Lakásbérlés csak kiváltságosoknak
Kedves barátaim, követőim, olvasóim! Már meg sem lepődök azon, hogy az Alaptörvény keretrendszerében működő szofisztikált autokráciában sok minden megtörténhet, mint például a lakásbérlés Dunakeszi problémaköre. Ugyanakkor tragikomikus a helyzet, amikor a rendszer még a saját – demokráciát sok tekintetben nélkülöző – szabályozásának sem képes megfelelni.
Vajon az alábbi szösszenet, mennyire illeszkedik, az Alaptörvény XXII. cikk (1) bekezdésébe? „Az állam jogi védelemben részesíti az otthont. Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.”
Lakásbérlés Dunakeszi
Az életben az egyik legnehezebb dolog, mindig a lakhatás kérdése. Az önkormányzatok által biztosított lakásbérlés lehetősége, tehát olyan kulcsfontosságú közszolgáltatás, amelynek hiánya hazánkat alappillérjeiben rengetheti meg.
A Dunakeszi Önkormányzat által kodifikált rendelet 38/2020(X.30.) 2021. január 1.-jén lép hatályba, amely talán még a devizahitelesek ügyénél is horrorisztikusabb jövőt mutat. Ezt a gyásznapot, a Magyar Közlöny, 2020. október 30. 234. száma konferálja fel.
Ajánlom szíves figyelmébe mindenkinek EZT A LINKET, amelyen keresztül elérhető a fentiekben hivatkozott rendelet, teljes kodifikált anyaga. Az áttekintése érdekes lehet azoknak is, akik pusztán a jogi témák iránt érdeklődnek.
Alkotmányossági kérdést vethet fel a lakásbérlés Dunakeszi problémája a 38/2020(X.30) rendelet 4.§ 2. pontja miatt!
Az alábbiakban idézésre kerül a rendeletből a 4.§ 1. és 2. pontja, annak érdekében, hogy a Kedves Olvasó teljes kontextusba kerülhessen:
„1. pont Lakásbérleti szerződés határozott időre, 1 évre
köthető.
2. pont A határozott idő lejáratát megelőző legalább 60 napon belül a bérlő írásban
kérheti a lakásbérleti szerződés meghosszabbítását, melyről a bérlőt a vele kötött
lakásbérleti szerződésben tájékoztatni kell. Amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is
fennállnak, a bérleti szerződés egy alkalommal további 1 évvel hosszabbítható meg. A 2. év
letelte után a lakásbérleti jogviszony csak akkor hosszabbítható meg, amennyiben a bérlő
– az önkormányzat szerveinek alkalmazásában álló munkavállaló, közalkalmazott, illetve
köztisztviselő, valamint
– az önkormányzat költségvetési szerve, illetve 100% önkormányzati tulajdonú jogi személy
által foglalkoztatott közalkalmazott, illetve más munkavégzésre irányuló jogviszonnyal
(továbbiakban: foglalkoztatási jogviszony) rendelkezik.”
Súlyosan sérül az Alaptörvény fentiekben már hivatkozott pontja, miszerint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára elérhetővé kell tenni.
Természetesen bizonyos közszolgáltatásokat szociális alapon, külön jogszabályi feltételekhez lehet kötni. Ugyanakkor a jogszabályi feltételeknek megfelelő alanyok esetén MINDENKIRE kell, hogy vonatkozzon. Nemcsak olyan megjelölt célcsoportokra, hogy önkormányzati dolgozók, köztisztviselők, közalkalmazottak. Márpedig a 4.§ 2. pontjából a második év utáni helyzetre már ez érvényesül!
Azaz ha például egy kereskedelemben dolgozó megfelel szociális alapon a jogszabályi feltételek szerint, akkor sem maradhat a bérelt lakásban tovább mint 2 esztendő, az önkormányzat nem fog vele szerződést hosszabbítani.
S mindezt csupán azért mert nem az önkormányzat szerveinek alkalmazásában áll, avagy nem köztisztviselő!