Mi az IDO? Kriptovaluta projektek startolási lehetősége!
Az IDO fontos terep a kezdő kriptovaluta projektek számára
A vállalkozásoknak célszerű lehet megismerkedni az IDO azaz Initial Dex Offering lehetőségeivel. Magam részéről fontosnak tartom, hogy minél több cég ismerje fel a blokklánc alapú technológia nyújtotta előnyöket, amelyek egy centralizált rendszer keretében sosem láthatnak napvilágot.
ℹ️ Érdemes tehát elolvasnod ezt a cikket, ha úgy döntöttél, hogy vállalkozásod számára egy 🔗 saját token létrehozása érdekes ötletnek tűnt, és most szeretnéd a kriptovaluta projekted valahogy beizzítani.
IDO
Az IDO egy decentralizált tőzsdén (DEX) futó kripto token ajánlat. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy pénzeszközöket zároljanak új tokenekért cserébe a token-generálási esemény során. Olyan eszközt kínálnak a vállalkozásoknak, amellyel bevonhatják közösségeiket egy olyan gazdaságba, amely gazdagítja termékeiket és szolgáltatásaikat, miközben lehetővé teszi számukra, hogy intelligens üzleti döntéseket hozzanak vagyonukat illetően.
Ugyanúgy, ahogy a hagyományos startup vállalkozások kockázati tőkét kapnak az indulás előtt, a kezdeti DEX-ajánlatot kibocsátó projektek
egyéni befektetőktől kapnak finanszírozást❗
A kezdeti nyilvános ajánlattétellel ellentétben az induló index-kibocsátás befektetői soha nem rendelkeznek részvényekkel a projektben.
Írásomban részletezett IDO-knak van néhány előnyük, amelyek vonzóbbá tehetik őket, mint amilyenek például az ICO-k és az IEO-k:
✅ azonnali likviditás, azonnali kereskedés és alacsonyabb tőzsdei bevezetési költségek.
A kezdeti DEX-ajánlat vagy IDO egy kriptovaluta decentralizált tőzsdén (DEX) történő elindítására utal. Az IDO-ban egy blokklánc-projekt (remélhetőleg a Te vállalkozásod) által létrehozott 🔗 token vagy 🔗 coin először nyilvánosan debütál a DEX-en, hogy finanszírozást szerezzen a befektetőktől. Ezek az IDO-k hasonlóságot mutatnak a kezdeti tőzsdei ajánlatokkal (IEO), ahol a kriptoprojektek elindítják a tokenjüket, és központi tőzsdén keresztül gyűjtenek forrást, mivel mindkettő lehetővé teszi az azonnali kereskedést a forrásbevonáson felül.
A központosított cserék azonban szigorú alapszabályokat írnak elő, többek között:
- Hatalmas összeg kifizetése vagy a tokenek egy részének felajánlása a tőzsdének;
- A projektek a tokenekkel nem jelenhetnek meg konkurens platformokon;
- Nagyon kis mozgástérrel rendelkezik a projekt token-értékesítés paramétereinek szabályozásában.
Az IDO-k a központosított cserékkel szemben
- sokkal költséghatékonyabb token-értékesítési és listázási modellt kínálhatnak.
- Először is, az IDO gyors likviditást biztosít anélkül, hogy csekély mértékben vagy egyáltalán csak átcsúszna a DEX-ben elérhető likviditási készleteken.
- Olcsóbbak a listázási költségei. És az IEO-khoz hasonlóan lehetővé teszi az azonnali kereskedést.
A legtöbb kereskedő az IDO-kat is előnyben részesíti az ICO-kkal szemben, mivel itt a listák megakadályozzák, hogy a tokenek kibocsátója szabályozza az adománygyűjtési kör menetét.
A továbbiakban ha már hivatkoztam rá, szeretném kicsit jobban kifejteni az ICO-t, az IEO-t, de kitérnék az IGO-ra is a következő tartalmi elemek alapján, valamint további ismereteket nyújtok.
Értelemszerűen itt a kommunikációmban már nem csak hozzád szólok, igen tisztelt vállalkozó, aki azt a döntést hoztad meg, hogy saját kriptovalutával jelenj meg és színesítsd a kriptopiac kínálatát.
Itt szólok azokhoz a kripto témák iránt érdeklődőhöz is kedves vállalkozó, akik meg pont a Te B2B alapú partnereid lehetnek 👇
Ugrás a Téged érdeklő részhez:
Mi az a token felajánlás, szóval a token ajánlattétel?
A különféle token ajánlattételekről.
Hogyan működnek az IDO-k?
Mitől lehet egyedi egy DEX-ajánlattétel?
A DEX-ajánlattételek előnyei?
Esetlegesen a DEX-ajánlattételek hátrányai?
Miről ismerhető fel egy jó DEX-ajánlattétel?
Jó ötlet ilyenekbe fektetni?
Mi az a token felajánlás, szóval a token ajánlattétel?
Számos módja van annak, hogy pénzt gyűjtsön egy vállalkozó a terveihez a kriptopiacon. A kezdeti érmeajánlatok (ICO – Initial Coin Offerings), a kezdeti csereajánlatok (IEO – Initial Exchange Offerings), az induló játékajánlatok (IGO – Initial Game Offerings), és természetesen publikációm központi eleme a kezdeti DEX-ajánlatok (IDO – Initial DEX Offerings) és a kezdeti mezőgazdasági ajánlatok (IFOs – Initial Farm Offerings) néhány népszerű módszer.
Az ezeken az adománygyűjtő modelleken keresztül megszerzett pénzeszközök a protokoll bővítési terveihez kerülnek csoportosításra.
📣 A befektetők tehát az alábbi folyamatot kívánják finanszírozni :
- a kutatás-fejlesztést,
- a marketinget,
- valamint az új termékek és szolgáltatások bevezetését.
A különféle token ajánlattételekről
✅ Részletesebben tehát itt ejtek szót a fentiekben már kellőképpen jelzett ICO, IGO és IEO ajánlattételekről! Kitérek az IPO értelmezésére is. Ennél a pontnál az IDO-t kihagyom, hiszen az egész cikkem ezt ecseteli.
ICO
Az ICO egy olyan módszer, amellyel a projekt tulajdonosának webhelyén gyűjtenek pénzt egy kriptovalutához.
Eme lépés előtt a kriptovaluta mögött álló projektcsapat egy 🔗 fehér könyvet tesz közzé, amely elmagyarázza a projekt koncepcióját❗
A potenciális befektetők befektetés előtt elolvashatják a tanulmányt, és értékelhetik a projektet. A kiadvány ugyanazt a funkciót tölti be, mint például az IPO (Initial Public Offering – kezdeti nyilvános ajánlat) előtt közzétett tájékoztató.
Amikor egy projekt elindít egy ICO-t, kevés szabályozási követelménynek kell megfelelni. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a szabályozás hiánya sebezhetővé teszi az ICO-kat a csalással szemben. Valójában 2017-ben az ICO-k 80%-át csalásnak találták. Azonban néhány ma is sikeres érme pályafutása ICO-val kezdődött.
Ezek között szerepel például a kriptopiaci dominanciával bíró ethereum is, amely 0,31 dolláros áron dobta piacra az 🔗 ETH-t.
IPO
A kezdeti nyilvános ajánlat (IPO) egy olyan folyamat, amelynek során egy magáncég új kibocsátás keretében értékesíti a nyilvánosság számára üzleti tevékenységének kriptoeszközeit. Az eljárás lehetővé teszi a kriptovaluta társaságok számára, hogy befektetőktől vonjanak be tőkét,
✅ de meg kell felelniük azoknak az előírásoknak, amelyek arra kényszerítik őket, hogy növeljék átláthatóságukat.
A tőzsdei bevezetés előtt a vállalat magántulajdonúnak minősül, és viszonylag kevés érdekelt fél tulajdonában van. Ezek közé az érdekelt felek közé tartoznak a korai befektetők, például az alapítók, az alapítók családja és barátai, a kockázati tőkések, akik tőkét biztosítanak a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalatoknak.
Ez minden vállalat számára nagy lépés, és szabályozási szempontból mérföldkőnek tekintik a kriptovaluta területén működő vállalkozások számára. Kezdetben a kriptovalutákat csalásnak vagy gyorsan meggazdagodó rendszernek tekintették, így a kriptovalutákkal foglalkozó cégeket csalárd projekteknek titulálták.
A nagyobb vállalatok miért lépnek az IPO ösvényére?
Az IPO elindításához egy kriptovállalatnak kapcsolatba kell lépnie a biztosítókkal vagy befektetési bankokkal, amelyek olyan felek, amelyek díj ellenében értékelik és vállalják a kockázatokat. A kockázatvállalás az az eljárás, amelyen keresztül egy befektetési bank (a biztosító) brókerként funkcionál a kibocsátó cég és a nyilvánosság között, hogy segítse a kibocsátó társaságot eredeti érmekészletének eladásában.
🤔 Persze elhiheted, hogy gondoskodnak róla, hogy lehetőleg ők mindenképpen jól járjanak (bank)!
Számomra már csak ezért sem szimpatikus, de ahogy írtam a cégeknek a presztízs miatt erre szükségük van, ez a globális trend. Ezt úgy képzeld el, hogy beszélhetsz Te nagyon értelmes és logikailag összefüggő dolgokról, de ha szembe kívánsz helyezkedni a trenddel, akkor konteó stigmát fogsz kapni. Na már most a nagyon nagy vállalkozásoknak pont ezért presztízskérdés, mert a stigmát nem óhajtják elviselni. De ez nem jelenti azt, hogy az IPO-t gondolati szinten is a legkecsegtetőbb megoldásnak tartanák.
Az IPO után a vállalat kriptoeszközeivel egy kriptotőzsdén kereskedik. Ennek eredményeként az IPO-t gyakran „tőzsdére lépésnek” nevezik. Az ilyen „tőzsdén” való kereskedés a szabályozási követelmények miatt növeli a jelentési szabványokat, és javítja a kriptográfiai vállalat vélt presztízsét, mivel minden kötelezettségének eleget tud tenni.
Az ICO és az IPO közötti elsődleges különbség az, hogy az ICO-ba történő befektetés nem biztosít tulajdonosi részesedést a kriptoprojektben vagy vállalatban, addig az IPO igen. Másik óriási különbség, hogy az ICO önszabályozó az 🔗 okosszerződések szerint, addig az IPO-kat a kormányzati szabályozó intézmény igazgatja nagyon intenzíven.
IEO
Az ICO-hoz hasonlóan az IEO egy másik adománygyűjtési modell.
Az IEO-k azonban ellenőrzött kriptovaluta tőzsdéken zajlanak (CEX)!
A projekt tulajdonosa keres egy kriptovaluta platformot, amely listázza az érméjét vagy tokenét. Egy jól ismert tőzsdén jegyzett érme bizonyos fokú önbizalmat ad a potenciális befektetőknek. Minél híresebb és nagyobb, valamint közkedveltebb ez a bizonyos CEX a kriptovaluta projekt számára a bekerülés, annál drágább lesz. Az ilyen kripto kereskedési felületek kereskedési díjakat és még a token vagy coin utáni eladások egy részét is felszámítja.
Az olyan tőzsdék, mint a 🔗 Binance és a 🔗 Coinbase, szigorúan ellenőrzik azokat a kriptovalutákat és tokeneket, amelyek szívesen szerepelnek a platformjaikon. Bár nem tudják biztosítani egy adott eszköz érvényességét és sikerét, ezek a tőzsdék mindegyike szigorú átvilágítási folyamatot alkalmaz, ami segíti a befektetők nagyobb mértékű bizalmának kialakulását.
IGO
Az IGO is egy tőkebevonzó modell kriptovalutákhoz és tokenekhez, de az 🔗 NFT játékterében.
Ezek az IGO-k olyan indítópultokon zajlanak, mint a Gamestarter (GAME) és a Gamefi (GAFI).
Az IGO-ban való részvételhez a befektetőnek jellemzően meghatározott számú kriptovalutát kell vásárolnia a megfelelő indítópultról. Ezen túlmenően a befektetőnek bele kell egyeznie abba is, hogy egy bizonyos időszakra zárolja kriptovalutáját a platformon.
Az érdeklődést felkeltő módszer
Mielőtt a nyilvánosság hozzáférhetne, az IGO befektetői már beszerezhetik az újonnan kibocsátott tokeneket. Ez a módszer ugyanazokkal a hasznokkal és kockázatokkal jár, mint az újonnan kiadott kriptovaluták és tokenek vásárlása.
Bár a felhasználó rendkívül vonzó áron vásárolhatja meg, nincs garancia arra, hogy mennyivel emelkedik az értéke, ha a nyilvánosság számára elérhetővé teszik.
Mondjuk rám maximálisan jellemző, hogy abszolút nincs érdekem kripto ↔️ fiat féle konverziókban. Engem a dolognak ez a része nem köt le, mert ebbe csak manipulációt látok. Engem az ökoszisztémák, a fundamentális alapok vonzzanak, s leginkább annak lehetősége, hogy egy kriptovalutát direkt módon elkölthessek.
Ettől függetlenül nagyon sok esetben azt figyeltem meg,
hogy az újonnan bevezetett IGO-k szignifikánsan kitörnek, majd aztán szépen be is zuhannak. Nem mind, tisztelet a kivételnek, de az, hogy Te mint befektető előbb megvehetsz valamit mint a többiek, tehát a hivatkozott legszélesebb körű nyilvánosság előtt, az a folyamat az én szememben inkább egy reménykecsegtető feléd, s persze egyben manipulatív hatása is van.
A legtöbb befektető arra apellál, azért veszi meg előre, mert számít rá, hogy a mögöttes cég óriási marketing hadjáratokat foganatosít. Ami így is van. Ennek eredményétől szokták várni, hogy sokan vásárolnak, aminek manipulatív hatása az adott fiat devizákhoz mért árfolyamemelkedés mértéke. A legtöbb információval rendelkező befektető viszont gyorsan elad, még azelőtt, hogy a „háziasszonyok” is vásárolnának, mert mondjuk már a csapból is az adott IGO folyik.
Hogyan működnek az IDO -k?
Az automatizált market makerek (AMM – Automated Market Maker) működő intelligens szerződések gyűjtenek pénzt. Lehetővé teszik a kereskedők számára, hogy közvetlenül cseréljenek eszközöket a likviditási poolból. A kötési görbék egy kifinomult árképzési mechanizmus, amely meghatározza a pontos árfolyamot.
A poolban lévő eszközök aránya alapján az ár növekszik, amikor érméket vásárolnak, és csökken, amikor a befektetők az eladás mellett döntenek. A kereskedők fenntartják az árstruktúrát. A kereskedők „befagyasztják” eszközeiket a poolban, ezáltal likviditást teremtenek, és cserébe kompenzációt kapnak.
Végsősoron ez az AMM olyan mint egy robot.
Fontos megjegyezni, hogy a poolban lévő eszközök árazása egyidejűleg eltérhet a központosított tőzsdéken (CEX) alkalmazottaktól. Meglehetősen leegyszerűsítette a piacteremtést a DeFi térben, így tehát a kripto vízió szerves része lett.
Mitől lehet egyedi egy DEX-ajánlattétel ?
✅ Az IDO-k azonnal listázzák a tokeneket egy decentralizált tőzsdén (DEX), ellentétben más adománygyűjtési módszerekkel, amelyek olyan tokeneket kínálnak, amelyeket a bevezetésük előtt el kell adni.
Két másik kulcsfontosságú jellemző, amely egyedivé teszi az IDO-kat:
- Kényelmesen hozzáférhető, megvásárolható : a befektetés nem igényel nagyobb összegeket, nincs bürokratikus azonosítási vagy átvilágítási eljárás, így tehát az is irreleváns, hogy a befektető melyik joghatóság felügyelete alá tartozik.
- Biztonság : Az IDO-ban a befektetőnek nem kell pénzt küldenie a kereskedési platform belső számláira. Ehelyett intelligens szerződéseket használnak az egyes tranzakciók végrehajtására. Ezeket az intelligens szerződéseket csak a DEX biztosítja. A platform nem követi nyomon a felhasználó pénzét, privát kulcsait vagy egyéb kritikus privát / szenzitív jellegű információkat.
A DEX-ajánlattételek előnyei?
Nagyon röviden, lássuk a lényeget!
A tőke tisztességes bevonzása
Sok IDO-modellt használó tőkét gyűjtő cég, nem hagyatkozik hagyományos magánfinanszírozásra a vállalkozása elindításakor.
Ehelyett felkínálja a befektetőknek, hogy csökkentett áron vásárolják meg a kriptovalutáját, amikor a token eladás már nyilvánossá válik. Jelentős nyereségre tesznek szert ezeknek a tokeneknek a szélesebb körben történő értékesítésével.
Ezenkívül, mivel az adománygyűjtés megkezdéséhez nincs szükség CEX-re vagy jóváhagyásra, bárki szervezhet IDO-t vagy részt vehet benne, nem csak magánbefektetők. Szóval nemcsak a kiváltságosok játszótere.
Nincs csúszás
Az IDO azonnali likviditást biztosít a projektek tokenjei számára. A likviditási pool csúszásmentes likviditást garantál minden árszinten. Fokozza a pénzügyi befogadást, és több alternatívát kínál a projektek tokeneinek terjesztésére.
A kereskedés azonnali lehetősége
A befektetők a projektek tokenjeivel való kereskedését a megjelenés napjától kezdhetik meg. Ennek eredményeként azonnal megpróbálnak új tokent vásárolni, amint az elérhetővé válik, majd később magasabb token áron értékesítik.
Számomra az IDO mindenképpen egy szimpatikusabb megoldás, de azt nem szabad elfelejteni, hogy ezt a szektort is azért uralja, az amúgy értelmetlen fiat devizák árfolyamára való apellálás.
Az én szemszögemből értelmetlen, hiszen a kriptovaluták világát egy másik monetáris rendszernek fogom fel. S ügye a kettő között kompatibilitás nem igen van. Az egyik épít, míg utóbbi mint a vírus, talán még magát is elpusztítja egyszer, ha így halad.
Persze ha igazságos akarok lenni, akkor a nagyszámú fiat árfolyamra való spekuláció nem feltétlen a direkt spekulatív törekvések eredménye. Hanem azé az egyszerű tényé, hogy még kevés olyan vállalkozás van, amely közvetlenül elfogadná a kriptovalutát mint fizetőeszközt. Persze a jövőbe pozitívan tekintek mert azért akadnak, s bízom benne, számuk csak nőni fog.
Alacsonyabb költségek
A DEX önállóan végrehajtott intelligens szerződések alapján működik. Az eszköz likviditási készletét és tokenjeit kezelő új intelligens szerződés bevezetése csak akkor kerül „gázba”, ha egy projekt DEX-et használ közvetítő nélkül.
Biztonságos tranzakciók
Feldolgozza a DEX a kereskedéseket, és intelligens szerződéseken keresztül hozzáadja azokat a blokklánchoz, lehetővé téve a biztonságos tranzakciókat. Ezen túlmenően, mivel a DEX-ek nem tartanak vissza forrásokat, kevésbé valószínű, hogy rosszindulatú szereplők célpontjai lesznek 😉
Esetlegesen a DEX-ajánlattételek hátrányai?
💭 Nekem az a véleményem, hogy bármilyen témáról is legyen szó, mindennek aminek van előnye, annak akad hátránya is, így van ez a finanszírozási modelleknél is, amiről beszélgetünk. A megítélés során a kérdés tehát mindig az, hogy az előnyök és hátrányok milyen balanszot is alkotnak.
Csalásokkal kapcsolatos kockázatok
A tavalyi évben több (2022, bocsi, de nem tudom mikor fogod cikkem olvasni) mint
10 milliárd dollár párolgott el a DeFi-lopások alkalmával. Így a biztonság hiánya mindig aggodalomra ad okot❗
Sokan úgy vélik, az IDO hozzáférhetősége és az átvilágítás hiánya egyaránt pozitív és negatív. A negatív oldal az, hogy növeli annak valószínűségét, hogy átverési projektek indulnak el, és elárasztják a piacot. Természetesen ugyanez vonatkozik az ICO-kra is. A pozitív részét szerintem elég alaposan kiveséztem.
A negatív részéhez még annyit hozzátennék, hogy nem a DeFi az alapprobléma, hanem sajnálatosan, a kapzsi, haszonleső emberi viselkedés 😢👇
Szóval a negatív dolgok margójára jelzem tisztelettel, hogy az emberek többsége lusta szakmailag utána nézni a dolgoknak. Haszon reményében – egyébként legfőképp a fiat devizára való spekuláció szándékával – beleugranak mindenbe. Pedig ha nem a fiat-ra spekulálnának, mely keretében számomra csak azt bizonyítják, hogy fel sem fogják mi zajlott le 2008-ban, s mi a Bitcoin protokoll lényege,
s inkább energiát fektetnének abba, hogy az ökoszisztémákat megismerjék, a működtető mechanizmusokat, és a fentarthatóság jegyeit vizsgálnák, akkor az egy dolog, hogy nem is érdekelné őket a fiat, max. egy szűkebb keresztmetszetben, de kevesebb baleset is érné őket.
Árugrások az IDO kezdeti fázisában
Amint az első személy megvásárol egy tokent, annak ára emelkedni kezd. Kevés befektető vásárolhat tokent a bevezető áron, mielőtt az értéke nő.
Lehetőség az ármanipulációra
Mondjuk ez a rész, megint csak azokat a spekulánsokat izgatja, akik nem magát az ökoszisztémát, s abban rejlő előnyöket kutatják, hanem az árfolyam kedvező alakulására számítanak.
Az IDO-mechanizmus sebezhetősége a pump and dump módszerrel szemben egy másik hátrány. Egyes kereskedők sok zsetont vásárolhatnak alapértékükön egy kereskedési bot segítségével, majd gyorsan eladhatják őket, amikor az árfolyam kellőképpen megnőtt.
Az általam használt pump and dump kifejezéssel arra óhajtottam célozni, hogy egy szervezett csalás keretében a befektetőket félrevezetik a mesterségesen felfújt árú tokenekkel. De a vicc az egészben az, hogy attól még mert a token értéke mesterségesen felfújt, még lehet hasznos,
✅ minden az ökoszisztémától függ, mennyi kreativitás és fantázia van benne, milyen kérdésekre / problémákra adja meg a válaszokat, amelyek széles körben adaptálhatók.
A spekulánsok többsége tudja ám, hogy az információ hatalom. Persze, hogy egy manipulatív eljárás során, túlélés ha az az információt minél előbb beszerezzük. Most mondjuk nem IDO témában, de ha gondolod olvasd el azt a cikkem, ahol az év elején megjelent 🔗 CryptoAI névre hallgató projektről írtam. Ennek az ökoszisztémának pont az az érdekessége, hogy a befektetők érdekében a Mesterséges Intelligencia vívmányait hívják segítségül (CAI token).
Miről ismerhető fel egy jó DEX-ajánlattétel?
Nehéz megtalálni a valóban értékes kriptovalutát amit IDO beharangoz.
Ezért fontos figyelembe venni a következő pontokat, mielőtt pénzt fektetsz be kedves befektető. 👇
Hasznosság:
Egy projektnek meg kell oldania egy problémát, vagy valódi értéket kell hozzáadnia ahhoz, hogy erős IDO-nak minősüljön. Ellenkező esetben nem valószínű, hogy a projekt értéket fog képviselni a jövőben. Néhány mémszerű coin azonban kivételnek bizonyult e szabály alól, de mint tudjuk a marketing nagy úr, s ha van pénz… Elon Musk 😎
Partnerek és befektetők:
A befektetés előtt ellenőrizd, hogy prominens személyek vagy szervezetek vettek-e részt a magánfinanszírozási körökben. A jelentős befektetők jelezhetik, mintha csak mutatószámok lennének, ha egy projektben tényleg van fantázia.
Jó ötlet ilyenekbe fektetni mint az IDO?
Az IDO-k csak egy a DeFi piacon elérhető számos élvonalbeli termék közül. Minden kriptovaluta befektető szeretne korán befektetni potenciálisan prominens vállalkozásokba, s az ismertetőmben szereplő IDO, platformot biztosít ehhez. Noha egyes IDO-k jelentős megtérülést élveznek, illetve valóban hasznosak tudnak le, ahol már nem feltétlen az lesz fontos számodra, hogy milyen egy adott fiat devizához való viszonya.
Azoknak a felhasználóknak, akik részt szeretnének venni az IDO-kban, alaposan tanulmányozniuk kell a projektet, s leginkább megérteni magát az ökoszisztémát. Én például azokat a projekteket szeretem, ahol nem mint befektető, hanem mint résztvevő kamatoztathatom a lehetőségeimet / képességeimet.
📣 Azaz ahol megtalálom a lehetőséget például ezekre:
- Ne kelljen fiat devizából kriptovalutához jutnom, hiszen ha találtam egy életképes jó ökoszisztémát, miért szennyezném be, valami olyasmivel, ami mögött csupán a hatalmi elitek harca és a PR van, tényleges produktum nélkül❓ Mert a fiat az sajnos ilyen❗ Szóval szeretem azokat a lehetőségeket amikor direkt hozzájuthatok kriptovalutához. Értelemszerűen számomra a Proof of Work kriptomechanizmus, amit bár nagyon jól működő és biztonságos kripto konszenzus mechanizmusnak tartok, nem jöhet képbe, nem vagyok én IBM 😉De szerencsére a kripto világ állandóan fejlődik, mindig jön valami új, s hát igen, én imádom az innovációt, illetve a dolgokat, amelyeken el kell gondolkodni. Szóval vannak egyéb konszenzus mechanizmusok is, amelyek fejlődését érdemes nyomon követni.
- A második pontom pedig, az elsőből logikusan következik. Azokat a kriptovalutákat is szeretem, amelyeket direkt el tudok költeni. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a két pont nem mindig ugyanabban a kriptovalutában ölt számomra formát.
👋 Köszönöm, hogy megtiszteltél és elolvastad írásom, bár remélem egocentrikus alapon tetted, azért, hogy ismereteket szerezhess, ebben az érdekes világban.