkártyával való fizetés az 5% ellenére is, de talán pont erre lehet érdekes ajánlat a FinTech cégek által, leginkább utazásokhoz használatos bankkártyák valamelyike: Revolut, Transferwise, Curve – ezeket csak ajánlani tudom, hiszen segítségükkel semmilyen ATM készpénzfelvételi költségünk nem lesz!

Vonattal

A Sydney repülőtér mindössze 13 perc vonattal. Az Airport Link gyors és kényelmes módot kínál a város és a külvárosok elérésére. A vonatok körülbelül 10 percenként indulnak. Az állomás a terminál északi végén található, és az érkezési szintről elérhető. Ez az Airport Link Company (ALC) az amely működteti a Green Square-t, Mascot-ot és úgy általában a vasútállomásokat.
Manapság  az Airport Link a Sydney tömegközlekedési hálózatának fontos részévé vált, és 2020-ban már 27 millió utas befogadására is alkalmas. Érdemes kipróbálni Ausztrália egyik leghosszabb 9 km hosszúságú ikerpályás vasúti alagútját, ugyanis hihetetlenül mérnöki és kivitelezési teljesítmény húzódik mögötte. Egy – egy állomás 23 méterrel a föld alatt van.

Autóbérlés

 

A Sydney repülőtérnek számos kooperáló autókölcsönző cége is van, amelyek rendre megtalálhatók, szintén az érkezési szinten a T1 Nemzetközi és a T2 / T3 belföldi terminálokon. Érdemes összehasonlítani a legjobb árajánlatokat olyan minőségi és nagyobb reputációval rendelkező autókölcsönzőktől, mint például az Avis, a Hertz, a Europcar, a Budget, a Thrifty vagy éppenséggel az Enterprise.

Busszal

 

A Sydney Buszok menetrend szerinti járatokat üzemeltetnek a Route 400 útvonala a Bondi Junction és Sydney repülőtér terminál 1 között (21 megálló). Minden hétköznap hajnali 4:49-kor kezdik meg a működést, és 23:19-ig üzemelnek. Szombaton viszont 4:54-től 23:24-ig, míg vasárnap 5:05-től 23:27-ig.

Kényelmes, jól használható applikációk a busszal történő utazgatások tervezéséhez

A Route 420útvonala (Irány: Eastgardens felé) 22 megálló ami Westfield Burwood, Burwood Rd -ról indul és  Westfield Eastgardens, Bunnerong Rd. -ra érkezik. Általában 00:25 indul az első járat és 23:28 ér véget az utolsó járat. Szóval ez amolyan 24 órás jellegű szolgáltatás.

Ezeken kívül számos buszjárat van amivel be tudjuk barangolni a környéket. A fenti képen is látható 333-as számú busznak, nagyon kellemes, sok helyen, tengerpart menti útvonala van. Aki már helyben van, annak a buszos tömegközlekedéshez javaslom mobiltelefonra a 🔗 Transport Apps letöltését, amely Apple, Windows, Android, szóval az összes platformon remekül használható.

Utazásra jogosító kártyák, bérletek

Ahhoz, hogy kényelmesen tudjunk utazni, szükségünk lesz, egy magyar felfogás szerinti bérletre, amit azonban Sydney úgy hív, hogy Opal card. Attól függően, hogy melyik jogcím alapján lévő diszkontba sorolt kártyára van szükségünk, számos módon megszerezhető ez a bizonyos Opal kártya. A felnőtt és a gyermek / ifjúsági Opal kártyák az Opal kiskereskedőitől vásárolhatók, beleértve a kiskereskedelmi üzleteket és újságárusokat is, míg a koncessziós kártyákat online kell igényelni. A nyugdíjasok a Senior kategória. Ezeket az Opal kártyákat a legtöbb helyen megvásárolhatjuk, bármilyen érintéses alapú bankkártyával. Egyszerű jegyeket is vásárolhatunk de nem  igazán gazdaságos, szerintem sokkal jobban megéri az Opal kártya, arról nem is beszélve, hogy nem minden megálló van a sima jegyek értékesítésére berendezkedve.

Szálláshelyek, hotelek és apartmanok széles választéka!

Rengeteg szálláslehetőség a legkülönbözőbb árakon. Pár nevet említenék, de tényleg csak a legismertebbek közül. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a szálláskeresőt ne lenne érdemes használni. Nagyon is ajánlom az aktív használatát, ugyanis az összes hotelfoglaló rendszer ajánlatait láthatjuk kombináltan, így megvan a garanciális alapunk arra, hogy megversenyeztessük egymással az ajánlatokat.


Sydney szállásfoglalás : hotelek, apartmanok.

Menő szokott lenni:

  • Four Seasons Hotel Sydney
  • Amora Hotel Jamison Sydney
  • Shangri-La Hotel Sydney
  • Sofitel Sydney Darling Harbour
  • The Grace Hotel Sydney
  • Sheraton  Grand Sydney Hyde Park

Történelmi érdekességek

Charles Kingsford Smith kapitányról

Megemlíteném, hogy Sir Charles Kingsford Smith volt az ausztráliai repülés egyik meghatározó úttörő alakja. Arról híres, hogy 1928-ban Ő repülte át elsőként a Csendes-óceánt méghozzá egy Focker típusú hárommotoros repülőgéppel. Szintén Ő volt az a híres alany, aki 1929-ben mint az első ember, megtette repülőútját a nevezetes börtönsziget és Anglia között. Ügye az az időszak még nem a mai modern technológiai / technikai vívmányokról szólt, ezért is írom le, hogy minél inkább érzékelhetőbbé és a napjainkra elért eredményeket értékelhetőbbé tegyem, hogy ez az útja repülve 12 és fél napig tartott. Akárhogy is nézzük, ez a cselekedet volt a nyitánya, a rákövetkező évtizedekben levő rohamléptekkel meginduló légi közlekedésnek.

Sydney történetéről kicsit

avagy egy börtönsziget méltó emlékére!

Minden városnézés előtt ajánlatos ha összegyűjtjük azokat az ismereteket, amiket a történelméről tudunk. Sokszor nagy segítség ez amikor az utazásunkat megszervezzük. Az ilyen ismeretek hozzásegítenek mindannyiunkat ahhoz, hogy az időt a lehető legtartalmasabban és kellemesebben tölthessük el.

A kápráztató felhőkarcolók között sok helyen földszintes házacskák bújnak meg, amelyeket Sydney polgárai féltő szeretettel óvnak, kegyelettel gondoznak. A történelmi ismeretekben teljesen járatlan turista, közönyösen megy el ezen épületek mellett, s még csak nem is sejti, hogy ezek a semmitmondó kis épületek, Ausztrália történetében igazi mérföldkőnek számítanak. Ilyenek az első téglaházak, közhivatalok épületei, a templomok és még lehetne sorolni.

Sydney mindenféleképpen Ausztrália bölcsője

Kétszáz esztendős történelme szorosan összefügg Új-Dél-Wales, tágabb értelemben pedig egész Ausztrália fejlődésével. 1788-ban itt kötött ki a fegyenceket szállító Első Flotta, és itt létesült az első európai település a kontinensen.

Egy páratlanul szép város születése!

Eredetileg Arthur Phillip kapitányt, az expedíció parancsnokát azzal bízták meg, hogy a Botany-öbölben létesítsen kolóniát. Ő azonban alkalmatlannak találta a helyet, és továbbhajózott a következő, keskenyebb de mélyebb öbölbe, a térképen is jól látható Port Jacksonba. Választása a déli oldal egyik sziklás öblöcskéjére esett, pont azon a helyen, ahol egy hangulatos patak ömlött a tengerbe. Phillip itt rakta hát partra a fegyenceket, s itt kezdte meg velük a telep felépítését. A döntés nem volt rossz, hiszen az utókor is úgy könyvelhette el, hogy Ausztrália legszebb fekvésű nagyvárosa, Sydney. Természetes kikötője pedig világviszonylatban is a legjobbak közé sorolható.  Bejárata mindössze 1,2 km széles, vize apály idején is legalább 9 méter mély. Az öböl beljebb haladva kiszélesedik, és olyan, hogy a legnagyobb hajók is teljes biztonsággal használhatják mint az értékes közlekedési hálózat részét.

Az első lakók megpróbáltatásai!

Igen, még mindig a történelmi jellegű témámnál vagyok, hiszen az első lakók tulajdonképpen az elítéltek voltak. Megpróbáltatásaikról és szenvedéseikről régi, megfakult jegyzetek árulkodnak. Az európai elítéltek fele a nélkülözések következtében már betelepítésük után, az első években elpusztult. Ez a Phillip szigorú, de mégis előrelátó gyarmatalapító kormányzónak bizonyult. Sokan a turisták közül nem tudják, de eredetileg ennek a városnak Albion volt a neve és az öböl neve volt originált Sydney Cove. Ez aztán átragadt a parti településre, anélkül, hogy hivatalosan bárki is elrendelte volna. Lord Sydney – akire hivatkoztam már a cikk elején is, hogy az Első Flotta az Ő nevéhez fűződik – valójában Anglia belügyminisztere volt. De hát immáron, hogy az ausztráliai kontinens gyarmat lett, a britek szempontjából ez ugyancsak belügynek számított.

Phillip kormányzó 1792-ben megbetegedett és vissza kellett térnie Angliába. Utódai John Hunter kapitány, Philip Gidley King és a Bounty nevű hajó póruljárt parancsnoka, William Bligh kapitány azonban nem tudtak kellő rendet tartani. A fegyőrök és a parancsnokok elkezdtek visszaélni kiváltságos helyzetükkel, az egész kontinensen gyakorlatilag úrrá lett a kapzsiság. A tisztek elkezdték a saját hasznukra monopolizálni az egész gyarmat kereskedelmét. Ezekből a folyamatokból aztán már jól látható volt, egy racionális elme számára, hogy a távlati jövő sok hűséget nem fog jelenti az amúgy is nagy távolságban lévő Anglia irányába.

1800 – 1900 között jelentős események zajlottak le:
  • 18171818John Oxley átkutatta a Macquarie-folyó középső szakaszát, és visszatérőben felfedezte a Liverpool Plainst és New England (ez volt az Új-Dél-Walse-től északra lévő terület név nélküli neve) táblavidékét.
  • 1821-es esztendő újabb sikert hozott amikor is Hamilton Hume délnyugat felé haladva elérte a Murrumbidgee-folyót.
  • 1823-ban Allan Cunningham felfedezte a Liverpoolt a Bathrusti-síksággal összekötő szorost és a Hunter folyó völgyét. S hogy ugyanennek az évnek a sikerét folytassuk, Currie kapitány a Monaro-síkságra talált rá.
  • 1824-ben Hamilton Hume szárazföldi úton eljutott Port Phillibe azaz a mai Melburne vidékére.
A felderítők nyomában rengeteg új telepes jelent meg: részben szabadult fegyencek voltak, részben pedig szabad emberként érkező brit bevándorlók. Ilyen ám, amikor egy börtön kellemes hellyé kezd válni 😄
  • 18301840 között rohamos fejlődésnek indul a közlekedés.
  • 1842-ben a város utcáin megjelentek a lóvontatású úgynevezett omnibuszok.
  • 1851-ben kitört az aranyláz, amely Sydney számára is jelentős fejlődést eredményezett.
  • 1858 a kommunikáció éve, megindult az első távíró szolgálat.
  • 1861 pedig az a jeles esztendő volt, amikor a Pitt Street-en megindult a villamos őse, a lóvasút.
  • 1890 szintén egy áttörés, mert az addig utcákat megvilágító gázlámpák le lettek váltva a villamos világítás rendszerére.

Sydney napjainkban

Lakosságának számát tekintve Ausztrália legnépesebb városát ismerhetjük meg. Érdekességként jelzem, ezzel is szemléltetvén, hogy a Földön az ember mennyire szapora, hogy 1976. június 30.-án a sydneysider szám, ezt a jelzőt használják magukra ugyanis a sydneyi lakosok, 3 millió volt. Ehhez képest a 2020 júniusi adatok már 5.9 millió lélekszámról fecsegnek.

Sydney népességéről

Visszatekintve Sydney lakosságának elmúlt nyolc évére (2011 – 2019-es időszak), a növekedési ráta nagyon következetes és erős, 1,89% -ról 10,88% -ra változik, évente mintegy 90 000467 000 embert adva a teljes népességnek. Sok munkavállaló költözött Sydney-be, hogy kihasználják az ottani foglalkoztatási lehetőségeket, ami hozzájárul a népesség növekedéséhez. Sydney-ben 2013-ban a népesség erős növekedése (10,88%) volt, amely Ausztráliában a legmagasabb.

A Sydney Cove-hoz kapcsolódó belváros  ugyan, csak 13 km² , de az egész agglomeráció 3885 km² kiterjedésű. De, hogy ne matekozzunk és eltudjuk képzelni, ez Budapest területének közel hétszerese. A város nyugat – keleti átmérője 50 km, míg a legészakibb és legdélibb pont közötti távolság légvonalban 80 km

✅ Sydney a kontinens legnagyobb iparvárosa, különösen a hajóépítő, gépgyártó, kémiai, elektromossági, könnyű- és élelmiszeripari üzemeiről híres.

A kozmopolita Sydney a könnyebb szórakozást keresőknek is bőséges választékot kínál. A King’s Cross éjszakai mulatóinak ausztráliai viszonylatban, legalább van olyan híre, mint például 🔗 London esetén a Sohónak, vagy 🔗 Párizs vonatkozásában a Montmartre-nak.

Látnivalók Sydneyben!

Már maga a városközpont is rengeteg látnivaló kínál. Pontosan ezért 1 – 2 nap aligha elég, még a legoptimálisabb időfelhasználással járó keretben is, hogy lássuk a lényegesebb dolgokat. Számtalan kiállítás és múzeum is van, amiből párat érdemes megnézni.

A Circular Quay környéke

Ez tekinthető a város szívének. Ismerjük azt a mondást már, hogy minden út Rómába vezet, hát itt meg az az érvényes, hogy minden út ide a City-be vezet. Bárhol is legyen a szállásunk, könnyen ide találunk. Itt található az átkelő hajók kikötője is, s legtöbben a városnéző sétáikat ebből a pontból kiindulva szervezik. A Circular Quay East végén, a Sydney öböl jobb oldalán, egy keskeny félsziget, a Bennelong Point nyúlik a tengerbe. S, hogy rögtön a lényegre mint turista látványosságra térjek, itt áll Sydney büszkesége a cikkem elején, fotóval illusztrált híres Operaház.  Ez az Operaház a világon egyedülálló építőművészeti alkotásnak számít, és nemcsak a város, hanem egész Ausztrália nemzeti jelképe lett.

Rengeteg látnivaló lesz!

Az Operaháztól sétáljunk vissza a kikötőbe, majd az Alfred Street túlsó végéről kövessük a George Street vonalát északi irányba mindaddig, míg el nem érjük a Kikötő-hidat. No ez persze részemről nem parancs, de a Harbour Bridge, álláspontom szerint kihagyhatatlan, ugyanis mielőtt az Operaház megépült, ez volt sokáig a város jelképe.  Érdekessége ám az, hogy a megépítését követően a világ legnagyobb acélvázas hídjának számított. Az öböl felett átívelő óriási acélszerkezetet a helyiek coathanger-nek nevezik, ami magyarul leginkább a kabátakasztónak felel meg. Ez kis fantáziával, valóban akár egy vállfa is lehet 😂

A Harbour Bridge belülről

A hídfő belterületén kényelmes lépcsők vezetnek a több emelet magasságban húzódó híd keleti oldalának gyalogjáró részéhez. Innen nagyon jó kilátás nyílik az egész öbölre és fantasztikusan jó képeket lehet készíteni. A kilátást csak gyalogszerrel lehet élvezni. Gépkocsival ha keresztül hajtunk rajta, akkor az égvilágon semmit sem látunk a panorámából, mert a híd nagyon vastag korlátjai mindent eltakarnak. Ennek a hídnak a megépítésére 1922-ben hozott határozatot Új-Dél-Walse kormánya.

💭 Jóllehet előtte is már egy röpke gondolat az egyik fegyenc-építész, Francis Greenway agyában 1815-ben megfogant.

A világhíres híd paraméterei

Teljes hossza a feljárókkal együtt 4 km, maga a hidszerkezet 1050 m, ebből a középső nyílás 500 m hosszú. A híd középső része 135 méterre emelkedik a víz fölé, az úttest 52 méter magasságban van, tehát alatta még a legnagyobb tengeri hajók is kényelmesen átmehetnek. A hídon elég nagy a forgalom! Nyolc sávban haladnak a közúti járművek.

A „Sziklák” és az Australia Square

Ha az előzőekben taglalt hídról szépen visszasétálunk a belváros irányába, szemünkbe fog tűnni, hogy mennyire is „kétarcú” ez a bizonyos City.  Ennek a városnegyednek a neve „The Rocks”, ahogy írtam Sziklák. A történészek szerint itt született meg Ausztrália, ugyanis a már sokat emlegetett Phillip kormányzó, vagyis hát akkor még csak kapitány, itt szállt partra.Ez volt ugyanis a legideálisabb kikötőhely, mivel a sziklás partok közelében mély a víz, és a hajók egészen a part közelében horgonyozhattak le. Napjainkban is itt van a hatalmas személyszállító óceánjárók kikötője.

Apró történelmi háttér

Ennek a városnegyednek a XX. században volt nagyobb tragédiája is. A szennyes, egészségtelen városrészben pestis tört ki, ekkor kezdett el erélyesebben intézkedni a kormány.   Felgyújtották és lerombolták az egész városrészt, élvén azzal az ideológiával, hogy semmisítsük meg a patkányok fészkét. Szerencsére mutatóba azért az utókor számára egy – két épület megmaradt. A második világháború után  az ausztrál hatóságok egyre nagyobb gondot kezdtek fordítani a történelmi emlékek megmentésére. 1970-ben megalakult a Sydney Cove Redevelopment Authority, amely célul tűzte ki eme városnegyed újjáépítését. Azóta is szorgalmasan dolgozik, s ezt autentikus forrásból is tudom bizonyítani, 🔗 mert munkásságuk lenyomatát például a 2007-es esztendőkből archiválták egy PDF-ben.

George Street mint Sydney legrégebbi utcája! 

 

A Rocks negyeden át a belvárosba vezető George Street, Sydney egyik legrégebbi utcája (a fenti fotón a mai 2020-as modern kinézete látható). Hajdanában High Street-nek nevezték, a mai nevét 1810-ben kapta. A George Street 104. címen található a mai napig is a „The Rocks Visitors Centre”, amely egy idegenforgalmi központ, itt bármilyen turisztikai információt, térképeket beszerezhetünk.

Semmiképpen se hagyjuk ki városnéző körutunkból a Codmans Cottage-et, amely a George Street 110 alatt található. Ez Sydney legrégebbi kőépülete amit 1816-ban építettek.

Ha futja időnkből, egy gyalogos alagúton átkelhetünk a hídfeljáró autópálya alatt a nyugati oldalon fekvő Millers Point-ba. A díszes teraszházak arról tanúskodnak, hogy a XIX. században itt laktak Sydney tehetősebb polgárai. A korai építészet emléke az Argyle Street-en álló Garrison Church is.

Az L41/259 George Street címen található a sydneyi tőzsdei kereskedések (Stock Exchange) épülete. Felmehetünk az úgynevezett public gallery-be a karzatra és megfigyelhetjük a tőzsdei alkuszok munkáját. Természetesen a tőzsdei kereskedések üzemelésének idején (munkanapokon).

Séta a belvárosi területen

 

General Post Office – Martin Place
  • Javasolt a Martin Place – vagy ahogy sokan hivatkoznak rá, csak így egyszerűen „mall”. Eredetileg sétálóutcának tervezett, de inkább egy hatalmas tér ez, ahol annyira kedveznek a járókelőknek, hogy még az autókat is kitiltották. A lombos fák árnyékban sűrűn padokat helyeztek el, tehát egy nagyon kellemes pihenőövezet is egyben. Legjellegzetesebb épület itt a General Post Office, amely 1865-től 1887-ig épült. A viktoriánus idők egy jellegzetes monumentális alkotása.

 

Cenatoph – Háborús emlékmű, Sydney
  • Nem messze az említett főpostától a plaza közepén áll a Cenatophnak nevezett háborús emlékmű. Hihetetlen mázli kell ahhoz, hogy az ember elcsípjen egy látványosabb őrségváltást.

 

Town Hall – Sydney – George Street 483
  • Érdemes és viszonylag könnyű megtekinteni a Town Hall nevű Városházát, ugyanis ide roppant egyszerű eljutni a város bármely részéből. A föld alatt működő vasúti hálózatok egy nagy találkozási pontja a Town Hall Station. Ez a városi tanácsnak és hivatalnak a székháza, a George Street 483 cím alatt, és a Park Street közelében. Az épület 18681875 között készült J. H. Wilson tervei alapján. Híres az épület a 2500 férőhelyes előadóterméről. Érdekességként jelzem, hogy ahogy említettem az Operaház kultusza óriási, hiszen egész Ausztrália nemzeti jelképe, mégis ez a Town Hall pont  a különböző hangversenyek témájában rendszerint leszokta győzni az Operaházat, s ezt a helyet választják, mert ebben az épületben a legkitűnőbb orgona.

 

Szent András katedrális – Sydney – George Street és Bathurst Street vonzásában!
  • Aki imádja a templomokat, vagy hozzám hasonlóan hűsölés indokával szeret ilyen helyekre kicsit betérni / megpihenni, annak javaslom a Városháza szomszédságában lévő Saint Andrew’s Cathedral megtekintését, amely Szent Andrásról elnevezett anglikán katedrális.

 

Hyde Park – Sydney
  • A Park Street vonalvezetésén haladva eljuthatunk a trükkös Hyde Parkba is. Azért nevezem ezt trükkös helynek, merthogy az eredeti Hyde Park számomra londoni 😉 Ez itt jóval kisebb területű, de szobrokban, emlékművekben itt sincs hiány.

 

Australian Museum – Sydney
  • A Hyde Park keleti oldalán a College Street és a William Street sarkán található az Australian Museum épülete. Azért is érdemes ezt megtekinteni, mert ez az egész kontinens legnagyobb természettudományi múzeuma és világviszonylatban is a 10 legjobb közé sorolható. Szerintem a turisták számára a kiállítás azon helyei lesznek a legattraktívabbak, amelyek Ausztrália sajátos természeti világával, flórájával és faunájával ismerteti meg a látogatókat. Megmondom egyébként ez a hely amiből a legtöbbet kamatoztathatunk, hiszen a legtöbb ismeretet itt tudjuk magunkra szedni, lévén egész Ausztrália bebarangolására annyi esély sincs mint nyerni az 5-ös lottón, s már most mondom a turista örülhet neki, ha egyáltalán az ütemtervét fogja tudni tartani, hiszen annyi a látnivaló.

 

Saint Mary’s Cathedral – Sydney
  • A Saint Mary’s Cathedral – ennek a története ígérem vicces lesz. Ez ügye a Szűz Máriáról elnevezett római katolikus székesegyház. Tudni érdemes, hogy az anglikán vallású gyarmati igazgatás eleinte üldözte, majd a későbbiekben csupán megtűrte a katolikus vallás gyakorlását. Amikor a sydneyi katolikusok templomépítésre kértek engedélyt, a kormányzó azt a helyet utalta ki részükre, ahol egy nagy gazdaság trágyatelepe volt 😀 Az engedélyben feltételül szabták ki, hogy a templom nem lehet magasabb az anglikán katedrálisnál. Később a templom leégett, de időközben a vallási türelmetlenség is alábbhagyott. Az új katolikus székesegyház díszes formában  épült újjá, s ma a trágyatelep helyén létesített parkban sokkal szebb látványt nyújt, mint az időközben nagy középületekkel és irodaházakkal agyonnyomorított anglikán katedrális. Hiába mindig is tudtam, a hittérítésekkel kapcsolatos helyszínek, mindig bűzlenek valamitől 😛

 

Állami Könyvtár – Sydney
  • Magam részéről imádom a könyveket, s a kultúrát, ezért aki angol nyelvismerettel rendelkezik, annak feltétlen javaslom a Macquarie Street-en lévő State Library, azaz Állami Könyvtár meglátogatását. Igaz ez a hely nemcsak a gazdag könyvállományáról híres, hanem a kifejezetten régi (retro) Sydney-t ábrázoló gyönyörű festményeiről, rajzairól egyaránt.

 

Botanic Gardens – Sydney
  • Az említett Állami Könyvtártól északkeleti irányban létesítették Sydney lenyűgöző botanikus kertjét (Botanic Gardens). A területe kb. 24 hektáros, eredetileg farm volt, és az első veteményezést még az Első Flotta fegyencei végezték, az Angliából hozott magvakkal, ami egyben azt is jelenti, hogy Ausztrália a kontinensen kívüli természeti kultúrák jegyeivel is büszkélkedik, bár ez általános jelleggel a világ összes gyarmati sorban lévő területeire igaz. Megjegyzem, botanikus kertre ez csupán egy példa, amely kellemesen, kényelmesen a felhőkarcolók közelében van, tehát ahogy a témámban is jeleztem, belvárosi séta keretében megközelíthető. Sydney azonban egy csomó botanikus kerttel büszkélkedhet, így érdemes az alternatívák között is csemegézni.

Egy – két érdekesség a külvárosi helyszínekből csemegézve!

Kirándulások hajóval

 

Tarango Zoo Parkból az állatkertben 20 – 30 percenként indul átkelő hajó  a Circular Quay kikötőjéből. Rövid kis hajókázás, olyan 15 perces. A hajó elhalad a Fort Dension nevű kis sziget mellett, melyen egy erőd látható. Ezt az erődítményt 1857-ben építették Sydney védelmére.A fegyencek közül anno a nehéz fiúkat hozták ide megpuhításra. Ennek egyik módszere az élelmiszerellátás csökkentése volt, s innen is ered a sziget Pinchgut neve, ami fösvényt, zsugorít jelent.

A Tarango Zoo felkeresése azonban nemcsak a gyerkőcöknek jelenthet kikapcsolódást. A felnőttek számára nagyon is tanulságos lehet a kiruccanás, mert megismerkedhetünk Ausztrália különleges állataival, amelyeket a szabad természetben csak nagyon kivételes, szerencsés momentumok alkalmával láthatnánk.

 Nemzeti parkok Sydneyben

  • Sydney Harbour National Park
  • Royal National Park – ez Sydneytől délre fekszik. Az amerikai Yellowstone Park mintájára rendezték be, 1879-ben, abból a célból, hogy a keleti partvidék eredeti flóráját és faunáját megóvják a gyorsan fejlődő civilizáció negatív hatásaitól.
  • Heathcote State Park – ez valójában a Royal National Park folytatása a nyugati irányban. A kettő parkot egymástól a vasútvonal és a Princes Highway  névre hallgató autópálya választja el egymástól. Ez a park valamit azért visszaad számunkra Ausztrália eredeti vadságából. A Heathcote gyengén hullámos homokkőfennsík érintetlen erdős területekkel. Nagysága olyan 22 km² s az emberben ösztönösen is felmerül idelátogatáskor a vadregényes kempingezés gondolata. Lehetséges, de előre be kell jelenteni és speciális engedélyt kell igényelni hozzá.
További opciók az idő kellemes eltöltéséhez
  • Lane Cove National Park – ez a kialakított rezervátum a mentén kanyargó folyóról (Lane Cove) kapta a nevét. Csupán 12 km távolságra van Sydney központjától. Ideális hely családi napok megszervezésére de iskolák is gyakran szerveznek ide kirándulásokat. Prezentálódnak a történelmi helyszínek részesei lehetünk az Örökség sétája nevű programjuknak, vagy élvezhetjük a pikniket, a kenuzást esetleg a madármegfigyelést. Csupán jelzem, hogy most 2020. június 1-jével tértek észhez, s nyitottak ki újra a Covid-19-től való rettegett félelmükben. Igaz ez nem nagy gyógyír, hiszen maga a kontinens még mindig akként áll a kérdéshez, ahogyan a felvezetőmben a beutazási feltételeknél is értem. No de, mint tudjuk az észhez térés folyamata sose gyors 🙂
  • Koala Park – Sydney belvárosától mintegy 20 km távolságra fekszik. Koalákon kívül lehet itt kengurukat és emukat is látni. Úgy gondolom ha már a környéken vagyunk (Sydney) ez alap, hiszen a legjellegzetesebb állatokat láthatjuk élőben.
  • Warath Park – Sydneytől északra a Terrey Hills városrészben található. Különlegessége, hogy koalán és kengurun kívül dingókat, vombatokat és egyéb különleges madárfajokat láthatunk.

Tengeri fürdőzésre alkalmas területek

Alapvetően érdemes kicsit bele bele kóstolgatni a Tasman-tenger hullámai által kínált gyönyörökbe, ezért egy – két fürdőzésre alkalmas partszakaszt megemlítenék. Ugyanakkor felhívnám a figyelmet arra, hogy a fürdőzés főleg szimpla fürdőruhába ne tartson túl sokáig, ugyanis ellentétben a Covid-19 féle mesterkélt médiariasztással, az ausztrál kontinens egésze felett már jó ideje uralkodó ózonréteg probléma viszont egyáltalán nem riogatás, hanem tudományos tény. Mondhatnám azt is, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Kína ipari vívmányainak járulékos negatív problémái pont az ausztrál kontinens felett fejtették ki hatásukat (valamint az Északi és Déli sark felett). Sydney körülbelül 100 km hosszú tengerparttal rendelkezik, tehát lehet csemegézni a választékból.

Az északról fokozatosan déli irányban lévő fürdőhelyek
  • Palm Beach (Sydney belvárosától 43 km)
  • Whale Beach (41 km)
  • Avalon (38 km)
  • Bilgola (36 km)
  • Newport (34 km)
  • Mona Vale (30 km)
  • Warriewood (28 km)
  • Narrabeen (26 km)
  • Collaroy (23 km)
  • Dee Why (21 km)
  • Curl Curl (20 km)

  Az ismertetett tengerpartok a Wynard Parkból (York Street) induló buszjáratokkal kényelmesen megközelíthetők.

A déli részen fekvő ismertebb fürdőhelyek
  • Bondi (9 km Sydney belvárosától)
  • Bronte, Clovelly, Coogee (8 km)
  • Maroubra (11 km)
  • Cronulla (30 km)

Talán nem is én lennék ha tippként nem említeném meg a Port Jackson öbölben Lady Jane Beach nevű fürdőhelyet, ahol hát hogy is mondjam csak… lesz nézni való 😉

A nyári hónapokban érdekesek a fürdőhelyek körüli események. Ilyenek például azok a versenyek, ahol a fiatalok hullámcsónakkal (surfboat) mérik össze ügyességüket.

 

📣 Ha megosztanád írásom ⬇️
Twitter, Facebook, VKontakte, Buffer, LinkedIn

Szólj hozzá!