London érdekességek és szállásfoglalás
London érdekességek, látnivalók!
London érdekességek : az Egyesült Királyság fővárosa, több mint 8,1 millió lakosával Európa legnagyobb, s Tokió és New York után a világ harmadik legnagyobb városa,
így az érdekességek és látnivalók közé beírta magát❗
🖱️
🚶♂️Városi séta Londonban
🔭Londoni látványosságok
🏨Akciós szálláshelyek, hotelek
✈️Repülőjegy foglalás
👌London kihagyhatatlan látnivalói
Ilyen impozáns adatoknak köszönhetően, nem is hagyhattam ki a fontosabb városok elemzéseiből. Rengeteg történelmi múlttal és érdekességgel rendelkezik ez a hely.
Greenwich
Bár ugyan, nem turisztikai szempontból érdekes, de nem tudom megállni, hogy már csak az ismeretterjesztés miatt, meg ne említsem, London egyik városrészét, amit úgy hívnak Greenwich. Valahonnan innen a régi csillagvizsgáló közeléből indul útjára a 0 fokkal jelzett hosszúsági kör. Természetesen ennek megállapítása, közmegegyezésre történt! A greenwichi meridián, tulajdonképpen a Földet keleti és nyugati félgömbre osztja. Itt mérik a globális fogalommá lett pontos greenwichi időt.
London elhelyezkedése
A Thames (magyarul Temze) folyó két partján alakult ki. A Temze egy 370 km hosszú folyó. Gloucestershire-ben, a Cotswold-dombságból ered és Shernessnél ömlik az Északi-tengerbe. A Temze torkolatától számítva visszafele olyan 64 kilométeres szakaszon alakult ki az a település, amely a mai London magját képezte. London Észak-Európa természetes kereskedelmi központja. A Rajna torkolatával szemben fekszik, a Földközi-tenger felől északnak tartó közlekedés csomópontjában.
Maga a város elnevezése, mint „London”, úgy igazából ködfoltos.
Nem lehet tudni, hogy pont miért így lett elnevezve, csak találgatások vannak. A Temze folyó egykoron tóvá volt szélesedve, s talán a Llyn kelta szó, ami tavat jelent, erre utalhat, ugyanis a London szó első szótagját ebből a kelta szóból lehet levezetni. A második szótagja szintén kelta szóból származhat, amely meg dombot jelent.
London kétféleképpen megközelíthető❗👇
✅ Vagy repülőgéppel,
✅ esetleg a La Manche csatornán keresztül, Franciaországot elhagyva.
Mehetünk komppal, amit ott csak „ferry”-nek hívnak, de választhatjuk a Eurstar vagy a Eurotunnel szolgáltatásait is, amelyek olyan speciális vonatjáratokat biztosítanak, amellyel járművel együtt is eltudnak szállítani bennünket mondjuk Calais – Dover között.
Megérkezéskor
Ha megérkeztünk Londonba mindenképpen szerezzünk be egy földalatti és egy autóbusztérképet. Földalatti térképet ingyen, vagy nagyon olcsón kaphatunk a földalatti állomásokon, az autóbusztérképek pedig rendszerint leemelhetők a megálló jelző oszlopokon levő kis tartályokból.
ℹ️ London érdekességek és látnivalók felfedezéséhez repülőjegy, szálláshelyek, hotelek, apartmanok széles választéka, minden egy helyen, hogy jól érezhesd magad 👇
Igaz kitartóan kell keresni, figyelmesen elolvasni, a hotelek leírásait, képeket megnézni, esetleg mások véleményét.
Szerintem nem szabad az első ajánlatnál leragadni, ha csak nem üzleti útra megyünk, hiszen ott nem a kiadás számít, hanem a komfort és a nyugalom 😉 Érdemes reggelivel együtt választani a szállást, ahogyan a legtöbb hotelben világszerte, így itt is korlátlan reggeli fogyasztás a jellemző.
Milyen egy séta Londonban?
Legjobb ha itt illúziókat nem kergetünk. No, nem a várossal van baj, az nagyon is szép, de gyalog bejárni lehetetlen. A város elrendezése teljes mértékben elüt Európa más városaitól. Amíg például Párizs, kifejezetten egy olyan város, ahol a legfontosabb látnivalók körülhatárolt helyen koncentrálódnak, addig Londonban a lehetőségek és a látnivalók, nagyon szét vannak szórva, amely nagy egymástól való távolságot is jelent. Gyalogosan is figyelembe kell vennünk a britek mai napig is fenntartott különc közlekedési szokását, miszerint „balra hajts” van érvényben, ami azt jelenti, hogy mielőtt lelépnénk a járdáról, a berögződött szokásunktól eltérően jobbra kell néznünk.
⬇️ További London szállás tippek ⬇️
Booking.com
Londonra szokás úgyis hivatkozni mint történelmi city, szóval érdemes kínálatának minden zegzugát bejárni, megtekinteni a csodálatos parkokat, amelyek Londonnak éppúgy jelentős részei, mint a közismert Tower. Végig sétálhatunk a hidakon, amelyek a kanyargós Temze vonalát követve, más más rálátást biztosítanak a városra.
Életstílus Londonban
London egy rendkívül barátságos város, és az emberek viselkedésére a lezser szó, talán ami a legmegfelelőbb. Ellentétben például Budapest városával, itt nem fognak hajléktalannak nézni, ha például letelepedünk egy szép park füves sztyepjén, vagy mondjuk szunyókálunk egyet, az egyik padon. Leheveredhetünk akár a Buckingham Palace előtt a gyepre is, az égvilágon senki sem fog zavarni, hiszen bevett szokás 😊 A londoniak, mihelyt az első tavaszi 🌞napsugár megjelenik az égen, ebédszünetben sietve kiülnek hivataluk elé a lépcsőre napozni, vagy elmennek akármelyik kis parkba, levetik magukat a fűre, lehúzzák a cipőjüket és elemózsiájuk közül sokszor előkerülnek a népszerű háromszögletű szendvicseik.
A Parlament, a Westminster-apátság és környéke
London egyik jelképe, a „Big Ben” harangot rejtő óratorony. Magyarországon amikor a rendszerváltozás évében, illetve az azt követő időszakban vált intenzívé az angol nyelv oktatása, felváltva az addigi kötelező orosz nyelvet, szinte az összes angol könyv borítóján ott virított a szóban forgó torony.
Talán a legjobban a látványt a Westminster-hídról élvezhetjük. A Parliament (azaz Parlament) méltóságteljes épülete jól megfigyelhető innen, mögötte az ősi Westminster Abbey (azaz magyarul Westminster-apátság) gótikus kőcsipke tornyai kápráztatják el a szemeket, valamint az árnyas fák és a számtalan apró részlet. A legtöbb embert, bámészkodó turistát szerintem az említett Big Ben és a Parlament látványának összjátéka fogja meg. A Parlament ugyanis vízszintes irányban terjeszkedik, míg a Big Ben értelemszerűen függőleges irányba. A brit Parlament és például a Budapesten levő magyar Parlament olyan mintha a Duna felőli homlokzatát kopírozná rá a londoni Parlament Temze felőli homlokzatára. A képen is látható Westminster híd, gránittömbökön álló, hét acél boltívével Európa legszebb hídjai közé tartozik.
Szobor nevezetesség
A Boadicea-szoborcsoport a hídfőnél Boadiceának és az ősi brit törzsek hősi ellenállásának állít emléket. Érdekességként jelzem, hogy a Boadicea – amire még szoktak úgy is hivatkozni, hogy Boudica, Buduica, Bonduca – Kr. u. 60/61 a Délkelet-Britanniában élő brit kelta törzs icéni királynője volt, aki a Római Birodalom ellenséges erői ellen vezetett jelentős törzsi felkelést!
Parlament a Westminster híd mögött
Precíz megfogalmazásban inkább „Houses of Parliament” mégpedig azért mert az angol parlament Felsőházra és Alsóházra oszlik. A „House of Lord” a Felsőház tagja, olyan 870 főrend a „House of Commons” pedig az Alsóház, aminek 630 tagja van s Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország népét hivatott képviselni.
A Parlament 📜 története
Kialakulásának sztoriját a Magna Charta-hoz téves kötni. A Magna Charta ugyanis nem biztosította a parlamentáris kormányzást, mivel abban az időben még nem volt parlament. A parlament keletkezése III. Henrik uralkodása idejére tehető. Valódi parlamentté egy lázadó báró tette, Simon de Montfort aki 1264-ben főként londoni polgárokból toborzott egy sereget és leverte a király csapatait. Ugyanakkor 1265-ben elesett, legyőzője, Henrik fia, I. Edward került a trónra. S kb. ez idő óta a Westminster Hall a színhelye az állandó vitáknak, úgyhogy három „Ház” tanácskozott külön-külön.
További London érdekességek : szemezgessünk még a látványosságokból!
A Calais-i polgárok bronzszobra
A Victoria-torony alatt levő kijáraton kilépve, a Palota sarkán, le teljesen a Temze folyóig, illetve a Lambeth-hídig a Victoria Tower Gardens húzódik, s ezen a helyen találjuk a szobrot. Auguste Rodin ezzel az 1884-ben alkotott, a kétségbeesésnek, a leigázottságnak állított emlékművével az emlékmű-szobrászat műfajának új lehetőségét teremtette meg. Érdekességként megjegyezendő, hogy nyilván az olvasómnak feltűnt a blog cikkbe ágyazott egyik térképén, amely a La Manche csatorna átkelését mutatta, hogy Calais valójában Franciaország területén van 😉 A történelmi adat szerint III. Edward 1347-ben elfoglalta, s a franciáknak csak több mint 200 évvel később sikerült csak felszabadítaniuk, visszahódítaniuk, ezt az elcsaklizott területet!
A Jewel Tower
A leginkább ütőképes magyar fordítás – már amennyire egyáltalán van értelme, neveket, elnevezéseket lefordítani – Kincses-torony. A romkertből kiemelkedő szögletes torony, az angol királyok westminsteri palotájának egyetlen maradványa.1365-66 között, állítólag III. Edward építtette magánkincstára számára.
A hely érdekessége
1621-től itt kezdték el őrizni a parlamenti jegyzőkönyveket. Később a mérésügyi hivatal rendezkedett be, s pont ez az oka, hogy a torony belső termében ősi mérték-egységeket láthatunk. Ezzel, az amúgy turistalátványossággal nagyon sokáig nem is törődött London. Viharvertté vált és az évszázadok nyomai, igencsak kezdtek meglátszani rajta. Az 1970-es évek elejétől kezdték el renoválni és működtetni mint múzeumot. A családi belépőjegyek a múzeumba olyan 17£ körül járnak, s ez 5 fő belépését jelenti, 2 felnőtt, 3 gyermek alapon. Április 15-től a nyitva tartás 10:00 – 18:00 között van. Mi minden látható, vagy ismerhető meg még itt? Például a Whitehall keletkezésének története, régi metszetek és néhány tárgyi emlék prezentálásának segítségével. A londoni régészeti kutatások néhány kiemelkedő megtalált darabja is itt megtekinthető.
St. Margaret’s Church
Szent Margit-templom amelyet Hitvalló Eduárd (azaz III. Eduárd) építtette 1064-ben a közönséges hívők számára, mivel az apátsági templomot kizárólag a kolostortemplomnak szánta. A történelem folyamán sokszor átépítésre került. A torony önálló harangtorony benyomását kelti, bár összeépült az alacsony, hármas tagolású főhomlokzattal, amely előtt újabb hármas tagolású, baldachin-szerűen kiképzett, díszes kapun léphetünk be. A kapu feletti üvegablakot 1928-43 között az Alsóház volt elnöke emlékére adományozták (A. E. Fitzroy). A toronyhoz közelebb eső nyugati ablakot 1882-ben amerikai polgárok adományozták Virginia felfedezője, Walter Raleigh emlékére. Eme templom érdekessége, hogy több nevezetes síremléket találunk. Az oltár hátsó falát alkotó faragott díszítmény középső táblája Tizian „Az emmausi vacsora” című festményének 1753-ból származó másolata.Ide temették 1491-ben Willam Caxtont (első angol nyomdász), 1618-ban a világutazó Walter Raleigh-t, miután az Old Palace Yard-on lefejezték.
Walter Raleigh
Tudom, persze, főként a potenciális turisták számára írom ezt a London városát és nevezetességeit bemutató rövid cikkem, de megér egy misét Walter Raleigh életútja, az emberiség érdekes hálájának fényében 😄
Ki is Walter Raleigh❓
Sir Walter Raleigh angol író, költő, udvaronc volt, de mindenekelőtt, világutazó, világok felfedezésére vágyó személy. Az Amerikát célzó korai gyarmatosítási tervek tekintetében az angol királynő komoly szerepet szánt személyének.
Egy csepp Walter sztori
Ügye, amikor a Szent Margit-templom nyugati ablakáról értekeztem, meg is jegyeztem, hogy azt Walter emlékére állították fel, mert Walter az utazásai során felfedezte a jelenlegi Virginia területének létezését és ott gyarmatot is alapított. A szerelem viszont Walter-el jól kicseszett, ugyanis feleségül vette titokban a királynő egyik társalkodónőjét, s ezért később Ő is és felesége is börtönbe kerültek. Ahogy a börtönből szabadult, ismét csak kalandvágy kínozta. Értesült róla, hogy Dél-Amerikában létezik egy bizonyos Arany város. Eldorádó legendája is Walter Raleigh nevéhez fűződik! I. Jakab király, miután meghalt I. Erzsébet királynő, börtönbe záratta, árulás vádjával 1603-ban, ahonnan 1616-ban szabadult csupán. Szinte hihetetlen, de ennyi börtönév után, pont azt a királyt, I. Jakabot rávette, hogy indíthasson egy második expedíciót is Eldorádó felkutatására. A második expedíció is kudarcba fulladt, de Walter Raleigh, hogy enyhítse Anglia veszteségeit egy spanyol előőrst rabolt ki, amiért viszont hazatérve Anglia ismét csak letartoztatta, de ezúttal egy politikai koncepciós per keretén belül, csak azért, hogy Spanyolország megnyugodhasson, a Westminster téren le is fejezték!
Central Hall
Központi csarnok, a Storey’s Gate, Victoria Street és a Tothill Street sarkán található, reneszánsz stílusban épült tömb. 1729-ben John Wesley által alapított metodista hitfelekezet központja. A nagy csarnokban, amelyről a ház a nevét kapta, gyakran rendeznek kiállításokat, zenekari hangversenyeket, orgonakoncerteket. Kupolája méretben közvetlenül a két londoni legnagyobb, a Szent Pál-székesegyház és a British Museum könyvtárának olvasótermi kupolája után következik. A közönség előtt az 1912-es renoválás után nyitották meg az épületet, amely a nagytermében 2700 ülőhellyel rendelkezik. Ha helyben vagyunk akkor érdemes kicsit Guglizni „Central Hall Westminsters new events” kifejezésekre és megfogjuk kapni az aktuális programkínálatot. A metodista központi terem ma a metodista hagyományoknak megfelelő templom, London központjában a legnagyobb konferencia helyszín.
A város szívében: a Trafalgar Square és környéke
Ez a tér, London leghatásosabb és legemlékezetesebb tere; aki egyszer is látta, nem feledheti többé a vidám szökőkutakat, a méltóságteljes Nelson-oszlopot, az itt napfürdőző, galambokat etető, színes embertömeget. A tér nemzetek tucatjait ötvözi, mert hihetetlenül nagy a turista-forgalma. Ugyanakkor ez a helyszín nemcsak a békés időtöltéseké, ugyanis ha épp politikai jellegű tüntetés van, akkor azt rendszerint erre a térre szervezik.
Nincs kivetni való benne, hiszen a brit, az nem egy birkanép és fennhangon kiáll a jogaiért!
Ilyen tüntetések kellős közepette, a szobrok talpazatáról, vagy ideiglenes tribünökről szónokok szavát közvetítik a hangszórók.
Tényleg ez a hely London szíve,
S London bármely sarkában történjék is bármi, annak tuti, hogy itt a Trafalgar téren visszhangja lesz. A Trafalgar téren szokták kiállítani „a mindenki karácsonyfáját”. 1946 óta ugyanis egy nagy karácsonyfát minden évben a norvég kormány küld Londonnak ajándékba, jelképes hálájuk jeléül, hogy annak idején a britek felszabadították Norvégiát a német megszállás alól. Az említett fa alatt 1959 óta minden évben karácsonykor látható Josephina de Vasconcellos szobrász neoprimitív stílusú, életnagyságúnál nagyobb figurákkal benépesített betleheme. A tér a XVIII. század második felében, még néhány évtizeddel azelőtt, hogy a trafalgari ütközetről nevezhették volna el, oly elhagyatott volt, hogy kb. ott, ahol most a szökőkutak pompáznak, királyi istállók húzódtak, azon a helyen pedig, ahol most a National Portrait Gallery (Nemzeti Arcképtár) épülete van, Cherringe falucska temetőkertje terült el. Ez a tér csak fokozatosan alakult olyanná, amilyennek ma megismerhetjük. A szökőkutakat 1948-ban állították fel.
A Hyde Park és a Mayfair vidéke
A park különleges légkörét nemcsak nagysága, valamint az ősfák, az oxigéndús levegő, s a páratlan angol gyepszőnyeg együttese adja, hanem atmoszférateremtő alkotóeleme a politikum is. Jelen fotón, felül nézetből, a levegőből látható a teljes Hyde Park. A polgári forradalom alatt például, 1648-ban, a Hyde Park-ban ütött tábort a hadsereg Robert Lillburne vezette balszárnya, amely radikálisabb reformokat, következetesebb osztálypolitikát követelt Cromweltől!
A párizsi kommün és a Hyde Park kapcsolatáról
A párizsi kommünt 1871. április 16.-án 30 000 tüntető üdvözölte a Hyde Park-ban, s itt fogalmazták meg a Párizs népéhez szóló szép üzenetet is:
„Mi, London népe, kinyújtjuk felétek baráti és testvéri kezünket…”
A mai napig is a Hyde Park minden sztrájkgyűlés színtere. Autóval végig szabad hajtani a Hyde Park főútvonalain, amelyek rendre a Ring, a Serpentine Road, Rottan Row, valamint a Carriage Road. De csak lassan lehet hajtani, mert tekintettel kell lenni a sétalovaglókra és a számtalan kerékpárosra! Szerintem a tömegiszonyosoknak is kiváló, mert akár mekkora is ott a tömeg, a Hyde Park egyszerűen elnyeli, s mindig maradnak magányos rétek, szabad padok.
További helyszínek Londonban, amit feltétlen javaslok megnézni!
London Eye
London látképének szinte kihagyhatatlan eleme. A város szimbólumaként jegyzik és több millió látogatót vonz magához. A London Eye 135 méteres magas és ennek köszönhetően a világ egyik legmagasabb kilátójaként áll az érdeklődők rendelkezésére. 32 zárt kabin kb. 0,9 km/h sebességgel, kb. 30 perc alatt tesz meg egy kört, és közben elkápráztató látvány tárul az utasok elé. Az óriáskerékhez tartozik egy speciális 4D-s mozi is, amelybe minden London Eye jeggyel ingyenes a belépés. A mozi részeként madártávlatból fedezheti fel Londont, speciális effektek teszik még élvezetesebbé az élményt. Szerintem, kihagyhatatlan!
The Shard
Panorámaképe készítésére szintén alkalmas lehetőség. Ez egy 360°-os panoráma kilátó. A „The View from The Shard”, London egyik legújabb felhőkarcolójának tetején helyezkedik el. Már csak a lift próbája miatt is érdemes ide bekukkantani. Nem a hagyományos budapesti modellre illeszkedő liftek kényeztetik az érdeklődőket 🙂 A lift pillanatok alatt a város fölé 244 méter magasra, a 69. emeletre repíti az érdeklődőket. A látvány pedig odafentről, magáért beszél!
Borough Market
A történészek úgy tartják, hogy Londonban ezen a helyen, már ezer éve árulnak zöldségeket, gyümölcsöket és mindenféle sülteket. Ez a piac a hét mindennapján nyitva van, de legforgalmasabb hétvégén. Egy forgalmas turistanegyedben helyezkedik el, közel a Temze partjához. A hely érdekessége, hogy nemcsak turisták látogatják, így viszonylag könnyen eltudunk vegyülni a helyi háziurak és háziasszonyok társaságában.
Golders Green Krematórium
Sokan csak úgy hivatkoznak erre a helyre, hogy a „kedvencek temetője”.Rózsabokrok és színes virágágyások díszítik a helyet, de ezek között urnák vannak elhelyezve. A Golders Green a britek legrégebbi krematóriuma. Számtalan híresség, történelmi nagy alak kapott itt helyet, akik közül párat említenék a teljesség igénye nélkül; Sigmund Freud, Keith Moon, Amy Winehouse. A hamvasztóhely személyzete segítőkész és minden kérdésre szívesen válaszolnak, szóval nem allergiásak a turistákra 😊
👋 Kellemes ✈️utazást, szerencsés 🛏️ szállásfoglalást, városnézést és időtöltést kívánok London szívében avagy környéként.