Delegated Proof of Stake, röviden DPoS lényegének áttekintése
Delegated Proof of Stake avagy csak röviden DPoS
Delegated Proof of Stake ⬇️ Rendületlenül folytatom a kripto témákon belül a konszenzus mechanizmusok közérthetővé tételét.
Teszem ezt azért, mert a magyar nyelv területén még mindig nem áll elég tágas szakirodalom rendelkezésre a kriptovaluta-ökoszisztémák vonatozásában. Pedig ennek megértése alap, és objektív ablak a kriptovaluták világára❗
Mi az a Delegated Proof of Stake❓
ℹ️ A Delegated Proof of Stake a konszenzusos mechanizmusok – konszenzusprotokollként is emlegetett – egyik sajátos változata.
Ezt a blokklánc-hálózatok arra használják, hogy megállapodjanak arról,
- mely tranzakciókat kell jóváhagyni
- és melyeket kell elutasítani.
Míg más konszenzusos mechanizmusokat, például a munka igazolását azaz 🔗 Proof of Work és a tét igazolását 🔗Proof of Stake szélesebb körben használják,
a delegált tét igazolása azaz Delegated Proof of Stake az elmúlt években népszerűvé vált❗
💡 Íme, miért fontos a Delegated Proof of Stake konszenzus mechanizmusa, és hogyan működik
A Delegated Proof of Stake rendszert használó blokkláncok egy jó hírnéven alapuló szavazási rendszerre támaszkodnak a konszenzus eléréséhez.
✅ Minden felhasználó, aki rendelkezik DPoS blokkláncon kriptopénzzel, szavazhat arról, hogy mely csomópontok érvényesíthetik a tranzakciókat a hálózaton. A szavazati erő azon alapul, hogy egy felhasználó milyen tétállománnyal rendelkezik.
Nagyobb tét, nagyobb befolyással bír a kiválasztott csomópontok meghatározásában. Ezeket a választott csomópontokat általában delegátusoknak nevezik.
A szavazási rendszer
A fentiek alapján tehát a Delegated Proof of Stake olyan blokklánc konszenzusos mechanizmus, amelyben a blokkláncon érmével rendelkező felhasználók szavazhatnak a „küldöttekre”. Az angol nyelvből a delegates szó, amire a küldöttek kifejezést alkalmazom.
Ezután ezek a megválasztott küldöttek fontos döntéseket hoznak az egész hálózatra vonatkozóan,
- például eldöntik, hogy mely tranzakciók érvényesek,
- és protokollszabályokat állítanak be.
Minden DPoS-alapú hálózatnak saját szavazási rendszere van. Általánosságban elmondható, hogy szavazatkéréskor minden küldöttjelölt javaslatot tesz.
A jelöltek gyakran megígérik, hogy megválasztásuk esetén a blokkjutalmakat (a tranzakciók érvényesítéséért szerzett érméket) arányosan megosztják a rájuk szavazó felhasználókkal.
👌 A bizalom ugyan alap, de a sikerre motiváció is akad❗
A megválasztott küldöttek száma nagymértékben változik az egyes blokklánc-hálózatokban. Ettől a számtól függetlenül minden DPoS-alapú hálózat feltételezi, hogy a választott küldöttek többsége becsületes.
🤔 Közérthetően tehát annak motivációja az, hogy a küldöttek biztonságban tartsák a hálózatot, tehát szándékosan ne próbálják meg hitelesíteni a csalárd tranzakciókat,
hogy a becsületes csomópontok (nodes) blokkjutalomban részesülnek, a tisztességtelen csomópontok pedig nem.
A megosztott blokkjutalom filozófiájából eredő lényeg
A szavazók anyagi ösztönzést kapnak blokkjutalmak formájában,
hogy olyan küldötteket válasszanak, akik az egész hálózat érdekeit szolgálják.
A küldöttek motiválása
Mivel a választásokat gyakran tartják, a küldötteket anyagilag is ösztönözni kell arra, hogy mindig őszinték maradjanak, azaz tisztességes munkát végezzenek, csalárd tranzakciók ne érje meg számukra.
✅ Éppen ezért a tisztességtelen csomópontokat kiszavazzák, és a következő választásokon becsületes csomópontok felügyelete alá helyezik őket.
Hírnévpontszámok ➡️ reputáció avagy az őszinteségi faktor szolgálatában
Egyes DPoS-alapú hálózatok valós idejű hírnévpontszámokat használnak, hogy megmutassák a szavazóknak
a jelenlegi és a korábban megválasztott küldöttek őszinteségi szintjét❗
👏 Természetesen a becsületes csomópontok, tehát a magasabb hírnévpontszámmal rendelkezők, nagyobb eséllyel választanak küldöttet, és több jutalmat kapnak, s ez ismét csak egy jó motiváció.
📜 Vajon, miért egyre népszerűbb a Delegated Proof of State konszenzus mechanizmus❓ Rövid történeti áttekintés is lehet e szakasz értelme.
Ahogyan az már lenni szokott a kripto életében, hiszen minden fejlődésnek a lényege, egy előbbinél valamivel jobb, esetleg más területen lévő megoldásszállítás,
✔️ a delegált tétbizonyítást a korábban kidolgozott konszenzusmechanizmusok néhány hibájának orvoslására találták ki.
A PoS korlátjai
Az úttörő 2012-ben a Peercoin volt, mely elindította az első Proof of Stake blokklánc hálózatot.
Ez az előrelépés bebizonyította, hogy a blokklánc hálózatok a Proof of Work mellett más konszenzusmechanizmust is használhatnak❗
A Proof of Work viszonylatában a Proof of Stake olyan előnyökkel jár, mint a nagyobb energiahatékonyság, gyorsabb visszaigazolási idő és nagyobb tranzakciós kapacitás.
Bár ezek jelentős fejlesztések, korlátok még mindig léteznek, amelyek megoldandó kihívásokat jelentenek.
🤔 A legfigyelemreméltóbb, hogy sok PoS-alapú hálózat biztonsága néhány gazdag befektető létezésétől függ.
Ezenkívül a blokkjutalmak a felhasználó által tétbe helyezett érmék számával arányosan kerülnek elosztásra. Ez azt jelenti, hogy a tehetős érdekeltek az idő múlásával továbbra is nagyobb részt szereznek a teljes érmekészletből, és egyre nagyobb felelősséget vállalnak a hálózat biztonságának megőrzéséért.
Valójában a BitShares keltette életre a DPoS-t
Daniel Larimer megalkotta a Delegated Proof of Stake-t, mint egy új konszenzusos mechanizmust, amelynek célja a tiszta tét-igazolás kialakításának javítása volt.
2014 júliusában Daniel bevezette a DPoS-t a BitShares hálózat konszenzusos mechanizmusaként. Bár nem sok információ áll rendelkezésre a Delegated Proof of Stake létrehozásához vezető munkáról,
ismerhető Daniel Larimer motivációja.
A 🔗 BitShares szerint a Proof of Stake projekteknek mint amilyen például a Peercoin és az Nxt magas hálózati díjakat kell felszámítaniuk, hogy minden felhasználó érvényesítővé válhasson, és nyereségre tegyen szert a blokkjutalomból.
Az elmélet, amely a DPoS fejlesztését vezérelte, az volt, hogy minden PoS-alapú hálózatnak van egy korlátja a decentralizáció mértékére (az érintettek száma), amelyet támogatni tud.
Az olyan feladatok átruházása nélkül, mint a tranzakcióellenőrzés, olyan problémák merülhetnek fel, mint az érmeellátás központosítása és biztonsági rések, például a kettős költekezés baja❗
🤔 Centralizált megoldás -e ez a DPoS avagy decentralizált, ez itt a kérdés
A feljebb hivatkozott probléma elhárítására a DPoS bevezeti a tervezett központosítás egy bizonyos aspektusát.
Az alábbiak szerint mindenképpen centralizált megoldás
- A BitShares és az összes többi DPoS-alapú hálózat központosított abban az értelemben, hogy a delegáltak egy kis csoportja irányítja a tranzakció érvényesítési folyamatát a teljes hálózaton.
A DPoS-alapú hálózatokat központosítottnak tekintik, mivel a delegált jelölteknek sok forráshoz kell hozzáférniük.
- Ahhoz, hogy valaki delegált lehessen, a felhasználónak saját tőkéjét kell feltennie és/vagy el kell nyernie a gazdag befektetők támogatását.
Egy DPoS–csomópont (node) üzemeltetésének költsége is fontos tényező!
- Költsége egyes hálózatokon drágább, mint a PoW-alapú hálózatokhoz szükséges speciális kriptovaluta-bányász hardver vásárlása.
Alábbi szemléletmódban viszont decentralizált megoldást kínál
Ami a fenti centralizált ízesítésű megoldást végsősoron vissza kívánja terelni a decentralizált rendszerek szellemisége felé, az a fentiekben általam már megmagyarázott 🔗 hírnévpontszámok kalkulációs eljárása.
A DPoS népszerűsége értelemszerűen egyenesen arányos adaptálásával
A sebesség és a méretezhetőség a delegált tét-igazolás (DPoS) két fő előnye is, amelyek hozzájárulnak egyre intenzívebb alkalmazásukhoz.
✅ Mivel a konszenzushoz kevesebb csomópont (publikációm szerinti delegáltak) szükségesek, a blokklánc minden egyes blokkja több tranzakciót tud kezelni másodpercenként.
Így egy DPoS hálózat képes lehet egyszerre több felhasználó kezelésére anélkül, hogy magasabb díjakat vagy hosszabb tranzakció-visszaigazolási várakozási időt igényelne.
ℹ️ Számos blokklánc-projekt, például a TRON, a Cosmos, a Lisk és mások ezért alkalmazták a DPoS-t.
A DPoS fejlődésének löketet adtak az alábbi történelmi lábnyomok
- A BitShares társalapítói elhagyták a projektet és új blokklánc projekteket alapítottak.
- 2015-ben Charles Hoskinson elindította a Cardano blokklánc hálózatot.
- 2018-ban Daniel Larimer elindította az EOS blokklánc hálózatát.
Ha a piaci kapitalizációt nézzük akkor a fenti projektek a két legnagyobb DPoS-alapú hálózatot jelentik❗
Fontosnak tartom kiemelni, hogy egy projektet sem skatulyáz az be, hogy alapítói vagy társalapítói elhagyják és újabb projektekbe kezdenek. Ez a jelenség nem más, mint az egészséges fejlődés iránya, illetve ahogy haladunk előre a technológiai és technikai megoldások innovatív ösvényén, teljesen életszerű, hogy más – más kihívásokra kell a válaszokat megtalálni. Ezek újabb és újabb ötleteket kívánnak. Tehát azt szerettem volna jelezni, hogy egy új projektnek mindig lehet létjogosultsága.
A kronológiában lévő előző projektek ismeretanyagait felhasználják, továbbfejlesztik és új lehetőségeket teremtenek.
PoS és DPoS közötti különbségről röviden
A PoS-felhasználók kriptopénzben szerzett pontos tét és a blokklánc-hálózatban töltött idejük alapján építenek blokkokat.
A DPoS abban különbözik, hogy a küldöttekre és a tanúkra szavaznak, a tanúk pedig blokkokat hozhatnak létre.
A DPoS és a PoW összehasonlítása szintén röviden
Amíg a PoS megpróbálja megoldani a PoW hiányosságait, addig a DPoS a blokkgyártási folyamat egyszerűsítésére törekszik. Emiatt a DPoS rendszerek nagyobb mennyiségű blokklánc tranzakciók gyors feldolgozására képesek.
- Most a DPoS-t nem ugyanúgy használják, mint a PoW-t vagy a PoS-t. A PoW-t továbbra is a legbiztonságosabb konszenzus-algoritmusnak tekintik, és mint ilyen, itt fordul elő a legtöbb pénzátvitel.
- A PoS gyorsabb, mint a PoW, és potenciálisan több felhasználási esettel rendelkezik.
- A DPoS a tét felhasználását a blokkgyártók megválasztására korlátozza. A tényleges blokkgyártása a 🔗PoW versenyalapú rendszerével ellentétben előre meghatározott. Minden tanú sorra kerül a blokkgyártásnál. Egyesek azt állítják, hogy a DPoS-t Proof of Authority rendszernek kell tekinteni.
A DPoS lényegesen különbözik a PoW-tól és még a PoS-tól is. Az érintettek szavazatának beépítése a becsületes és hatékony küldöttek (vagy tanúk) döntésének és motiválásának eszközeként szolgál. A tényleges blokkgyártás azonban teljesen eltér a PoS-rendszerektől, és a legtöbb esetben nagyobb teljesítményt nyújt a tranzakció / másodperc tekintetében.
Pár népszerű projekt, amelyek a DPoS konszenzus mechanizmus sikereiből táplálkoztak
Említett BitShares ugyan ma is működik, de egyáltalán nem ez a legnépszerűbb DPoS szemléletét kiaknázó projekt. Ezért felsorolásomban ettől eltérő projekteket említek.
EOS
TRON
Cardano
Cosmos
A DPoS úgy tökéletes ahogy van, avagy akad fejleszteni való❓
Nos, fejlődni mindig lehet és kell is. A kérdés relevanciájában rámutatok egy két opcióra.
A szavazati hatalom koncentrációjának problematikája
Míg a DPoS megszünteti a nagyobb befektetők számára a hálózat közvetlen befolyásolásának lehetőségét, a több érmét tartó és egyben kockáztató felhasználók nagyobb szavazati joggal rendelkeznek a küldöttválasztásokon.
Így néhány gazdag felhasználó továbbra is irányítja a hálózatot, bár közvetetten. Ezen túlmenően ezek a stakerek továbbra is nagyobb százalékban kapnak blokkjutalmat, amelyet a küldöttek osztanak ki szavazóiknak.
A cenzúra kérdésköre
A DPoS konszenzus mechanizmus témájában megoszlanak a rendszerhez közelállók véleményei❗
A centralizáltság problémájára rámutató tábor véleménye, álláspontom szerint nagyon érdekes és sokat számít
A DPoS-alapú hálózatokat általában központibbnak tekintik, mint a PoS-alapú vagy PoW-alapú hálózatokat. Mivel a DPoS-hálózatban csak néhány csomópont felelős a tranzakciók érvényesítéséért, a csomópontok azaz delegáltak, könnyen blokkolhatják az érvényes tranzakciókat és lefagyaszthatják a fiókokat.
A DPoS ellenzői azzal érvelnek, hogy a kevesebb csomópont egyúttal az összejátszás lehetőségét is megnyitja, mint bizonyos felhasználók indokolatlan cenzúrázását.
Itt ezen a ponton említem meg, amikor a Ripple vállalatról és annak XRP kapcsolatáról publikáltam.
🔗 McCaleb szomorú sztorija amolyan mementóként díszeleg itt nekünk (2014 óta). Ahogy láthatod a Ripple rögtön sunyiban élt egyfajta fagyasztás / blokkolás lehetőséggel❗Igaz nincs köze delegált tét-igazoláshoz, de inspirációt adhatott.
Az objektivitás érdekében a DPoS támogatóinak szemléletéről
Azzal érvelnek, hogy ezt a felhatalmazást ami a lefagyasztást, blokkolást illeti, csupán biztonsági okokból csak szélsőséges körülmények között használják. Például lopott pénzeszközöket tartalmazó számlák blokkolása.
A delegált állapothoz vezető út költségeinek elgondolkodtató kérdése
- Nagyobb DPoS-alapú hálózatokon a delegáltnak lenni kívánó felhasználóknak nagy mennyiségű tőkéhez kell hozzáférniük.
- Noha a jelölteknek nem feltétlenül kell saját forrásaikat felvállalniuk, támogatást kell szerezniük más felhasználóktól, akik hajlandóak minden egyes küldöttválasztásra ráfizetni a szükséges pénzeszközökre.
A delegált jelölteknek figyelembe kell venniük egy olyan DPoS–csomópont üzemeltetésének költségeit is, amely képes támogatni a tranzakciókat egy nagy blokklánc-hálózaton.
Az olyan infrastrukturális követelmények, mint a számítási teljesítmény, a sávszélesség és a memória, folyamatosan nőnek. Ez azt jelenti, hogy a hálózatok méretének növekedésével a csomópont üzemeltetésének költségei folyamatosan nőnek. A DPoS–csomópont futtatásához szükséges erőforrások megléte nem garantálja, hogy a felhasználót delegáltnak választják, vagy hogy elegendő blokkjutalomban részesül a költségek ellensúlyozására.
Pont emiatt a legtöbb hétköznapi felhasználó számára elérhetetlen cél a delegálttá válás❗
A szavazás lényege mindig az aktív részvétel, egyes esetekben ez problémás is lehet
Kis hálózat esetén, az alanyok száma kevés ahhoz, hogy érdemi szavazás legyen. Így hát inkább a nagyobb hálózatok tudják ennek lehetőségét hatékonyan kiaknázni.
DPoS funkciók
A DPoS megoldja a blokklánc egyik legfontosabb problémáját, a skálázhatóságot. Mindezt anélkül, hogy nagy teljesítményű berendezéseket és magas energiafogyasztást kellene használnia.
Ennek elérése érdekében azonban áldozatot hoz a decentralizációban. Ennek az az oka, hogy a blokkfeldolgozás korlátozott számú delegálttól függ.
Ez a megközelítés lehetővé tenné az ilyen küldöttek számára, hogy központi entitásként viselkedjenek.
A DPoS blokkláncok azonban más mechanizmusokat is létrehoznak, hogy elkerüljék ezeket a forgatókönyveket.
További releváns DPoS-szolgáltatások a következők:
✅ Bizánci hibatűrés (BFT).
Ez azt jelenti, hogy a protokoll biztonságosan használható nyilvános blokkláncokban. A fentiekben megemlítettem, hogy milyen népszerű projektek élnek a DPoS lehetőségével. Köztük szerepelt a Cosmos is.
A Cosmos egy hálózat, amely számos független blokkláncból áll, amelyek bizánci hibatűrő (BFT) konszenzusos mechanizmusokat alkalmaznak.
- Olyan szavazási rendszer alapján működik, amely figyelembe veszi a felhasználók hírnevét és részvételét.
- Párhuzamosítási lehetőségeket kínál a hálózaton lévő feladatokhoz.
- Optimalizálja a hálózati erőforrások használatát, például a sávszélességet, a CPU-t stb.
🙏 Remélem sikerült kicsit közelebb hoznom Téged a DPoS konszenzus mechanizmus lényegének megértéséhez. Ki tudja melyik egyéb mechanizmus fogja a jövőben lázba hozni a piacot. 👋 Fejlődésben a lényeg 😉