📣 Eutanázia kérdése időről időre újra társadalmi fókuszban❗

Az eutanázia az a fogalom, amelynek jogi szabályozása az érintettek álma. A görög nyelvből ered (εὐθανασία).

Jelentése a jó, szép, kellemes avagy kegyes halálra asszociál. Írásomban az eutanázia társadalmak számára újra és újra előjövő igen érzékeny témájával foglalkozok, főként egy érintett, dr. Karsai Dániel alkotmányjogász feltűnése nyomán. 👇

🤔 Vajon az eutanázia zöld utat kaphat-e Magyarország jogi kereteiben❓

Első nekifutásra talán érdemes az eutanázia kifejezés fajtáit megemlíteni, mely segítségével jól el fogjuk tudni különíteni  a passzív és aktív eutanáziát.

✅ Ezen apróbb kitérő által Kedves Olvasóm talán a most ide csempészett megjegyzést is érteni fogja, amikor is némi tragikomikum esszenciát nyújtva tartalmamnak kijelentem :

💬 igazából a passzív eutanázia a magyar egészségügyi rendszerbe van kódolva 😉

Az aktív eutanázia esetei 

Ez lehet közvetlen, szándékolt :

Ebben az esetben valaki közvetlenül meggyorsítja egy másik ember halálát az érintett személy kifejezett kérésére.

Beszélhetünk közvetett, szándékolt szituációkról is :

Ilyenkor az öngyilkosságba segítés közvetett módon történik. Például az életet kioltó szer beszerzése valaki által, amit viszont az érintett már saját maga használ fel.

Közvetlen, de mégsem szándékolt esetek értelmezése :

Az eutanázia során ez egy olyan speciális fajtát képez, amikor a végső cél tulajdonképpen a gyógyítás vagy fájdalomcsillapítás. Sokak számára ez kicsit furcsán hangzik, hogyha egyszer eutanázia az kegyes halál előidézése, akkor most ez miként tartozhat a fajtái közé? Hát úgy, hogy a fájdalom bármilyen furcsán hangzik is, de az emberi test egyik legfontosabb jelzőrendszere. Amikor fájdalomcsillapítóval élünk az elviselhetetlen fájdalmak közepette, a halál sokszor hamarabb bekövetkezhet mint az említett beavatkozás nélkül.

Aktív eutanáziát engedélyező országok példái

Az aktív eutanázia engedélyezése országonként változik. Jelenleg ez legális

• Hollandiában,
• Belgiumban,
• Luxemburgban (csak felnőtteken végzik el),
• Kanadában,
• Kolumbiában és az Egyesült Államokban (pontosabban Oregon, Washington, Vermont, California, Colorado, Hawaii, Montana, New Jersey államok törvényei szerint).

Svájc, Németország, Ausztria és Finnország engedélyezi az orvos által felügyelt eutanáziát bizonyos speciális körülmények között.

Passzív eutanázia 

Csakúgy egyszerűen nyersen, meghalni hagyás. Életfenntartó vagy életfunkciókat helyreállító, újraélesztő eljárások elmulasztása vagy valamilyen regula általi abbahagyása. Igen, úgy tűnik az Élet hozhat regulákat is.

Mert gondoljunk csak bele a mainstream média által – az orosz és ukrán valamint az újra egymásnak feszülő Izrael, Palesztina között lévő háborúk megjelenése előtt – olyan intenzíven sugárzott Covid-19 világjárványra❗

💭 Például Magyarország vonatkozásában hány műtét is maradhatott el vagy pedig lett a végletekig elodázva? Merthogy lett az biztos, ahogyan az is, hogy hiteles közérdekű adatforrást sem fogunk a tragikus végeredménnyel járó esetek statisztikájához találni,

😕 köszönhetően a jól bevált X évre titkosítva megoldás már – már hagyományának.

Elismerem a passzív eutanázia vonatkozásában a fenti soraimban van némi tragikomikus töltet, de most véresen komolyra fordítva a szót,

pillantsunk rá Magyarország egészségügyi törvényére (1997. évi CLIV. törvény)

s ezen belül is „Az ellátás visszautasításának joga” részhez.

Itt a 20.§ és ennek bekezdései amelyek beszédesek 👇

A ☝️ fentiek alapján az látható, hogy még a passzív eutanázia sem működőképes az érintett feleknek. A kulcspont ugyanis a háromtagú bizottságban van. Bármely esetben tehát, ha a háromtagú bizottság másképp dönt mint a beteg, akkor marad a bürokratikus Bíróság.

Passzív eutanáziát engedélyező országok példái

Spanyolország, Svédország, Anglia, Olaszország, Magyarország és Norvégia engedélyezi a passzív eutanáziát persze helyenként olyan szigorú szabályok mellett, hogy az érintettek számára sokszor, nesze semmi fogd meg jól.

🗣️ Jelenleg viszont a társadalmi fókusz az aktív eutanázia körül forog 👇

Eutanázia, kegyes halál Magyarországon valaha is lehetséges lesz -e❓

A társadalmak számára az eutanázia mindenképpen egy nagyon érzékeny és megosztó téma,

de az érdeklődést kritikus tömeg sosem övezi❗

 

A téma iránti érdeklődést rendszerint a média tudja pozitívan befolyásolni. Például amikor hírt ad egy – egy olyan kiugró eseményről, amikor valaki az eutanázia számára jogi keretet kíván elérni. Így történt ez most is

👏 ahol a főszereplő dr. Karsai Dániel alkotmányjogász, aki eutanáziát kért,

hisz sajnálatos módon Karsai Dániel betegsége az ALS ezt megalapozza. 😢

Bár Dániel  személyes ügye törekvéseinek célja, de alkalmas az irányelv, a téma iránti közfelfogás formálására is, ami társadalmi közérdek, főleg ha a jövő kodifikációs eljárást is eredményezhet.

ℹ️ Mindenki életében más a dráma, ettől függetlenül fontosnak tartom, hogy megértsük azt is, milyen betegség is valójában ez. 👇

Az 🔗 ALS (Amiotrófiás laterálszklerózis) egy idegrendszeri betegség, amely a motoros idegsejtek pusztulásával jár. Ez egy speciális idegsorvadással járó betegség, amely előbb vagy utóbb, de a teljes bénulást eredményezi az áldozatainál.

A képen látható Stephen Hawking híres elméleti asztrofizikus is ebben a betegségben szenvedett. Fontos azonban megjegyeznem, Stephen-t az elérni kívánt céljai amit a tudomány érdekében tett, tarthatták hosszú ideig életben.

Az Ő betegségét 1963-ban diagnosztizálták, tehát bátran kijelenthetem, hogy Élete értelme biztosította számára eme súlyos és vissza nem fordítható betegségének 55 évig tartó lefolyását. Ő 2018-ban 76 évesen hunyt el.  Személy szerint én rendszeresen figyelemmel kísértem sorsának alakulását, bár nem kifejezetten az ALS betegség érdekelt. Csak nagyon szerettem az előadásait nézni, így ennek köszönhetően azért valamennyire monitorozni is tudtam életének alakulását.

Mindig is úgy láttam tudományos előadásai során, hogy Stephen szellemi képessége egyáltalán nem sérült, de a saját szerveinek használatához fűződő képessége annál inkább. Értékes gondolatainak prezentálásához is speciális gépek segítségére szorult. Hát igen, az ALS valóban bénulást eredményez, amely egyes esetekben az érintettek számára igen megalázó élethelyzeteket teremthet. 😔

Fontos leszögezni, hogy cikkem ✍️ írásának pillanatában dr. Karsai Dániel alkotmányjogász saját magára még nem kérne eutanáziát, ezt az életvégi döntést még nem hozta meg.

🙏Ugyanakkor nagyon szeretné ha jogi úton lenne lehetősége arra, hogy amikor már abba az állapotba kerül, amit már végképp a sorstól rá kirótt megaláztatásnak nevezhetünk, akkor lehessen lehetősége arra, hogy saját önrendelkezésénél fogva erről az igényéről döntsön.

Karsai Dániel alkotmányjogsz saját szavai :

📜 „Amit én elszeretnék érni, hogyha egy olyan állapotba kerülök ahol már a betegség annyira uralja az életemet, hogy nincs vagy gyakorlatilag nincs benne semmi más mint szenvedés és küzdelem, minden más értelmes tevékenység kizárásával, ott meghozhassam az életvégi döntést, ami az, hogy köszönöm szépen ezt már nem akarom folytatni.”

Miért érdekes dátum a fejlécképemben is szereplő NOVEMBER 28❓

Már október végén a médiában elég intenzíven napvilágot látott a Magyar Kormány azon álláspontja, miszerint elfogadhatatlanná nyilvánítaná dr. Karsai Dániel alkotmányjogász eutanáziára vonatkozó kérését.

November 28 lesz az az időpont amikor is az EJEB (Emberi Jogok Európai Bírósága) nyilvánosan is tárgyalhatja ezt az ügyet. Legjobb tudomásom szerint 🔗 dr. Karsai Dániel Ügyvéd Úr személyesen is Strasbourgba utazik.

A Magyar Kormány érvelése a hajdani Pretty asszony kontra Egyesült Királyság ügyére mutatott, amikor dr. Karsai Dániel alkotmányjogász kérését elfogadhatatlannak nyilvánította 

Szerintem ha már ez így történt, akkor egy jó alkalom arra, hogy rávilágítsunk a Pretty asszony kontra Egyesült Királyság ügy lényegére, s azon jogforrásra amiből táplálkozik.

A hivatkozott EJEB eljárás egykori kérelmezője az 1958-ban született Diane Pretty nevű hölgy volt aki 2002. május 11. hunyt el. Őt is a cikkemben már bemutatott ALS betegség juttatta igen megalázó élethelyzetbe. Nyaktól lefelé már teljesen lebénult 😢

Diane Pretty kívánsága tehát az lett volna, hogy a férje asszisztálhasson az Ő életvégi cselekményéhez azaz az eutanáziához. Ez viszont olyan asszisztált öngyilkosságnak minősült ami Angliában és Walse-ben egyaránt bűncselekménynek számított,

✅ méghozzá az 1961-es öngyilkossági törvény alapján (Suicide Act 1961).

Hivatkozott Suicide Act 1961 (1) bekezdésének pontos idézete 📜

„ Criminal liability for complicity in another’s suicide.

(1)A person (“D”) commits an offence if—
(a)D does an act capable of encouraging or assisting the suicide or attempted suicide of another person, and(b)D’s act was intended to encourage or assist suicide or an attempt at suicide.

(1A)The person referred to in subsection (1)(a) need not be a specific person (or class of persons) known to, or identified by, D.

(1B)D may commit an offence under this section whether or not a suicide, or an attempt at suicide, occurs.

(1C)An offence under this section is triable on indictment and a person convicted of such an offence is liable to imprisonment for a term not exceeding 14 years. ”

A Suicide Act 1961 (1) bekezdésének fordítását megpróbálom összehozni, kérdés persze mennyire sikerül visszaadnom Kedves Olvasóm számára az eredeti jogalkotói szándékot

Büntetőjogi felelősség mások öngyilkosságában való közreműködésért.

(1) Egy személy („D”) bűncselekményt követ el, ha:

a)D olyan cselekményt hajt végre, amely alkalmas arra, hogy egy másik személy öngyilkosságára vagy öngyilkossági kísérletére ösztönözzön vagy segítsen, és
(b)D cselekedetének célja az volt, hogy öngyilkosságra vagy öngyilkossági kísérletre ösztönözzön vagy segítsen.

(1A) Az (1) bekezdés a) pontjában említett személynek nem kell egy meghatározott személynek (vagy személyek csoportjának) lennie, amelyet D ismer vagy azonosít.

(1B)D a jelen szakasz értelmében bűncselekményt követhet el, függetlenül attól, hogy öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet történt-e.

(1C) Az e szakaszban szereplő bűncselekmények ellen vádemelési javaslat útján lehet tárgyalni, és az ilyen bűncselekmény miatt elítélt személy 14 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető.

Pretty asszony tehát azt szerette volna elérni, hogyha férje asszisztálna az Ő életvégi cselekményéhez, akkor Brian számára biztosítsanak mentességet a bűnvádi eljárás alól. Kérelmét azonban a brit főügyész^{Director of Public Prosecutors} visszautasította és az ezzel kapcsolatos fellebbezési eljárás is eredménytelen maradt.

Ezt az ügyet érdemben az EJEB 2002. március 19.-én tárgyalta és a tömör lényege az, hogy kifejtették, nem sérült az Emberi Jogok Egyezményének 2. cikke (élethez való jog) amikor a főügyész nem engedélyezte az előzetes mentességet a vádemelés alól az ismertetett öngyilkosságban való közreműködés esetén.

Diane Pretty 43 évesen halt meg, mivel egészségi állapota az előző hónapokban egy sor tüdő- és mellkasi probléma következtében megromlott.

Karsai Dániel alkotmányjogász és az egykori Pretty asszony célja valahol közös, mert Dániel is többször hangot adott már annak, hogy nem tudna azzal a tudattal élni, hogy bárkinek is baja eshetne büntetőjogi értelemben abból, ha számára segítene az ominózus pillanatban.

A cél közös, de nyilván a megvalósítás próbája eltérő lesz

Bevallom őszintén lövésem sincs, hogy mi járhat Dániel fejében. Úgy értem, hogy a célt milyen jogi stratégia mentén kívánja megvalósítani. Azt viszont tisztán látom, hogy egyáltalán nem lesz felesleges a november 27-28, mert ne felejtsük el Pretty asszony az Pretty asszony, de Dani mégis csak egy alkotmányjogász.

💡Induljunk ki abból, mit ígér az egészségügyi törvényünk❓

Amikor Magyarországon kodifikálnak egy jogszabályt, rendszerint bemutatják a törvény célját is. Az alábbi képernyőfelvétel útján, ezekből a nemes célokból idézek ide párat. 👇

Földünk országainak túlnyomó többségénél az alkotmányban rögzített emberi méltóságot abszolutizálja az összes többi alsóbbrendű jogforrás.

✅ Az eutanázia, ahogy definiáltam kegyes halál, csak az érintettek élhetnének ezzel a joggal, és mi mást is szolgálhatna számukra, mint az emberi méltóságuk megőrzését❓

Nem helyénvaló ha egy törvény célja nem tud teljesen tiszta képet adni az állampolgári alany számára. Ugyanis ha az egészségügyi törvényben meghatározott célok ellenére is az EJEB felé kell fordulni, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy a megüzent célok és a teljes kontextusában vizsgált részletes szabályok rendszere ellentmondanak egymásnak.

💭 Lehet megoldás az EJEB eljárása, s pontot tud-e tenni erre a társadalmi dilemmára❓

Az elején fontos leszögeznem, hogy számomra egyáltalán nem meglepő, hogy a társadalmak, ahogy például Magyarország viszonylatában feljebb prezentáltam, csupán akkor kezdenek nagyobb érdeklődést mutatni az eutanázia iránt amikor a média a fókuszt oda irányítja.

Ezt a jelenséget természetesnek tartom, ugyanis az ember valahogy úgy van kalibrálva, hogy élete során képtelen az elmúlás gondolatával foglalkozni, így tehát eme gondolatok az érintettekre maradnak❗

Ezen a ponton itt megemlítem azt a könyvet amiről írtam egyszer, címe 🔗 A halál. Érdekes tudásanyag ami a halállal és az utána következő ismeretlennel foglalkozik. Azért hivatkoztam itt az eutanázia jelentős társadalmi témájában erre a könyvre, mert a lélek, halál utáni túlélése mellett érvel. Az emberek többsége pedig azért hárítja el magától a halálnak a gondolatát is, mert alapvetően az ismeretlentől fél. Nyilván ez a jelenség betudható a materialista világnézetnek.

Ami nekem dr. Karsai Dániel alkotmányjogász nyilatkozataiban megtetszett, pontosabban amit én azokból kiolvastam, az az, hogy Ő az elérni kívánt célhoz vezető ösvényt amit bejár, nem egy harcnak fogja fel. Inkább egy általa kezdeményezett és kreált konstruktív jellegű vitaplatformnak, ahol gyakorlatilag a végeredménytől függetlenül is jól járunk, az EJEB újabb kiértékeléséből értékes konzekvenciákat vonhatunk le.

📣 De ami talán a legfontosabb, hogy elősegíti az eutanázia témájának köztudatban maradását, s hát ahány ember, annyi meglátás. Minden tett, aktivitás az eutanázia témájában, némi adalék a kollektív bölcselet formálásához.

👋 Búcsúzásként zárógondolataim, s egyben üzenetem is Dani számára

Bármilyen döntést is hozzon az EJEB, nem gondolom, hogy ezt a társadalmi dilemmát valaha is feltudná számolni. Úgy vélem az emberek között ez örökké egy vitás kérdés marad.

Kedves Olvasóm számára azt tudom továbbítani amit én gondolok. Nem hiszem, hogy helyén való a „többség dönt, egység nyal” mondás képletének éljenzése ebben az ügyben.

🔊 Mert hát mi, akiket hála az égnek az eutanázia nem érint, milyen jogon helyezzük saját, holmi erkölcsi aggályaink kiiktatására összpontosító érdekeinket, pont az érintettek érdekeinek előterébe❓

Akit nem érint az eutanázia az teljesen nyilvánvaló, hogy az élethez ragaszkodik. Viszont akit érint, annak talán inkább a halál az élet. Fogalmazhatok úgyis, hogy a nem érintettek többségének halálfélelmük van, míg az érintetteknek inkább életfélelmük. Ha pedig az aktív eutanázia jogi keretekkel bírhatna, úgy ahogy egyes országokban már igen, az kizárólag csak az érintettek opcionális lehetősége lenne.

✉️ Üzenetem, ahogy ígértem

Dani, szerintem Neked hasznos és értelmes írásaid vannak. Kifejezetten tetszett  „A mulasztásos alkotmánysértés” már – már 📖 könyvterjedelmű dolgozatod is.

Ha már erre hivatkoztam, idézek is belőle, amivel azt hiszem mindannyiunk egyetérthet, bár Magyarország tekintetében gondolkodtatóba is ejti az embert 😉

📜 „Az alkotmány, pontosabban az alkotmányos szabályok eszerint egyfajta minimumot képeznek, melyeknek a fő funkciójuk az, hogy a jogrendszer ne legyen változtatható korlátozás
nélkül.”

Mivel a publikációm alfája tragikomikum volt, legyen az omegája is, így jelzem, persze elgondolkodunk az idézeten, hiszen ha egy embert annyiszor műtenének életében, ahányszor egy néptől leválasztott, legújabb narratíva szerinti alkotmányként említett csúcstörvényt, az már rég nem lenne az élők sorában.  😁 Annak érdekében, hogy Kedves Olvasóim értsék a fenti idézetet, jelzem Dani idézett dolgozata még valamikor 2003 februárjában látott napvilágot, mondhatom azt is, hogy még egy más világ értékrendjében.

Az eddigi írásaid, kisebb terjedelmű munkáid én nagyon hasznosnak tartom. Ha alaposan megfigyeljük és az írásaid időrendi kronológiába helyezzük, bizony – bizony képet kapunk a romláshoz vezető út megértéséhez is.

A munkáid közül egyet még idézek, amivel nagyon is egyetértek, aztán leállok 

📜 „Az alkotmányjogi panasz gyakorlati hatékonyságát súlyosan megkérdőjelezi a pártatlanságának hiánya az Alkotmánybíróság részéről. Az AB jelenleg kormánykinevezettekből áll, és ebből következően a taláros testület politikailag szenzitív ügyekben gyakorlatilag soha nem hoz a kormány számára sérelmes döntést.”

A fenti idézet „Néhány gondolat az alkotmányjogi panasz hatékonyságáról – még viccnek is rossz?” jól megírt precíz munkádból származik, 2020. január környékéről.

A jövőd, létezésed értelmét ne az EJEB döntése befolyásolja

Szerintem sokkal több erőt, kitartást adhat számodra, ha minél többet átörökítesz saját magadból a számunkra, ezt pedig a joggal kapcsolatos értékes meglátásaid írásba foglalásával érheted el. Dani, tudom a devizahitelesek ügye egyáltalán nem releváns az eutanáziával. Ha csak abban a tekintetben nem, hogy esszenciális társadalmi téma mindkettő.

De most őszintén, szerinted hány elvi iránymutatást adott már az EUB (Európai Unió Bírósága) az említett vonalon❓

Annyit, hogy Dunát lehetne rekeszteni vele, mégis Magyarországon mintha ezen alapvető irányelvek kiüresedést szenvednének, mert itt a cél mindig az érvénytelen szerződés érvényessé alakítása, holott az EUB alapvető irányelvei nem éppen a pénzügyi intézmények megmentését szorgalmazták.

Ezért mondom, fald az információt, terjeszd az információt, adj ki annyi könyvet amennyit csak tudsz. Több lábon álljon mindaz, ami Neked életenergiát ad 😉 A következő cél kivitelezése és valaminek a reménye az embert mindig élteti, nyilván veled is így lenne.  🙏 Mi pedig azt szeretnénk, ha minél tovább velünk lehetnél.