Kriptonyomozók szolgálatában

Két jelentős vállalat a Chainalysis és az Elliptic a 🔍kriptonyomozók szolgálatában

Egyre több az olyan vállalat, amelyek célja, hogy a kriptonyomozók munkáját segítse. Chainalysis és az Elliptic cégekről szeretnék mesélni, pusztán az érdekesség miatt.

Jóllehet, nem titkolt célom az sem, hogy gondolkodásod kicsit ki „zoom”-oljon és megfogalmazd a kérdést,  tényleg a fókuszban kizárólag a pénzmosás, kripto csalások, kripto átverések felderítése❓Csak ez itt a lényeg❓

✔️ Vagy az ilyen cégek a kriptonyomozók számára azért jelentősen hozzájárulnak szakértelmükkel ahhoz is, hogy ugyan a Bitcoin (BTC) decentralizált szellemiségének megtartása mellett, de mégiscsak az átlagpolgárokat egy, a jól megszokott keretrendszerben tartsák❓

Témámat érintő két vállalatról, amelyek a kriptonyomozók munkáját segítik világszerte

A Chainalysis és az Elliptic a kriptovaluta-elemzés két legismertebb szereplője, amelyek célja a blokklánc-tranzakciók átláthatóvá tétele és az illegális tevékenységek felderítése.

Mindkét cég fejlett analitikai eszközöket kínál kormányzati szerveknek, pénzintézeteknek és kriptotőzsdéknek. A már állami keretek között dolgozó kriptonyomozók munkáját is segítik.

Chainalysis működése

A 🔗 Chainalysis egy amerikai székhelyű vállalat, amely 2014-ben alakult. Fő termékei;

  • Reactor: vizuális elemzőeszköz, amely összeköti a kriptocímeket valós entitásokkal.
  • KYT (Know Your Transaction): valós idejű tranzakciófigyelés AML (pénzmosás elleni) célokra.
  • Market Intel: piaci intelligencia és trendfigyelés.
  • Kryptos: szolgáltatók kockázati profiljának elemzése.

A Chainalysis adatai alapján több milliárd dollárnyi illegális kriptovalutát sikerült visszaszerezni, például a Silk Road vagy a Harmony hack ügyében.

Elliptic működése

Az Elliptic egy brit székhelyű cég, amely hasonló célokat szolgál;

  • Blockchain Analytics: tranzakciók nyomon követése és kockázatelemzés.
  • Risk Scoring: kriptocímek kockázati pontozása.
  • Discovery: új, eddig ismeretlen entitások azonosítása.

Az Elliptic gépi tanulást és saját adatbázisokat használ, hogy pénzmosás, csalás vagy szankciók megsértésének jeleit észlelje.

Kijátszási kísérletek és korlátok

Bár ezek az eszközök rendkívül hatékonyak, nem mindenhatóak. Néhány módszer, amellyel megpróbálják kijátszani a kriptonyomozók lehetőségeit:

  • Mixerek és tumblerek: például a Tornado Cash, amely összekeveri a coinokat, hogy elrejtse a forrást.
  • Privacy coinok: mint a Monero vagy Zcash, amelyek alapból rejtik a tranzakciós adatokat.
  • DEX-ek és cross-chain hidak: decentralizált tőzsdéken vagy láncok közötti átjárókon keresztül történő pénzmozgatás tipikus esetei.

Ejtsünk pár szót azokról a dolgokról, amelyek a kriptonyomozók munkáját a mai napig nehezítik, s vélelmezhető ez a helyzet nem is fog változni

Az Európai Unióban a MiCA rendeletet formáló hosszú munka ihlete, valójában az Amerikai Egyesült Államok ötletarzenáljából jött.

Igaz, USA-ban nincs egyetlen, átfogó szabályozás, amely teljes mértékben megfelelne a MiCA [(EU) 2023/1114 rendelet a kriptoeszközök piacairól] anyagának,

ℹ️ de több jogszabályforrásuk és kezdeményezésük akad, amelyek az ihletett nyújtották. De az EU sokkal szigorúbb lett, ami sajnálatos, mert visszavetheti az innovációt👇

MiCA amerikai megfelelői – mozaikszerű szabályozás

  1. Securities and Exchange Commission (SEC) – a legtöbb kriptoeszközt értékpapírként kezeli, így az értékpapír-törvények alá sorolja.
  2. Commodity Futures Trading Commission (CFTC) – a Bitcoin és néhány más kriptoeszköz árupiaci státuszát felügyeli.
  3. Bank Secrecy Act (BSA) – pénzmosás elleni szabályozás, amely a kriptotőzsdékre is vonatkozik.

Szemmel látható, hogy a kriptonyomozók munkáját továbbra is nehezíti, sőt szinte lehetetlen helyzetet teremt számukra az olyan gigantikusan nagy vagyonelemek mozgatásának visszafejtése, amelyek már szinte túlmutatnak a pénzmosási törekvéseken is, s inkább államok közötti versenyhelyzetet vetítenek.

📣 Gondolok itt arra, amikor egyik ország megpróbál szankciót alkalmazni egy másik országgal szemben, valahogy mégis csak maradnak kiskapuk és egyik kijátssza a másikat, pont a Bitcoin segítségével.

Mi ad esélyt a kriptonyomozók számára?

A kriptonyomozók a kisebb kaliberű ügyeket tudják szakismeretükkel megoldani. A munkájuk, érdemük nem elvitatandó, de elvi éllel mutatnék arra rá, hogy a gigantikusan nagy fajsúlyos ügyekkel nem tudnak mit kezdeni. Egy háborúhoz mi kell? Tőke! Ennek segítségével pedig a technológiában mindig előrébb lehet járni. Azaz kiskapuk mindig is voltak és lesznek, csak éppen az átlagpolgár nem nagyon fog tudni velük élni.

Kriptonyomozók számára esélyt ez a három tényező ad;

Bemeneti információ : a tőke valahogy valamilyen CEX felületre kerül, az pedig már széleskörben elfogadott, hogy szinte mindenhol alkalmazzák a KYC eljárást.

A blokkláncon való utazás nyomon követhetősége : Mind Chainalysis valamint Elliptic s egyéb releváns vállalatok, képesek automatikusan feltérképezni a tranzakciók útját, így sokkal gyorsabban felderíthető a pénz útja.

Egyébként a vicc az egészben, hogy emberek tucatjai hajtják a különböző semmit nem érő mémcoin-okat, ezzel hozzájárulva a mesterséges intelligencia azon fejlesztéséhez, amelyek kiváló segítség bármely említett vállalat számára, hogy a tranzakciótörténeteket emberi fogyasztásra alkalmas állapotba hozzák.

A kereskedőrobotoknak való feladatadás, amely csak ármanipulációt szül, hozzájárul az AI tökéletesítéséhez.

Végül a harmadik tényező az EXIT pont : Itt természetesen megint óriási szerepe van a már említett KYC eljárásnak. Ennek az eljárásnak ugyanis az a lényege, hogy minden tárcacímet tulajdonképpen hozzárendelhessen a használójához, ezzel az anonimitás lehetőségét már annulálva is. Ez ráadásul még ki van egészítve a Travel Rule és a hasonszőrű nyalánkságokkal.

A Travel Rule eljárására építkezik a CEX felületek fehérlistázásos eljárása, amely bizony a kriptonyomozók munkáját igen megkönnyíti.

💭Mi az a Travel Rule❓

A Travel Rule (vagy „utazási szabály”) a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni globális küzdelem egyik sarokköve, amelyet a FATF (Financial Action Task Force) 16. ajánlása alapján vezettek be. Eredetileg a hagyományos banki átutalásokra vonatkozott, de 2019 óta a kriptoeszközökre is kiterjesztették.

🧭 A Travel Rule lényege

A szabály előírja, hogy a virtuális eszközszolgáltatók (VASP-ok) kötelesek:

  • gyűjteni és megosztani a tranzakciók küldőinek és fogadóinak adatait (név, cím, tárca címe, azonosító stb.),
  • már a tranzakció előtt vagy közben továbbítani ezeket az adatokat a másik fél szolgáltatójának,
  • meghatározott küszöbérték felett (pl. 1000 USD/EUR) kötelező az adatok ellenőrzése is.

Ezáltal a tranzakciók „nem utazhatnak egyedül” – az adatoknak is „utazniuk kell” velük együtt.

🛠️ Hasonló megoldások és stratégiák

A Travel Rule betartása technológiai kihívás, ezért több iparági kezdeményezés és szabvány született:

Megoldás neve Rövid leírás Stratégia
TRISA (Travel Rule Information Sharing Architecture) Nyílt forráskódú protokoll, amely titkosított adatcserét tesz lehetővé VASP-ok között Hitelesítés, titkosítás, interoperabilitás
OpenVASP Decentralizált, peer-to-peer adatmegosztási protokoll Nincs központi adatbázis, Ethereum-alapú
Notabene SaaS-platform, amely segít a VASP-oknak megfelelni a Travel Rule-nak KYC-integráció, partnerkeresés, auditálás
Shyft Network Blokklánc-alapú adatmegosztási hálózat Decentralizált identitás, tokenizált jogosultságok
Sygna Bridge Ázsiai fókuszú megoldás, amely API-n keresztül továbbítja az adatokat Könnyű integráció, FATF-kompatibilitás
21 Travel Rule (21 Analytics) On-premise megoldás, amely nem küld adatot harmadik félnek Adatvédelem, lokális megfelelés

 

Ezek a rendszerek különböző stratégiákat alkalmaznak:

  • van, amelyik a decentralizációra,
  • más a központi auditálhatóságra,
  • vagy épp a könnyű integrációra helyezi a hangsúlyt.

A cél közös: biztosítani, hogy a kriptovilág ne legyen a pénzügyi bűnözés melegágya ; Bitcoin rendőrség, kripto csalás, kripto átverés, kripto károsultak és ehhez hasonló kifejezések felerősítésével cél, a társadalmi tudat formálása is, hogy tulajdonképpen az emberek ezeket az eszközöket és megvalósításokat elfogadják, sőt hasznosnak tartsák.

A fenti megvalósításoknak számtalan pozitív kimenete van. Hiszen tényleg sok esetben hozzá tud járulni akár már a jelenben is, hogy a kriptonyomozók felderíthessék a kripto csalás, kripto átverések tipikus eseteit.

Bár megkívánom jegyezni, hogy ezekhez is úgy, ahogy a hagyományos bankszektorban történt esetekben is,  tipikusan az emberi hülyeség kell. Számtalan esetben tanítottam, ha nem a Te privát kulcsod, nem a Te kriptod. Semmilyen cég ígéretének nem szabad beadni a derekad.

⚠️ Attól a pillanattól kezdve, hogy Te bármilyen összeget ráhelyezel egy olyan kriptotárca címre, amihez nem Neked van privát kulcsod, már nincs irányításod felette.

Ezeket egy megfelelő ökoszisztéma keretén belül, okosszerződés beiktatásával szabad megejteni. Itt is persze figyelni kell arra, hogy tényleg a megfelelő okosszerződés cím van -e a folyamatok mögött. Valamint jól kell ismerni azt is, hogy pontosan milyen az az okosszerződés és hogy működik.

Zárógondolataim

Nagyon sokan vannak akik a Bitcoin (BTC) -t ész nélkül imádják, de nem gondolják végig a transzparencia fogalmát. A Bitcoin valóban egy remek dolog, én is imádom.

👏 Az egyik legjobb értéktároló megoldásnak tartom. 😊Legalábbis abban a konszenzus mechanizmusban amiben van (🔗 Proof of Work), amit természetesen a globális mantra, a dekadens monetáris politika eszközével azért támad (pl. környezetvédelmi ideológiák felhasználása).

Szóval sokan úgy vélik, hogyha csakúgy natúr kalandoznak a Bitcoin hálózatában, akkor nyomon követhetetlenek és egy olyan világról álmodnak, ahol tényleg a pénzügyi szabadság mellett, az anonimitás is kínálkozik.

A Bitcoin valóban képes erre, de ehhez rá kell jönnöd, hogy a CEX felületek csupán arra jók, hogy tanulj. Rengeteget a kriptográfiai megoldásokról. Tulajdonképpen, hogy játssz.😉

Ugyanakkor a legjobb, legegészségesebb világépítés, ha  az értékcsere folyamat, ami két egyszerű ember között létrejöhet, az két decentralizált végpont között történik. Itt leginkább szeretném arra is ráirányítani a figyelmed, hogy globális törekvés az amúgy MiCA rendeletben szereplő (22) preambulum lehetőségeinek folyamatos szűkítése, mellék szabályozási folyamatok útján. 

Egy igazi pénzügyi szabadsághoz olyan dolgokra lenne szükség amivel a többség úgyis lusta élni 👇

1 ) Semmi belépési pont, például FIAT ➡️ KRIPTO alapon. Még akkor is, ha a kriptonyomozók – például a témámban érintett Chainalysis vagy az Elliptic vállalatok segítségével – nem a FIAT konverziókra építenek, hanem a blokklánc-transzparenciára.

A kriptovalutáknak az értékét alapvetően a digitális energia adja. Vagy kriptovaluta bányászat útján jutsz hozzá, egy teljes mértékben decentralizált rendszeren belül, esetleg nemes egyszerűséggel valamilyen tevékenységed révén (szolgáltatás, itt nem bűncselekményekre mint amilyen a pénzmosás gondolok) valaki más küld Neked. 🔗 Mire lenne jó a kriptovaluta az én szemüvegemen keresztül?

2 ) Semmi kilépési pont. Azaz semmilyen központosított felületre beutalás, ahol KRIPTO ➡️ FIAT konvertálás menne végbe.  Ha felül tudnál kerekedni önös érdekeiden, amelyet egyébként egy fals remény táplál, miszerint valamilyen KRIPTO és FIAT közötti árfolyamnyereségben gondolkodsz, ami amúgy csupán egy értéket nem teremtő manipulációs folyamat, szebb lehetne a világ. Ráadásul gondold csak végig, kimenekültél a FIAT kötelékéből, hogy visszakerülj a FIAT-ba❓ Az eredeti Bitcoin hálózat célkitűzését ezzel nem annulálod❓

A Bitcoin értékét mindig is az tudná megalapozni, hogy egy megbízható értéktároló. Valamint értékét az egyéb altcoinokhoz kötödő viszonya is megalapozza. Az altcoinok értékénél viszont egészségtelennek tartom az állandó fiat devizákhoz való méricskélést. Azok értékét az általuk képviselt ökoszisztéma értéke kellene, hogy beárazza. Igen tudom, szoktam mindig mondani a kripto projektek 98%-a selejt, véleményem tartom.

Persze, ahogy a folyamatok egyre komplexebbé válnak, a pénzmosás, kripto csalás és kripto átverések elleni küzdelem szellemében – s ahogy már említettem az emberi hülyeségnek köszönhetően, ezek nem alaptalan helyzetek –

✔️ egyre nehezebben fogod tudni eldönteni azt is, ⬇️

🤔 vajon melyik az a DeFi alkalmazás, amelyik még tényleg DeFi ❓

Itt leginkább arra szeretném felhívni a figyelmed, hogy az átlagpolgároknak, nincs idejük, sem szakmai hozzáértésük ahhoz, hogy éjjel nappal például GitHUB repository-kat vizsgáljanak. Mint ahogy nem érthet mindenki minden programnyelvhez sem, így a verziókövetések is számukra haszontalanok. Hidd el nekem, a kripto influenszerek akik megmondják Neked a frankót a YouTube fellegvárában, semmit nem értenek ezekhez a folyamatokhoz.

  • DeFi alkalmazások, amelyekre rácuppanhatnak a kriptonyomozók ; DEX, hitelezés, stablecoin, derivatívák, portfoliókezelés.

Csak egy teoretikus eszmefuttatás

Mondok egy konkrét példát, egy teljes értékű DeFi tárcára ahol ügye a privát kulccsal Te rendelkezel, egy azonosítást viszont elképzelhető mégsem tudnál megúszni. Pedig itt már nem is DeFi alkalmazásról, csupán egy eszközről beszélek. Ha valaha is éltél például a Crypto.com-hoz való hozzákapcsolás lehetőségével, ilyen a Crypto.com ONCHAIN. Ez a Crypto.com DeFi Wallet -ből lett. De a lényeg, hogy a fejlesztések mögött az amúgy crypto.com üzemeltetését biztosító vállalati entitás áll.

  • Ha a tárcát összekötöd a Crypto.com App-pal, vagy használod a beépített swap aggregátort, akkor lehetséges, hogy bizonyos metaadatokat – például IP-címet – naplóznak a tranzakciók optimalizálása vagy biztonsági okokból.
  • A Crypto.com adatvédelmi szabályzata szerint IP-címeket gyűjthetnek, ha a felhasználó interakcióba lép a szolgáltatásaikkal, még ha az Onchain Wallet mint DeFi tárca önálló is.

💡Az ilyen vállalati entitások értelemszerűen az IP címed is rögzíthetik, s azt bármilyen vizsgálat során a releváns hatóságoknak felkérésre továbbítják.

Ez azért érdekes, mert hiába trend manapság az Internet szolgáltatók részéről a DHCP alapú IP cím kiosztás, ettől függetlenül a DHCP-kiszolgáló naplózza, hogy egy adott időpontban melyik előfizető eszköz kapott milyen IP-t.

💡Hogy jutok a naplózás kivitelezhetőségére, ha egyszer az IP cím személyes adat❓

Az IP-címek naplózására vonatkozóan több uniós jogszabály és irányelv is releváns, különösen a GDPR (2016/679/EU rendelet) és az úgynevezett ePrivacy irányelv (2002/58/EK).

📘 1. GDPR – Általános adatvédelmi rendelet
  • Az IP-cím személyes adatnak minősül, ha az alapján egy természetes személy közvetve vagy közvetlenül azonosítható (GDPR 4. cikk (1) bekezdés).
  • A GDPR nem tiltja az IP-címek naplózását, de szigorú feltételekhez köti:

Jogalap szükséges (pl. jogos érdek, hozzájárulás, jogi kötelezettség)  Közigazgatási eljárás keretében a kriptonyomozók esetében erre létezik alap. A büntetőeljárás nyomozati szakasza során fennállhat olyan jogi kötelezettség, amely alapján az IP-címek vagy más személyes adatok naplózása és átadása jogszerűen történhet a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján – vagyis amikor az adatkezelés „az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges”.

🕵️‍♂️ 2. Adattárolási gyakorlat – ISP-k és mobilszolgáltatók esetében
  • A mobilszolgáltatók jellemzően 3–6 hónapig őrzik meg az IP-címekhez kapcsolódó naplókat, míg a vezetékes ISP-k akár 12 hónapig is.

A naplózás célja, amelyek segítheti a kriptonyomozók munkáját:

    • szolgáltatásbiztonság (pl. visszaélések megelőzése),
    • jogi kötelezettségek teljesítése (pl. hatósági megkeresések – ez a kriptonyomozók relevanciája),
    • vagy szerződéses kötelezettségek teljesítése.

Egy ISP egyébként azt is láthatja mire keresel az interneten, ezért jó ötlet decentralizált keresők használata (pl. 🔗Presearch, YaCy) amelyek nem küldenek központosított szerverekhez keresési adatokat.

Jelen publikációmmal azt szerettem volna üzenni, hogy a kriptonyomozók munkája fontos, tapasztalatukért, szakmai tudásokért lehet őket tisztelni és becsülni. Lebecsülni semmiféleképpen nem lehet őket. De, hogy a nagy horderejű dolgokon nem fognak tudni változtatni, amikor például olyan nagy összegek tűnnek el csakúgy az éterben, mint egyes jegybankok kezei közül a magántőke alapokba, esetleg alapítványokba, hát az is biztos. A kriptonyomozók munkája – a számtalan pozitív hatással együtt is – inkább az átlagemberek szokásos keretrendszerének megágyazásához fog vezetni.

Hogy miért támogatom én még mindig a Bitcoin protokollt?

Azért mert két rendelkezésre álló monetáris rendszer közül, inkább a kevésbé rosszat fogom választani. Ahol a decentralizált technológiának köszönhetően a privát kulcsom útján, csak és kizárólag én férhetek hozzá a vagyonelemhez.

Persze csak technológiai szinten decentralizált. Egyéb szinten centralizált megvalósítás ez a világkép is, ahol nagyon jól tükröződhet :

📜 „amíg az én kenyeremet eszed az van amit én mondok” effektus.

Gondoljunk csak arra, hogy az alkalmazandó irányelveket azok fogják leosztani, akik a Bitcoin hálózathoz kötődő BTC kriptovalutából a legtöbbet zsákolják be. Én ismerem ezeket a neveket 😉

👋 Búcsúzásként költői kérdésem : Neked van akárcsak 1 BTC is az állományodban? A legfrissebb, 2025. júniusi adatok szerint 🔗 Michael J. Saylor cége, a korábban MicroStrategy néven ismert Strategy Inc., körülbelül 592 000 darab Bitcoin (BTC-vel) rendelkezik.


🙏Köszönöm szépen, hogy ebben az érdekes, kriptonyomozók munkájáról szóló témámban velem tartottál. Remélem hamarosan találkozunk, esetleg másik, talán nem is kripto témámban.

📣 Ha megosztanád írásom ⬇️
Twitter, Facebook, VKontakte, Buffer, LinkedIn

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük