EIP 3009
EIP 3009 avagy a költségmentes tokenküldés új szabványa a Web3 fizetési rétegében
Az EIP 3009 által egy hiányosság lett megoldva. A Web3 fizetési rétegének egyik legnagyobb fogyatéka sokáig az volt, hogy a tokenküldés minden esetben on‑chain tranzakcióhoz volt kötött. A felhasználónak kellett indítania, neki kellett tranzakciós költséget fizetnie, és minden fizetés egy külön tárca‑műveletként jelent meg.
Úgy tűnik, ahogy az EIP 3009 szabványajánlás egyre mainstream szerűbb alakot ölt, ez a többéves beidegződés megtörik. 👇
Ez ugyanis a tokenküldést leválasztja a tranzakcióról, és aláírt, delegálható fizetési megbízássá alakítja. Ez az egyszerű, mégis radikális váltás teszi lehetővé a gázmentes, automatizálható és agent‑barát fizetési folyamatokat, vagyis azt a működési modellt, amelyre a Web3 fizetési infrastruktúrája eddig várt.
A tokenküldés leválasztása a tranzakcióról az EIP 3009 segítségével
A Web3 egyik legmélyebb beidegződése az volt, hogy a tokenküldés mindig on‑chain tranzakcióként történik. Ez a modell évekig változatlan maradt, még akkor is, amikor a dApp‑ok, a rollupok és a különböző második rétegű (Layer-2 megoldások) már teljesen új UX‑et hoztak.
A fizetés logikája azonban nem mozdult: a küldés = tranzakció továbbra is megmaradt❗
Ezen a jelenségen a változást az 🔗 EIP 3009 ajánlásának felhasználásával kívánják megalapozni. Az ajánlás ugyanis a tokenküldést leválasztja a tranzakcióról. A felhasználó nem tranzakciót indít, hanem egy szándéknyilatkozatot ír alá, amelyet később bármi, egy dApp, egy közvetítő tranzakció-küldő rendszer (relayer) vagy egy automatizált rendszer is végrehajthat helyette. A fizetés így nem egy wallet‑művelet, hanem egy önálló, delegálható művelet.
Az egész lényege, hogy egy olyan új fizetési modellt teremt, ahol a tokenküldés többé nem a felhasználó aktív részvételéhez kötött, hanem programozható, automatizálható és gázmentes. Persze itt nem kell félreérteni, nem arról van szó, hogy bármi is a felhasználó engedélye és tudta nélkül történne, hanem azt teremti meg, hogy nem kell mindenhez a felhasználói aktív részvétel.
Az EIP 3009 mint hordozható fizetési megbízás
A tokenküldés az EIP 3009 ajánlást használó megoldásoknál, ahogy már kifejtettem, nem on‑chain tranzakcióként indul, hanem egy off‑chain aláírt üzenetként, amely az alábbiakat tartalmazza:
- a küldő szándékát,
- a címzettet,
- az összeget,
- a nonce‑ot,
- az időablakot (validAfter / validBefore),
- és a domain‑kötést.
Ez az aláírt megbízás hordozható: a felhasználó elküldheti egy dApp‑nak, egy szolgáltatásnak vagy akár egy autonóm ügynöknek, amely később végrehajtja azt.
A fizetés így nem a felhasználó által indított tranzakció, hanem egy megbízás, amelyet a rendszer bármikor végrehajthat.
Ez valósítja meg a gázmentes fizetést, az automatizált elszámolást és a háttérben futó műveleteket.
A tranzakcióindítás megszűnése a felhasználói oldalon
A Web3‑ban eddig minden fizetés egy sokszor talán felugró, idegesítő tárcaüzenetet (wallet‑popup) jelentett. Az EIP‑3009 ezt teljesen megszünteti.
A 👤 felhasználó:
- nem indít tranzakciót,
- hálózati költséget sem fizet,
- nem hagy jóvá semmit on‑chain,
- blokkokra sem vár,
- nem találkozik wallet‑felugró ablakkal.
✔️ A fizetés a háttérben történik, mert a végrehajtást:
- a dApp,
- egy relayer,
- vagy egy automatizált rendszer végzi el.
A felhasználó csak aláír, és kész. A fizetés pedig akkor történik meg, amikor a rendszernek szüksége van rá.
Ez a működés teszi az EIP‑3009‑et a Web3 fizetési rétegének egyik legfontosabb építőkockájává és ez az alap, amelyre a Presearch is egyébként építi az új tokenmodelljét, aminek a nevét még cikkem írásának pillanatában sem árulták el, nem tudni mi lesz a ticker, de lesz az tény 😉
A fizetési utasítás delegálhatósága az EIP 3009-ben
👏 Az EIP 3009 egyik legfontosabb újítása 👇
Az EIP 3009 lehetővé teszi a dApp vagy relayer általi végrehajtást
A delegálhatóság gyakorlati működése egyszerű, mégis forradalmi mert a dApp nemcsak szolgáltatást nyújt, hanem fizetési végrehajtóvá is válik. Ez a modell különösen fontos olyan rendszerekben, ahol a felhasználó nem feltétlenül van jelen, vagy ahol a fizetésnek automatizáltan kell megtörténnie, gondolok itt például előfizetésekre, API‑hívásokra, agent‑vezérelt műveletekre vagy háttérben futó elszámolásokra.
A relayer‑alapú végrehajtás pedig lehetővé teszi, hogy a fizetés:
- gázmentes legyen,
- gyors legyen,
- és a felhasználó számára láthatatlanul történjen.
Ez a működés a Web3‑ban eddig nem létezett ilyen formában, szóval újdonságként hat, de úgy gondolom, noha az ezzel kapcsolatos technológia rohamos, már – már követhetetlen léptékben fejlődik, a társadalmi adaptáció azért ennél jóval lassabb lesz.
Ahogy a legtöbb CEX felület is szinte valami globális szlogenként vetíti azt azt üzenetet, hogy „Trust! Next trade” azaz először alakuljon ki a bizalmad, utána kereskedj, hát teljesen értelemszerű, hogy a társadalom részéről a bizalom csak akkor alakulhat ki, ha meg is érti a folyamatokat, ez pedig nem lesz gyors, de úgy gondolom nincs is ezzel baj.
Automatizált rendszerek és agentek natív támogatása
A delegálhatóság nemcsak kényelmi funkció, hanem a jövő internetének alapfeltétele. Autonóm ügynökök, AI‑asszisztensek és automatizált rendszerek nem tudnak wallet‑popupokat kezelni, nem fizetnek gas‑t, és nem indítanak tranzakciókat.
Az EIP 3009 pontosan ezt a problémát oldja meg:
- az ügynök nem tranzakciót indít,
- hanem végrehajt egy aláírt megbízást,
- a fizetés pedig emberi beavatkozás nélkül történik meg.
Ez a modell teszi lehetővé, hogy a Web3‑ban is megjelenjenek a valódi agent‑vezérelt rendszerek és ezért épít rá, meglátásom szerint nagyon is jövőbelátóan például a 🔗 Presearch is.
Időablakos érvényesség: validAfter és validBefore
EIP 3009 ajánlás szerintem szintén innovatív motorja, hogy a fizetési megbízás nem öröklétű. A felhasználó pontosan meghatározhatja, hogy mikor válik érvényessé, és meddig használható fel.
ℹ️ Ebben az időablakos megoldásban mint modellben a két alapvetően fontos paraméter van ⬇️
- validAfter → a megbízás csak ezután a blokkszám vagy időpont után hajtható végre
- validBefore → a megbízás csak eddig a blokkszámig vagy időpontig érvényes
Ez a kettős időkorlát olyan biztonsági és UX‑előnyöket hoz, amelyek a Web3‑ban eddig nem léteztek. A fizetési megbízás nem egy „örök veszély”, amelyet bárki bármikor kihasználhat, hanem szigorúan időhöz kötött, kontrollált művelet.
Az időablakos érvényesség teszi lehetővé, hogy a fizetés:
- csak a megfelelő pillanatban legyen végrehajtható,
- ne legyen visszaélhető,
- ne legyen újrafelhasználható,
- és ne legyen manipulálható.
Ez a modell különösen fontos a fentiekben már említett automatizált rendszerek, előfizetések, időzített fizetések és agent‑vezérelt műveletek esetén.
Az EIP 3009 időkorlátos fizetési modellje
A validAfter és validBefore kombinációja egy olyan fizetési modellt hoz létre, amely:
- biztonságos, mert a megbízás csak egy meghatározott időablakban érvényes,
- programozható, mert a dApp pontosan tudja, mikor hajthatja végre,
- automatizálható, mert a rendszer emberi beavatkozás nélkül futtathatja,
- nem visszaélhető, mert a megbízás lejár, ha nem használják fel.
A legtöbb fizetési megoldás vagy azonnali, vagy biztonsági kockázatot is jelentő örök állapotot teremt — az EIP 3009 addig időzített, kontrollált és biztonságos.
Időablak
A validBefore különösen fontos, mert:
- megakadályozza a későbbi visszaélést,
- kizárja a replay‑támadásokat,
- és biztosítja, hogy a fizetés csak a kívánt időszakban legyen érvényes.
A validAfter szerepe pedig lehetővé teszi, hogy a fizetés:
- késleltetve induljon,
- ütemezetten történjen,
- vagy egy adott esemény után legyen végrehajtható.
Nonce és időablak kombinációja az EIP 3009-ben
Az EIP 3009 biztonsági modellje két kulcselemre épül:
- a nonce‑ra
- és az időablakra.
A nonce biztosítja, hogy minden fizetési megbízás egyszer használható legyen, és ne lehessen újra lejátszani. Az időablak amiről előbb beszéltem, pedig meghatározza, hogy a megbízás pontosan mikor érvényes.
A kettő együtt olyan kontrollt ad a felhasználónak, amely a Web2‑ben megszokott, de a Web3‑ban eddig hiányzott:
- a megbízás csak egy adott időszakban használható fel,
- csak egyszer,
- és csak a megadott paraméterekkel.
A fizetési megbízás így nemcsak kényelmes, hanem kriptográfiailag és időben is korlátozott, ami a Web3‑ban különösen fontos.
Egyszer használható, manipulációbiztos fizetési utasítások
Az EIP 3009‑ben minden fizetési megbízás egyszer használható, és a végrehajtás után automatikusan érvényét veszti. Ez a Web3‑ban ritka, de rendkívül fontos tulajdonság: a felhasználó nem ad „örök engedélyt”, mint az approve esetében, hanem egyetlen, célzott, időben korlátozott megbízást ír alá.
💡Ez a modell:
- kizárja a jogosulatlan újrafelhasználást,
- a rosszindulatú dApp‑ok visszaélését,
- valamint a későbbi manipulációt,
- egyben pedig kizárja a véletlen többszöri végrehajtást.
A fizetési utasítás így nemcsak kényelmes, hanem biztonságosabb is, mint a legtöbb eddig a gyakorlatban tesztelt és használt Web3‑as fizetési megoldás.
Smart wallet és fizetési protokoll integráció
Jelen tárgyalt EIP 3009 szabványajánlás különösen jól illeszkedik a modern smart wallet‑ek és felhasználói fiókok absztrakciós modeljének világába. Az egyre ügyesebb tárcák már eleve képesek automatizált, szabályalapú műveletekre s az EIP 3009 pedig pontosan azt adja meg, ami ehhez hiányzott.
Egy delegálható, aláírt fizetési primitívet.
Ezzel felvértezve egy kripto tárcát, hogy :
- előre aláírt fizetési megbízásokat kezelhet,
- ütemezett vagy feltételes fizetéseket futtathat,
- agentekkel és automatizált rendszerekkel kommunikálhat,
- és a felhasználó helyett végrehajthatja a fizetést.
A fentiek alapján a Web3 fizetési protokolljai új szintre emelődnek, mert a fizetés többé nem egy külön tranzakció, hanem egy olyan munkafolyamat része, amelyet a kriptotárca vagy a protokoll kezel.
Az EIP 3009 mint fizetési primitív
A Web3‑ban a fizetés eddig mindig tranzakció volt. Az EIP 3009 ezt a paradigmát bontja le, és a fizetést primitívvé teszi, vagyis olyan alapműveletté, amelyre más rendszerek építhetnek.
A fizetés így:
- aláírásból indul,
- delegálható,
- időben korlátozott,
- egyszer használható,
- és gázmentes.
Ez a kombináció teszi az EIP 3009‑et a Web3 fizetési rétegének egy másik szintén fontos építőkockájává. A fizetés többé nem egy tranzakció, hanem egy szándék, amelyet a rendszer végrehajt.
Automatizált rendszerek és fizetési infrastruktúrák támogatása
A jövő internetét nem csak emberek, hanem autonóm ügynökök, AI‑asszisztensek és automatizált rendszerek is használják majd. Ezek a rendszerek nem tudnak wallet‑felugrókat kezelni, nem fizetnek gas‑t, és nem indítanak tranzakciókat.
Az EIP 3009 pontosan ezt a problémát oldja meg, immáron összegzem az eddig előadottakat:
- az ügynök nem tranzakciót indít,
- hanem végrehajt egy aláírt megbízást,
- a fizetés pedig emberi beavatkozás nélkül történik.
Ez a modell teszi lehetővé:
- a pay‑per‑use API‑gazdaságot,
- az automatizált elszámolást,
- az agent‑vezérelt fizetéseket,
- és a Web3‑as infrastruktúrák háttérben futó működését.
Ezért épít rá a Presearch is és ezért válhat a jövőben az EIP 3009 ajánlás a Web3 fizetési rétegének egyik legfontosabb kripto iprai szabványává. 👇
A Presearch új víziója és az EIP 3009 szerepe
A 🔗 Presearch átalakulása sokkal több lesz 2026 áprilisától vagy májusától egy tokenfrissítésnél:
Az új modellben a Presearch nem egyszerűen szolgáltatásokat nyújt, hanem egy olyan agent‑native környezetet épít, ahol a keresés, indexelés, vektorizáció és inferencia mind API‑hívások formájában érhető el.
Ebben a környezetben a fizetés nem külön folyamat, hanem a kérés része. A Presearch célja, hogy az interneten futó műveletekhez hasonlóan a fizetés is automatikusan, háttérben történjen, emberi beavatkozás nélkül. Ehhez azonban olyan technológiai alapra volt szükség, amely képes leválasztani a fizetést a tranzakcióról, és lehetővé teszi, hogy a rendszer maga hajtsa végre a tokenmozgást.
Ez a szerep, szakmai megítélésük alapján, kizárólag az EIP 3009 számára adott❗
A Presearch új víziójában az EIP 3009 az a szabvány, amely lehetővé teszi, hogy a fizetés:
- gázmentes legyen,
- delegálható legyen,
- automatizálható legyen,
- és egyetlen aláírt megbízásként működjön.
A Presearch így nemcsak egy új tokenmodellt vezet be, hanem egy olyan fizetési réteget, amely a Web3‑ban eddig nem létezett: a fizetés a kérés része, nem külön tranzakció.
Hogyan használja ki a Presearch az EIP 3009 képességeit❓
A Presearch új tokenje egy modernizált okos szerződést fog használni, amely három Ethereum szabványajánlásra épül: EIP‑712, EIP‑2612 és EIP‑3009. Ezek közül az utóbbi amiről most értekeztünk az, amely a rendszer működését alapjaiban teszi lehetővé.
A Presearch fizetési modellje az alábbi logikára épül 👇
Amikor egy fejlesztő, alkalmazás vagy autonóm ügynök API‑hívást indít — például keresést, indexelést vagy inference‑kérést — a fizetés automatikusan megtörténik a háttérben. A felhasználónak nem kell tranzakciót indítania, nem kell gas‑t fizetnie, és nem kell wallet‑megerősítést adnia.
Ez a működés kizárólag az EIP‑3009 miatt lehetséges, mert:
- a fizetés nem on‑chain tranzakció,
- hanem egy aláírt fizetési megbízás,
- amelyet a Presearch rendszere vagy egy relayer hajt végre,
- a felhasználó helyett,
- gázmentesen.
Az EIP 3009 így válik a Presearch új tokenmodelljének fizetési motorjává.
✅ Ez teszi lehetővé, hogy:
- az API‑hívások pay‑per‑use alapon működjenek,
- a fizetés beépüljön az internetkérésekbe,
- az autonóm ügynökök emberi beavatkozás nélkül fizessenek,
- a rendszer skálázható, automatizálható és agent‑barát legyen.
A Presearch új tokenje így nem egyszerű utility token, hanem programozható fizetési réteg az AI‑vezérelt internet számára és ennek a rétegnek az alapját a jelenleg átbeszélt EIP‑3009 biztosítja.
Szerintem ezzel a publikációmmal, talán a többség számára is érthető módon tudtam továbbítani az 🔗 EIP 712,🔗 EIP 2612 és EIP 3009 -es ajánlások lényegét, ahol demonstrációs példaként a hamarosan Presearch ökoszisztémáján belül végbemenő változásokra mutattam rá, de nagyon sok egyéb kripto projekt is vélhetően élni fog az ismertetett ajánlások innovációjával.
Természetesen én magam nem kívánok hajtómotorja lenni, egyetlen egy céges érdeket kiszolgáló megoldásnak sem, de ezeket az innovációkat megéri tanulmányozni és nyomon követni.
Ahogy a 🔗 PMKIK Kriptovaluta konferencián is a vállalkozói rétegnek az üzentem átadhattam, kicsit a konferenciát kiegészítve, továbbra is a Bitcoin a valóban kiszámítható monetáris réteg, amely a központi mag szerepét játssza. Azonban a központi magba csatlakozó egyéb megoldásoknak, valamint ezek központi monetáris maggal való viszonyának érdekes szerepe van.
Miért a Bitcoin-t tartom a kiszámíthatóbb monetáris rétegnek❓ Azért mert a Web3 világában túlságosan sok minden, nagyon gyorsan változik. Leginkább az, ami egy hálózati modell legfontosabb része, a kripto konszenzus mechanizmus❗ Szóval a Bitcoin világa fix, előre ismert, nem módosítható, nincs függésben ökoszisztéma trendektől.
🙏 Köszi, hogy elolvastál, nézz be máskor is, esetleg fedezd fel egyéb témáim 😉
📣 Ha megosztanád írásom ⬇️
A világ globális működését feltérképező, s annak összefüggéseit megérteni óhajtó generalista vagyok. Célom nem más, mint az ismeretterjesztés.
