Kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás, illetve információnyújtás
Kripto tanácsadás, illetve információnyújtás, a 294/2024. (X. 9.) Korm. rendelet tükrében
Legújabb témám a 2024. október 17.-től hatályos kormányrendelet körül forog, és sokaknak interpretációs segítséget szeretnék nyújtani, legfőképp ahhoz, hogy mit kell érteniük kripto tanácsadás és információnyújtás fogalmak alatt.
✅ Látható, hogy ez itt most egyben egy kicsit 🔗jog, 🔗kripto és 🔗szociális téma is❗
ℹ️ A legutóbbi besorolás is feltétlenül fontos, hiszen a társadalomnak tudnia kell, hogy az információáramlás szabadsága azért nincs gátolva. Lehet megosztani tartalmakat és kripto témában ismeretet osztani, csak nem úgy mint egy ügynök, azaz nem egy kriptoeszköz-szolgáltató nevében.
🤔Mit kell érteni kripto tanácsadás, azaz kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás és információnyújtás alatt❓
✅ A 🔗 294/2024. (X. 9.) Korm. rendelet tulajdonképpen már az első paragrafusában lefedi a játékszabályokat, hogy a rendelet hatálya mire terjed ki. 👇
📜 „1. § E rendelet hatálya kiterjed – a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvényben foglaltak alapján – a kriptoeszköz-szolgáltató nevében kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást, illetve információt nyújtó természetes személy e szolgáltatás nyújtásához szükséges ismereteinek és szakmai gyakorlatának, tapasztalatának értékelésére.”
A 294/2024. (X. 9.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése valójában már csak azt finomítja tovább, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató nevében kripto tanácsadás illetve információnyújtást végző természetes személyek, milyen szakképesítések, képzettségek birtokában láthatják el a kriptoeszköz-szolgáltató nevében történő tevékenységüket. 👇
📜 „2. § (1) Kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást, illetve információt az a természetes személy nyújthat – beleértve a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást, illetve információnyújtást végző kriptoeszköz-szolgáltató vagy e szolgáltatóval megbízási jogviszonyban álló, kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást, illetve információnyújtást végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is –, aki rendelkezik a (2) bekezdésben meghatározott szakmai gyakorlattal, tapasztalattal és”
A szakképesítések, képzettségek itt a 2.§ (1) bekezdésének a) – cf) jogszabályhely pontjai között vannak felsorolva.
Például én a cf) jogszabályhely pont alapján, a (2) bekezdéshez kötődő regula értelmében, nyilván megtudnám oldani a szükséges 1 éves szakmai gyakorlatot, csak hát momentán nem foglalkozok kriptoeszköz-szolgáltató nevében semmilyen ügynöki tevékenységgel.
📣 Ennyi felvezető után tisztáznám akkor végre, hogy mi is minősül pontosan kripto tanácsadás és információnyújtásnak❗
A 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról egy nagyon fontos része, a publikációm témáját érintő 294/2024. (X. 9.) Korm. rendelet értelmezésének. Ugyanis ez a rendelet a felhatalmazását 2024. évi VII. törvény 13.§ (1) bekezdéséből nyeri,
💡ami igazából ennek a törvénynek a 8.§-ra 🔎 fókuszál :
📜 „A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltató biztosítja, hogy a nevében eljáró tanácsadást, illetve információt nyújtó természetes személy a tanácsadás elvégzéséhez szükséges megfelelő ismeretekkel és szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, amely ismeretek és szakmai tapasztalatok kritériumrendszerének részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.”
Itt ez a 8.§ tehát már azért feltételezi, hogy a kripto tanácsadás (azaz „Kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást, illetve információt”) olyan természetes személy végzi, amely szoros kapcsolatban áll valamely kriptoeszköz-szolgáltatást végző kriptoeszköz-szolgáltatóval.
A jogalkotási fázis, minden Európai Unió féle jogharmonizációs kötelezettséggel érintő tagállam életében, szinte már időtlen idők óta, meglehetősen fogalombázisú, így Magyarország területén a „Magyarország” nevű állam, ennek megfelelően kodifikál.
2024. évi VII. törvény 2.§-ban a 6., 7. és a 8. pontban nemes egyszerűséggel ki is nyilvánítja, hogy „kriptoeszköz-szolgáltatás”, „kriptoeszköz-szolgáltató” valamint „kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás” alatt mit kell érteni.
Egészen pontosan azt a fogalmat kell érteni, amit az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekképp meghatározott.
A MiCA rendeletet kell tehát értelmezni
A MiCA (Markets in Crypto-Assets) egy európai uniós rendelet, amely a kriptoeszközök piacát szabályozza. Célja, hogy jogi keretet biztosítson a kriptoeszközök kibocsátására és kereskedelmére, növelve a befektetők védelmét és a piac stabilitását. A rendelet hatással van a kriptoeszközöket kibocsátó vállalatokra, szolgáltatókra és a befektetőkre az EU-ban.
✅ Az egyes tagállamok jogértelmezésének itt annyira helye nincs, mert maga a MiCA rendelet a 3. cikkén keresztül, ami a „Fogalommeghatározások” nevet viseli, mindent egyértelműsít❗
Kezdjük talán azzal, hogy mit jelent az, hogy „ kriptoeszköz-szolgáltatás ”❓
3. cikkhez tartozó 16. pont tisztázza:
📜 „kriptoeszköz-szolgáltatás”: a következő szolgáltatások és tevékenységek bármely kriptoeszközhöz kapcsolódóan:
a)
kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása;
b)
kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése;
c)
kriptoeszközök átváltása pénzre;
d)
kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre;
e)
kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása;
f)
kriptoeszközök elhelyezése;
g)
kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő fogadása és továbbítása;
h)
kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás;
i)
kriptoeszközök portfóliókezelése;
j)
kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása;
Ki vagy mi a „ kriptoeszköz-szolgáltató ” a MiCA rendelet értelmében❓
ℹ️ A MiCA rendelet (21) pontja is valamilyen szinten értelmezi :
📜 „Külön szabályokat kell megállapítani a kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre vonatkozóan. E szolgáltatások első kategóriájába a kriptoeszköz-kereskedési platform működtetésének biztosítása, a kriptoeszközök pénzre vagy más kriptoeszközökre történő átváltása, a kriptoeszközökre ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása, valamint a kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása tartozik.
E szolgáltatások második kategóriájába a kriptoeszközök elhelyezése, a kriptoeszközökre vonatkozó megbízások fogadása vagy továbbítása, a kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása, a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás, valamint a kriptoeszközök portfóliókezelése tartozik. Minden olyan személy, aki szakmai alapon e rendelet szerint kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt, „kriptoeszköz-szolgáltatónak” tekintendő.”
A MiCA rendelet fentiekben idézett (21)-es pontjának második kategóriájából azért látható, hogy maga a kripto tanácsadás leginkább egy direkt kapcsolatot képez az Ügyféllel. S leginkább a kriptoeszközök portfoliókezelésére összpontosít.
De a fogalom, hogy egészen pontosan mit érts, „kriptoeszköz-szolgáltató” alatt, az a MiCA rendelet 3. cikkéből nyerhető ki :
3. cikkhez tartozó 15. pont alapján, tehát:
📜 „kriptoeszköz-szolgáltató”: olyan jogi személy vagy más vállalkozás, aki vagy amely foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében szakmai alapon egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt ügyfelek részére, és aki vagy amely az 59. cikkel összhangban kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújthat;
Az én álláspontom az, hogy kriptovalutákkal kapcsolatban senkinek semmilyen tanácsot nem szabad adni. S itt ezt nem azért mondom, hogy van egy rendelet és jaj, hanem azért mert mindenki saját maga sorsának kovácsa. Fel kell nőni ahhoz, hogy felelősséget tudj vállalni a saját magad által meghozott döntésekért.
Tulajdonképpen ezért mondom én azt mindig, ha nem a Te privát kulcsod, nem a Te kriptod, s hangoztatom elég sűrűn, hogy ne csak CEX felületekben gondolkodjunk.
Oké, 👨🎓tanulni, ismeretet szerezni azt lehet. Minél több helyről szerzel információt, annál jobb. De egy kripto tanácsadás keretében ne valaki más mondja már meg Neked, hogy Te ezt vagy azt a kriptovalutát szerezd be.
A MiCA rendelet alapján mit kell érteni pontosan kripto tanácsadás, azaz „kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás” alatt❓
3. cikkhez tartozó 24. pont alapján, tehát a kripto tanácsadás:
📜 „kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás”: kriptoeszközökkel kapcsolatos egy vagy több ügyletre, vagy a kriptoeszköz-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó, személyre szabott ajánlások adásának felkínálása, ajánlások adása vagy beleegyezés ajánlások adásába ügyfél részére, az ügyfél kérésére vagy a tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltató kezdeményezésére;
Ezek alapján talán már érthető, hogy egy kicsit feljebb, amikor a kriptoeszköz-szolgáltató fogalmát elemeztem a MiCA rendelet (21)-es pontja alapján, akkor miért használtam azt a kifejezést, hogy „a kripto tanácsadás leginkább egy direkt kapcsolatot képez az Ügyféllel”. A 3 cikk 24. pontja azért ezt maximálisan egyértelműsíti.
💭 Mi a véleményem a kripto ágazathoz tartozó jogalkotásról❓
Markáns álláspontom, hogy jogi személyek esetében ez egy elkerülhetetlen folyamat. Gondolj csak bele, hogyha biztonsággal szeretnél egy szálláshelyet lefoglalni, mi az ami megadja a garanciális alapot arra, hogy ténylegesen meg is kapod a szolgáltatást?
Cégek, vállalkozások esetén egy minimális kontroll azért kell. S ha megfigyeljük, akkor az okosszerződések bevonásával például a szállásfoglalás, eddig is CEX felületen zajlott, mint amilyen például a 🔗Travala.
📣 Ellenben újfent kihangsúlyoznám, hogy a CEX függőséget mindenkinek egy kicsit visszább kell szorítania és a saját tudatos pénzügyi szabadsága és emberi méltósága érdekében a saját vagyonát decentralizált alapon kell megtanulnia kezelni, ahol egy harmadik fél egyszerűen nem tud belepofázni, vagy kontrollt tartani, hisz ez a 🔗Bitcoin protokoll lényege 😉
✅ A MiCA rendelet (22) pontja is jól tükrözi :
📜 „Amennyiben a kriptoeszköz-szolgáltatásokat teljes mértékben decentralizált módon, közvetítő nélkül nyújtják, azok nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá.”
👋 Térj be hozzám legközelebb is, tanulni valód, amíg publikálok akad 😊