ERC-884 szabványtervezet
Az ERC-884 szabványtervről, ami inkább egy jogi eszköz
Az Ethereum mint okosszerződések platformja, rengeteg szabványt teremtett már, jelen ismertetőmben egy kakukktojásról írok, az ERC-884 szabvány tervezetéről.
📣 Ez rendeltetése alapján a DeFi szellemiség alapja egyáltalán nem lehet, de célom, hogy ezt is megismerd. 👇
Az ERC-884 szabvány gondolata tulajdonképpen a hagyományos részvények tokenizálását teszi lehetővé. De 🎯célkeresztjébe az ingatlanok kérdésköre, s az azokkal kapcsolatos kihívások is bekerültek.
🤔 Hogy miért helyeztem el publikációm fejlécképébe Delaware logóját❓
Talán a legjobb, ha rögtön ezzel nyitok. Ugyanis akkor azonnal megérted a helyzetet. Bár az Ethereum mint okosszerződések platformja, főként decentralizált megoldásokkal kecsegtet, de ez a szabvány hasonlóan mondjuk az ERC-1400-as szintén tervezethez, kizárólag CENTRALIZÁLT!
Nem igen tudok olyan tokeneket példaként felhozni, amelyekről azt mondhatnám sikeres próbálkozások voltak és az ERC-884 szabvány jelenlegi tervezetére építkeznének. Mondjuk ez érthető is, hiszen a kripto közösség az erősen centralizált megvalósításokat nem szokta felkapni.
ℹ️ Itt ugyanis egy jogilag szigorúan szabályozott tokenformátumról beszélhetünk❗
A főkoncepció ezzel a szabvánnyal a vállalati részvények tokenizálása volt, elsődlegesen Delaware államban. Egyébként ez nem meglepő, hiszen a világhatalmi pénzügyi elit azokat a dolgokat szereti, amelyeket kontroll alatt tud tartani,(ez az ETF őrület egyik alapja is, zárójel bezárva).
Próbáld megérteni a § jogi hátteret
A Delaware államban lévő vállalatok elkezdtek azzal kísérletezni, hogy részvényeiket ERC-884 tokenként boríthassák a vevőkre. Nem szabad elfelejteni, hogy a SEC a mai napig ugyanis a kriptoeszközök jelentős részét a részvények kategóriájába sorolja. Ez is adhatta hát az ihletet ennek a szabványötletnek.
Nevezett államban egy törvénymódosítás, ami aztán terepet adott annak, ami történt
✅ Delaware állam 2017-es törvénymódosítása lehetővé tette a blokklánc-alapú részvény-nyilvántartást.
2017. július 21. a kodifikáció napja, mely a Senate Bill No. 69 (SB 69) törvényt beiktatta. Érdekességként mondom, az „SB 69” elnevezésű törvényjavaslat több amerikai államban is létezik, de mindegyik más tartalommal bír – tehát az az „SB 69” amiről én értekezek, csak Delaware államra vonatkozik.
A kodifikáció alapján a lényeg, amire fókuszálni érdemes
Ha jobban belegondolsz, ugyanis ez teremtette meg az alapját, jelen publikációm keretében tárgyalt ERC-884 szabványnak. A szabvány gondolati csírájának születése időrendben az alábbi kodifikációs folyamatok után, 2018. február 14.-én Valentin Napján jelent meg. Ugyanis a szabvány tervezetének kiadásához ez a dátum köthető. 💭 Véletlen a nap, vagy csak beleszerelmesedtek a centralizációba❓ Fantáziádra bízom 😉
A lényeg, amire fókuszálni kell tulajdonképpen a már 1915 óta létező DGCL (Delaware General Corporation Law) 2017-es évhez kötődő, azon Delaware állambeli módosítása, amelyek a §224 és §219 paragrafusokra terjedtek ki.
Egy DGCL-kompatibilis token alkalmazásával a vállalatok tőkét vonhatnak be nyilvános részvénykibocsátás (IPO) révén, miközben elkerülhetik a hagyományos tőzsdéket, és megfelelhetnek a delaware-i szabályozásnak. Egyes cikkeimben értekeztem már a tőkebevonzás eszközeiről, és szinte biztos jeleztem az IPO az egyik legszabályozottabb, legcentralizáltabb, ezért egyéb megoldásokat pártolok.
Eredeti normaszövegek és fordításaim
Angol eredeti (2024) §219 : megállapításom forrása, 🔗 Justia Law – §219
📜 „(c) For purposes of this chapter, “stock ledger” means 1 or more records administered by or on behalf of the corporation in which the names of all of the corporation’s stockholders of record, the address and number of shares registered in the name of each such stockholder, and all issuances and transfers of stock of the corporation are recorded in accordance with §224 of this title.”
Magyar fordításom:
(c) E fejezet alkalmazásában a „részvénykönyv” olyan nyilvántartást jelent, amelyet a vállalat vagy annak megbízottja vezet, és amelyben szerepelnek a vállalat részvényeseinek nevei, címei, a nevükre regisztrált részvények száma, valamint a részvények kibocsátása és átruházása – mindez a §224 paragrafussal összhangban.
Angol eredeti (2024) §224 : megállapításom forrása, 🔗Justia Law – §224
📜 „Any records administered by or on behalf of the corporation in the regular course of its business, including its stock ledger, books of account, and minute books, may be kept on, or by means of, or be in the form of, any information storage device, method, or 1 or more electronic networks or databases (including 1 or more distributed electronic networks or databases), provided that the records so kept can be converted into clearly legible paper form within a reasonable time […]”
Magyar fordítás (összefoglalva):
A vállalat által vezetett nyilvántartások – beleértve a részvénykönyvet, könyvelést és jegyzőkönyveket – tárolhatók bármilyen információtároló eszközön, módszeren vagy elektronikus hálózaton (beleértve az elosztott hálózatokat, mint például a blokkláncot), feltéve, hogy ezek az adatok ésszerű időn belül papír formátumban is előállíthatók.
👆 Fentiekben tárgyalt §219 és §224 vonatkozásában jelzem, hogy azért 2024-es az esztendő jelzése, mert ezek a 2017. július 21-i SB 69 módosításait már beépítetten tartalmazzák❗
Mi is ez az ERC-884 immáron inkább technikai / technológiai 👀 szemekkel❓
Az ERC-884 szabványt követő tokenek mindegyike egy konkrét részesedést határoz meg egy delaware-i vállalatban, David Sag szabványötlete szerint.
Miért lesz ez David Sag szabványának tekinthető, mi jogosít fel engem erre a megállapításra❓
Ahogy jeleztem az ERC-884 tervezete 2018. február 14, de az csupán egy tervezet volt, ahogy az ERC szabványoknál már csak lenni szokott. Szóval ekkor mint EIP-884 nyújtotta be David Sag a tervezetet.
Mi alapján mondom, hogy csupán tervezet és még nem vált hivatalosan elfogadott ERC szabvánnyá❓
Az ERC-884 státuszát az Ethereum hivatalos fejlesztési javaslatokat listázó oldalán lehet ellenőrizni, amely az EIP (Ethereum Improvement Proposal) dokumentumokat tartalmazza. Az általam jelzett EIP-884 egészen pontosan itt látható : 🔗 ERC-884: DGCL Token – eips.ethereum.org
Státusza alapján jól látható, hogy „Stagnant” állapotban van. Minden olyan tervezet megkapja ezt a jelzőt, amely az elmúlt 6 hónapban aktív fejlesztéseket nem tanúsított. Ez a terv tehát a „Draft” fázisból a „Final” státuszba nem került át, így nem lett még elfogadva mint hivatalos szabvány.
Megjegyzem ugyanakkor, hogy bevett rutin a CEX világ életében, hogy bátran használhatnak, akár még csak tervezeteket is.
Ennek a szabványnak a gondolata az értékpapír-ügyletek körül forog, és a token tulajdonosának szerepelnie kell egy jóváhagyott listán (whitelist), ami eleve az okosszerződésbe van beépítve.
✅ Ennek az ERC-884 szabványtervhez kötődő tokenek kibocsátóinak viszont létre kell hozniuk egy off-chain privát adatbázist, hogy megfeleljenek az értékpapírokra vonatkozó jogszabályoknak.
A jövőbeli szabvánnyal kapcsolatos alapötlet
Egyesült Államokbeli Delaware államban működő vállalatok mostantól blokklánc-technológiát használhatnak a részvényregisztrációk kezelésére, az új törvényeknek köszönhetően. ERC-884 célja, hogy ezt úgy alkalmazza, hogy minden egyes token egy delaware-i alapítású vállalat részvényét képviselje.
Az ERC-884 szabvány ajánlása további előírásokat tartalmaz, hogy megfeleljen a jogszabályi követelményeknek:
✅ A tokenbirtokosok azonosítása és jóváhagyása (whitelisting)
- A token tulajdonosainak azonosságát igazolni kell, és fel kell kerülniük egy jóváhagyási listára (whitelist).
- Az ERC-884 nem használ külön crowdsale szerződést a fehérlista biztosítására, hanem kötelezően megköveteli a fehérlistázott státuszt, minden token tulajdonos irányába.
- Ha van crowdsale szerződés, az használhatja a fehérlistát az alkalmasság ellenőrzésére, de a fehérlista így is a token szerződés nélkülözhetetlen része.
🧾 A részvényesek listájának összeállítása
- A vállalatnak képesnek kell lennie összeállítani a részvényesek listáját, amely megfelel a törvényi előírásoknak.
- Ez összhangban kell legyen az általam említett törvény §219. és §220. szakaszaival, amelyek előírják az adatkezelést és részvénytranszferek nyilvántartását.
🪙 A tokenek teljes értéket képviselnek
- Az ERC-884 tokenek csak teljes értékű részvényeket reprezentálhatnak, részleges értékűeket nem.
- Minden token egy egyedi, nem osztható, teljesen kifizetett részvényt jelöl.
- Nem szükséges nyilvántartani a részlegesen kifizetett részvényeket, és a tokeneknek sem kell egy konkrét darabszámhoz kötve lenniük.
- Elég tudni, hogy a részvényes hány tokent birtokol — az egyedileg számozott részvények ilyenkor nem szükségesek.
🔐 Elveszett privát kulcs vagy token esetén
- A rendszernek lehetővé kell tennie, hogy a részvényesek, akik elveszítették a privát kulcsukat vagy a tokenjeiket, az eredeti címet visszavonják, és új címre kérhessenek újra kibocsátott tokeneket. A kényelemnek mindig ára van, szoktam volt mondani, érdemes óvakodni a centralizációs elképzelésektől.
🗂️ Off-chain adatbázis KYC célokra
- Az ERC-884 megvalósítása során külső (off-chain) adatbázis használata szükséges, hogy megfeleljen a KYC (Know Your Customer) előírásoknak.
- A rendszernek képesnek kell lennie kibontani az ETH-címekhez tartozó személyazonosságot és fizikai címet, az adatokat hash-elni, és a létrejött hashet összevetni a szerződésben tárolt hash-sel, így biztosítva az adatok integritását.
ERC-20-kompatibilitás = tőzsdei kereskedés lehetősége
- Mivel az ERC-884 tokenek kompatibilisek az ERC-20 szabvánnyal, kereskedhetők bármely tőzsdén, amely támogatja az 🔗ERC-20-as tokenek forgalmazását.
- Ez lehetővé teszi a cégeknek, hogy hagyományos részvény-kereskedési mechanizmus nélkül működjenek.
Az ERC-884 potenciális felhasználási eseteiről
Ingatlan : ERC-884 lehetőséget ad arra, hogy tokenizáljuk az ingatlanok tulajdonjogát vagy azok egy részét. A tokenek decentralizált tőzsdén kereskedhetők, lehetővé téve az emberek számára, hogy közvetítők nélkül fektessenek be ingatlanba. A tokenek okosszerződéseken keresztül automatizálhatják például a bérleti díjak elosztását vagy az ingatlan tulajdonjogának átruházását eladáskor.
Részvénykereskedelem : Az ERC-884 segítségével egy token reprezentálhatja egy nyilvánosan jegyzett vállalatban való tulajdonrészt. Ezek a tokenek decentralizált tőzsdén kereskedhetők, és automatizálhatják az osztalékok elosztását vagy a részvények tulajdonjogának átruházását.
Árupiaci kereskedelem : Szintén az ERC-884 szabványt követő tokenek például aranyat vagy olajat, akár decentralizált módon kereskedhetővé tehetnek. Az okosszerződések automatizálhatják a nyereségek elosztását vagy az árucikkek tulajdonjogának átruházását.
Összegző gondolatom ebben a témában
Az ERC-884 azért egy fontos próbálkozás a blokklánc világában:
Lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalatok a delaware-i jogszabályoknak megfelelően kezeljék a részvényeiket. Szabványosított és jogilag kompatibilis megközelítést kínál, megnyitva az utat a tőkebevonási folyamatok előtt, miközben biztosítja a jogi megfelelést és biztonságot. A technológia és a szabályozás folyamatos fejlődésével az ERC-884 sokak számára jól példázza, hogyan működhet együtt az innováció és a jogi keretrendszer a vállalati tranzakciók jövőjének alakításában.
Ugyanakkor rám igen jellemzően összegzésként nem tudok mást kihozni, mint a centralizált és decentralizált világkép örökös egymásnak feszüléséből adódó problémakört. Márpedig én a decentralizált ösvényt követem és pont. Ez a szabványötlet amolyan DeFi – CeFi próbálkozás 😉
⚠️ Negatív hozadékok a centralizációból fakadóan
Adatbiztonság és bizalomvesztés : Az off-chain adatbázis, amelyben tárolják a személyes adatokat (név, lakcím, ETH-cím), központi célponttá válhat kibertámadások számára. Mivel ezeket nem a blokkláncon tárolják, a rendszer elveszítheti a blokklánc által kínált átláthatóság és változtathatatlanság pozitívumát.
Egyoldalú hatalomkoncentráció : A jogosultságkezelés kívül esik a szabvány hatáskörén, tehát az implementálók saját belátásuk szerint szabhatják meg, ki frissítheti, törölheti vagy írhatja felül az adatokat. Ez az egyéni döntéshozók hatalmának növekedését eredményezheti, ami az átláthatóság és decentralizáltság rovására mehet.
Felhasználói autonómia csökkenése : A „cancelAndReissue” funkció ugyan segít elveszett hozzáférések esetén, de lehetővé teszi harmadik felek számára a tokenek újracímzését. Ez potenciálisan visszaéléshez vezethet, ha nincsenek megfelelő kontrollmechanizmusok és auditálható eljárások.
Összeférhetetlenség a decentralizált ethosszal : A blokklánc-technológia lényege a decentralizáció, átláthatóság és egyenlőség. Az ERC-884 által favorizált központosított megközelítés sértheti ezeket az alapelveket, különösen azok számára, akik a blokkláncot éppen ezen értékek miatt választották, ami rám hatványozottan igaz.
Nehezebb együttműködés más decentralizált protokollokkal : A nagyfokú centralizáció miatt az ERC-884 nehezen integrálható más, inkább decentralizált szellemiséget követő token-ökoszisztémákkal, amelyeket én bizony kedvelek, nem kicsit, hanem nagyon. Ez technikai és filozófiai szinten is gátolhatja az együttműködést.
Egyébként nem véletlen, hogy a DeFi tárcákba nem tudták implementálni az ERC-884 megvalósítását a mai napig sem.
Az integrálhatóságnak nem technológiai akadálya volt. Hiszen itt egy Ethereum tokenszabványról beszélünk, s a legtöbb DeFi tárca kompatibilis az ERC szabványokkal. Az implementáció kulcsproblémája eme szabvány jogi és szabályozási környezete. Márpedig én már a 🔗 kriptonyomozók témámban is a vészharangot meglengettem, hogy vajon a DeFi az DeFi -e még❓ Tehát az olyan DeFi eszközöknél mint a tárcák, a tényleges DeFi állapot a jövőben, álláspontom szerint épphogy felértékelődik, hatványozottan.
🙏Köszönöm szépen a végig olvasását a jogi köntössel tálalt ERC-884 jelenlegi tervezet, de talán jövőbeli tényleges szabvány témájának. 👋Találkozzunk egyéb kripto témákban is ☺️