Kolozsvár látnivalók, érdekességek Kolozsvárról

ℹ️ Publikációmban Belső-Erdély fővárosának érdekességeit, a főbb Kolozsvár látnivalók  témáját érinteném.

 

Itt Kolozsvár régebbi címere látható, amely hatályos volt 1968 – 1999 között. Érdekes eleve annak sztorija is, hogy a képen látható 1999-ig használt címer után, hogy alakult a helyzet. 1999-től az akkori polgármester Gheorghe Funar egy teljesen új címert kezdett használni. Ezt a furcsa habitust pedig az utódja Emil Boc is megtartotta, pedig mind a közvélemény, mind a szakértők ellenezték az új címer használatát.

Politika Vs szakmai alapokra fektetett városbrand-építés!

Kérték a még képen látható régi címer visszaállítását. 2010. április 19. napján 🔗egy megjelent rövid cikk is tanúskodik arról, hogy a régi címer visszaállításával kapcsolatban aláírásgyűjtésbe kezdtek. Kolozsvár minden szempontból érdekes hely, mert Magyarország leszakadt saját honfitársai is ott élnek, de ezen kívül, ahogy további írásomban is olvasható lesz, más népek is eme helyhez kötődtek a történelem során. Nem politikai kérdést kellene ebből csinálni, ahogy jelzett polgármesterek kezelték az ügyet, inkább a Kolozs megyei területi heraldikai bizottság szakmai véleményét kellett volna alapul venni.

📜 Kolozsvár látnivalók történeti összefoglaló alapján

Erdély, pontosabban Belső-Erdély fővárosának szokták emlegetni, valójában soha sem volt az. 1974-ig úgy hivatkoztak rá, hogy Cluj, majd Cluj-Napoca nevet kapta. Minden 🔗utazás érdekfeszítő kalandokat és felfedezni való helyeket tartogat, de Kolozsvár egy igazi történelmi kincsestár.

🤔 Hogy miért alakult ki mindenkiben az asszociáció, miként úgy tekint rá mint főváros?

Intézményei, gazdagsága és annak idején a politikai élet erre a területre való összpontosítása megtette a kellő hatását. A maga 179,5 km² területével, Brassó után a lakosság száma szerint a második legnagyobb város.

Booking.com

Kolozsvár kronológiája, melyből megtudhatod miért is híres ez a hely

Tulajdonképpen a római idők óta folyamatosan lakott település❗

Hadrianus császár (kr. u. 117-138) olyan 124 táján az akkor Napocának nevezett Dáciai várost municípiumi rangra emelte, majd hatvan évvel később colonia lett.  Az említett rang, korlátozott törvényhatósági joggal rendelkező várost sejtet.

✅ Az egyik dokumentumban fellelhető információ alapján 1177-ben Klusvárként hivatkoznak rá, tehát az azonos nevű királyi megye székhelyének említik.

Kolozsvár perspektívája a Tatárjárás után

A tatárdúlás után a város és környéke szinte teljesen kiüresedett. V. István király rajnai németeket hívott be és telepített le.

A 16. – 17. század időszaka

Ebben az időszakban már intenzíven fejlődő kereskedő és kézműves városnak számított. A tanácsosi és a polgármesteri címeket megosztva viselték a magyar és a német választott polgárok.

• 1550-ben a Nyugat-Európából visszatérő Heltai Gáspár itt alapít nyomdát.
• 1581-ben Báthori István támogatásával a jezsuiták akadémiai rangú iskolát alapítanak hittudományi, bölcsészeti és jogi karral.
• 1716 – 1718 között az Erdélyben tartósan berendezkedő osztrák császári adminisztráció a várhegyre védvárat építtet.

Két évszázaddal később a kitiltott jezsuiták kolostorát, templomát és iskoláját a piaristák veszik át.

A kulturális fejlődés központja lett

Az 1776-ban megalakult piarista főiskola négy karral – bölcsészet, hittudomány, jog, sebészet –működik.  Ebben az iskolában tanultak sok jeles magyar értelmiségi mellett az erdélyi román felvilágosodás és Erdélyi Iskolának nevezett eszmei és közművelődési közösség meghatározó egyéniségei.

1789-ben ezt a piarista főiskolát egy nagyon súlyos tűzvész gyakorlatilag teljes mértékben elpusztította. A fenti fotónak megfelelő mai látható épületet 1817 – 1821 között a bécsi Friedrich Thallinger tervei alapján, Georg Winkler és Christian Kiermayer vezetésével az Erdélyi Római Katolikus Státus építtette.

Kolozsvár : a Fő tér

A 20. század elején Mátyás Király térnek volt szokás hívni. A bécsi döntés után, közel húsz esztendeig Piața Unirii ami talán úgy magyarítható, hogy az Egyesülés tere, majd Piaţa Libertăţii a Szabadság tér nevet kapta. 1989 után ismét csak Piața Unirii nevet viseli, azonban a kolozsvári magyarság számára továbbra is mint Fő tér van a köztudatban.

Szent Mihály-templom

Ez egy háromhajós, több szakaszban, feltehetően 1349–1450 között épült templom.  Ha megfigyeljük a templom fotóját, talán a Szent Erzsébet-templomhoz hasonlítható leginkább. 1528-ban Johannes Klein rektor idejében faragott sekrestyekapu az erdélyi német reneszánsznak olasz hatást sugalló remeke. Az építés befejezésekor festett templom fali freskóiból az 1956/57-es restaurálás idején csak elenyészően keveset lehetett láthatóvá tenni. Lokalizációja 🧭 Piața Unirii, Cluj-Napoca 400015 címen fellelhető.

Vajon mi mindent élt át ez a templom? 

• A templom 1556-ban a reformátusok birtokába kerül.
• 1568-tól 1716-ig pedig az unitáriusoké.

A katolikus restauráció után katonai önkény foglalta vissza a templomot. Berendezése a kor ízlése szerint barokkos. A 17. század végén leégett négy fiatornyos torony helyébe, a templom északi oldalán 1837–1859 között épült az új, neogótikus torony.

Mátyás király a monumentális szobrászat szép példája lett

A templom déli kapuja előtt 1902 óta Fadrusz Jánosnak az 1896. évi párizsi világkiállításon nagydíjat nyert, a fenti fotón látható Mátyás király lovas szoborkompozíciója áll.

Városháza

Az épület 1896–1897-ben vármegyeházának épült, Alpár Ignác tervei alapján. A kétemeletes, óratornyos épület eklektikus stílusú, barokk reminiszcenciákkal.

Ebbe az épületbe 1991-től a polgármesteri hivatal költözött be a régi városházából, amelynek homlokzatán még Kolozsvár eredeti címere is látható volt, amit az alábbi kép prezentál.

Bánffy-palota

A központi tér keleti oldalát uraló Bánffy-palotában szépművészeti múzeum működik. Az épület, amelyet Bánffy György (1747–1822) erdélyi kormányzó építtetett, Johann Eberhardt Blaumann (1742–1785) terve és munkája.  Ha szeretnéd mélyebben is áttanulmányozni a Bánffy-palota történelmét, s mindazt amit nyújt, javaslom olvasd el azt a kiadványt, amely az Erdély Öröksége Alapítvány támogatásával jött létre, 🔗 Bánffy-palota.pdf formában hozzáférhetsz. A palota címe, 🧭 Strada Iuliu Maniu 30, Cluj-Napoca 400394.

A palota dísztermében kiállításokat és hangversenyeket is rendeznek. A négytagú épület egy négyzet alakú belső udvart zár közre. Az épület manzárdjának homlokzatát urnák és görög mitológiai alakokat idéző szobordíszek tagolják. Kivitelezőjük Anton Schuchbauer.

Kolozsvár Gyógyszertártörténeti Múzeum

Ez a múzeum a Fő tér északkeleti sarkán található. Érdekessége, hogy a 15. században alapozott Hintz-Mauksch-házban rendezték be. 🧭 Piața Unirii 28, Cluj-Napoca 400394, címen található.

Itt a Fő tér északkeleti részén található házak eredetét igen nehéz megállapítani, mert nem nagyon állnak rendelkezésre írásos dokumentumok. Minden bizonnyal a múzeum fala még a középkori részekkel rendelkezik, pincéjének dongaboltozata például egyértelműen az építés korai fázisából való.  A ház a 18. században került a Szepességből származó Mauksch család tulajdonába, akik gyógyszerészettel foglalkoztak, innen a ház elnevezésének egyik fele. A gyógyszerészcsalád házát a 19. század elején a Szláby család birtokolta, majd 1851-től örökösödési eljárás által a Hintz család tulajdonába került, egészen az államosításig maradt birtokukban. A Hinzt család is gyógyszertárként működtette és számos átalakítást végzett rajta. 1954-ben Valeriu Bologa orvosprofesszor nyitotta meg benne a gyógyszerészeti múzeumot. A délkeleti oldalán nyílik a 20. század közepén kialakított gyalogos átjáró, mely szegmensíves záródású.

Mátyás király szülőháza

🤔 Úgy gondolom, hogy a 🧭 Strada Sextil Pușcariu 1, Cluj-Napoca 400111 címen található Mátyás király szülőháza minden magyar számára egyszer látnivaló unikum. A ház egyébként jelenleg is saroképületként funkcionál és a déli kapuja előtt kialakult kis térre néz. Keletről a Klastrom utca határolja, a nyugati oldala eléggé beépített, míg észak felől egy udvar csatlakozik hozzá.

A Mátyás-ház Kolozsvárnak viszonylag kevés középkori eredetű polgárházai közé tartozik. Az utókor kegyelete és különleges jogállása őrizte meg számunkra, mára pedig valóságos zarándokhellyé alakult. A történetére vonatkozó legkorábbi szórványos adatok a 15. század közepéig nyúlnak vissza, amikor is valamelyik vendégek számára berendezett szobájában napvilágot látott Mátyás, Magyarország leendő királya.

A Farkas utcai református templom

A Mátyás király által alapított minorita (Ferenc-rendi) szerzetesek építették a 15. század utolsó negyedében. A felekezeti viták idején a templom és a rendház többször súlyosan sérült. A közelében 1622-ben felépített református gimnázium  befejezése után, 1638-ban megkezdték a templom restaurálását is. A templomot 🧭 Strada Mihail Kogălniceanu 21, Cluj-Napoca 400394 címen találod meg.

Belső díszítésén az erdélyi reneszánsz szobrászat szebeni mesterei is dolgoztak. A szentélyzáródásban I. Apafi Mihály és Bornemisza Anna, illetve a Bécsben elhunyt II. Apafi Mihály és felesége Bethlen Kata 1904-ben Kós Károly által tervezett közös síremléke látható. A templom kitűnő orgonáján gyakran koncerteznek. Az orgona érdekessége, hogy már több mint 100 éve szolgál. A fotó a Déli orgona muzsikakoncertsorozat egy része, amely 2019. augusztus 23., 12:00 – 12:30 készült Müller Márta előadásában. Az esemény a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium szervezéséhez tartozott, mert a kolozsvári intézményesített zeneoktatás 200. és a Zenelíceum fennállásának 70. évfordulóját ünnepelték.

A templom előtt az a lovasszobor, Kolozsvári Márton és György prágai Szent György szobrának mása.

 Házsongárdi temető

A 🧭 Strada Avram Iancu 26-28, Cluj-Napoca 400083 címen található Házsongárdi temető az erdélyi politikai, közművelődési élet több jeles képviselőinek végső nyugvóhelye.

A bejárata a Petőfi utcából nyílik. Szászok, magyarok, románok eme nyugvóhelyen szép számmal megtalálhatók,

vallásfelekezeti és nemzetiségi különbségtétel nélkül.

🤔 Hát igen, ez eklatáns példája annak, amiben az élőknek, másolniuk kellene a holtak világát, nem is csoda hát, hogy ez a temető az egész világ számára az együttélés és a békesség szimbóluma. A Házsongárd elnevezés jóval a temető létesítési időszaka elé vezethető vissza. Az elnevezés először olyan 1373 körül került elő, a temetővel együtt csupán 1834-től említik.

Magyar vonatkozásban litániát tudnék prezentálni Nektek, kik olvassátok blogom sorait, némi inspiráció reményében, mely ötletet adhat nagyobb túrákhoz, kalandokhoz és látnivalókhoz.

Litánia helyett pár név álljon itt azon magyar nagyjaink közül, akiknek végső otthona ez a romantikus stílusba bújtatott temető lett : Kós Károly, Reményik Sándor, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Dsida Jenő

Kolozsvár magyar lakossága

Ha a népesség és az etnikumok adatainak alakulását nézem évről évre, akkor az egykori csodálatos Magyarország, eme Belső-Erdély területen hemzsegő magyarjai, igencsak fogyatkozóban vannak 😥 S ezt a siralmas helyzetet csupán a 2011-es esztendőig követtem.

ℹ️ Tehát a megállapításom az 1977 – 2011 -es népszámlálási adatokon nyugszik. Bevallom a 2011 utáni adatokat már nem mertem megnézni.

Kolozsvár szálláshelyek

🔗 Itt találhatsz Kolozsvár azaz Cluj-Napoca vonatkozásában rengeteg tippet, korrekt információkkal körítve.

👏 Ha úgy döntöttél cikkem hatására meglátogatod Belső-Erdély fővárosát, akkor már megérte ezt az összeállítást közreadnom 😉 Tartalmas, aktív pihenést, városnézést, kirándulásokat kívánok Neked.