Proof of Work jelentése

ℹ️ Proof of Work az egyik legrégebben kialakított konszenzus mechanizmus a 🔗 kripto világában. Ezt használja például a Bitcoin is. Ennek a konstrukciónak a megértéséhez szeretnék segítséget adni.

 Szóban forgó konszenzus mechanizmusnak a megalkotója az ismeretlen, fantázianéven nyilvántartott Satoshi Nakamoto. Ez mindennek a gyökere, ahol az új monetáris pénzügyi rendszer alapjai elkezdődtek.

A fő koncepció a bányászati számítási teljesítmény körül van

A mozgatóelv központjában a bányászok, illetve a hozzájuk kötődő számítási teljesítmény van. Ezek a bányászok csomópontként működnek. Versenyeznek összetett kriptográfiai feladatok, rejtvények megoldásában. Aki először elvégzi a munkát, az megkapja a jogot a következő blokk bányászására.

A Proof of Work módszerről részletesebben

🤔 Úgy vélem a legfontosabb ha átbeszéljük milyen 🔗 előnyök, 🔗hátrányok övezik ezt a mechanizmust, valamint nevesebb 🔗 blokkláncok, érdemleges 🔗 projektek kerülnek megemlítésre, amelyek alkalmazzák.

Proof of Work előnyök

A rejtvények, amelyeket meg kell oldaniuk a bányászoknak, rendkívül összetettek.  Ugyan az első bányász „nyer”, de a többinek még mindig van esélye felülmúlni másokat, és kripto jutalmakat szerezni.

🙏 Egy másik jelentős előny a támadások elleni védelem. Mivel ez a konszenzusos modell nagy számítási teljesítményt és erőfeszítést igényel, a hackerek nehezen tudják megváltoztatni a rendszert.

Még ha megpróbálják is ezt megtenni, a felszerelés, az elektromos áram és az erőfeszítés költségei meghaladják a megszerzett profitot.

Mivel a Proof of Work konszenzus szinte lehetetlenné teszi bármely blokk megváltoztatását, biztosak lehetünk benne, hogy megőrzi az egyes tranzakciók hitelességét és nyomon követhetőségét.

Proof of Work hátrányok

Ahogy a blokklánc technológia egyre fejlettebb, és egyre nehezebb a hash megoldása, az egész folyamat egyre nagyobb számítási teljesítményt igényel.

Nagyobb energiafogyasztás és költségráfordítás probléma

Következésképpen a bányászoknak speciális hardvert kell használniuk, amely drága és sok energiát fogyaszt. Bár itt az energiafogyasztásnál megjegyzem, hogy a hagyományos bankrendszer fenntartása sem eszik kevesebb áramot.

Nyilvánvaló tehát, hogy a PoW konszenzus mechanizmus már a technológiai és technikai fejlődésnek köszönhetően egyéb mechanizmusok tükrében, károsabb a környezetre. Pénzügyileg pedig igencsak költséges a hálózati ellenőrzőként működő bányászok számára!

Lassú tranzakciós sebesség és nagyon magas költség

Egy másik probléma, hogy ez a konszenzusos mechanizmus lassú tranzakciós sebességgel jár. Több mint tíz percig tarthat egy blokk érvényesítése és egy tranzakció jóváhagyása. Eközben a tranzakciós díjak is meglehetősen magasak.

Blokkláncok, amelyek az ismertetett PoW mechanizmust használják

A Bitcoin és az Ethereum mellett az olyan blokkláncok, mint a Litecoin, a Monero és a Vertcoin, szintén a PoW algoritmusra támaszkodnak.

Viszont jelzem, hogy az Ethereum jelenleg a Proof of Work-ről a Proof of Stake konszenzusos modellre való átállás folyamatában van annak érdekében, hogy a blokklánc gyorsabb, olcsóbb legyen és nagyobb figyelmet fordíthasson a környezetbarát metodikára❗

Figyelemreméltó projektek még a PoW árnyékában

Az 🔗 Ethereum, a 🔗 Litecoin, a 🔗 Bitcoin Cash, az 🔗 Ethereum Classic, a 🔗 Monero, a 🔗 Zcash,  a 🔗 Dash,  a  🔗 Decred és a 🔗 Dogecoin szintén a 10 legjobb PoW-alapú kriptovaluta között szerepel a piaci kapitalizáció alapján. A Dogecoin is hamarosan  a Proof of Work módszer helyett a Proof of Stake módszert fogja használni.

Hogyan érvényesíti a munkavégzés igazolása (PoW) a kripto-tranzakciót?

Maga a munka önkényes. A Bitcoin esetében az SHA-256 hash algoritmusok iterációit foglalja magában. A kivonatolási kör „nyertese” azonban összesíti és rögzíti a tranzakciókat a mempoolból a következő blokkba. Mivel a „győztes” véletlenszerűen kerül kiválasztásra az elvégzett munkával arányosan, ez arra ösztönöz mindenkit a hálózaton, hogy őszintén cselekedjen, és csak a valódi tranzakciókat rögzítse.

Miért van szüksége a kriptovalutáknak a munkafolyamatok igazolására?

Mivel tervezésüknél fogva decentralizáltak és egyenrangúak, a blokkláncok, például a kriptovaluta hálózatok valamilyen módon megkövetelik a konszenzus és a biztonság elérését. A PoW egy ilyen módszernek, melynek persze alternatívái már szép számmal léteznek. A kriptovaluták és más defi-alkalmazások által használt decentralizált hálózatok nem rendelkeznek központi irányítási jogkörrel, ezért az új adatok sértetlenségének biztosítására munkaigazolást alkalmaznak.

A PoW felett eljárt már az idő?

A következő években a munkabizonyítást fokozatosan kivezetik, a tét igazolása (Proof of Stake – PoS) javára. A tét-bizonyításra való átállás az Ethereum bányászatát is fokozatosan megszünteti.

Közérthető összegzésem

🤔 A munkabizonyítás (PoW – Proof of Work) egy decentralizált konszenzusos mechanizmus, amely megköveteli a hálózat tagjaitól, hogy erőfeszítéseket tegyenek egy tetszőleges matematikai rejtvény megoldására.

💡A munkaigazolást széles körben használják a kriptovaluta bányászatban, tranzakciók érvényesítésére és új tokenek bányászatára, bár ennek tendenciája az újabb projektek életében már redukálódni fog.

✅ A munkavégzés igazolása miatt a Bitcoin és más kriptovaluta tranzakciók biztonságosan, megbízható harmadik fél nélkül is feldolgozhatók peer-to-peer alapon. A nagyszabású munka bizonyítása hatalmas mennyiségű energiát igényel, ami csak növekszik, ahogy egyre több bányász csatlakozik a hálózathoz.

✅ A Proof of Stake (POS) egyike volt annak a számos új konszenzusos mechanizmusnak, amelyet a munka bizonyításának alternatívájaként hoztak létre.