🤔Hogyan lehetséges egy ideig még kimaradni

a DÁP – Digitális Állampolgárság Program terveiből❓

Az emberek részéről, ahogy korunk domináns keresőgépének jelzéséből is látható, ugyan vegyes érzésekkel, de sokan keresnek a DÁP – Digitális Állampolgárság keresőkifejezésére.

💡Jelen jogi és egyben akut szociális témám keretén belül, arra szeretnék rávilágítani, hogyan lehet kimaradni, egészen pontosan mit kell tenni ahhoz, hogy még kimaradhassunk ebből a csodálatosnak egyáltalán nem mondható jövőképből.

DÁP – Digitális Állampolgárság kötelező❓

Egyelőre nem, de a jogszabályi háttérből szeretnék rámutatni arra, hogy az égvilágon semmi garancia nincs rá, hogy ez a jövőben ne változzon❗ Először is azt kell leszögezni, hogy természetes személyeknek még nem kötelező.

A „Magyarország” nevű állam kodifikált anyagából látszik, hogy két jelentős jogforrás van ami a digitális állampolgárság keretrendszerét hívatott megalkotni:

• Az egyik az Országgyűlés által beiktatott, 2023. évi CIII. törvény (DÁP Tv.) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól.
• A másik pedig egy alsóbb szintű, tulajdonképpen rendeleti jogforrás a 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet (DÁP Vhr.) a digitális állampolgárság egyes szabályairól.

Digitális Állampolgárság elodázásának megoldása 👇

A DÁP csak az aktiválásával lép érvénybe, viszont ha aktiváltad akkor már nincs visszaút :

Miből ered, hogy aktiválni kell❓

2023. évi CIII. törvény 11.§ (1) bekezdéséből: „A természetes személy felhasználói profiljának használata aktiváláshoz kötött.”

Miért nincs visszaút ha már egyszer aktiváltad a DÁP-ot❓

A választ, a 2023. évi CIII. törvény 11.§ (3) bekezdése adja meg :

📜 „Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az aktiválást követően úgy kell tekinteni, hogy a felhasználó valamennyi digitális térben intézhető ügy esetében akként rendelkezett, hogy e törvény szerint kíván szolgáltatást igénybe venni.”

Mi mutatja meg, hogy 2025. január 15.-ig szabad a választásod, hogy Ügyfélkapu +-t használsz, vagy DÁP-ot, de a kettő közül valamelyiket kell❓

Erre a választ a 2023. évi CIII. törvény „60. Átmeneti rendelkezések” része adja meg, egészen pontosan a 119.§ (5) bekezdése:

📜 „Annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személynek, aki valamely e törvénnyel megszüntetett, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást vett igénybe, az azonosításhoz kötött digitális ügyeinek intézéséhez 2025. január 15-ig át kell térnie – választása szerint – valamely, a 46. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szolgáltatás használatára. E bekezdés alkalmazásában a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások az áttérésig továbbhasználhatók.”

Ez a 46.§ a) és b) jogszabályhely pontjai ami közül a b) „emelt szintű kétfaktoros azonosítást biztosító ügyfélkapu.” feleltethető meg az Ügyfélkapu + kétfaktoros megoldásának, míg az a) jogszabályhely pontja alapján ez az eAzonosítás tulajdonképpen nem más mint a DÁP applikáció, akik ezt használják inkább kiszolgálják a nem túl idilli jövőt.

Miért mondom, hogy az eAzonosítás tulajdonképpen a DÁP applikáció❓

Azért, mert a 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 8.§ (1) alapján csak ez következik :

📜 „Az eAzonosítás keretszolgáltatás útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás a Dáptv. 63. §-a szerinti sikeres regisztrációt követően aktív felhasználói profillal, a keretalkalmazás használatával vehető igénybe.”

✅ Természetesen ez a megállapítás visszaigazolást csak és kizárólag az értelmező rendelkezések 31. pontjával nyer, nézd csak a keretalkalmazás fogalmát :

📜 „keretalkalmazás: a Kormány által kijelölt szolgáltató által vagy megbízásából a digitális állampolgárság szolgáltatások igénybevétele céljából a nyilvánosság számára mobileszközökre tervezett és kifejlesztett mobilalkalmazás;”

A kényelemnek ára van : mi lesz ha nem lépsz 2025. január 15.-ig❓

• Ha jelzett dátumig nincs Ügyfélkapu + kétfaktoros megoldásod akkor utána, lévén a sima Ügyfélkapu 2025. január 16.-tól nem lesz elérhető, leginkább személyesen fogsz tudni intézkedni valamelyik kormányablakban.
• A kényelem egy másik ára, hogy ugyan a sokkal kényelmesebb DÁP megoldást választod, ezzel ha úgy tetszik feltolva magad az ördög szekerére, egy olyan jövő felé sodródva, melyben csak folyamatosan redukálódni fog önrendelkezési jogod.

A Digitális Állampolgárság (DÁP) potenciálisan befolyásolhatja az emberek önrendelkezési jogát, attól függően, hogy hogyan van kialakítva és alkalmazva. Ha a rendszer átlátható, biztonságos és tiszteletben tartja a személyes adatokat, akkor támogathatja az önrendelkezést. Azonban, ha nem megfelelően kezelik, korlátozhatja a személyes szabadságot és adatvédelmet. Egyet azért ne felejtsünk el jó?

📣 A jövő egyik legértékesebb valutája pont az adat lesz❗

A politika mindig is a tőke zsebében volt. Ez a jövő aminek a DÁP megágyaz, ami illeszkedik a CBDC féle jövőképre, leginkább multinacionális érdekeket szolgál.

Mi az ideológiája a sima Ügyfélkapu kivezetésének❓

Az, hogy a kétfaktoros védelem elvárt és szinte minden területen kötelező. Alapvetően egy szemfényvesztés, mert az informatikai biztonságra kívánják ezzel felhívni a figyelmet.

Csak éppenséggel a tényálláshoz az is hozzátartozik, hogy a kétfaktoros védelmet ellátó szoftveres megoldások esetén a hitelesítő tokenek esetleges továbbítása, ugyanúgy informatikai technikai biztonsági kockázat. 😉

Hitelesítő tokenek nélkül például egy könyvelő számára igen nehézkes lehet a jövő, hogy érdemben miképpen tud Ügyfelének segíteni Ügyfélkapu + megoldással!

Miért nem látom a garanciarendszerét annak, hogy a DÁP nem lesz kötelező a jövőben, miért csak elodázás❓

Érdemes egy pillantást vetni a 2023. évi CIII. törvény céljára, amelyet az 1.§-ban megfogalmaz :

📜 „E törvény célja a digitális állampolgárság létrehozása, ennek keretében, hogy felhasználóbarát alapokra helyezze a digitális térben történő ügyintézést és szolgáltatások nyújtását. E törvény az egyszerű, kényelmes és hatékony szolgáltatásnyújtás megteremtése érdekében biztosítja a digitális térben”

Nem árt azért tisztázni a digitális tér fogalmát sem, amit az értelmező rendelkezések rész a 13. pontban tisztáz is :

📜 „digitális tér: az állami, társadalmi és gazdasági interakciók személyes jelenlétet mellőző, elektronikus úton történő megvalósításának környezete;”

✅ Az igazi probléma pedig a 7.§ (3) bekezdéssel jön :

„A Kormány rendelettel állapítja meg azt az időpontot, amelytől kezdődően minden – az állampolgárok és a vállalkozások széles körét érintő, valamint a mindennapi életét, tevékenységét meghatározó – szolgáltatás kizárólag a digitális térben vehető igénybe.”

Egy ilyen döntés meghozatalához szemmel látható, hogy egy alsóbb szintű jogforrás (rendelet) a jogalkotó szerint bőven elegendő. ☝️

1 ) Félő, hogy pont a szakma fog a DÁP mellett kardoskodni, hivatkozva arra, hogy a technológiai fejlődés és biztonsági követelmények miatt a DÁP megfelelőbb,

2 ) minek hatására miután szinte mindent a digitális térbe helyeztek, bármikor törölhetik az Ügyfélkapu + megoldást, aminek a megmaradására csupán most a jelenben van törvényerejű garancia.

📣 Gyakorlatilag ezzel választási lehetőséget sem adva mindazoknak, akik nem kívánják ilyen mélyen kiszolgáltatni magukat❗A DÁP főleg MNB QVIK Pay kombót elképzelve szörnyű, hiszen kellő megágyazása lenne a 🔗 CBDC (Central Bank Digital Currency) elgondolás manifesztálásának.

💭 Zárógondolatom

---

Őszintén remélem, hogy a „Magyarország” nevű állam a játszóterébe, Alaptörvénybe elhelyezi végre a készpénz megmaradásának garanciarendszerét, ha már ezt a nagyon hasznos, de mindenki számára nyilvánvaló tényt is belepingálta, hogy „Az anya nő, az apa férfi.” Én azt feltételezem, hogy a „Magyarország” nevű állam nem fogja ezt az Alaptörvénybe felvezetni. Egyelőre olyan szó, hogy „készpénz” az Alaptörvényben fel sem tűnik❗

🙏 Ugyanakkor fohászkodok érte, hogy mégis beleírja, ezzel hülyét csinálva belőlem. Ugyanis számomra nem az a lényeg, hogy valamilyen jövőbeli eseménnyel kapcsolatban igazam van, vagy nincs, csak a végeredmény 😊

---

👋 Ha tetszett a tartalom oszd meg, ha saját véleményed van akár a DÁP mellett véleményformáló, én nem cenzúrázlak, maximum nem fogok egyetérteni veled 😉A készpénz kivonásával semmi bajom, egy decentralizált rendszerben. A CBDC centralizált, más nem is lehet! Ha gondolod olvass a kínai 🔗CBDC program helyzetéről, számításba véve, hogy már májusi cikk. S azt, hogy CBDC mellett még van hagyományos fizetőeszköz is, MÉG!

---