Szicília látnivalói, akciós szállásfoglalás!
Szicília mint teljesen különálló sziget, Olaszország egyik régiója. A Földközi-tenger legnagyobb szigetéről beszélünk, s ha európai összesítésben szeretnénk kifejezni eme csodálatos sziget nagyságát, akkor tényállásként nyilatkozhatunk, hogy a maga 25 700 km² területével és körülbelül 5 millió főre tehető lakosságával a hetedik legnagyobb sziget.
Szicília földrajzi adottságai
Végtelenbe nyúló tengerpartok, sziklás hegyek, hullámzó gabonaföldek, és mai napig is aktív tűzhányók teszik érdekessé, s a turisták számára nagyon is felkapottá. A történelmét tekintve görög és olasz képet alkot, de mindenféleképpen vegyes egyveleget, már csak azért is, mert a szicíliai városok stratégiai fontosságú szerepet játszottak, mind Róma, bizánci, arab, normann, spanyol, hódítók, valamint a Bourbonok számára is. Valamikor a 19. század környékén vált a sziget egységesen Olaszország részévé. Eoli-szigetek néven, külön kisebb szigetcsoport is tartozik hozzá, ahova hajóval kényelmesen átlehet ruccanni, csak érdemes figyelembe venni, hogy a hajójáratokra vagy cégekre, amelyek információkat tartalmaznak a kompjáratokról, azok az Eoli szigetekre, „Aeolian Islands” néven fognak hivatkozni.
Turisztikai érdekességek szempontjából Szicília 8 részre szedhető szét, s a lehető legrövidebben, ezeknek a területeknek a leírását szeretném a leendő utazó rendelkezésére bocsátani.
A 8 pontom kivesézését megelőzendően, érdemben pár szót szeretnék szólni a szálláslehetőségekről is, hiszen nagyon sok olvasóm, akik előszeretettel iratkoztak fel, az utazás témáimra, azok kimondottan tudatosan szeretik megszervezni saját utazásaikat 😉
A szálláslehetőségekről
A szállásfoglaló turisták körében általában a legnépszerűbb desztinációk itt Szicíliában; 🔗Palermo, 🔗Catania, 🔗Siracusa, 🔗Trapani, 🔗Agrigento.
A három csillagostól az öt csillagos szállodákig mindenféle variáció előfordul. Az árak 7 éjszakát figyelembe véve sem eltúlzottak. Érdemes odafigyelni, hogy lehetőleg a korlátlan reggeli fogyasztás mindenféleképpen benne legyen a foglalásban. A legtöbb ajánlatnál egyébként ez ingyenes 😉 A szálláshelyek leírását, elhelyezkedését érdemes alaposan elolvasni, illetve nem feltétlen kell rögtön egy ajánlatot elfogadni. Hihetetlenül nagy az egész világot lefedő globális szállásajánlatokról van szó, így lehet csemegézni bátran.
1. A normann Palermo
Annak érdekében, hogy a Kedves Olvasó megérthesse, miért épp normann hivatkozást tettem a Palermo elé, holott a térkép is simán Palermo megnevezést használ, érdemes a történelmi részébe is picit belemászni.
Palermót 1071-ben a normannok elfoglalták, I. Roger pedig a város legmagasabb pontján emelkedő arab várat választotta igazgatási központjául. Ezt a várat megerősítette, amely aztán később Palazzo dei Normanni néven vált ismertté. A Palazzo dei Normannit aztán többször is átépítették az egymást követő hódítók. Érdekességként jegyzem le, hogy I. Roger volt az a normann keresztes vezér, eredeti nevén Roger de Hautville, aki 11. század végén foglalta el Szicíliát, s innentől vette kezdetét a másfél évszázados normann uralom, amely keretében a sziget, nyugati típusú királysággá szerveződött, jóllehet sokat megőrzött keleties jellegéből. Pár kulcsszóban hivatkoznék az alábbiakban ismertetésre kerülő Cappella Palatina megnézni valóira; belső tér, kupola-és apszismozaik, a főhajó mozaikjai.
A normann Palermo érdekességinél azért még megemlítendő a San Giovanni degli Eremiti-templom is.
Turisztikai látványosságként azonban mindenképpen kiemelendő a Cappella Palatina (királyi magánkápolna), amely megmaradt az arab-normann építészeti kultúra egyik legfigyelemreméltóbb alkotásának. Nem csoda, hogy a turisták is előszeretettel látogatják, hiszen maga a történelem bizonyította be, hogy ez úgy van jól, ahogy van, lévén hiába a különböző hódító hadjáratok, ideológiák, s hogy a központi hatalmak, ügye saját képére formálják környezetüket, ez érintetlen maradt, talán, nem véletlenül! Szerintem a Cappella Palatina inkább belülről csodálni való, mint kívülről.
Nem érdemes szaporítani a szót tovább, hiszen eme részletes térkép Palermoról összefoglalja az összes olyan turistalátványosságot, amelyet az utazó a tervébe vehet és reményeim szerint ha már a turista a helyszínen van, ez alapján nagyon könnyen fog tudni lokalizálni a látnivalók között.
2. Monreale
A cikkem kezdetén levő szicíliai térkép azért annyira nem részletes, hogy látszódjon rajta Monreale, ezért jelzem, hogy Palermóhoz viszonylag közel van, attól egy picit délebbre. Megjegyzem, hogy vannak rendszeres buszjáratok a két desztináció között. Az utazási időtartam nem vesz többet igénybe mint olyan 33 perc. Jóllehet a 33 perc azért egy kicsit soknak tűnhet figyelembe véve azt, hogy mindössze 6,7 km megtételéről beszélünk. (Külön megjegyzés: most jön a mosoly a köbön, mikor azt is elárulom, hogy a buszjegy ára, nem több mint olyan 420 ft, azaz csak 100 forinttal több mint egy mezei budapesti BKK jegy, amit akkor is kifizet az ember, ha mondjuk Móricz Zsigmond körtér – Újbuda közötti szakaszt venné igénybe M4-el). A 389P számú buszra lehet felszállni az Indipendenza területén. A fenti térkép értelemszerűen nem elég részletes ahhoz, hogy jelezze, én viszont ezt a hiányosságot pótolni tudom. Az Indipendenza mint a 389P busz starthelye megtalálható a Cappuccini Frati Minori katolikus templom közelében.
A monrealei katedrális a Conca d’ Oro, magyar ajkúak számára Arany Kagyló völgyére tekint le, egy kihagyhatatlan látnivaló a térségben. Ezt a valóban fenséges székesegyházat 1174-ben II. Szicíliai Vilmos alapította. A katedrális megtévesztően egyszerű homlokzata mögött, a középkor egyik alkotási kincse húzódik meg. Belül a falak végig mozaiksorozatok páratlan látványát nyújtja a látogatóknak. A katedrális a pálmafákkal és kávézókkal szegélyezett Piazza Guglielmóra néz, amely itt az egyik legfelkapottabb kávézó / fagylaltozó. Maga a katedrális a potenciális házasulók berkeiben is nagyon népszerű, hiszen nem egy házassági szertartás tanúi voltak már e falak. Érdemes a homlokzatra és a belső tér kialakítására koncentrálni. Maga a katedrális mennyezete arab behatásokról árulkodik. A főhajó mozaikok is nagyon látványos elemek, amelyek az Új- és Ószövetségből vett jeleneteket ábrázolnak. Igazából a teremtés történetét illusztrálják. Ha az általam, a téma felkonferálásaként hivatkozott völgyet (Conca d’ Oro) szeretnénk megtekinteni, méghozzá a lehető legjobb kilátásból, akkor javaslom a Castellacio névre hallgató 12. századi normann várat, amely a katedrálistól mindössze 20 perces sétára van, s már csak a városnézés miatt sem ignorálandó lehetőség.
3. Eoli-szigetek
Ismétlem még egyszer, ha gyorsan megszeretnénk találni az ajánlott hajóutakat és árakat, akkor Aeolian Islands kifejezésre keressünk. Megér egy misét és persze egy hajóutat ez a szigetcsoport. A tenger itt kristálytiszta és az élővilága pedig kifejezetten gazdag, tehát az amatőr búvárkodás szerelmeseinek is nyitott a pálya! A tengerpart hol fehér a habkőtől, hol fekete az elporladt lávától (említettem ügye, hogy Szicília és környéke híres a mai napig is aktív vulkánjairól?). Kb. 6000 évvel ezelőttről származó bizonyítékok vannak, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy ezeken a szigeteken már akkor, élénk kereskedelmet folytató kultúra burjánzott, s az itteni kereskedők nagyon jó kapcsolatokat ápolhattak a Földközi-tenger többi népével. Mondhatnám azt is, aki nem hiszi az szépen járjon utána az Eoli Régészeti Múzeumban, ahol egyáltalán nem olyan drága a belépőjegy, persze minden relatív.
Marina Corta egy közkedvelt kiinduló pontja mindazoknak, akik szeretnek hajókázni. Ez egy várfok alatti kikötő, ahonnan szárnyashajók és a kisebb kirándulóhajók indulnak. Ügye a szárnyashajókra jellemző, a viszonylag nagyobb sebesség. Na már most a tenger hullámzását is hozzáképzelve, nem mindennapi kaland 😉 Itt mindig nyüzsög az élet, s a helyiek olyan piactérré is alakították, mert bekiabálásos alapon, hangoztatják kiadó szobáikat és hajóikat egyaránt. Trattorie néven futnak azok a gasztronómiai helyek, ahol mindig kitűnően főznek, s az árak is teljes mértékben elfogadhatóak. Az egész szigetre jellemző, a habkő, nagyon magas arányban való előfordulása, ezért erre külön szakosodott iparág is kialakult, s a szigeten jó pár habkőbánya található.
A tűzhányó aktív vagy nem aktív állapota, itt érdekes jelenség. Elviekben nem aktív, hiszen már kialudt, de vannak bizonyos járulékos jelenségek, hogy például az egész szigetszerte a sziklahasadékokból szivárog a kénes gőz, gáz, s ezek azok, amelyek élénksárgára, valamint piros színekre színezik a köveket, valamint éltetik az iszapfürdőket is. A tengerben forró buborékok formájában tör elő a kénes gáz.
4. Taormina
Szicília egyik kiemelkedő városa, Messina megyében s még inkább vissza érdemes tekintenünk a történelembe, egészen i.e. 304-ig. A Monte Tauro oldalában a hely az Etnára néz! A tenger kékeszöld és partja sziklás. Ezen a területen Szürakuszai alapított Tauromenion néven itt, egy görög kolóniát, az időszámításunk előtti 300-as években. A hódítások történelmét nézve ez a város is osztozik, Szicília összes többi városával, tehát arabokra, normannokra és spanyolokra vezethető vissza.
A hegyoldalból kifaragott görög színház az időszámításunk első századában nyerte el mai formáját, mikor a rómaiak átépítették. Ez gladiátorjátékokra is alkalmas küzdőteret teremtett, jóllehet ennek érdekében lebontották a színpad és a nézőtér egy részét. Ezen a mesés és remek kilátással, valamint akusztikával rendelkező helyen, az 1900-as évek elején Csontváry Kosztka Tivadar is sokat tartózkodott, s rendszeresen vissza visszatérő vendége volt Taorminának. 1901-ben például a méltán híres „Holdtölte” című képét is itt festette, de a rákövetkező években a hely újabb és újabb festmények elkészítésére inspirálta.
A Gardino Pubblico szerintem egy nagyon attraktív része, ami egy szépen gondozott közpark, s az ember kellemes hangulatát teremti meg, a kilátás a Giardini Naxosra. Egzotikus növényekkel és paradicsommadarakkal tarkított hely, ahol különleges építményeket is láthatunk.
5. Az Etna
Az Etna 3330 méter magas, és több hatalmas kráterrel is rendelkezik. Európa legnagyobb, és manapság is aktív tűzhányója. Rengeteg görög mitológia is kapcsolódik ehhez a helyhez, s az Ő életükben Etna volt a tűz istenének, Héphaisztosznak az otthona, aki a tűzhányó lávájából és lángjaiból kovácsolta Zeusz villámait. A hely legnagyobb része Parco dell’Etna, ahol a helyiek kihasználják a termékeny vulkanikus talaj minden pozitívumát és kiváló bort, sajtot, mézet, különböző gyümölcsöket termelnek. A látogatók ezt a helyet a hegymászás örömeiért is környékezik.
Szerintem nem szabad kihagyni a Circumetnea vasút megemlítését, mert segítségével nagyon sok hely, még a nagyon távoliak is megközelíthetők. Ez a vasút valójában egy körpályát ír le, amely megkerüli az Etna hegyet, Cataniából indulva, Adrano, Bronte, Randazzo és Linguaglossa érintésével. A körpályát mutató térkép a kisebb állomásokat nem mutatja. Nicolosiból és Zafferanából például tovább is lehet menni, más célpontok felé. A megtett körpálya 110 km hosszúságot jelent. S van olyan csomópontja ahonnan szintén vonattal lehet tovább menni, sokkal nagyobb távolságokra is.
Az Etna természeti kincsei, a fekvés tekintetében is megoszlanak, például a növényzet esetén. Az alacsonyabban fekvő részeken a tölgy és gesztenye az egyeduralkodó, míg a magasabban fekvő tájakon a nyír és a fenyő a leggyakoribb. Állatvilágának jelentős része, a nagyobb méretű állatok tekintetében sajnos teljesen kipusztult, de a kisebb méretű állatok, mint például menyét, vagy vadmacska, ma is elég nagy számban élnek az Etna lejtőin. A nyugati lejtők jellegzetessége a megművelt területek, főleg pisztáciaültetvények, míg a déli lejtőkön lávafolyamok láthatók. A keleti és északi lejtők szintén érdekességgel bírnak. A Betula aetnensis nyír és a Castagno del Cento Cavalli speciális a világ legnagyobb fái között számon tartott gesztenye fái, ezeken a lejtőkön honos. Az alacsonyabb lejtőkön és a kráterhez vezető úton, szabadon lehet kirándulni, a tűzhányó nyugalmi állapotában természetesen.
6. Siracusa
Siracusát (Szirakúza) korinthoszi telepesek alapították valamikor i.e. 733 körül. Ez Szicília egyik legrégebbi görög kolóniája.
A látnivalók egyike a Latomia del Paradiso: az ókori Szürakuszai (Syracusae) teljes egészében az ebben a latomiában (értsd: kőbánya) fejtett kövekből épült fel.
A kőbánya egyik barlangszerű bejárata, ahogy a baloldali fotón is remekül látszik, Dionüsziosz füle (Orecchio Dionisio) néven ismert. Nyilván az emberi fülre való hasonlósága miatt ragasztották rá ezt a megnevezést. Ez 23 méter magas és 65 méter sziklára való kiterjedést jelent. Vízszintesen közelítőleg „S” alakban hajlik, függőlegesen a tetején kúpos, mint egy könnycsepp. Alakja miatt a fül rendkívül jó akusztikával rendelkezik, így még egy kis hang is rezonál a barlangban. Érdekességként mindenképpen megjegyzendő, hogy a híres matematikus és mérnök Arkhimédész Szürakuszaiban született. Legismertebb munkája a vízbe mártott testek súlycsökkenésével kapcsolatos, amely Arkhimédész törvénye néven ismert. A helyszínen megemlítést érdemel a Teatro Greco is, mely görög színház építését i.e. a 6. században kezdték el, és manapság ez Szicília legnagyobb színháza. Másik fellelhető színház itt Siracusa birodalmában Cavea, mely érdekessége, hogy az üléseket sziklákból faragták ki, s 15 ezer néző befogadására képes, mely méretét tekintve, még a mai modern világunkban is, igen lenyűgöző. Igen érdekes kialakítással bír a Nymphaeum és a sírok utcája, ahol a vizet a Nymphaeumhoz vízvezetéken szállították, az attól balra induló utat pedig sziklába vájt sírkamrák és bizánci sírok övezik.
Ajánlom szintén megtekintésre a római amfiteátrumot is, amely helybéli kézművesek munkája, az i.sz. 3. századában. Ott és akkor az volt a legnagyobb amfiteátrum.
A Museo Archeologico Regionale, azaz Régészeti Múzeum, szintén érdekes látnivalókkal kecsegtet. Itt érdemes megtekinteni, a Villa Landolina parkját, a bronzkori leleteket Castelluccióból, leleteket Pantalicából, Istenanyát (i.e. 5. században készült terrakottaszobor ikreket dajkáló istenanyát ábrázol). Természetesen még sok látnivaló akad itt, a felsorolásom teljes nem is lehetne, már csak a terjedelem miatt sem. Az ókori Szürakuszai területén folytatott ásatások során a múlt sok szép emléke került napfényre, ilyenek például a görögök előtti vázák és urnák is.
Ha már Siracusában járunk, akkor a Castello di Eurialo se kerülje el figyelmünket. Ezt az ifjabb Dionüsziosz építtette és ez az Eurialosz váraként ismert hatalmas erőd, amely i.e. 4. században épült, később II. Hierón tovább bővítette. Megtekinthető a föld alatti védműrendszer is.
7. Noto
A régebbi időkben különböző támadások stratégiailag fontos kiinduló pontja volt ez a hely. Például Decitius ebből a városból (akkori nevén persze Neas) innen indított támadást a szemtelenül terjeszkedő görögök ellen (i.e. 452-ben járunk). Ducetius nevéhez fűződik ugyanis a görög terjeszkedés megállítására tett utolsó kísérlet, akinek i.e. 452-ben sikerült egyesítenie Kelet-Szicília lakóit. Neas a földdel lett egyenlővé 1693-ban amikor egy óriási földrengés rázta meg Kelet-Szicília részét. A városok az akkor uralkodó barokk stílusban épültek újjá és a Noto nevet kapta.
A látványosságok közé tartozik a Porta Reale, mely Királyi kaput 1838-ban építették II. Ferdinánd király látogatásának tiszteletére. Valójában innen indul Noto főutcája, a Corso Vittorio Emanuele. Az utca másik oldalán pedig megtekinthető a Santa Chiara-zárda és a Santissimo Salvatore-kolostor. Aki imádja a művészeteket, a két kéz alkotta világ kincseit, az érdeklődéssel tekinthet például a Santa Chiarában levő Antonello Gagini Madonna a Gyermekkel nevű 16. századbeli szobrára.
A városháza alapvetően a legtöbb helyen példamutató, a többitől nagyon is eltérő épületnek kellene lennie. A világ sok helyén azonban ez nincs így, de Noto ebben is kivétel. A Palazo Ducezio ad otthont a városházának, gyönyörű épület, amelyet 1742-ben Sinatra tervezett (a fenti nagy fotón ennek épülete látszik).
A San Carlo al Corso egy 1730-ban épült kecsesen ívelt templom. Homlokzatát magasba törő és középső részükön enyhén kiszélesedő dór, jón és végül korinthoszi oszlopok sora díszíti. Érdemes felmenni a nyolcszögletű kupolájába, ahonnan elképesztően jó kilátás nyílik az egész városra. Hát hiába is, a barokk stílusra jellemző a kiugró és bemélyedő homlokzati síkok hullámzása, a dúsan burjánzó díszítés, a fény és árnyék játékainak drámai mozgalmassága. A szicíliai barokk egyedülálló varázslatosságát az itáliai barokk távoli kultúrákkal való művészi ötvözése teremti meg.
Bemutatómban kiemelném még a Régi piac, Via Rocco Pirri történetét is. Sajnos ez már csak tényleg történelem, mert régebben valóban egy hangulatos piacként funkcionált, ahol pék- és hentesüzletek bőséges kínálatai kápráztatták el a vásárlókat. Ma sajnos, sablonos, modern világunknak megfelelő butikok töltik meg a teret 🙁 Hiába, vannak idők, amelyek nem jönnek vissza. Talán a történelem hangulatának egy piciny töredékét, egyfajta vigaszként visszaadja a San Domenicóval szembeni piac széles kínálata, ami ezen a 2004-ben készített fotón is látható.
8. Selinunte
Szicília szigetének ez a része, a régészet iránt érdeklődőket fogja leginkább bevonzani. Az ókori Selinunte (Selinus) volt Magna Graecia legnyugatibb végének legnagyobb települése.
A Földközi-tenger csillogó kékségére letekintő hegyfok, ahol egykor a város állott, ma Európa egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye. Itt találkozhatunk a világ legnagyobb ismert görög templomainak maradványaival. Selinunte az i.e. 628-ban lett megalapítva, és több évszázadon át maga a paradicsom volt, hiszen béke és nyugalom honolt. Ennek a meghitt nyugalomnak vetett véget az első pun háború, amikor a karthágóiak porig rombolták. A város teljesen elnéptelenedett, kultúrája is sajnos odaveszett, amelynek hírmondói már csak a régészeti leletek. Az emberiség igazán megtanulhatná már, hogy a háborúskodás teljesen értelmetlen dolog, hiszen nagyon nagy rizikófaktorral jár, mert valamelyik oldal mindenféleképpen veszít, tehát nem a nyertes – nyertes pozíciók lehetőségének tárháza. Sőt, meglátásom az, ha globális szemmel nézzük a folyamatokat, akkor független attól, hogy melyik oldal is nyer, globálisan veszít, hiszen egy kultúrát dob ki az ablakon, ahelyett, hogy összefogva közösen alkotna valamit, inkább az eltérő nézeteket firtatják, ami se előre, se hátra.
Keleti templomcsoport
Három templom maradványai találhatók meg itt, s felismerhetők rajtuk az eredeti díszítések is. A templom azonosítója E-templom!
G-templom
Selinunte egyedi temploma, amelynek előcsarnoka nyolcoszlopos, és ez egyike a világ négy legnagyobb ismert görög templomának. Oszlopai több mint 16 méter magasak. A templomot i.e. 480-ig építették, de sosem fejezték be.
További körkép
Erődfalak figyelhetők meg az akropoliszon. A karthágóiak támadása után , i.e. 409-ben erősítették meg a hatalmas kövekből épült eredeti falakat, majd i.e. 305-ben egy második, külső erődfallal is körülvették a várost.
A sziklafok tetejét az első telepesek egyengették el, hogy ott szentélyeket emeljenek; az egyéb épületek és lakóházak később épültek. A régi Selinunte védelmében fontos szerepet játszott a 7 méter magas északi kapu. Három bástya és egy kettős falgyűrű védte, de a karthágóiak ostromának mégsem tudott ellenállni.
A nagy autóparkolótól, ahol a jegypénztár is található, gyalogút vezet az ismertetett templomcsoporthoz. Az akropolisz völgy másik oldalán néz le a régi kikötőre. Gyalog lehet megközelíteni, de az akropolisz lábánál fekvő másik parkolóig autóval is lehet közlekedni. Malophorosz szentélye még megér egy kis kitérőt. A gránáttermés istennőjének, Malophorosznak szentelt halotti szentélyt az i.e. 7. századtól az i.e. 3. századig használták. Ez a szentély az akropolisztól nyugatra van és kizárólag gyalogszerrel megközelíthető.
Selinunte feltárása s a máig is folyamatban levő régészeti feltárások az 1820-as esztendőkben kezdődtek meg. A templomok romjai között fennmaradt építészeti emlékek szinte reklámfelületei a város egykori kultúrájának, nagyságának.
Egyéb hasznos információk Szicíliával kapcsolatban
Szokták volt mondani, hogy „bármely ország vendége légy, tanuld meg annak nyelvét, ez az út vezet, az emberek megismeréséhez”, nos Olaszország tekintetében ez hatványozottan igaz 😉 Amíg a franciák, csupán passzióból nem óhajtanak megszólalni saját natív nyelvükön kívül, semmilyen más emberi nyelven, addig az olaszok többsége, nem is nagyon tud. Persze azért a turizmus, a vendéglátás szakmája, valamint hivatalos helyiségek ,természetesen más kategória, ott akár az angol nyelvvel is elfogunk tudni boldogulni. De az utca embere, leginkább az olasz nyelvből ért, és pont 😀
Gyermekbarát Szicília?
Főként a családos utazásokat tervezőknek nem utolsó szempont, hogy a gyermekeket adott helyen mennyire fogadják el, mennyire szeretik jelenlétüket. A „bambinók” iránti imádat, egész Olaszországot áthatja, s különösképpen a szicíliaiak imádják a gyerekeket. Az éttermekben gyermekmenü ugyan nem jellemző, de majdnem mindenütt rendelhetők féladagszerű kivitelezések az ételekből. A tengerparti fürdőzéskor kéretik elfogadni azt a tényt, hogy Olaszország nem igazán erősíti a bagnini (értsd: strandőrök) aktív kultúráját, tehát felügyelet nélkül hagyni gyermeket tengerparton, azért nem célszerű.
Kultúra, ismeretszerzés
A cikkem sok helyen tartalmaz történelmi leírásokat, s utalást múzeumra, vagy valamilyen régészeti témára. A múzeumi belépőknél érdemes kombinált jegyet (biglieto cumulativo) kérni, mert így lehet a legtöbbet spórolni, s nem jellemző a pénztárosokra, hogy ezt maguktól felajánlanák.