Blokklánc hatása a hagyományos pénzügyi folyamatokra

Blokklánc hatása a hagyományos bankszektorra❗

ℹ️ A blokklánc hatása jelentős a különböző iparágakra. Különösen a pénzügyi szektorra, beleértve a tőkepiacokat és a fizetési rendszereket.

A nagy pénzügyi intézmények, például a befektetési bankok, a tőzsdék és a központi bankok aktívan vizsgálják a blokklánc-megoldásokat. Annak érdekében, hogy versenyképesek maradjanak ebben a gyorsan változó környezetben. Jóllehet a központi bankok a centralizált útvonalat erőltetik. Ahogyan erre már a 🔗 CBDC bevezetése vs blokklánc cikkemben is rámutattam.

📣 A blokklánc decentralizált, biztonságos és átlátható jellege a pénzügyi tranzakciók forradalmi megközelítését kínálja. Potenciálisan átalakítja a hagyományos banki és tőkepiaci rendszereket❗

A jövőt prognosztizálók 👇

A tőkepiacokon a blokklánc hatása jelentős változásokat léptet életbe. A 🔗 Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint 2027-re a globális GDP közel 10%-át blokklánc-platformokon tárolják majd. Kiemeli a benne rejlő lehetőségeket e piacok átalakítására.

🤔 Számomra a kérdés már csak az, hogy pont a Világgazdasági Fórum mennyiben tudná, pontosabban szándékozná támogatni a blokklánc technológia decentralizált érvényre juttatásának folyamatát❓Igen tudom, Tamáskodom 😉

✅ Meglátásom szerint semennyire! Hiszen a multinacionális érdek inkább a manipulálható központosítás irányába mutat. Elképesztő, de a Világgazdasági Fórum, ahogy az említett link is jól prezentálja, a gondolatainak már 2016-ban hangot adott. Egyébként ha a piacgazdaságban nem a tőke diktálna az amúgy improduktív politikának, a multinacionális berkekben ilyen érdek fel sem merülne 😂

A blokklánc hatása leegyszerűsíti a különböző tőkepiaci folyamatokat, beleértve a pénzügyi eszközök kibocsátását, kereskedését és kereskedés utáni kezelését. Például a Nasdaq bevezette a blokkláncot a részvényesek szavazására, bizonyítva, hogy képes javítani az irányítást és a hatékonyságot ezeken a piacokon. Eme kijelentésem referenciájaként mutatok a 🔗 „Nasdaq to use blockchain to record shareholder votes” című cikk hivatkozására. Ez a forrás is bizony már 2016-os.

A blokklánc hatása a pénzügyi szektorra kedvező látképet vetít 

A fizetési rendszereket illetően a blokklánc is gyorsan fejlődik. Az Insider Intelligence például rámutatott már arra, hogy a kripto világával releváns fizetések elterjedése az Egyesült Államokban várhatóan átlagosan 21,3%-kal nő 2022-től 2025-ig, a világméretű forgalom pedig 12,6%-kal.

👏 Ezt a növekedést a határokon átnyúló átutalások költséghatékonysága és sebessége okozza, amelyet a blokklánc hatása lehetővé tesz❗

E tárgykörben én magam is említettem már anno amikor értekeztem róla, hogy 🔗mi is a stablecoin és a legtöbb ember mire használja, hogy pont a hagyományos bankszektor horribilis és teljes mértékben indokolatlanul magas devizaátutalás költségeinek elkerülésére veszik igénybe. A lényeg, hogy a blokklánc hatása itt is pozitív képet mutat.

A blokklánc-technológia jelentős hatással van a tőkepiacokra és a fizetési rendszerekre, amint azt a 🔗Ripple 🔗„Blockchain in Payments Report 2020: From Adoption To Growth” című kiadványa is prezentálja.

Miről szól az említett kiadvány?

1 ) Ez az átfogó jelentés betekintést nyújt a fintech iparágba és a blokklánc technológia bővülő szerepébe.

2 ) Felfedi, hogy a blokklánc fizetési megoldások skálázódnak, és egyre inkább a digitális eszközöket veszik figyelembe a fizetések megkönnyítésére.

3 ) A jelentés kiemeli a blokklánc globális elterjedését, kiemelve annak megbízhatóságát és hatékonyságát a határokon átnyúló fizetéseknél.

4 ) A tanulmány továbbá jelzi a blokklánc érettségét és növekvő jelentőségét a pénzügyi szektorban, ami a fizetési és tőkepiaci folyamatos fejlődésre utal.

Ennek vonatkozásában egyébként az aggályom hasonló jellegű, mint amit a Világgazdasági Fórum gazdasági szereplő vonatkozásában is említettem. Magát a Ripple-t én már bemutattam, s valljuk be őszintén, de törekvéseit nem tudom a szent és sérthetetlen 100% decentralizált elképzelések erősítőinek táborába sorolni.

Összefoglalva, a blokklánc technológia tőkepiacokba és fizetési rendszerekbe történő integrációja jelentősen átalakítja a pénzügyi környezetet. Jobb hatékonyságot, átláthatóságot és hozzáférhetőséget kínál.

Az alábbi ábrán USA kriptovaluta fizetési esetei tanulmányozhatók. 👇

Blokklánc hatása a hagyományos bankszektorra. USA kriptovaluta fizetési esetei az Insider Intelligence adatai alapján.
A képpel és az Insider Intelligence adataival kapcsolatban megjegyzem, amikor kriptovaluta fizetési esetekről beszélünk, akkor csupán kriptovaluta releváns kiváltó aktivitást kell érteni, de sosem kriptovalutával történő közvetlen fizetést. Pedig ez lenne az igazi előrelépés és hasznos, ha a kereskedelmi ügyleteket teljes mértékben decentralizált környezetben lehetne végrehajtani.

 

☝️Ezt az átalakulást a valós adatok és az iparág trendjei bizonyítják, ami dinamikus és hatásos változást jelez.

Nézzük meg a blokklánc hatása témájában, hogyan forradalmasítja a bankipart

A bankok évente 15-20 milliárd dollárt veszítenek pusztán a személyazonosság-csalások miatt.

🔊 A blokklánc hatása számos olyan funkciót kínál, amelyek jelentősen segíthetnek ezen személyazonosság-csalások csökkentésében, ami fokozott biztonságot és átláthatóságot eredményez. Itt ezen a ponton ajánlom figyelmedbe a 🔗 „⚠️ Banki csalások típusai és 💡megelőzési stratégiák” című írásomat.

Ennek a technológiának az alapja a Distributed Ledger Technology (DLT), amely biztosítja, hogy a hálózat minden csomópontja a teljes főkönyv másolatát tárolja, ami rendkívül megnehezíti az adatvesztést vagy a manipulálást.

A blokklánc másik kulcsfontosságú jellemzője a rekordjainak megváltoztathatatlansága. Amint egy tranzakciót hozzáadtak a blokklánchoz, a módosítása szinte lehetetlenné válik a következő blokkok megváltoztatása és a hálózat többségének konszenzus megszerzése nélkül. Ez nemcsak biztonságos környezetet biztosít, hanem minden tranzakció megváltoztathatatlan ellenőrzési nyomvonalát is létrehozza, ami elengedhetetlen a pénzügyi műveletek átláthatóságához és az elszámoltathatóságához. Ugyanakkor ami a legfontosabb, hogy a személyiségi jogok, adatvédelmi irányelvek, azaz a magánszféra nem tud sérülni.

Radikális mértékben csökkenthető működési költségek

A blokklánc hatása átformálja a banki környezetet, növeli a hatékonyságot és a költségmegtakarítást. A bankok proaktívan keresnek ötletes stratégiákat a tranzakciók felgyorsítására és a működési költségek egyszerűsítésére, a blokklánc pedig átalakuló megoldásként jelenik meg.

✅ A blokkláncnak az a képessége, hogy megkerüli a közvetítőket, megváltoztathatatlan tranzakciós rekordokat tart fenn, és lehetővé teszi a valós idejű feldolgozást, jelentősen csökkenti az átfutási időt❗

A pénzintézetek 2030-ig akár 10 milliárd dollárt is megtakaríthatnak a határokon átnyúló fizetési költségeken a blokklánc hatása következtében.

💡 A kérdés csak az, amire nagyon oda kell figyelni, hogy tényleg decentralizált -e az, amiről azt híresztelik. Ezzel kapcsolatosan nem elegendő az általános mértékű fogyasztói tudatosság. Nagyon is szakmai szemekkel kell hozzáállni az ilyen kérdések megválaszolásához.

Blokklánc banki műveletekbe való integrálása?

A blokklánc banki műveletekbe való integrálásának kézzelfogható példái hangsúlyozzák praktikusságát.

Például a Finality történelmi mérföldkövet ért el azzal, hogy a Bank of Englandnél végrehajtotta az első blokklánc-alapú fizetést.

A J.P. Morgan hatékonyan alkalmazza a blokklánc technológiát a pénzátutalások javítására,

míg az HSBC sikeresen hajtott végre egy kísérleti projektet a kínai Ant Group blokklánc-megoldásaival, különös tekintettel a csoporton belüli treasury tranzakciókban a tokenizált betétekre, ami figyelemre méltó előrelépést jelent a vállalati treasury kezelésében.

A technológiai képességeiről ismert Nasdaq bejelentette együttműködését a blokklánc technológiával a tőkepiacok racionalizálása érdekében, szilárdan elkötelezett az idő, a költségek és a működési bonyolultság csökkentése mellett.

Azért felsoroltam számomra pár nagyon nem szimpatikus szereplőt, ezek közül egy – kettő megtalálható az 🔗 amerikai jegybankról írt cikkemben is, történelmi tényekkel alátámasztva.

Egyéb példák, amelyek a blokklánc fejlesztésében megpróbálnak élen járni 

Olyan francia bankok, mint a BNP Paribas és a Société Générale, élen járnak a blokklánc bevezetésében, hogy forradalmasítsák a tőkepiaci tranzakciókat.

BNP Paribas :

✔️ A BNP Paribas a kötvénykibocsátáshoz és kezeléshez szükséges blokkláncot kutatja a folyamatok optimalizálása és az átláthatóság növelése érdekében.

Société Générale :

✔️ A Société Générale aktívan teszteli a blokklánc-megoldásokat a kereskedelem finanszírozására és a fedezetkezelésre, hangsúlyt fektetve a hatékonyságra és a fokozott biztonságra. Ezzel párhuzamosan az Euronext Stock Exchange felméri a blokklánc értékpapír-elszámolási lehetőségeit. Én elég nagy hibának, sőt mi több manipulatív eljárásnak tartottam amikor a blokklánc egészséges világát értékpapír-elszámolással kezdték keverni.

Sokak véleménye szerint ezek a kezdeményezések jól példázzák a francia bankok elkötelezettségét a blokklánc hatása kiaknázása iránt olyan innovatív megoldások érdekében, amelyek csökkentik a költségeket és javítják a piachoz való hozzáférést.

A tokenizáció megjelenése

A blokklánc hatása most az innováció élvonalában van, különösen a tokenizálás és az 🔗intelligens szerződések alkalmazása révén. Megfigyelhető egyébként – akár hazánkban is – az a tendencia, hogy a programozásra orientálódott oktatásban a hagyományos fejlesztőeszközök helyett a gyerekeknek már inkább a dApps világát tanítják.

Ezek az áttörések átformálják a pénzintézetek és a vállalatok fizikai és digitális eszközökre irányuló kezelését.

A tokenizálás egyik legjelentősebb alkalmazása :

  • a fizikai javak, például arany, gyémánt és más értékes anyagok ábrázolása.
  • Hagyományosan az ilyen eszközökbe történő befektetés fizikai tárolást és biztonságot igényel, ami jelentős kihívásokat és költségeket jelent.
  • A tokenizálással azonban ezek a fizikai eszközök digitális tokenekként ábrázolhatók. Lehetővé téve az emberek számára, hogy befektessenek ilyen eszközökbe, azok fizikai birtoklása nélkül. Pontosan ezért hívom fel a figyelmet arra, hogy egy tokenizált gazdaság esetén mindig nagyon alaposan kell vizsgálni annak fenntarthatóságát a fedezetek aspektusából.

A HSBC féle sztori

A HSBC (Hongkong and Shanghai Banking Corporation) új platformot indított a DLT felhasználásával, hogy az arany tulajdonjogát az intézményi ügyfelek számára tokenizálja.

Ez a platform egy „digitális ikertestvért” hoz létre az HSBC londoni trezorában tárolt tényleges fizikai aranyból, különösen a loko londoni aranyból. A folyamat magában foglalja az ügyfelek fizikai aranykészletének engedélyezett digitális ábrázolását. Ez zökkenőmentesen integrálódik a HSBC működési infrastruktúrájába, beleértve az Evolve rendszert is. Az innováció inkább automatizált, hatékonyabb és költséghatékonyabb módot eredményez a befektetők számára mind az allokált, mind az allokálatlan aranykészleteik kezelésére.

A blokklánc technológia átvételének akadályai a bankszektorban

Lehetőségei ellenére a blokklánc integrálása a hagyományos banki szolgáltatásokba nem mentes kihívásoktól❗

Ezen akadályok megértése alapvető fontosságú azon érdekelt felek számára, akik szeretnék kihasználni a blokklánc hatása előnyeit a banki szolgáltatásokban.

Szabályozási megfelelőség és jogi keret: A bankszektor erősen szabályozott, és a meglévő jogi keretek nem biztos, hogy teljes mértékben alkalmazkodnak a blokklánc decentralizált természetéhez. A különféle szabályozások betartása, mint például a pénzmosás elleni küzdelem (AML) és az ügyfél megismerésére (KYC) vonatkozó követelmények, kihívást jelentenek. A blokkláncra vonatkozó konkrét törvények hiánya további bizonytalanságokat okoz, ami megnehezíti a megfelelési erőfeszítéseket.

Integráció a régebbi rendszerekkel: A bankok működésük során hagyományosan örökölt rendszerekre támaszkodtak. Ezek integrálása a blokklánc technológiával nem csak technikai kihívást jelent, hanem jelentős pénzügyi befektetést is igényel. Ez az összetettség számos intézmény számára jelentős visszatartó erő.

Szervezeti ellenállás: A technológiai változások gyakran ellenállásba ütköznek a kialakult intézményeken belül. A blokklánchoz való alkalmazkodás mind a gondolkodásmódban, mind a szervezeti kultúrában változást igényel, ami a hagyományos felépítésű bankokban nehéz lehet.

Tehetséghiány: A blokklánc-technológia és a banki szakértelem réskombinációja ritka, ami tehetséghiányt eredményez. Ez a hiány akadályozhatja a blokklánc-megoldások fejlesztését és bevezetését a bankszektorban.

Zárógondolataim a blokklánc hatása témájában

A blokklánc technológia több, mint egy divatszó;

ez egy átalakító erő a bankszektorban.

Fokozott biztonságot, hatékonyságot és átláthatóságot kínálva kihívás elé állítja a hagyományos banki gyakorlatokat, ugyanakkor megnyitja az utat egy innovatívabb és ügyfélközpontú pénzügyi világ felé. A bankszámlával nem rendelkező lakosság bevonása a feltörekvő piacokra még inkább megerősíti a benne rejlő lehetőségeket egy globálisan inkluzív pénzügyi ökoszisztéma létrehozásában.

📣 Itt utalnék megint arra, hogy arra kell nagyon figyelni, hogy a hagyományos banki szféra technológiai hátterével ugyan nem, de okostelefonokkal rendelkező visszamaradott országok népeinél, a már hivatkozott CBDC ne tudjon teret nyerni, ugyanis az maximálisan kiüresíti a blokklánc technológia nyújtotta előnyöket.

S hogy ki gondoskodott arról, hogy az elmaradott országok (értsd: hajléktalanok is) okostelefonokkal rendelkezzenek❓ Mark Zuckerberg! Javaslom tekintsd meg, 🔗 facebook A közösségi oldal titkai című könyvismertetőm❗

Ahogy haladunk előre, a blokklánc és a hagyományos banki tevékenység közötti szinergia valószínűleg új lehetőségeket nyit meg. Ezek mind az iparág, mind az ügyfelek javát szolgálhatják. Mindenesetre azt mondom konzekvensen, mint mindig, a kereskedelmi ügyleteknél érdemes a kizárólag blokklánc alapú ügyletekre fókuszálni, és harmadik érdekeltségű kullancs feleket, avagy centralizációra törekvőket kiiktatni a vállalkozások életéből.

A vállalkozások számára újfent inspirációs adalékként javaslom 🔗 „Saját token létrehozása lépésről lépésre, esetleg COIN?” írásom, amellyel nem titkolt célom az volt, hogy a gazdasági szférát a kullancsoktól megszabadíthassam, amely kullancs metodikából eredő plusz teher amúgy is csupán a Fogyasztókon csapódik le, különböző áremelkedések formájában.

🙏Köszönöm szépen, hogy elolvastad véleményem, meglátásom a blokklánc hatása a pénzügyi szektorra témában. 👋

📣 Ha megosztanád írásom ⬇️
Twitter, Facebook, VKontakte, Buffer, LinkedIn

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük