Proof of Activity azaz a tevékenység igazolásának konszenzus mechanizmusáról
ℹ️ Röviden a Proof of Activity egy hibrid konszenzus mechanizmus, amely ötvözi a 🔗 Proof of Work és a 🔗 Proof of Stake tulajdonságait!
A Proof of Activity szemléletmódját és megvalósításának alapjait négy szerző – köztük Charlie Lee🔗 Litecoin alkotója – 📖 által írt tanulmányban javasolták először valamikor még 2014 decemberében.
Röviden a Proof of Activity koncepciójáról
A Proof of Activity (PoA vagy PoAc) egy blokklánc konszenzus algoritmus, amely a fentiekben már említett két másik blokklánc konszenzus algoritmus kombinációja. A rövidítését, lehet én mint trendet alkotó egyelőre egyedülállóan határozom meg az említett két alakban. Szerintem azért jó ötlet, mert a Proof of Authority is pont a PoA rövidítést kapta, noha ott a koncepció teljesen más.
A PoAc rendszer egy kísérlet a PoW és a PoS rendszerek legjobb aspektusainak kombinálására;
✅ a bányászati folyamat úgy kezdődik, mint egy PoW konszenzusban, de miután egy új blokkot sikeresen bányásztak, a rendszer átvált a PoS mechanizmusára❗
A védelem az 51%-os támadással szemben itt is jelen van
A már ismert veszéllyel szemben, mint 51%-os támadás, a PoAc is védekezik, azáltal, hogy konszenzus mechanizmusában lehetetlenség megjósolni, hogy ki lesz a tranzakció aláíró, érvényesítő a jövőben.
Csupán a kripto kezdők számára fejtem ki kicsit részletesebben 👇
Az említett támadás az a jelenség, amikor a résztvevők egy csoportja átveszi az irányítást a hálózat bányászati számítási teljesítményének több mint fele felett.
S miért veszélyes ez❓
Azért, mert felhasználók egy csoportja így teljes ellenőrzést gyakorolhat a hálózat felett. Beleértve az új tranzakciók visszaigazolásának leállítását, a különböző blokklánc-felhasználók közötti fizetések leállítását, és a múltban végrehajtott tranzakciók visszafordítását is. Lehetővé téve számukra akár azt is, hogy kétszer elköltsék a kriptovalutát, amelynek egyenesági következménye az inflációs hatás.
🤔 Hogyan működik a Proof of Activity azaz a tevékenység igazolása❓
✅ A Proof of Activity mechanizmusa két fázison megy keresztül, mielőtt egy új blokk készen áll a blokklánchoz való hozzáadásra.
Első fázis: Az első fázis a munkabizonyítás (PoW) megközelítését használja. A hálózat bányászai nagyobb számítási teljesítménnyel versenyeznek, hogy ők legyenek az elsők, aki megoldanak egy összetett matematikai rejtvényt, hogy megtalálják a blokk érvényes kivonatát. Az érvényes hash megtalálása után egy új blokk jön létre. Az új blokkon lesz egy fejléc és a nyertes bányász jutalomcíme.
A blokkfejléc olyan információkat tartalmaz, mint a Merkle-fa, az időbélyeg, a blokk verziószáma, a nehézségi cél, a hiányosság és az előző hash.
Második fázis: A blokk létrehozása után a rendszer a második fázisba, azaz a tét igazolásába kerül (PoS). Ebben a fázisban véletlenszerűen kiválasztanak egy érvényesítőcsoportot a hálózatból. A kiválasztásra kerülés esélye növekszik attól függően, hogy egy résztvevő hány érmét birtokol.
Az érvényesítők feladata a generált blokk érvényesítése és aláírása az érvényesség megerősítése érdekében. Miután a kiválasztott érvényesítők aláírták vagy megerősítették a blokkot, a blokk befejeződik. A teljes blokkot ezután hozzáadásra kerül a blokklánchoz. A nyertes bányász és az érvényesítők, akik szerepet játszottak az új blokk létrehozásában, jutalmat kapnak.
Az ismertetett tevékenység igazolásának féle kripto konszenzus mechanizmus előnyei
- Az 51%-os támadás valószínűsége közel 0%-ra csökken❗
- A PoA energiahatékonyabb és inkább környezetbarát, mint a hagyományos PoW.
- A tranzakciók visszaigazolása gyorsabban történik a beépített PoS ellenőrzési fázis miatt.
Hátrányai pedig, amiért mai nap is kritika éri ⬇️
- A PoA konszenzusos algoritmus megvalósítása bonyolultabb lehet, mint a PoW vagy PoS önmagában történő alkalmazása.
- Az érvényesítők kiválasztását a PoS fázisban gondosan meg kell tervezni a centralizált törekvések elkerülése érdekében.
- A PoA hibrid természete kevésbé egyszerűvé teheti a résztvevők számára annak megértését és végrehajtását.
- Az említett első fázis miatt továbbra is nagy számítási kapacitást igényel, amely egyúttal erős hadvert is feltételez. Eme járulékos negatív hozadékával együtt, ami alatt a hardver amortizációját értem. Bár azért a helyzet korántsem olyan durva mint az önálló PoW kivitelezésben.
Milyen blokklánc platformok, kriptovaluták alkalmazzák a Proof of Activity megoldását❓
📣 A Proof of Activity -t főként olyan blokklánc-hálózatokban alkalmazzák, ahol a cél az energiafogyasztás csökkentése a biztonság és a decentralizáció fenntartása mellett.
Akkor említenék pár felhasználási esetet
Decred (DCR): A Decred egy hibrid PoW/PoS konszenzusrendszert használó kriptovaluta, amely a nagyobb biztonság érdekében PoA elemet is tartalmaz.
NavCoin (NAV): A NavCoin a Proof of Stake Plus Work (PoS+W) néven ismert PoA konszenzus algoritmust alkalmaz.
Emercoin (EMC): Az Emercoin PoA-alapú hibrid konszenzus-algoritmust használ blokklánc-hálózatának biztosítására.
Peercoin (PPC): A Peercoin egyesíti a PoW és PoS mechanizmusokat, beleértve a PoA-t is, hogy érvényesítse és biztosítsa tranzakcióit.
Myriad (XMY): A Myriad PoW/PoS hibrid algoritmust alkalmaz PoA komponenssel a hálózat biztonságának fokozása érdekében.
👋 Köszönöm szépen, hogy ezúttal is velem tartottál és bővítetted ismereteid a kripto világ rejtelmeiben 😊